Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-18 / 166. szám

IMI. Július M* wütttréMi BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 VIT-műszak a kötöttárugyárban (Tudósítónktól). A Békéscsaba Kötöttárugyárban 10 új tagot vettek fel a KISZ-is- ták s ezzel 45 főre emelkedett ft július 17-1 KISZ taggyűlésen szervezetük létszáma. Ugyanezen a taggyűlésen egy­öntetűen elhatározták a tagok, hogy 21-én vasárnap reggel 6-tól déli 12 óráig VIT-műszakot vál­lalnak a Moszkvában rendezendő VIT ifjúsági találkozó tiszteleté­re. Egyébként a KISZ tagok részt- vesznek a minőségi versenyben Is. — Sok fiatal csatlakozott mel­lénk. aki részt kíván venni eb­ben a nemes versenygésben — tnindja Kokovecz Mihály KISZ titkár. Danczik Pál, Vida János, Szemenkár Mátyás, Araczki Kata­lin, Bakócz Éva és még sokan mások, harcolnak, hogy jó áru­val lássák el az országot. •— Munkámat nagyban elősegíti, — folytatja — hogy az üzem MSZMP szervezet vezetősége se­gít a szervezési munkákban. Mi még az üzem létszámához viszonyítva elég kevesen vagyunk, de ez azért is van, mert megnéz­zük, hogy kit veszünk fel a KISZ- be. S mivel a jól végzett munka után járó jutalom sem maradhat el, a KISZ vezetősége úgy hatá­rozott, hogy a következő vasár­napon, 28-án, azok a fiatalok, a- kik lelkesen vállalták a vasárna­pi VIT műszakot, kirándulásra mennek Gyopárosra. Rákóczi fTTTTTTTTTTTTTTrV?TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTT Nemcsak beszélnek as önköltség- csökkentésről, hanem cselekednek is A Gyomai Téglagyár dolgozói az idén tavasszal már tökélete­sebb, nagyobb teljesítményű gé­pekkel láthattak munkához. A gépházban 120 lóerős erőgép ke­rült a régi helyébe, s új prés, j meg téglavágó-automata a prés- ; házba, mellyel naponta 38—40 ezer nyerstéglát gyártanak. Ta­valy a napi átlag nyerstégla-ter­melés 27 ezer volt, tehát jóval a- latta marad a mostaninak. A több nyerstégla azonban nemcsak örömet, hanem egyben gondot is jelent. Ugyanis az a helyzet, hogy most több hely szükséges a nyerstégla tá­rolásához. Épül ugyan három 30 méter hosszú és 9 méter széles vasvázas szin, egyik-másik már el is készült.-.. Csak épp a tetővel van baj, mert még csak alig va­lamit fedtek be eddig. Nincs le­mez, s emiatt hátrányt szenved ez a munka. Pedig sokat jelente­ne, ha tető kerülne a színekre, mert akkor nem okozna gondot, hová tegyék a most már sokkal több nyerstégla egy részét, ami­nek égetése csak a gyártási i- dény befejezése után történik j meS-..... Aztán A kemence bővítését is számításba vették tavaly, de1 hát az ellenforradalom okozta1 károk miatt ezt nem tudták meg­valósítani. Ilyenformán pedig nincsen meg a kellő összhang a több nyerstégla és a kemence kapacitása között, amit éppen az épülő új színek hidalhatnának át, ha készen lennének. — Éppen ideje lenne már, hogy végrevalahára tető kerüljön rá­juk — panaszolja Dankó János gí gyárvezető. És igaza van! A gyár idei termelését vizsgál- I va megállapíthatjuk: biztatóak az eredmények. Július 1-ig 299 ezer nyerstéglával gyártottak többet a tervezettnél, s ugyanakkor az é- getési tervet is 197 500 téglával túlteljesítették. De jelentős az is, hogy a helyes munkaszervezés ré­vén ma már minden 1000 téglá­nál 10 forint költségmegtakarítás mutatkozik. Az önköltségcsök­kentés e továbbra is törekednek. Bár megtakarítást értek el, még­is egy újabb lehetőség kínálko­zik az önköltségcsökkentsére. Ed­dig ugyanis az 1000 tégla égeté­séhez előírt szénmennyiség he­lyett 40 kilogrammal használtak fel többet. És most azzal próbál­koznak, hogy az égetésnél beve­zessék a gazdaságos szénfelhasz­nálást. Épp ezért a tüzelő gyak- rabb adagolásával, a hosszabb füstzónák bevezetésével kísérle- [ teznek. Ezzel, számításuk szerint 1000 tégla égetésénél 90—95 ki­logramm szén maradna tmeg, s ezáltal több mint 30 forint meg­takarítást érhetnek el anélkül, hogy a minőség bármit is romla­na. Sok törekvés lakozik a Tégla­gyár dolgozóiban, akik azt akar­ják, hogy olcsóbban készítsék a téglát, s ahol lehetséges „lefarag­ják” a felesleges kiadást, egyszó­val: csökkentsék az önköltséget. (P- P-) ‘^iTATATATATATfciTAiTiAlTArrAlTi/r Hipnotizáló gramofon-lemezek Dániában olyan hanglemeze­ket hoztak forgalomba, amelye­ket kifejzetten azzal a céllal ké­szítettek, hogy hallgatóikat hip­notikus álomba merítsék. (Ügy látszik, a dán rádió műsora kitű­nő!) A lemezek másik oldalán o- lyan szöveget véstek be, amely állítólag le tudja szoktatni a do- j hányzásról azokat, akik türel- ! mesen végighallgatják. m*#t****mtH*,m*****»#*H***tmtn*,*H**Hmt#»**HutH#*,**H*m*****H*n*HM»**** Bécsi iapjelentés szerint ősszel osztrák kormány- küldöttség utazik Moszkvába Bécs. Bécsi lapok szerint októ­ber végén vagy november első napjaiban osztrák kormánykül­döttség utazik Moszkvába. A kül­döttség vezetője Raab kancellár majd a Szovjetunióban. lesz, tagjai pedig Pittermann alkanoellár, Figl külügyminisz­ter és Kreisky külügyi államtit­kár. Az osztrák kormányküldött­ség előreláthatólak egy hetet tölt O kalácshoz cukor is kell... Ezt mondják a háziasszonyok, cukrászok, no meg általában az édességet kedvelő emberek. Érdemes is cukorrépát termelni — mondja az orosházi Vörös Csil­lag Tsz tagja, Gáspár István — amint éppen a cukorrépa tábla kellős közepén állunk. Igaz, egy kicsit nehéz a művelése, sok munkát kíván, — de megéri. — Ugye szép a répánk — kérdi az öreg cukorkedvelő — aki a má* sik tábláról jött át hozzánk — a- mikor meglátott bennünket dr. Vitai Jánossal, a Mezőhegy esi Cukorgyár termelési osztályveze­tőjével. — Valóban jó a répa, sok ter­mést Ígér — ez mindenki előtt vi­tathatatlan. Közel 200 mázsát — vág közbe a beszélgetésbe Bánki Horváth elvtárs, községi cukorré­pa megbízott. Harminckilenc kát. holdon ter­mel a közös kollektíva cukorrépát, a szép répa, az időbeni egyelés eredménye. A múlt esztendőben munkaegységenként 35 dekagram* mot kapunk — mondja Gáspár bácsi —, most ha minden jól megy többet osztunk. Mert szeretjük ám a süteményt, meg a gyümölcs­bort — és ezeknek a cukor az alapja. TTnrrYT-rvvinnrTnnnrv A tizenötödik alapszervezet Mezőhegyesen július 15-én lét­rehozták az MSZMP tizenötödik alapszervezetét az állami gazda­ság komlósfecskési üzemegységé­ben. Az alakuló taggyűlésen a kerület valamennyi kommunistá­ja részt vett. Az önálló alapszervezet létreho­zására azért volt szükség, mert a kerületben a kommunisták aktí­vabb, önálóbb munkájára sohasem volt olyan szükség, mint most a betakarítási munkák időszakában. A kommunisták egységes kiál­lása nyomán az üzemegységben a munkafegyelem megjavul, s a jelenleg szervezetlen gazdasági munkákat szervezetté teszik. Va­lamennyi párttag a taggyűlésen véleményét nyilvánította, s az üzemegység munkájának megja­vítására határozatokat hoztak. Szerte a határban gyönyörű ré­pák vannak. Az utóbbi napok éltető esője, felüdítette a táblákat. Mindenütt jó termés várható. Hasznos növény, termelése nép- gazdasági tekintetben is fontos' Ezt mondja Kenszmájer Imre kardoskúti dolgozó paraszt is, a- mikor tanyájában felkerestük Több éve termel már répát, mond­hatjuk nyugodtan; a Mezöhegyesi Cukorgyár „répatermelő veterán­ja”. • Az idén 250 mázsa cukorrépát vár kát. holdanként már kiszámí­totta, hogy közel 7000 forint kész* pénzt 104 mázsa nyersszeletet és 80 kilógramm melaszt kap telje­sen díjmentesen. Amint ballagunk a répaföld melletti „mezsgyén” paraszti büszkeséggel mondja: — Már a jövő évre is megkötöt­tem a termelési szerződést. Előre kijelöltem, hogy hol lesz a répa. azt a földet úgy művelem, gon­dozom, ahogy legjobban megfele­lő. Minden évben tarlóthántok, a területre 200—250 mázsa istálló- trágyát szórok és ősszel mélyszán­tok. Ebből áll a talaj ápolás. Röviddel ezután Kétegyháza lainkás területeire értünk ifj. Kár­kus Jánoshoz, akit éppen hordás közben állítottunk meg. A falu legjobb répatermelőjé­nek nevezik, de rá is illik ez. mert egyik legjobb répája van a környéken. Tavaly kát. holdan­ként 290 mázsát takarított be, most is ehhez hasonló termést vár. Azt mondja, a legfontosabb az egyelés — mindennek ez az a- lapja. Ebben az évben kísérletet állított be. Cukor- és takarmány- répáját egymás mellé vetette. A cukorrépavetés területén időben végzett tarlóhántást, a takar­mányrépánál ezt mellőzte. A tar­lóhántás eredményessége szépen megmutatkozik. Röviddel ezután több termelő­vel beszélgettünk. Beszélgettünk sokmindenről, a répatermelés több kérdéséről, népgazdasági jelentő­ségéről. Szó volt arról is, hogy kell az országnak a cukor, és hogy ho­gyan tudjuk a jövő esztendőben ■pótolni ez évben elmaradt 50 000 kát. hold vetésterületét. A beszél­getés során arra a megállapodás­ra jutottunk: hogy a dolgozó pa­rasztságnak nemcsak joga, hanem állam iránt való kötelességének kell legyen, hogy megter­melje a kenyeret, cukrot, stb. A munkások pedig az ipari cikkeket. Szín Béla A híres Gyomai Nyomda az idén 75 éves. A jubileumi meg­emlékezést a tervek szerint au­gusztus végén rendezik meg Gyo­mén, s akkor avatják a nyomda kis múzeumát is, amelyben a ki­váló üzem megőrzött és össze­gyűjtött kiadványait) s alapítói­nak Kner Izidornak és Kner Im­rének értékes munkásságát ismer­tető tárgyakat állítják ki. A jubileumi évben a Gyomai Nyomda dolgozói becsült hagyo­mányaikhoz híven remekeltek: ők nyomtatták és kötötték 2200 pél­dányban a „Kis Magyar Múzeum’! első könyvét, a Kisipari Szövetke­zeti Kiadó által néhány hete meg* jelentetett Petőfi: A helység kala­pácsa című művészies kiállítású könyvet, amely országszerte elis­merést keltett. Az ízléses köny­vecskéből 300 különleges pél­dányt: 150-et selyem, 150-et pedig félbőr kötésben tokkal adtak ki. Az évforduló alkalmából a Ma­gyar Grafika című szakfolyóirat legújabb számában a gyomai nyomdászok által készített 16 ol­dalas külön melléklet jelent meg, amelyben Kéki Béla a Kner* nyomda és a magyar könyvművé­szet történetét ismerteti a Gyo­mai Nyomda dolgozói művészies munkájának színes bemutatásé* J val, I Emlékművet állít fel Szék* szárdon a Tolna megyei, tanács építőipari vállalatának pártszer­vezete és KISZ fiataljai a Szek- szárdon 1919-ben kivégzett 17 kommunista mártír emlékére. Az emlékművet a múzeum előtt ál­lítják fel. • Nagy Imre csoport munkája és árulása címmel övári Mifc'os a pártközpont munkatársa tart elő­adást a Békés megyei rendőr ka­pitányság csapatklubjában ma, csütörtökön délután fél hat órai kezdettel. Az előadás után az „így történt” című filmet vetítik. * A járványos gyermekbénulásról tart előadást ma este 7 órai kez­dettel dr. Fejes Albert a Békés* csabai Téglagyár kultúrtermében. Belépés díjtalan. • Vándormozit küld a városoktól és járási székhelyektől távoleső munkahelyekre a borsodi építke­zések kívánságára az Építő-, Fa- ós Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei bizottsága. A terv szerint két keskenyvetítögéppel keresik fel a nagyobb építkezéseket. ♦ A Békéscsabai Ruhagyár KISZ szervezete a VI. VIT tiszteletébe munkaversenyt iodított.A ver- SönyöWi igen jó eredmények szü­letnek. Július első dekádjában például Laurinyecz Anna újja- bevarró 1461 darab ingen végezte el az újak be varrását 106 száza­lékos minőségben. Versenytársa Gerai Mihály elejekészítő 2735 darab ing elejét készítette el, visszavetés mindössze 2 darab volt; • A gyermekváros felépítéséért indított mozgalmat széleskörűen támogatják a nógrád megyei ü- zemek dolgozói, bányászok, pa­rasztok és háziasszonyok is. Júli­us közepéig közel 4 ezer forintot gyűjtöttek a gyermekváros cél­jaira. Jelentősen megnövekedett aa édességforgalom megyénkben je­lenti a Füszért. A cukorka forgal­ma a múlt év II. negyedéhez vi­szonyítva közel 500. a csokoládé 105, a lisztesáruk forgalma 100 mázsával, az ecet forgalma 150 hektoliterrel volt több. Az IBUSZ békéscsabai kiren* deltsége augusztus 18-án külön- vonatot indít Balatoni üredre< Részvételi díj: 62.90 forint. • A Cifrakerti Állami Gazdaság­ban a 390-es Kuka nevű tehén hármas ikerborjúkat ellett. A 31 kilós újszülöttek közül egy bika, kettő pedig üsző. A borjak élet­képesek; • ÁRAMSZÜNET. Értesítjük fo­gyasztóinkat, hogy folyó hó 21-én, vasárnap reggel 5 órától 12 óráig Orosháza város egész területén (kivéve a nagyvasúton kívüli sző­lői részt), halaszthatatlan karban­tartási munkálatok miatt áram­szünetet tartunk. A villamosve­zetékek a fent jelzett időben is áram alattinak tekintendők. Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom