Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-18 / 166. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG

A napokban valami friss hír után érdeklődtem a szeghalmi községi tanácsnál, de mitagadás, nem sok témával tölthettem meg a tarisznyámat. A tanács vezetői ugyanis csak általánosan nyilatkoztak dolgokról, eseményekről és válaszukat így foglalhatnánk össze: „megy a munka, menegeí takarosán”. Már-már úgy láttam, hogy utam „üresjárat” lesz, amikor beállított Horváth, Mihály, a Gyógyuovényforgalmi Vállalat szeghalmi kirendeltségének veze-, tője és ismerkedésünk aktusai után bosszúsan jegyezte meg hogy mi csak a csabai és más városok ipari üzemeivel törődünk, a vidéki üzemek némelyikéről pedig évek óta hallgat a krónika. A helyi tanács vezetői is csak akkoij figyeltek fel jobbam rájuk, amikori követelték, hogy látogassák meg az üzemet, s a látottak nyitották ki a szemüket, hogy ez már nem egyszerű kis „szikfűszárító telep”, hanem komoly üzem és fontos szerepe van a népgazdaság vérkeringésében.

•

Most Itt ülök én is a vállalat -irodájában. Az asztalon tarka ösz- szevisszaságban hevernek előttem apró tasakokban a vállalat által szárított gyógynövények, melyek országosan és világviszonylatban

^^Bmertek. Fiolákban zöldellenek.

^R-gállanak a gyógy illóolajok, a- melyeket itt állítanak elő és nélkülözhetetlen alapanyagai a gyógyászatnak. Az udvaron büszkéd fitogtatja magát az olaj lepároló berendezés, a korszerű kazánház Egy félmillióba került és a tűz- szárításos eljárásról a korszerűbb, gőzszárításos rendszerre tértek át az üzemben. Valóban kinőtte magát ez a „nádas széli telep" és szükséges, hogy nagyobb fontosságot tulajdonítsanak neki a község vezetői. Mert hol is szorít a cipó? Van korszerű berendezés, de a kapacitás nincs megfelelően kihasználva. A vállalat ugyan sokat fáradozik a természetben található gyógynövények felvásárlásáért ez azonban csak részben fedezi rt szükségleteket. A korszerű berendezés már a gyógynövények nagyobb üzemű termelését követeli meg. Ez viszont nehezebb. A szeghalmi emberek idegenkednek tőle, nem isimerik a termelés csinját- binját, s azt sem, hogy milyen árat fizet ezeknek a növényeknek a termesztése.

Nos nézzük meg, hogy érdemes-e foglalkozni vele?

Horváth Mihály szerint például a borsmenba termesztése a kukoricáénál semmivel sem munkaigé-' nyesebb. Évelő növény, hasonló a lucernához és egy nyár termése 14—15 ezer forint jövedelmet ad. A maszlag-beléndek, és a fehér mályva hasonlóan jól fizet, s ami igen fonté®: szereti a szeghalmi vízjárta földeket. Itt jegyzem meg azt is, amit az egyik orvos ismerősöm mondott: A gyógynövény termesztésinek különösen jó oldala, hogy sok féle feldolgozása miatt nemcsak nyári, hanem téli munkát is ad, és jó jövedelmet biztosít különösképpen a munkában megöregedett embereknek. Nem a szakmai sovinizmus beszélt belőle, hanem az orvosi önérzet és eivhívatottság, amikor azt mondta, ha kevesebb a beteg ember, annak az orvos örül a legjobban. Ha megfelelő körülményeket teremtünk a .munkában megrokkant s dolgozó anyák számára, kevesebb

A napokban az egyik kis bjelorussz faluba érkezett vendégségbe Moszkvából L. Puzsak. Ez nem is lenne olyan nevezetes esemény, ha ez illető történetesen nem 1803-ban született volna, vagyis nemrégen ünnepelte 134. születésnapját. Puzsak jó emlékezőtehetségnek örvend, jól emlékszik Puskinra, aki akkor halt meg, a- mikar á 34 éves volt. Ismerte többek között Nyekraszovot, Cseho- vot és Lev Tolsztojt is. Egyszer Kulinyin előtéri is fogadta.

Nem ő a családban az egyetlen, aki több mint 100 ivet élt. ■ le Ma Ili éves, húga, most múlt 112. Mindketten Kiér ben laknak. A szevasztapoü öccse 122 éves.

Puzsákot gyakran látogatják meg ismert tudósok, akik hosszú életének problémáiról faggatják.

— Sohasem ettem húst — mondotta. — Kedvenc ételeim: e krumpli, a tej, a kenyér, a kompót. Hogy mit csinálok? Hót takarítok, ebédet főzök, bevásárolok. Éjfélkor fekszem le és reggel hatkor kelek.

— Jajj, jöjj! Pista fiam! Ne pogány kodj! Megver az isten — rázta az ég felé Mari néni az olvasóval körülfont kezét.

— Engem már megvert, amikor szegénynek születtem — vágott közbe apám.

— Jó ember a te Zsiga bátyád, ki lehet azzal jönni; Egyezzetek meg szépen.

— Velem is ki lehet jönni, csak nekem nagy a családom, vetésem nincs, az aratással kell beteremteni a kenyeret, meg a csépléssel. Zsiga bácsiék ketten vannak. 40 holdból csak négy holdat vert el a jég.

Végulis addig egyezkedtek, míg abban állapodtak meg, hogy a jégvertet is részért aratjuk, de nem a tizenkettedikért, hanem a tizenegyedikért.

Hazafelé jövet, alig léptünk ki a kapun, rámnézett apám és mosolyogva mondta:

— No, erre az új rokon ráfizet.

Nem értettem, hogy tizenegyedik részért, hogy járhatunk jobban, mint tizenkettőért, nem is kérdeztem meg. Gondoltam, ha apám örül, akkor bitzosan jóra

jön a dolog.

Először a másik dűlőben ért kasza alá a búza. Nagy izgalommal kezdtem a marokszedéshez. Rendszerető, szigorú ember volt apám. Nem volt könnyű kedvére csinálni valamit. Felszedtem már vagy tíz rendet, de nem szólt semmit. „Früstökkor” nyilatkozott, de’ akkor is csak ke- rülőúton tudtam meg, amire kíváncsi voltam.

— Igyál egy kicsit te is, — nyújtotta felém apám a pálinkás üveget, miután ő már jót húzott belőle. Ennyi munka u- tán megérdemled.

— Nagyapám is adott édesapámnak, amikor ilyen idős volt?

— Adott hát, én is jól szedtem a markot.

— Ahan, — mondtam —, illetve köhögtem ki ezt a rövid szócskát az erős pálinkától. Többet nem is szándékoztam mondani, hiszen legalább úgy megvoltam elégedve a válasszal, mint apám m én marmkszedé- s emmel.

Estefelé, amikor hűvösödön,

Baráti segítség — felélesztett patronálási mozgalom

helyett

lesz a beteg ember, ha gyógynövényt termesztünk még jobb lesz a gyógyszerellátás és növekedhet az egészségügyi szolgáltatás ezért ő a leghűbb propagálóija az új kultúra terjesztésének.

Az új törekvésnek vannak már itt szószólói. A Halasi Állami Gazdaság 10 holdon kezdte meg a kísérletet és a terméskilátások nagyszerűek. Az. eredmények láttán a Töviskesi Állami Gazdaságban 50 és az Új Barázda Tsz-ben 15 holdas parcellán kezdik meg a borsmenta termesztését. Ezenkívül egy szakcsoport is megalakult a községben. Es most mi lenne a kívánnivaló? Talán egy. A községi tanács mezőgazdasági felügyelői a többi munkák közben lássák el szaktanáccsal az embereket, hogy valóban siker koronázza a kísérleteket. Fontos ez több okból is. Ha segítenek, az eddig hasznavehetetlen földeken is jó jövedelemhez jutnak az emberek. Fokozza a belterjességet, és munkát ad a téli hónapokban is. A vállalat telepéin nem időszaki, hanem állandó lesz mintegy 150 anya és leány foglalkoztatottsága. Még több gyógy-, szert adunk az államnak, s talán utópia, de könnyen valósággá vál-, hat, hogy Debrecen után Szeghalmon lesz majd egy korszerűbb gyógyszergyára az országnak.

Deák Gyula

Időjárás

Nyugat és Közép-Eurója egy része felett továbbra hűvös légtömegek vannak uralmon. Hatásukra sokfelé esik az eső. Németországban, Ausztriában és Jugoszláviában a leszálló légmozgások következtében átmenetileg derült, száraz az időjárás. Kelet- Európában változatlanul mele” az idő, a tegnapi nap folyamán a hőmérséklet mindenütt huszonöt Me fölé emelkedett;

Várható időjárás csütörtök estig: változó felhőzet, holnap elsősorban délnyugaton helyenkint esői Mérsékelt, Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel II—14, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—26 fok között;

Nemrégiben a sarkadi Kossuth Tsz elnöke, Szegedi Sándor és Pataki Sándor, a szövetkezet kertészetének motorszerelője Gyulán jártak. Pataki Sándor korábban a Vízgépészeti Vállalatnál dolgozott és ezért meglátogatták Bmi Zoltánt, a vállalat GB elnökét. A baráti találkozás hasznos eredménynyel járt, mert elpanaszolták nehézségeiket és az üzem vezetői: Galuska József és Ambrus János,

hőhullám

í Zs iiiiiiwiiuiiiiiiiiiiiiimiiiinmiuimuiuiiiiiuiiiii

ANGLIÁBAN

A hőhullám rendkívüli jelenségeket idézett elő a konzervatív Angliában is.

A szakállas Tom Allen autóbuszvezető az egyik nap teniszJ shortba öltözve végezte munkáját. A hatóságok azonban nem voltak elnézőek és fölirták. Az indok a következő volt: „Igyekszünk a legnagyobb kényelmet, biztosítani buszvezetőink számára. Megengedjük nekik, hogy kabát nélkül dolgozzanak, ahhoz azonban nem járulhatunk hozzá, hogy ne viseljenek hosszú nadrágot."

Az egyik hadleighi filmszínházban a jegyszedőnők úgy védekeztek a meleg ellen, hogy fürdőruhában végezték munkájukat.

Ügy látszik, egyedül a fókák nem érzik a meleget, mert a lon-i doni áUatkertben, ahelyett, hogy a vízben úszkáltak volna, napfiir- dőt vettek. Az elefántok azonban kevésbé jól viselték • hőséget. Egyikük napi 25 gallon vizet fogyasztott, 5 galonnal többet, mint máskor.

Tanácstagi fogadóórák:

Kazár Mihály a 77-es választó- kerület tanácstagja és Jedrejcsik János a 78-as választókerület tanácstagja f. hó 18-án este 7 órakor fogadóórát tart V, kér. Rési cza-fele iskolában.

a vállalat MSZMP alapszervezet intéző bizottságának elnöke segítségükre siettek.

A tsz elnöke, Szegedi Sándor elmondotta, hogy az októberi események következtében szétzilálódott a ta-ság egyrésze, de többségük most is együtt van, és a megmaradt kollektíva meg akarj» mutatni, hogy továbbra is jó e- redményeket ér el a szövetkezeti gazdálkodásban. De hasznosnak látnák, ha ehhez a vállalat is segítséget nyújtana, azzal, hogy patronálná őket. Megrongálódott mezőgazdasági gépeiket megjavítanák és az esetleges szerelő-munkákat is elvégezné’ az üzem munkásai náluk, mivel most korszerűsítik az istálókat, villany dar sióval, szecskavágóval akarják felszerelni. A beszélgetés közben ígéretet tettek az üzem vezetői, hogy rövidesen felkeresik őket és a helyszínen vizsgálják meg, milyen segítséget tudnak nyújtani.

Ezzel az ígérettel nem maradtak adósak, mert néhány napon belül az üzem vezetőin kívül Varga József, a vállalat igazgatója, és Varga István a vállalat főkönyvelője is meglátogatta Sarkadon a termelőszövetkezetet. Örömmel tapasztalták, hogy a szövetkezeti tagok szorgalmasan dolgoznak és nemcsak segítséget várnak. A tagok egyrésze kapált, mások meg már aratásra készülődtek. Mint hallották: kevesebben vannak

most, mint tavaly — de úgy látszik, akik megmaradtak azok a közösben látják jövőjüket biztosítva, mert jó kedvvel, szorgalmasan dolgoznak.

A néhány órás látogatás alatt megbarátkoztak egymással és a szívélyes beszélgetés közben megígérték a vállalat vezetői, hogy megjavítják a kertészet motorját, beszerelik a korszerűsített istállóba a szecskavágót, a darálót és a vízellátáshoz a villanymotorokat. Azóta rendszeresen látogatják az üzem munkásai s szövetkezetét, hogy segítségükre legyenek. Domokos Albert báesi jelenleg is a villanyvezetéket szereli és amint mondja: nagyon jól érzi ott magát, mert minden jóval ellátják. A gyulai üzem motorszerelő brigádja a szövetkezet benzin-motorját javította ki most soron kívül. Így erősödik a szövetkezeti parasztok és az üzemi munkások közötti kapcsolat.

NAGY IMRE

Gyula, II. sz. Vízgépészeti Vä

»e»r«r«r»ie«e«e»ie«e»iei«e

Zsiga bácsi is kijött a kis sárga- kocsin.

— Ügy látom, az inas bevált, “ dicsérte ő is a munkámat.

— Aki a pálinkát megissza, axmak a dolog végét is meg kell fogni — célozgatott apám az ál- domási vita alatt. Értett is a szóból Zsiga bácsi.

— Látjátok fiaim, a vén fejemmel, nem otthon felejtettem a kis üveget Szegény Mari né- nétek azzal az eres lábával direkt lement a pincébe, hogy egy kis szájöblftőt hozzak nektek.

— Szegény Mari néni mondta kétértelműen apám. Aztán vágtunk tovább. Ott hagytuk az öreget

Másnap esett az eső. Pihenőnap lett volna, de én reggeltől estig a szomszédokat jártam. A magamforma fiúkat, lányokat kerestem és elmondtuk egymásnak sikereinket Beszéltem vagy tíz cimborával, de mind azzal dicsekedett amivel én, hogy pálinkát kapott a jó marokszedéséért.

A meggyesi dűlő után p jégvertbe mentünk. Ahogy kivágta

apám az első rendet, visszafelé

arra lettem figyelmes, hogy egy egy marokra ráteszi a lábát, aztán eldobja a kaszát és néhányat be is köt. A bekötött kévéket emelgeti, odébb rúgja. Egy- szercsak így szól hozzám:

— Nagyok lesznek ezek fiam.Meghökkentem. Hogy a hatodik napra kitanultam a marok- szedésből. Nem szóltam semmit, csak egy kicsit kedvetlen lettem. A második rendnél megismételte apám, amit az elsőnél csinált Még mindig nem volt megelégedve.

— Kisebbet fiam, kisebbet.

A harmadik rendnél, amikor már fél akkora markot szedtem, mint korábban, ha azt nem mondja, hogy ez már :ó lesz, biztosan kitör a sírás. A keresztek papkévéin a nagyobb fajta nyulak, ha kétlábra álltak, könnyen átpislogtak a szomszédos lucematáblárra. Harmadik, negyedik nap már egészen ráállt a kezem az ilyenfatja marokszedésre. Nem is lett volna semmi baj, ha ezzel befejeződik az aratás, de a pap-dűlő J..ég

w# w# w# mr

hátra volt. <

Itt már azt sem várta meg apám, hogy végigvágja a rendet. Alig szedtem le két-három markot, már is visszafordult. Meg sem emelte, csak úgy szemre rávágta, hogy nagyobbat. Haladtunk, vagy tíz lépést, mikor újra visszanézett és még nagyobb kévét követelt.

— Miért csinálja ezt velem édesapám, hogy soha nincs megelégedve?

— Látta az elkeseredésemet, rögtön letette a kaszát, és megmagyarázta, hogy a jégverttől azért kellett kicsit szedni, hogy sok legyen a kereszt, úgy több után. jár rész, ebből pedig azért kell nagyokat szedni, mert innen kapjuk a reszt.

Most már értem, — mondtam olyan vidáman, vagy még vidámabban, mint első reggel, a- ■ mikor a pálinkát kaptam.

Megtanultam a markot szedni édesapám?

«— Azt meg, de még sok mindent meg kell tanulnod, hogy a mai világban valahogy megélj.

Szín Béla