Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-12 / 161. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. JÚLIUS 12., PÉNTEK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Mai számunkból: Jelenlés a gyermekben mi In sas megbetegedésekről Lesz-e fürdő Gyulán? Milyen legyen a szakszervezet és a KISZ viszonya? Lépjünk tovább... Erre hívja fel figyelmünket az országos pártértekezlet határoza­ta. Lépjünk bátran és megfontolt tan. Kommunista szenvedéllyel szálljunk szembe az ellenség minJ den cselekedetével, de türelmes eszmecserék során vitázzunk a még kételyekkel gyötrődő dolgozó társainkkal. Egyszóval: lépjünk ki a pártszervezetek falai közül, job­ban, mint eddig és fokozódjon a párt, a nép ügyéért síkra szálló agitáció. És ime itt jön a nehezebb — a hogyan? Igen .a nehezebb. Mert odáig eljutottunk már, hogy egy- egy pártszervezetben határozatot hoznak a politikai tömegmunka fokozására, de mindemellett a ha­tározat helyi végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése még gyenge lábon áll. Gyengén azért, mert az általános határozatokon túl nincs konkrét megbízatás egy- egy határozat végrehajtásához, nics testhez szabott munkameg­osztás. Az elmúlt hónap taggyűlé­abhoz, hogy megérthessük egy­mást sokszor egyszeri szóváltás; nem elégséges. Ehhez pedig a párttagok ezreinek tettrekészsége, felvilágosító szava szükséges. És itt jön a hogyan? Sok helyen azt kérdik, mi legyen? Létrehozzuk újra a népnevelő csoportokat? In­dítsuk házról-házra őket, had agi­táljanak, beszélgessenek a szem­veszteség nélküli aratásról ott is ahol nem szükséges. Ha így fog­juk fel a dolgot ez veszélyes, mert újra dogmatikussá, kampányszerű­vé válna a pártmunka, a tömegek tájékoztatása és véleményének kutatása. Másrészt újra kialakul­na a pártban a képzettek és kép-" zetlenek csoportja. Ez a régi gya­korlat ezzel a hibával járt és mi tagadás magunk fosztottuk meg párttagjaink egy részét attól, hogy eleget tegyen a párttagsággal járó kötelezettségének. Ez a gyakorlat nem adott lehetőséget arra sem hogy éppen a pártfeladatok vég­zése közben, az agitációs munka Vessünk minél több másodnövényt Állataink takarmányai apjára k biztosítása végett a learatott ga­bonatarlóba vessünk minél több silókukoricát, csalamádét, szudá- ni füvet. Figyelembevéve eddigi csapadékos időjárásunkat, mun­kánk feltétlenül eredményes lesz, A másodyetésre kijelölt gabonaföld tarlóját 6—8 centiméter mélyen szántsuk fel. A gabona gyökérzetével átszőtt talajt nehéz fogassal, tárcsával járassuk meg. Ezután járassunk sima, vagy az ennél jobb, gyűrűs hengert. Jó hatást vált ki, ha holdanként 40—50 kilógramm pétisót szórunk, ami a tarlómaradványokat elbontó baktériumok életét megjavítja. A nitrogén tartalmú műtrágyával a pentozán hatást is csökkentjük. Ezután minél hamarabb végezzük a vetést. A vetőgép után járassunk magtakarót és a talajt tömörítsük hengerrel. Ezzel a munkaművelettel a talajrések közötti hézagokat csökkentjük, a talajharmat feljutását előmozdítjuk és megakadályozzuk a magágy kiszáradását. Silókukoricát 60 centiméter sortávolságra, 6—1 centiméter mé­lyen kát. holdanként 40 kilogramm kukorica vetőmaggal vessünk el. Ha a kukorica sorol, fogasoljuk meg. Ezután 4—5 leveles fejlő­déskor lókapával, illetőleg kultivátorral, majd a sorokat kézzel kapáljuk meg. Eső után ló-, vagy gépi vontatású munkagéppel ka­páljuk a silókukoricát. A tarlócsalamádét gabona sortávolságra vessük, 6—1 centimé­ter mélyen, kát. holdanként 100 kilogramm kukorica vetőmaggal. A növényápolás a kelés utáni fogasolásból áll. Viszonyaink között, ha a silókukoricát 2—3-szor lóval, vagy géppel és egyszer kézzel megkapáljuk, mindig biztosabb termést ad, mint a tarlóba vetett csalamádé. Ezenkívül mintegy 60 százalék vetőmagot is megtakarí­seit mérlegelve — noha vannak kezdeti lépések az egészséges mun­kastílus kialakítására — még mindig az általános, az üzem, a falu égető gondjainak felszínes értékelését tartalmazó beszámolók és hozzászólások voltaik a jellem­során, viták hevében edződjön a kommunista. Egyszóval nem bíz­tunk eléggé minden elvtárs képes­ségeiben, pedig az élet ezt a bü­rokrata módszert sokszor megcá­folta. eők. Nem jutott el a taggyűlésig a Ealu hangja, gondja és kívánsága. Végnélküli vita kerekedik egy- egy ellenforradalimár körül. Fon­• tos, hogy ezt megvitassák, de ke­vés szó esik arról, hogy milyen véleménnyel van a parasztság az új felvásárlási rendeletről és mi­lyen rémhírek akadályozzák egyes kormányrendeletek helyes értelme Kését. A gádorosi elvtársak is he­vesen tiltakoztak a minap a ma­Még ma is elevenen él egy né­hány szeghalmi elvtárs emlékeze­tében, amikor első megbízatás­ként agitációs feladatot adtak egy fiatal párttagnak. Nem sok re­ménnyel indították útnak és pi­ronkodva kellett beismerniük: csalódtak. Izgult és gyötrődött a fiatal elvtárs, de alaposan felké­szült, hogy ne maradjon szégyen­ben. Érvelt, töprengett, vitatkozott Ezek a viták edzették meg és e­lom vezetője ellen, aki még min­dig vezető helyen volt ellenforra­dalmár létére. Joggal türelmetle­nek, de egy kissé sem izgultak, a- mikor futótűzként terjedt a rémhír hogy minden gabonafelesleget be kell adni az államnak és csak két mázsa búza lesz a fejadag. gyike lett a legaktívabb elvtár­saknak az alapszervezetben, s ami igen fontos — szerették hallgatni az emberek. A hogyan? — talán éppen ebben rejlik. Adjunk párt- megbizatást minden kommunistá­nak. Tegyük területén felelőssé az­ért, hogy egyre jobban érvénye­Ki más utasíthatja vissza az ilyen hangot és híresztelést, mini a kommunisták. Elsősorban ők, és nekik kell helyesen megvédeni és megmagyarázni a rendele­teket. De mindez csak akkor vá­lik lehetővé, ha napról-napra kapcsolatban vagyunk az élettel, ha állandóan beszélgetünk az em­berekkel. Akkor ha felelősségének tartja ezt saját posztján minden kommunista. Hamis képet festenénk, ha azt mondanánk, hogy nincs kapcsola­tunk a pártonkiívüli emberekkel. Van, csak hogy ez a kapcsolat szűk skálán mozog. A tömegek tá­jékoztatásának csak egy-két for­mája; a pártnap vagy gazdagyű­lés kevésnek bizonyul már a mai időszakban. Ezek a rendezvények sok mindent tisztáznak és megér­tetnek az emberekkel, de nem le­het a pártagitáció egyetlen formá­ja, Egyéni beszélgetés során kell meggyőznünk az embereket, mer1 süljön a párt szava, s ennek első­sorban ő legyen a szószólója. Szá­moltassuk be időközönként mun­kájáról és segítsük feladatai ellá­tásában. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a párthatározatok az életben megvalósuljanak, de segít is, mert lentről is felszínre kerül sokkal jobban, mint eddig az em­berek hangulata, véleménye és kívánsága. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha szélesebb ala­pokon nyugszik a pártszervező munka, ha a vezetőségek mellett jó pártcsoportok működnek, ame­lyek úgymond „testhez álló” fel­adatokat tudnak adni a pártta­goknak és ellenőrzik, segítik azo­kat feladataik ellátásában. Fon­tos és szükséges, hogy tovább lép­jünk, mert ennek hiányában nem alakulhat ki állandó napi kapcso­lat a párttagok és a pártonkívüli- ek között és nélkülözzük azt, ami szocialista építésünk záloga. tunk. A szudáni füvet gabona sortávolságra kát. holdanként 40 kiló vetőmaggal, 2—3 centméter mélyen vessük et. 1956-ban a Szabadkígyósi Tangazdaság 30 kát. hold tarló silóku­koricát vetett. Holdanként 80 mázsa termést takarítottunk be. Egy hold termése, egy tehén téli silót akarmány szükségletét biztosítot­ta. 1951-ben tangazdaságunk ismét elvetett 30 kát. hold silókukori­cát. Vessünk minél több másodvetésű takarmányfélét, szarvasmar­haállományunk jövő évi tápanyagellátása végett. Timké Béla igazgató, Szabadkígyósi Tangazdasság. ONNAN Nagyfeszültségű távvezeték épiil Szeged és Mezőhegyes között A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagyfeszültségű villamos távvezeték építését kezdte meg Szeged és Mezőhegyes kö­zött. A mintegy négyszáz vasbetonoszlop felállítása, a harmincöt kilowattos vezeték és transzformátorállomások építése hatmillió fo­rintba kerül. A távvezeték a jövő év májusára készül el és jelentősen meg­javítja Békés megyének, az ország egyik legfontosabb mezőgazda- sági területének villanyáram ellátását. Három éve működik a szovjet atomerőmű 1954. júniusának végén adott először áramot a szovjet atom­meghajtású elektromos erőmű, s ezzel új korszakot nyitott a techni­ka történetében. A 3 éves működés során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az atomerőmű rendkívül üzembiztosán és gazda­ságosan dolgozik. Az eddigiek folyamán egyetlenegy hőfejlesztő u- ránelem sem mondta fel a szolgálatot és mindenhol betartották a szükséges védelmi intézkedéseke t. Vastüdőt készít a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár A Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyárban három évvel ezelőtt el­készítették az első vastüdőt. Ezt a győri mentőállomásnak adták, a- honnan elszállították Debrecenbe ahol a bénulásos megbetegedés először ütötte fel a fejét. Jelenleg is ott használják. Az idei gyermekparalizis járványnál a légzésbénulás igen gya­kori. Ezt a nagy veszélyt látva, az elmúlt napokban a gyár vezér- igazgatója, Lakatos Albert a műszaki vezetőkkel együtt elhatározta, hogy az üzem rövidesen elkészíti a második, még korszerűbb vas­tüdőt. Egy hét alatt többb mint 150000 hold kenyérgabonát arattak le Békés megyében A rendkívül hőség ellenére Bé­kés megyében az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok földjén jő ütemben halad a kenyérgabona aratása. A gépi és kézi aratók hő­siesen helytállnak s egy hét alatt több mint 150 000 holdról vágták le a jó termést ígérő búzát. Nem ritka az olyan e3et, mint a kom- dorosi Viharsarok Termelőszövet­kezeté, ahol 12 mázsás átlag bú­zaterméssel dicsekedhetnek. A szeghalmi és gyomai járásban pél­dául 35 kombájn és több mint 50 aratógép segítségével a termelő- szövetkezetek búzavetésének csak­nem 60 százalékát aratták le né­hány nap alatt. A hét végére szá­mos viharsarki termelőszövetke­zetben fejezik be ezt az igen fon­tos munkát. a szovjet haditengeré* szeti flotta napja A vasárnapi ünnepségekre ja­vában készülnek már a flotta egy­ségeinél, a hadsereg alakulatainál« a városokban és a falvakban. Sok­helyütt előadásokat tartanak a flotta történetéről, az orosz és a szovjet tengerészek hőstetteiről. A haditengerészeti egységeknél vi­torlázó, evezős, műugró, úszó, rá­diós és jelzőversenyeket rendezi nek a katonák számára. Új donságok a zeneműkiadásban A Zeneműkiadó Vállalat gon­dozásában a közelmúltban több jelentős mű látott napvilágot. Megjelent Ádám Jenő művének, A dal mestereinek a harmadik kötete, Vargha Pál összeállításá­ban a híres szoprán operaáriák kötete, Strauss öt világhírű ko- loratur keringője Gyurkovici Mária kádenciáival és Viski Já­nos zongoraversenye, zsebparti- tura alakjában. A magyar nóta kedvelői részére több zseb-nótás- könyvet adtak ki, olcsó áron. Ba­lázs, Dóczy, Dankó és Fráter leg­szebb dalaival. A kezdő harmoni- kásoknak bizonyára nagy örömet okoz az a kötet, amelyben Kola József feldolgozta a klasszikus és romantikus zene mestereinek nagy műveit. Három Bartók át­irat is megjelent, az Este a szé­kelyeknél klarinétra és zongorá­ra, a Három Csik megyei népdal oboára, s a Gyermekeknek •-sel- lóra és zongorára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom