Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-05 / 155. szám

ion. Július 5., péntek BÉKÉS MEGYEI NEPOJSAG 3 Az első félév végén 140 esser forint nyereség. 111 emelkedő termelékenység A Gyulai Cementipari Vállalat ! sén kívül több eredményt köny- dolgozói június 26-án befejezték j vélhetnek el, ami azt igazolja, első félévi tervüket, s a hónap í hogy a vállalatnál sokat tettek a végéig 104.7 százalékos tervtelje- j gazdaságos termelés megvalósítá- sítést értek el. Tervük teljesítő- I sáért. Az első félév eredménye: 140 ezer forint nyereség Idén több tekintetben javult a vállalatnál a termelés. Mindezt mutatják a számok, melyek ösz- szehasonlítása révén mindezt meg lehet állapítani. Tavaly az első félévet 107 ezer forint nyere­séggel zárták. Az idén — ugyan még nem végleges adatok szerint — mintegy 140 ezer forintra be­csülik az első félévben elért nye­reséget. Hogy ezt elérhették, abban több tényező játszott közre. Ami elő­ször is számításba jöhet az, hogy jól gazdálkodtak a béralappal, azt az-első félévben sohasem lép­ték túl. Sőt, megtakarítást értek el azzal ,hogy két alkalmazotti munkakört — melyek a termelés­re nem hatnak ki — megszüntet­tek. Jobb munkaszervezés, anyagtakarékosság, emelkedő termelékenység A nyereség növelését szolgálta, hogy a munkaszervezésen is ja­vítottak. A külső telepen éssze­rűbben oldották meg a készáru tárolását. Ugyanitt azzal is ja­vították a munkakörülményeket, hogy felújítotak egy utat, s így a keverőgéptől a mukapadokig a szállítás is gyorsabb és olcsóbb lett. A szállítás meggyorsítására pe­dig április 5-én egy újabb moto­ros targoncát helyeztek üzembe, könnyítve ezzel a szállítás nehéz munkáját. Az anyagtakarékosságot szol­gába többek között az is, hogy a régebbi anyagnormákat felülvizs­gálták s ennek nyomán, ahol le­hetett új normákat állapítottak meg, természetesen nem a ter­mékek minőségének rovására. Mindezzel lehetőség nyílt arra, hogy az anyagnak 2.8—3 százalé­kát takaríthatták meg. S azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fogyóeszközökre — lapá­tokra s egyéb szerszámra — is jobban vigyáznak. Bár nem sokkal, de a tavalyi első félévhez képest a termelé­kenység is emelkedett: 1.7 száza­lékkal múlta felül az idén a múlt évit. Ennek megvalósulását segí­lii mint hatvan viharsarki tsz-öen létesítenél üzemi konyhát aratásra A Békés megyei termelőszövet­kezetekben nagy gonddal készül­tek fel a jó termést ígérő ke­nyérgabona betakarítására. Több rnrnt hatvan termelőszövetkezet­ben létesítettek üzemi konyhát, hogy a jó idő minden percét a me­zőn töl.tő tagok állandóan friss, meleg ételt ehessenek. A kondo- rosi Dolgozók Termelőszövetkeze­tének mindkét brigád-központjá­ban főznek s a tagság kívánságá­ra a kenyeret is a szakácsnők sü­tik. Hetenként kétszer vágnak ser­tést, s napi három forintért reg­gelit és bőséges ebédet kap a szö­vetkezet mind a 250 tagja. Sar­kadon, Kamuion és az alföldi ta- nyavilág más részében hasonlóan szervezték meg aratás- és cséplés idejére a tsz-tagok élelemmel való ellátását. tette elő az április elsején — olyan munkaterületekre, ahol az lemérhető — a darabbérezés visz- szaállítása. E tényezők összessége járult hozzá ahhoz, hogy a Cementipari Vállalat a lehetőségekhez képest eredményesen, nyereséggel zár­hatta az első félévet, s készülhe­tett fel a harmadik negyedévi terv előkészítéséhez és teljesíté­séhez. (a — r) [Földrengés] Kedden heves földrengések ráz- kódtatták meg az India keleti ha­tárain fekvő Asszam és Manipur területét. Az emberek páni féle­lemmel rohantak ot tanaikból a szabad ég alá. Asszam fővárosá­ban, Sillongban három mind erő­sebb földlökést észleltek gyors egymásutánban. Embervesztesé­gekről nem érkezett jelentés. Agrárszakemberek A TTIT agrárszakemberek cso­portja kedden délelőtt, szakosz­tályülést tartott. A szakemberek megvitatták a múlt években vég­zett munkájukat, melyet a meg­beszélésen elhangzottak alapján új alapokra kívánnak helyezni. Az eddig végzett ismeretter­jesztő munkát is újjászervezik, s az előadásokat minden esetben a gyakorlati élet tapasztalataival, a községek vagy városok termelésé­nek életéből vett példákkal az e- gyéni és állami érdekeltséggel kötik össze. így akarnak agitatív munkát végezni; A TTIT előadásaival az élenjá­ró termelési módszerek közkin­csé tételét, a népgazdaság erősí­tését kívánja szolgálni. Mielőtt azonban bármilyen élenjáró tér­a tájtermelésért ] melési módszert ismertetnének, I azt a TTIT által rendezett vita- | estéken kiváló szakemberek be­vonásával megbeszélik. Az élenjáró termelési módsze­rek kidolgozói, valamint a megye összes szakemeberei az agrár- szakemberek TTIT-csoport mun­kájába bekapcsolódhatnak min­denféle felszólítás nélkül. A szakosztály élére új elnököt választottak Agonács László sze­mélyében. Az agrárszakemberek szakosz­tálya a jövőben minden hónap­ban egyszer tart vitát. A legkö­zelebbi tanácskozásra Rottmajer Jenőt, Bánkút, a Rózsamajori Álla­mi Gazdaság főagronómusát ké­rik fel a lucerna telepítési és magtermesztési munkájának is­mertetésére; Fogadónapot tartanak a SZÖVOSZ vezetői A Szövetkezetek Országos Szö­vetségének vezetői a vidéki föld­művesszövetkezeti tagság részére rendszeres fogadónapot tartanak. Legutóbb Panák László, a SZÖ­VOSZ Igazgatóságának elnökhe­lyettese tartott ilyen fogadónapot Kiskunlacházán és több mint negyven dolgozó paraszt kereste fel különböző kérésekkel és ja­vaslatokkal. Hasonló fogadónapo­kat tart rövidesen vidéken Nyers Rezső, a SZÖVOSZ Igazgat«* ságának elnöke, Nánási László, a felügyelő bizottság elnöke, Nagy Dániel, az OFT tagja és több más vezető. ERŐSÖDNEK a fnagyait-szwjsl batáti kapcsolatok (Tallózás a szovjet lapok hasábjain) A szovjet lapok rendszeresén közölnek cikkeket a magyar- szovjet kapcsolatok történetéről, a gazdasági és kulturális együtt­működésről, a küldöttségek cseré­jéről és sok más hasonló témáról. A „Sztálingrádi Pravda” nemré­giben Török János írásával ismer­tette meg olvasóit. Török János a Vörös Hadsereg soraiban küzdött Caricin ostrománál. 1919. márciu­sában tért haza Magyarországra. Nemrégiben Török János, mint a Szovjetunióban tartózkodó ma­gvar kommunista veteránok kül­döttségének tagja, ellátogatott Sztálingrádba. Könyvajándékának első lapjára a' következőket írta: „Annak emlékére, hogv 40 év u- tán újból láthatom Sztálingrádot, amely megmutatja a világ dolgo­zóinak, hogyan kell küzdeni a népek szabadságáért.” A kemerovói „Kuzbaszsz” (Kuz- nyeck-medence) „Levél Budapest­ről” címmel közöl cikket. A cikk írója: Bányász Béla magyar új­ságíró, címzettje pedig Anatolij Beljcsik szovjet újságíró. A kát kollega a szvetdlovszki egyete­men ismerkedett meg egymással s azóta állandó levélkapcsolatban állnak. Az odesszai „Znamja Kommu- nizma” a magyar és a szovjet út­törők közti barátságról számol be. A Szocialisztieseszkij Donbaszsz a magyar bányászküldöttség láto­gatásáról ír. Riportot közöl a ma­gyar küldöttek bányajárásáról és rjjpjp^talatcseréjéről. ^ E néhány példa mutatja, hogy a ,-^(í¥ÍeUmagyar kapcsolatok — s ezt a sajtó hasábjai is bizonyítják — sokoldalúan fejlődnek és erő­södnek. —O—O—O—O—O—O—O—O—0 — 0—O—0—0­o—O—O-O—0—0—0—0—-O—0 — 0—0—0—0 —0—0 - O— 0—0— 0—0— 0—0—0 0-0—0 — 0—0—0—0—0—0 — 0­-0—0 —0—0 o — Az 1956. október—novemberi magyarországi sú­lyos események különösen érdekessé tették azokat a beszélgetéseket, amelyeket Raymond Gu.vot által veze- tett központi vezetőségi bizottságunk és a Magyar Szo­cialista Munkás Párt Marosán György vezette bizott­sága folytattak. A két párt képviselői által aláírt és a ,,1‘Humani- té” június 6-i számában közölt közös nyilatkozat elég­tétellel állapítja meg, hogy a két párt az 1956. októ­ber—novemberi események értékelésében azonos ál­láspontot foglal el. A nyShtkozat joggal hangsúlyozza a magyaror­szági ellenforradalom kirobbanásának nemzetközi je­lentőségét, amely ellenforradalomnak az volt a célja, hogy ebben az országban visszaállítsa a kapitalizmust. Pártunk központi bizottsága már kezdettől fogva teljesen helyesen értékelte ezeket az eseményeket. 1956. november 2-án a párizsi kommunisták gyű­lésén a párt főtitkára megmagyarázta, hogy a magyar népi demokrácia nagy eredményei mellett a funkcio­náriusok részéről történtek bizonyos hibák és önké- nyeskedések, amelyeket helyesbíteni kell, de úgy, hogy megóvják, és megszilárdítsák a szocialista hatalom vívmányait. A főtitkár többek között kijelentette: „Magától értetődik, hogy e helyesbítés nem jelent­heti a szocialista vívmányok feladását... A jogos bírá­latnak nem szabad elvtelen vádaskodássá, rágalmazás­sá fajulnia, mert a bírálatnak az a feladata, hogy se­gítse a felemelkedésért vívott harcot. Számolni kellett azzal, hogy az országban maradtak még olyan ellen­séges erők, amelyek a külföldi imperialisták aktív se­gítségére támaszkodnak.” Ha az ellenség hangoskodásától. megszédült oppor­tunista és gyenge elemek abban az időszakban kétke­déssel fogadták ezt az értékelést, ma ennek helyes­sége kétségtelenül beigazolódott. Megállapítást nyert; hogy a régi rendszer híveinek, a kapitalistáknak, a földbirtokosoknak és egyéb bukott kiváltságosaknak ellenforradalmi kísérletéről volt szó, akik meg akar­ták dönteni a népi demokratikus rendszert, restau­rálni akarták a kapitalizmust, és a külföldi imperia­listák segítségével njeg akarták teremteni a kleriká­lis és fasiszta diktatúrát. Amint a két párt nyilatkozata is hangsúlyozza, az ellenforradalom kihasználta a népi tömegek egy részé­nek a párt volt veztőinek hibáiból eredő elégedetlen­ségét, hogy soviniszta, burzs oá-nacionalista és antisze­mita eszmék propagálásával megzavarja a munkásosz­tály öntudatát, hogy a dolgozókat megtévessze és tá­Hat hónappal a magyországí események után Irta: Waldeck Roche madást indítson a népi demokratikus rendszer ellen. Jóllehet ilyen módon az ellenforradalom szántára kedvezővé vált a talaj, mégis a Nagy Imre-csoport volt az, amely maga is antimarxista, revizionista, na­cionalista és szovjetellenes eszméket hangoztatva és az ellenforradalmárokkal * lepaktálva, elsősorban járult hozzá ahhoz, hogy a munkások egyes rétegeit ideoló­giailag megzavarja, a párt és a szocializmus erőit meg­bénítsa, árulással megnyissa a kapukat az ellenforra­dalom előtt. Abban a pillanatban azonban, amikor a magyar- országi szocialista rendszert az ellenforradalmi erők támadása súlyosan veszélyeztette, Kádár János elnök­letével megalakult a munkások és parasztok forradal­mi kormánya, segítségül hívta a Szovjetunió hadsere­gét, hogy szétzúzza az ellenforradalmat, megóvja a szocialista vívmányokat és megmentse Magyarország nemzeti függetlenségét. Másnap, november 4-én pártunk központi vezető­sége teljes együttérzését fejezte ki Magyarország műm kás-parasz kormányával és a Szovjetunióval. A köz­ponti vezetőség nyilatkozata a következőképpen hang­zik: „A Francia Kommunista Párt teljes mértékben helyesli Magyarország munkás-paraszt kormányának magatartását. A francia dolgozók fenntartás nélkül támogatják a magvar dolgozókat és a szovjet katoná­kat, akik azért harcolnak, hogy megakadályozzák a fasizmus térfoglalását és hogy megszilárdítsák a szo­cialista hatalmat.” Ez a szilárd állásfoglalás kihívta a reakció és a fasiszták dühét pártunk ellen, de a párt helytállt és a munkásosztály élére állva, sikerrel verte vissza a tá­madást. Ma már jobban látjuk, milyen hatalmas szol­gálatot tett a Kádár János által vezetett kormány nem­csak az országnak, hanem a szocializmus ügyének éa a világ békéjének. Egy reakciós és fasiszta kormány létrejötte Ma­gyarországon az országot a szomszédos szocialista or­szágok ellen irányuló támadás támaszpontjává változ­tatta volna. Ez igen súlyos veszélyt jelentett volna az európai biztonságra, és a békére nézve. Az ellenfor­radalmat azonban szerencsésen leverték és azóta a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével komoly sikereket értek el. A rend és a gazdasági élet helyreállt. A termelés, amelyet az el­lenforradalmi támadás- megbénított, előrelendült. Há­la a magyar bányászok helytállásának, a széntermelés fokozatos növekedése lehetővé tette, hogy a nehézipar és a könnyűipar elérje normális színvonalát. A vidéken — ahol az ellenforradalmat a parasztok széles tömegei bizalmatlanul és ellenállással fogadták, mivel nem felejtették el, hogy a földet a népi demok­ratikus rendszertől kapták — azok a szövetkezetek, a- melyek az ellenforradalom nyomására részben vagy egészében feloszlottak, újraszerveződnek. A párt felvilágosító munkája az ellenforradalmi üzelmek leleplezése és a népi hatalom megszilárdítása eredményeképp>en azok a dolgozók, akiket rövid időre megtévesztettek, megszabadultak, illetőleg megszaba­dulnak az ellenforradalom ifleológiai és politikai be­folyásától. A párt és a kormány számos intézkedést tett a la­kosság érdekében, hogy biztosítsa a közélet demokra­tizálódását, a kulturális élet felélesztését és megszi­lárdítsa a munkások és parasztok szövetségét. A Magyár Szocialista Munkás Párt állandó harcot folytat az ellenforradalmi erők ellen, állandóan javítja a párt régi vezetősége által elkövetett súlyos hibákat, ugyanakkor harcol a revizionista, antimarxista és szovjetellenes nézetek ellen, ilyen módon szilárdítja so­rait és ideológiai egységét. Hangsúlyozni kell azt a segítséget, amelyet a Szov­jetunió és a többi szocialista ország Magyarországnak nyújtott, amely segítséggel nagymértékben hozzájárul­tak a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. Végül annak megállapítása mellett, hogy a két párt a nemzetközi munkásmozgalmat érdeklő valamennyi kérdést illetően azonos álláspontot foglal el, a buda­pesti tárgyalások módot nyújtottak kommunista pár­tunk küldöttségének, hogy kellően értékelje az MSZMP által kivívott első és jelentős győzelmeket, amelyeket az ellenforradalom okozta károk helyreállí­tása és a szocialista hatalom magyarországi megszilár­dítása terén elért. Pártunk a francia dolgozók tudomására hozza eze­ket az örömteljes eredményeket, hogy mégjobban ki­bontakozzék a szolidaritás közöttük és a magyar mun­kások között, hogy megerősödjék a baráti kapcsolat a francia és a magyar nép között a béke és a szocializ­mus érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom