Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

INI. Július 19.f péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Megkétszereződött a terméseredmény Gazdag lesz az osztalék a füzesgyarmati Arany Kalász Tsz-ben „Ez a jövő nagy menedéke" Füzesgyarmaton, a régi, ala­csony, egyablakos kis házikók e- gész sorát látva önkéntelenül is arra gondol az idegen, hogy nem valami jó módban élhettek itt a parasztok. A ragyogóan tiszta há­zak előtt a virágoskertek és az egymást érő gyümölcsfák az em­berek szorgalmáról „beszélnek” Az idősebbek elbeszéléseiből meg­tudjuk, hogy bizony gyéren fize­tett a szikes és savanyú talaj a dolgos gyarmati népnek mindig. Az 5—6 mázsás átlag búzatermés jó eredménynek számított, ősszel pedig jókora táblán kellett leszed­ni a kukoricát, amíg megtelt egy kocsi. A 3262 holdas Aranykalász Tsz-ben azonban „más pennával írnak", mert a meszezéssel és a digózással javított talajon meg­kétszereződött a termés és gaz­dag lesz az osztalék. — Nekünk lesz mit aprítani a Demcsák István üzemvezetővel és Szaszák Mihály főmolnárral másszuk a széles síkságon mesz- sze kiemelkedő modern vasbeton épület emleteit. A tágas ablako­kon kívül, fent a júliusi napsu­garas égbolton felhők bodrozód- nak, távol villám cikázik. Lent körös-körül mérgesen zöldellik a dús kukorica, a cukorrépatáblák rengetege, sárgálló napraforgók, aranyszőke gabonakeresztek tűn­nek a szemünkbe. Belül nagy a csend, ahol járunk, minden ki­halt a malomban. Mert abban va­gyunk, a Békés megyei Malom­ipari Vállalat Dévaványai Rizs- hántolójában, az első hároméves tervben létesített és évenként több millió forintot jövedelmező üzemben. Demcsák elvtárs mondja ezt — miközben az alvó gépszörnye­ket szemlél get jük. Tavaly ezer vagonnál több csongrádi, Szol­nok és Békés megyei rizst hántol­tak meg ebben a korszerű ma­lomban, amelynek hetven száza­lékát külföldre: többek közt Ausztriába, Belgiumba, Dániába, Finnországba, Görögországba és Izraelbe szállították. Az üzemve­zető szinte restelli a nagy csen­det, amely körülvesz bennünket, s mentegetődzik: — Egészen másként néz itt ki minden, amikor üzemelünk. Au­gusztus 12-én újból megkezdjük a hántolást, majd akkor jöjjön el... Engem azonban érdekel most is ez a szép, modern malom. Hi­szen nem is olyan kihalt, ahogyan először gondoltam. A gépek egy részét szétszedték, észreveszem az emberi kéz, az élet nyomát s egyszerre megelevenedik a néma környezet. Szívélyes kalauzaim elmondják, hogy napközben szor­galmasan dolgoznak azért a kar­bantartók. A múlt évekhez viszo­nyítva harminc százalékkal ol­csóbban végzik most a karban­tartást, csaknem 30 000 forintot takarítanak meg. Saját erőből a- laldtanak át és javítanak ki olyan gépet, amely újonnan tízszer annyiba kerülne. A már elavult és használhatatlanná vált rizs ke­fegépet saját erejükből és tudá­sukból új csiszológéppé alakítják át, illetve most végzik ezt a munkát. Nagyobb teljesítményű villanymotort is szereltek a gé­pekhez s mindezek által a múlt évihez képest naponként száz mázsával növelik a teljesítőerőt, az új idényben már állandóan ezer mázsa rizst hántolhatnak 24 óra alatt. A hulladék megörlésére hen­tejbe — magyarázza Boros Zsig- mond elnökhelyettes. — A közö6 búzából tíz vagonnal adunk el az államnak, munkaegységre pedig a tervezett négy kiló helyett hatot osztunk, mert csaknem 12 mázsás lesz az átlagtermés a 800 holdon. Erdős Bálintné pl. már túl haladt a 60 éven s júniusban, az egyik legszorgosabb nyári hónapban 3? munkaegységet szerzett, s két kiló híján két mázsa búzát kap érte. — Kellemesen csalódnak azok akik a tavasszal bizonytalannak látták a jövedelmet — szól közbe Csenkei Sándor agronómus. — Eddig hat forint előleget osztot­tunk havonta munkaegységen- kint, őszre pedig reálisan számol­va egy munkaegység értéke eléri a 60 forintot. A kétkedőkön persze | nem csodálkozom, hisz jóformán | teljesen élőiről kellett kezdenünk | az ellenforradalom után. gerszékeket szereltek be és kor­szerűsítik a régi nagy raktáruk­ban levő felvonó berendezéseket is, amelyekben a gördülő csap­ágyakat golyós csapágyakkal cse­rélik ki. A nagy kánikulában sem feled­keztek meg a téli hidegről, a- mely a vasbeton épületben dol­gozókat kellemetlenül sújtotta a múlt években. Már elkészült a kazán, amelyben rizshéjjal fűtik majd a levegőt, amit a munka­termekbe fúvatnak. (Kívánjuk, hogy a légfűtéses berendezés a jpöstani júliusi meleghez hason­ló hőmérsékletet terjesszen a csi­korgó télen.) Egyszóval nem feledkeztek meg az emebrekről, a fáradságos mun­kát végzőkről. Bizonyítja ezt az is, hogy világosabb új műhelyt létesítenek a karbantartó munka­csapat tagjai részére, amely sok­kal egészségesebb lesz a régebbi munkahelynél. Megszűntetik a belső termekben áradó nagy lég­huzatot is különböző műszaki át­alakításokkal és intézkedésekkel. Űj ez a szép hántolóüzem, a- mely városbaillő, de mégis nagy­szerű szolgálatokat végez nép­gazdaságunknak a falu határá­ban, a szántóföldek végtelenjé­ből kiemelkedve. Nem is az üzem, hanem maguk a dolgozók, akik­nek szorgalmas, hozzáértő mun­kájától függ minden, a gépek teljesítménye is. Mióta felépült az új hántoló, azóta még többet fej­lődött, saját áramteleppel, kul­turális otthonnal, öltözővel és fürdőhelyiségekkel gazdagodott. S mindebben az a legjobb, hogy előtérbe az Ember, a dolgozók é- let- és munkakörülményeinek jobb megteremtése került. Nagy eredmény ez, letagadha­tatlan. A tények pedig maguktól beszélnek. S ha augusztus köze­pén újból felbúgnak a gépek, ak­kor még többet láthatunk, beszél­hetünk róla. Mert a hántolást kb. a jövő hónap 10-e után kezdik meg a raktárukban tárolt mint­egy 80—100 vagon tavalyi rizsből, amelynek 40 százalékát külföld­re szállítják, nagyobb részből pe­dig majd a rizsaratók termé­szetbeni járandóságát adják ki. Reméljük, olyan jó rizstermés lesz, mint amennyi ígérkezik s a magyar rizs jó hírnevéhez hozzá­járulnak — s tegyük hozzá: nem kis mértékben — a Dévaványai Rizshántoló üzem dolgozói is. Az pedig sokat ér, csengő aranyakat az országnak, jobb sorsot né­pünknek. (B. L.) A beszélgetésből megtudjuk hogy bizony több mint két millió forint kárt okozott az októberi zűr a tsz-nek. Széthordták a jó­szágot, a takarmányt és minden mozgatható eszközt, még egy trá­gyahordó saroglya sem maradt. A vezetőség nagy nehezen tudott megmenteni néhány tonna csöves kukoricát. Az 1500 juhot szeren­csére az állami gazdaságnak ad­ták át, amit vissza is kaptak, de kár ebből is származott, mert a herce-hurca miatt nem étkeztek rendesen az állatok és legalább egy kilóval kevesebb lett a gyap­jútermés juhonkint. A 100 fajtisz­ta anyakocából negyvenet, a 80 tehénből pedig húszat tudtak visz- szaszerezni. — Minden törekvésünk az, hogy visszaszerezzük, sőt tovább fej­lesszük az állatállományt — foly­tatja az agronómus. — Az idei jö­vedelem nagyrészt a gazdag nö­vénytermelésből származik, amit a talajjavításnak köszönhetünk. Igyekszünk zöldtrágyázással segí­teni a talajon, de az Istállótrá­gyát nem pótolhatjuk sokáig sem­mivel. — Eztán előszedi „mindent- tudó” kis füzetét s abból meg­tudjuk, hogy kukoricából lega­lább 25 mázsás átlagtermésre szá­míthatnak csövesen, jó termést igér a cukorrépa is, fajtaborsóból rekord eredménnyel dicsekedhet­nek. Egyik 50 holdas parcellán 16,5 mázsa volt az átlag s a száz­ötven hold borsómagból csaknem egymillió forint jövedelmük lesz. A 118 hold új lucernavetés első kaszálása 12 mázsás jó minőségű átlag szénatermést adott, másod­növényt pedig 200 holdon termel­nek. Takarmány tehát bőségesen 'esz, gyorsan szaporíthatják az ál­latállományt s a következő évek­ben a jelenleginél is magasabb jövedelemre számíthat az Arany­kalász tagsága. Ary Róza TÉNYEK és szántok CSEHSZLOVÁKIA. Az ipari termelés voluneme ma 2.7 szere­se az 1937. évi színvonalnak. BULGÁRIA. 1956-ban az ipari termelés 1939-hez viszonyítva 5.5- szeresére, a nehézipari termelés pedig 10-szeresére emelkedett. 1956-ban a mezőgazdasági termé­kek körülbelül háromnegyed ré­szét a szocialista szektor adta. LENGYELORSZÁG. A háború előtt az ipari termelés méreteit tekintve Európában a legutolsó he­lyen állt. Ma a lengyel ipar több ipari terméket gyárt, mint Olasz­ország. Az egy lakosra jutó tér e- lés terén Lengyelország utolérte Franciaországot. TTTVTrrvYVYVTfTnnnrTr Időjárás Az Óceán felől a Brit-szigeteken át különböző hőmérsékletű légtö­megek áramlanak Európa nvigati partvidéke fölé. Hatásukra e terü­leten esik az eső. Az Alpok vidé­kén átmenetileg a leszálló légmoz­gások következtében derült, szá­raz .az időjárás. Kelet-Európábán tovább tart a meleg idő. A beszi­várgott hideg levegő csak záporo­kat okoz. Várható időjárás pénteken es­tig: változó felhőzet, néhány he­lyen záporeső, zivatar. Mérsékelt, délnyugatira forduló szél, a hő­mérséklet emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 24 —27 fok között. Szombaton este ünneplő ruhás idős emberek siettek Békéscsa­bán az Étípők Kultúrotthonába. Ünnepet ültek. A munkásotthon fennálásának 25. éves jubileu­mára, s a szervezett dolgozók har­caira emlékeztek ezen a napon. Lépjünk be. Ezek a falak, me­lyek között most vagyunk, ke­serves harcok és munka árán é- pültek fel. Az első világháború és a proletárdiktatúra leverése- után még fokozottabb volt a re­akció nyomása a szakszervezetek­re. Mindezek dacára Békéscsabán hamar újjáéledt a szakszervezeti élet. A proletárdiktatúra résztve­vői álltak a szakszervezetek megalakításáért folyó harc élére. 1922-ben már tűrhetetlen volt a helyzet, és a szervezett munká­sok javaslatára nagygyűlést hív­ták össze, melyen felhívták a munkásságot egy munkásotthon építéséhez való hozzájárulása. A határozat úgy hangzott, hogy egy napi munkával, vagy Ikeresettel járulnak hozzá a munkásotthon felépítéséhez. A munkások határtalan lelke­sedéssel elfogadták ezt a javas­latot és ennek végrehajtására munkásotthon szövetkezetét ala­kítottak. Ennek a munkának lel­ke és mozgatója volt Hankó Mis­ka bácsi, — aki ezen az ünnep­ségen betegsége miatt sajnos nem vehetett részt. A munkásotthon szövetkezet 200 koronás tételek­ben részjegyeket bocsájtott ki. Akik részjegyeket vásároltak, a- zok minden részjegy után egy- ggy napot ingyen dolgoztak az építkezésnél. Csak néhány számadatot mon­dunk el a jegyzett részvények megoszlásáról. Az építőmunkás szövetkezet 550, a földmunkások első és második csoportja 150, a famunkások 120, vasasok 80, a szabók 70, a nyomdászok 40, és kívülállók 130 darab részjegyet vásároltak. Mindez mellet Békéscsaba szer­vezett munkássága minden meg­mozdulását, mulatságait a mun­kásotthonalap fejlesztésére ren- dezte.Még a mamák is fizették a hátakba a belépő-díjakat, mert azt mondták: a mi munkásottho­nunkra kell a pénz. A várostól megkapták teljesen díjtalanul a telket. Csak ezután kezdődhetett meg az igazi munka. A mai munkásotthon első épü­lete az udvari rész volt. Ennek felépítése 1922-ben fejeződött be, s mintegy 6350 munkaórába ke­rült. Az ünnepélyes avatásra 1922 szilveszterén került sor. Ezután már nem kellett az épí­tőmunkásoknak a kocsmákba összejönniök, hiszen volt már ott­honuk, volt hova menniökj Az 1907 óta fennálló munkásdalárda is itt gyakorolt annakidején ezek között a falak között, az első kar­nagy Siller Jenő vezényletével! De később már szűknek bizo­nyult a munkásotthon. 1931-ben felvetődött a munkásotthon bőví­tésének a gondolata. A szakszer­vezetek egymást túllicitál"a hoz­ták meg döntéseiket. Egy-két na­A Német Demokratikus Köz­társaság Vöröskeresztjének el­nöke dr. Werner Ludvig és fő­titkára: Hans Schwöbel magyar- országi tartózkodása után csü­törtökön elutazott Budapestről. A Magyar Vöröskereszt vezető­sége részéről dr. Gegesi Kiss pi munkát, s anyagot ajánlottak fel. A Bóhn Téglagyár dolgozót például az elhalt Fábián elvtárs vezetésével 25 ezer darab égetett téglát vettek a gyártól, s kötelez­vényt írtak alá, hogy annak á- rát munkaidőn túl dolgozzák. Ezt a vállalásukat teljesítették. Ebben az időben Békéscsaba' építő munkásai nagyrészt vidé­ken, Budapesten, Salgótarjánban és az ország más területén dol­goztak, de egy sem vonta ki ma­gát a munkásotthon építésének munkájából. Ma már nem tud­nák megmondani részletesen, hogy ki mennyit dolgozott, de az biztos, hogy egy-két napra szóló határozatot nagyon sok munkás tízszeresen, húzszorcsan teljesítette. S mindez akkor tör­tént, amikor a szörnyű munka- nélküliség közepette a munkás, mondhatnánk családjától vonta el a betevő falatot, s hozott áldo­zatot a közös otthon felépítéséért; Ilyen körülmények között épült fel a münkásotthon második ré­sze és 1932-ben, tíz évvel az első otthon avatása után, július 25-én felavatták a második részt is. Az avató ünnepségen Tanka Lajos nyomdász szavalta el Juhász Gyu­la: „A munkásotthon homlokára" című versét, melynek ezek a so­rai a jövőbe láttak: „Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be. Mely millióknak ád jogot Vérért, verítékért cserében, Hogy legyenek mind boldogok’1 Ebben az időben vetődött fel az a gondolat, hogy ne csak az épí­tőké, hanem a többi munkásoké is legyen ez az otthon, necsak az építők, hanem más munkások is kultúrálódjanak. Azóta lett az otthon g. munkások otthona. . megszállás idején volt az első tevékenységük a meg­szállóknak, hogy szétdobálták a munkásotthon könyvtárát. Ezt a vandál munkát a munkások nem nézték tétlenül, nem hagyták veszni a könyvtárukat. A könyv­tár szétrombolását követő nap reg­gelén belopakodtak a munkásott­honba, hogy azokat a könyveket melyeket még menteni lehet-tt, elvigyék magukkal. Ennyi fáradságos munkába, szí­vós harcba került az, hogy a szer­vezett munkások felépítsék ott­honukat a költő szavaival élvet a jövő menedékét. A munkásotthon betöltötte hiva­tását. Erőt adott a jobb jövőért vívott harchoz, s könyvet adott a munkás kezébe, hogy abból a szellemi sötétségből, melybe a kapitalizmus szerette volna foly­tam a munkásosztályt, kiláboljon, s felvilágosodjon. Mindezt aziért mondtuk el a ma ifjúságának, akik gondtalanul élik felszabadult hazánkban éle­tüket, hogy emlékezzenek azokra a kemény harcokra, melyet a munkásosztály ezért a jobb jövő­ért folytatott, s becsüljék meg azokat a kérgeskezű munkásokat, apáikat, nagyapáikat, akik sok­szor vérüket áldozták a máért. Pál akadémikus, Kárpáti József rendkívüli köve* és meghatal­mazott miniszter, főtitkár. Ká­rász Győző főtitkárhelyettes és Fáy Boris megbízott külügyi osztályvezető búcsúztatta a né­met vendégeket. ■O'O'O KÉSZÜLŐDÉS KÖZBEN Az új idényben 1000 mázsa rizst hántolhatnak Dévaványán 24 óra alatt — Szabó Zzigmond Elutazott hazánkból az NDK Vöröskeresztjének elnöke v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom