Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-18 / 166. szám

I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1931. július 18., csütörtök Felhívási A Békés megyei Tűzrendészet! Osz- tátyparancsnokság felhívja dolgozó parasztságunk figyelmét a kővetke­zőkre : Megyénk területén javában folyik az aratás és megkezdődött a cséplés lg. Egy évi munka és temérdek aggo­dalom gyümölcsét takarítjuk be, hogy egy újabb évig legyen elegendő ke­nyerünk. Igen fontos az aratás, a be­takarítás gyors elvégzése, de talán ennél is fontosabb a biztonságos, a tűzkár mentes betakarítás biztosítá­sa. Ennek érdekében kell az alábbi előírásokat végrehajtani, illetve be­tartani. I. Az aratást mindig úgy kell megkezdeni, hogy elsősorban vasút, közút és dűlőút felől vágjuk először a gabonát. Az úton közlekedő jármű­vek és az emberek hanyagsága nagy­ban veszélyezteti az érett gabonát. 9, A kereszteket vasúttól *0 m, asztagokat, kazlakat 100 m távolságon belül nem szabad összerakni. Ha ez a tábla keskeny volta miatt nem oldha­tó meg, a gabonát azonnal el kell hordani. 3. Vasúti állomások ki- és bejára­ti váltójától 200 m-en belül asztagot kazlat rakni nem szabad. 4. Vasút mentén fekvő földeken, az aratással egyidőben, a keresztso­roktól S—1* m-re legalább 1 barázda széles, a szomszéd táblákkal egybe­függő védöszántást keU létesíteni. 3. Aratás után azonnal meg kell kezdeni a tarlóhántást. Ha erre a- zonnal lehetőség nincs, a keresztcso­portokat legalább 4 barázda széles­ségben körül kell szántani. 5. Gabonatáblán tüzet rakni, do­hányozni stb. nem szabad. Megéri a fáradságot, ha dohányozni néhány méterre elmegyünk a táblától. 7. Mezőgazdasági terményt a község belterületére engedély nélkül behordhat az, akinek összes termé­nye nem több, mint 300 kereszt és ezt úgy tudja elhelyezni, hogy épületek­től és szomszédos kazlaktól, közút­tól és utcától 20 m távolságot be tud tartani. g. Akinek ennél több gabonája van, vagy a tűztávolságot betartani nem tudja, a behord ásító* engedélyt kell kérnie. Aki esp ein^iJ^ztja, sza­bálysértést követ el és 500 Ft-lg ter­jedő pénzbírsággal súlytható, és ter­ményeit a tanács VB a tulajdonos költségére alkalmas helyre szállíttat­ja el. 9. Az asztagok, kazlak legnagyobb méretei a következők: hossza 15 m, szélessége 6 m és magassága 8 m. 10. Asztagok mellett állandóan ké­szenlétben kell tartani asztagonként 200 liter vizet, egy lapátot és egy vas­villát. A cséplés alatt 500 liter vizet, S darab vedret és 3 darab szikracsa­pót kell készenlétben tartani. Mindezek az intézkedések dolgozó­ink érdekét szolkáltatják. Azok be nem tartása elsősorban a hanyag gazdának okoz felmérhetetlen kárt. Közös munkával, fáradságot nem kí­mélő következetességgel harcoljunk a fcüzkárn&entes betakarításért. Tűzrendészetl Osztályparancsnokság. Kevesebb a hiba a Lottóban, gyorsabb a reklamációk intézése újra a régi ItSZ Mi az oka a nagytömegű rek­lamációnak? Mi késlelteti a jogos reklamációk elintézését? Mit.tesz­nek ezek megszüntetése, magja­vítása érdekében? Ezekre a kér­désekre válaszol a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság: — A Lottó rövid idő alatt igen népszerű lett országszerte. Az igazgatóság az indulásnál egymil­liós szelvényforgalomra számított, s erre tervezte meg apparátusát. Most már hetenként három mil­lió szelvényt hoznak forgalomba. Ez, a mindjárt kezdetnél mutat­kozó nagyarányú emelkedés a meglevő kislétszámú apparátus­nak megerőltető, nagy munkát a- dott. Különösen, ha azt is figye­lembe vesszük, hogy az összera­kást, a szortírozást, a gondos, fi­gyelmes és mégis gyors munkát kívánó értékelést új, gyakorlat­lan munkaerők végezték. Ennek következtében, különösen az első hetekben egy-egy sorsolás után sokszor — néha hat—hétezer — reklamáció érkezett. — A reklamációk nagy többsé­ge jogos. Ez a figyelmetlen és részben a gyakorlatalan értékelés „eredménye”. A gyors munka kö­vetkeztében előfordul számtalan esetben, hogy kettes találatot e- gyesnek vagy hármas találatot a kevesebbet fizető kettesnek mi­nősítenek az értékelők. így a fo­gadó nem kapja meg a pénzét. A hibák elkövetésére adott okot az értékelők bérezése. Igyekeztek mi­WWWWWMlWWWvőM nél több szelvényt feldolgozni — sokszor a „minőség”, a fogadók rovására —, hogy többet keres­hessenek. Ugyancsak egyik for­rása a reklamációknak, hogy a fogadók olvashatatlanul írják rá nevüket, címüket a szelvényre. Ebből sok félreértés származik és a posta számos nyereményutal­ványt küld vissza azzal a meg­jegyzéssel, hogy nem tudja kéz­besíteni. Eddig több mint ötezer, egyedül a nyolcadik héten 647 i- lyen utalványt hozott vissza a posta. A Lottóigazgatóság mindent el­követ annak érdekében, hogy a reklamációk számát csökkentse, a panaszok intézését meggyorsítsa. Ennek érdekében tettek néhány intézkedést. Rendezték az értéke­lésben részvevők bérezését. En­nek alapja a „minőségi” munka. Külön ellenőrök munka közben úgynevezett szúrópróbákkal vizs­gálják a már értékelt szelvénye­ket. Emelték a Lottó-munkálatok­ban részvevők számát, és ma már hetenkint rendszeresen több mint négyezer dolgozót foglalkoztat­nak. Megkönnyítették a két-talá- latos szelvények kifizetését. A név- és címnélküli nyertes két- találatos szelvényeket 22 fővárosi kirendeltségben válthatják be. Az intézkedések eredményekép­pen az első hetek általános hat­ezer ■reklamációja kétezerre, ezer­re csökkent. Néhány hét óta már nincs komolyabb elmaradd' és reklamált jogos pénzüket két hé­ten belül megkapják a nyertesek. Ezeknél komolyabb eredményt je­lent aaomban amajd a Lottó mun­kálatok deoentrazlizálása. A vidéki postaigazgatóságok területén Deü- recenben, Miskolcon, Győrött, Sze­geden, Pécset, rövidesen „fiók" Lottóigazgatóságot hoznak létre. E városok környékéről valameny- nyi lottószelvény odaérkezik majd be. Ott történik a szortírozás, az értékelés, a nyeremények kifize­tése, s ott intézik a reklamáció­kat is. Ezzel gyorsabbá, ponto­sabbá válik a Lottóval kapcsola­tos valamennyi munka. FEJLŐDIK AZ ORVOSTUDOMÁNY Megszűnik a TBC« mint népbetegség J4 dotfyuk van a% cuttyol macskáknak Angliában nagy divat s így ki­tűnő üzlet is különféle ízletes ál­lateledeleket, konzerveket forga­lomba hozni. Ezzel az üzletági gal foglalkozó gyárosok és keres­kedők egyre nagyobb jövedelemre tesznek szert és derűlátással néz­nek a jövőbe. Legutóbb ugyanis kimutatták, hogy például az ang­liai halászok zsákmányának egy- harmadát macskák részére készí­tett ételben hasz-nálják fel. Legyűrjük majd az olyan beteg­ségeket is, mint a reuma, a rák, a tbc, a szklerozis. Ami a tbc-t il­leti, ez a betegség 10—15 év múl­va megszűnik, mint népbetegség. Ez nem fantázia, hanem a modern tudomány vívmányain nyugvó reális terv. A legközelebbi esztendők pontos feleletet adnak arra a kérdésre, milyen kórokozók idézik elő a re­umát, s akkor könnyebb lesz el­lene a harc. A tudósok azonban már most egyetértenek abban hogy a betegség megelőzésében a legfontosabb a szervezet edzettsé­ge, ellenállásának fokozása. Vitat­hatatlan, hogy gyártunk majd olyan gyógyszereket, amelyek nemcsak a reumatizmus heveny sebészet fejlődéséről. Bár a szív és a nagyerek sebészetét az orvos- tudomány még alig egy évtizede tette csak magáévá, a sebészetnek ez az ága máris hatalmas eredmé­nyeket ért el. A közeljövőben a sebészek természtes vérkeringés ................................................................... Be szélgetés Kasnyik elvtárssal, az örménykúti tanács elnökével A napokban megkértük Kas­nyik elvtársat, hogy nyilatkozzék lapunknak az örmónyikúti dolgo­zók életéről, jogos problémáiról, valamint az eddig elért eredmé­nyekről. Hogyan haladnak az aratással? Mondhatnám nagyon jól. A ne­héz aratás semmiben sem kés­leltette az időbeni munkát. A gabonák minden területen nagyon jó termést ígérnek: 12—14 mázsát búzából, 16—17 mázsát őszi ár­pából. Hogy mégis késett az, ara­tás egy-két helyen, az illető gaz­da hibája. Tszcs-lnket felszóllí- tottuk a tavasszal, hogy idejében kössék meg a kombájnokra, csép­lőgépekre a szerződést. Régi hi­ba az, — de most is elhanyagol­ták! Most az artás kellős köze­pén kapkodnak fűhöz-fához, ter­mészetes ennek folytán a gépál­lomás kisebb-nagyobb éltére sei tudja csak időben biztosítani a kellő számú gépet gabonatáb­lákra. A dolgozó parasztok ilyen­kor elégedetlenek, több helyen kiabálnak, hivatkozva a gépállo­más rossz munkájára.- Vélemé­nyem, ez a felháborodás nem jo­gos, sőt elvetendő. Mennyi kenyérgabonát adnak szabadfelvásárlásra Sokat tárgyaltunk, több tanács­ülésen latolgattuk ezt a kérdést. A múlt évben 210 vagon búzát adtunk 't az államnak. Ez évben szintén ez a mennyiség meg lesz. Még 1957-ben tervszerint 150 va­gon búzát adtunk át szabadfelvá­sárlásra, és a következő év első felében pedig a hátralévő 60 va­gonnal segítjük az ország kenyér­ellátását. Több dolgozó paraszt van, aki búzát ad el, hogy ta­karmánygabonát vásároljon a pénzen, mivel a sertés- és marha­hizlalás örménykúton egyre na­gyobb tért hódít. A községi tanácsnak mi a terve a jövőre vonatkozóan? Orvosolni kívánjuk a közigaz­gatásnál mutatkozó aránytalan­ságokat. Ezideig több dolgozónak 15—17 kilóméterről kellett fárad­ni a tanácsházára, hogy egy-egy ügyet elintézhesse. Az a tervünk, hogy a csabai kövesút mellé egy külön kirendeltséget létesítünk, és kérjük a Minisztertanácstól, hogy területünket kétfelé választ­hassuk. Tervünk az, hogy két köz­ség alakuljon. Ebben az esetben is biztosítva lenne mindkét köz­ségnek megfelelő területe. A vb azt a célt tűzte maga elé a jö­vőben, hogy ahol tud fokozottabb gondossággal kezeli a dolgozó parasztok és munkások ügyét. S*. B. fellobbanásainak gyógyítását te­szik lehetővé, hanem, ami a leg­fontosabb, elejét veszik a szív- rendellenességek formájában je­lentkező súlyos szövődményeknek. Az érelmeszesedés, mint ahogy ma már megállapították, anyag­csere-betegség. A középkorú és idősebb embereknél főleg a szív és az agy véredényeit támadja meg, s mindezideig nincs ellene radikális módszer. E probléma megoldása elsősorban a helye: táplálkozással áll összefüggésben. Joggol számíthatunk arra, hogy megtaláljuk azt az eszközt, amely segít megakadályozni a vérerek, falaiban a koloszterin lerakódásátj az ereknek pedig visszaadja ere­deti rugalmasságukat és átbocsá­tóképességüket. Műszív és műtüdő Emlékezzünk meg általában a | kikapcsolásával végeznek majd sebészet, különösen pedig a szív-! műtéteket. A szívet ideiglenesen kikapcsolják a szervezetből. A vérkeringést különleges készülé­kek — műszív és műtüdő — tarti jak majd fenn. A sebésznek mód­jában lesz így kijavítani a beteg szív összes hibáit, például a szü­letett szívbajnál bevarrni egyes felesleges hiatusokat, helyére ten­ni a szabálytalanul elhelyezkedő ereket, kitágítani az összeszűkült nyílásokat, új szívbillenyűket be­állítani, magában a szívben kicse­rélni a beteg ér darabot, stb. Ma már a mesterséges vérkeringés fenntartására különféle készülé­kekkel rendelkezünk. Eljön az idő .amikor a sebész nemcsak új szívet, (elhunyt emberét), hanem új tüdőt is képes lesz átültetni, ha ez szükségessé válik. A modern orvostudomány már egészen kö­zelférkőzött a szövetek és szervek átültetésének problémájához. A probléma technikai részét mát eléggé kidolgozták, de még a szer­vek biológiai összeférhetőségének rejtélyét kell megoldani. Kétségtelen, hogy századunk az orvosok és biológusok kezébe adja a szövetfejlődés irányításának mód­ját. Ismeretes, hogy ha valamely szervet eltávolítanak, az nem nő ki újból, mint például a gyík far­ka. Ha az orvosok megtanulják a szövetek fejlődésének irányítá­sát, a szervezet szükségleteinek megfelelő szabályozását, akkor le­hetővé válik a betegségek, sérülé­sek, vagy sebészi beavatkozás o- kozta defektusok kiküszöbölése. A Bocskay vendéglő* vei kapcsolatban az u- többi időben sok panasz hangzott el. Már majd­nem „lebujjá“' süllyedt ez a valamikor csa­ládiasán kedves kis vendéglő. A kör­nyékbeliek el is keresz­telték — nem éppen a- laptalanul — a Bocskay vendéglőt, mert olyan emberek jártak oda szép számmal, akik mitsem törődtetk az egészséges környezetben szórakozni akarókkal, köpködtek, trágár vicceket meséltek. Ez volt az egyik ok, hogy nem szívesen mentek be az emberek meginni egy pohár sört, vagy bort. Az üzletvezető jól érezte magát ebben a környezetben, hiszen maga is iszákos ember volt, s nem egy esetben megtörténik, hogy illumi- nált állapotban állt a pult mögött. Az is elég gyakran előfordult, hogy kétszer kérte az elfo­gyasztott italért a pénzt mondván, hogy az ö feje nem káptalan. Ilyenkor aztán hangos szóváltá­sok tanúi voltak a vendég gek. Ez az idő azonban mH lejárt, mert leváltották a régi üzletvezetőt. A2 eljátszott bizalmat bi­zony nehéz lesz vissza­szerezni. Az új üzletve­zető — Ádámi Sándor, mint hallottuk — mosi azon töpreng, miként szerettesse meg a kör­nyék dolgozóival a Bocs­kay vendéglőt? Sok töprengés után el­határozták, hogy szom­baton — július 20-án — vacsorát rendeznek, me­leg, családias hangulatú vacsorát, ezzel is bizo­nyítva azt, hogy ami volt, az a múlté, s újra a régi, kedves kisvendé glŐ a Bocskay. Már az első alkalon^* mai egy meglepetés! szolgálnak majd a ven­dégeknek, mégpedig a „Bocskay tállal”. Csak annyit árultak el —1 mert nagyon titokzato­sak voltak —, hogy ki­állításban hasonló lesz a fatányéroshoz, vagy a budapesti „Szondi tál­hoz’“. E kedves meglepe­tés mellett még töltött káposztát, sertés pörköl­tet, töltött paprikát U készítenek majd. Azt szokták mondani, hogy „új seprű, jól se­per'“, s ez így igaz. De azt hiszem — az eddigi tettek után ítélve —, hogy ez a seprés nem­csak a kezdet kezdetére szól, hanem tartós lesz, » hamarosan ismét Bocs­kay vendéglőnek mond­ják majd ezt a kiskocs­mát. Nincs kizárva at sem, hogy a közeljövő­ben ilyen beszélgetésnek lehetünk fültanúi: — Képzeld, vasárnap a Bocskayban voltam és remekül éreztem magam. Rendes, szolid hely. Jó zene van, s a konyha ba, rátörni — az egyenesen kitűnő. — Hát erre kiváncsi vagyok. Legközelebb én is oda megyek vacsoráz­ni... — mond —

Next

/
Oldalképek
Tartalom