Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-05 / 155. szám

4 BÉKÉS hegyei nepüjsag ÚJ KÖNYVEK Az utéMt kelekben is sok új könyv jelent meg könyv es botija­inkban, és a könyvbarátok, az oi várók érőmnél fogadták vala­mennyit. Könyvkiadásunk egyre szélesebb körben igyekszik ki­elégíteni az igényeket, és ez megnentatkwett mát eddig is, abban, hogy régóta keresett ieedihni müvek kapnak újra ny dafestéket, és jatnak el aa olvasók hatalmas táborához. Bárdi Ödön: Kosztolányi Dezső: N«rö Kosztolányi Dezső arckép« a most megjelenő „Nero” című könyvéből A hatalommal párosult dilcttanr tizmusnak lélegzetelállítóan izgal­mas rajza ez a pompás regény. Néró, a véres költő, «fei kötői fél­tékenységében és őrületében sor­ban megöli barátait, vetélytársait, feleségét, anyját és végül agg mesterét, Senecát is, képtelen az alkotásra. Meddő és szánalmas erőlködései a művészi dicsőségért csak arra vezetnek, hogy uralko­dása alatt széthull a birodalom, felüti fejét az anarchia, és már senki sem érzi magát biztonság­ban. Az antik Róma életének hangulata olyan erővel ragadja meg az olvasót, hogy szinte le sem tudja tenni ezt a könyvet. ■ Sós Endre: Mi az égtél elragadta a viüamol isae i Kép Sós Endre: ki az égtől elragadta • villámot című könyvéből Franklin Benjámin kimagasló résztvevője vott a XVM. századi minden potitkai és tudományos mozgalmának, az amerikai nép nagy szabadságharcának éppen úgy, mint a kor természettudo­mányos kutatásaiknak. Sós Endre fordulatos regénye a maga teljes gazdagságában tárja az olvasók elé ezt a nagyszerű életpályát. Thália mosolya » „TMUfo mosolya” írójának karikarórái» Vidám, szellemes érdekes törté­neteik a színházaik világából — ez Bárdi Ödön könyve. A kötet iránt máris igen nagy az érdeklődés or­szágszer te. Győry Dezső: Vérahull »lem Ár drágf I ók a tf fegyverre jtegetmket, Kép Győry Dezső, „Vére- cimű Győry Beásó most megjelent új könyve történelmi regény, króni­ka és lórai elbeszélés is egyben. Tárgyát a torökvilágból meríti, és minden fejezetében bizonyítja,, hegy otthonosan mozog történel­münk e korszakában, és jól is­meri az akikor élő egyszerű embe­rek érzés és gondolat'.'iágát. Érde­mes eteévasrei! termelőszövetkezet ellen izfatékat Loptak és fegyvert rejtegettek átütanak a napokban bíróság elé A békési járásbíróság július 8- án, 9*-én és 19-én tárgyalja Mező- berényben, a tanácsháza nagy­termében Brenyo8zki Gyrögy és két társa ellen indított bűnügyet. Drenyoszki mezőberényi lakos folyamatosan, több éven, át ba­romfiakat és kerékpárokat lopott. Az ellopott baromfik száma túl­haladja a 100-at. Ezenkívül több mint 50 kerékpártulajdonost ká­rosított meg. Az ellopott kerékpá­rokat szétszedte, s az alkatrésze­ket orgazdák segítségével értéke­sítette. Drenyoszki György — mint az elsőrendű vádlott test­vérié — is részt vett a lopások­ban, de ezenkívül még egy ka­tonafegyvert is rejtegetett magá­nál, Jogtalan üzérkedésért A Gyulai Járásbíróság július 8- án délután fél 2-kor tárgyalja Gyulán, a járásbíróság épületében Nagy János helybeli lakos ellen indított bűnügyét. Ugyanis Nagy a múlt év október, november és dec. hónapjaiban, de még január­ban is tébb tenneiőszövetkezettől, valamint egyéni dolgozó paraszt­tól 9 szarvasmarhát vásárolt lel 15 ezer 5611 forintért. A felvásá­rolt szarvasmarhákat azonban nyomban eladta a Gyulai Állat- forgalmi Vállalatnak, 25 ezer 695 forntért. A vádlott ilymódom ár­drágító üzérkedést követett el és >b mint 19 ezer forint meg nem engedett haszonra tett szert. I kHfff« baszofiszerzéséft A gyulai járásbíróság július 15-én délelőtt «- órakor Sarkadon a tanácsháza épületében tárgyal­ja Bujdosó Ferencné kötegyáni lakos bűnügyét. A vádlott a sar- kadi és a kötegyáni piacokon ez év februárjában 118 kg, március­ban 131 kg, áprilisban 102 kg s májusban 97 kg baromfit vásárolt fel 18 forintos kg-kénti áron és továbtoeladás céljából Budapestre szállította, ahol 25 forintos kilo­grammonkénti áron adta el ny­modon Bujdosóné háromezer 522 forint neyreséghez jutott. Továb­bá a vádlott Budapestre szállí­tott még ugyancsak eladás céljá­ból 180 kg sertéshúst, 15 kg füs­tölt szalonnát, 10 kg sertésson­kát, 57 kg tehéntúrót, 160 darab tojiást. Az említett árucikkeken több mint ötezer forint hasznot szerzett. taiert bor téri a Imitat A Szeghalmi Járásbíróság ma — július 5-éti — tárgyalja Simon Ander bűnügyét. Símen a mólt év november 39-án ittas állapet- a szeghalmi járási readerka- megtámadta Czipp Lajos rendűrírnokot. Koés János rendórszakaszvezetot. akiket ütle­gelni kezdett. Simon cselekménye elkövetése után igyekezett bujkál­ni, hogy kivonja magát a büntető eljárás alól, azonban elfogató pa­rancs alapján mégis letartóztat­ták. Temeieszttttlttztl élteti izgatásért Ugyancsak a szeghalmi járásbí­róság vonja felelősségre július Sí­én a füzesgyarmati tanácsháza é­pületében Angyal Györgyöt és i két társát. E- háromtagú társaság a múlt év október 28-án Füzes­gyarmaton rendezett ellenforra­dalmi nagygyűlés alkalmával a Vörös Csillag Termelőszövetkezet — melynek tagjai voltak — azon­nali feloszlatását, s a közös va­gyon szétosztását követelő izga­tóhatású kijelentéseket tettek a gyűlésen résztvevő tömeg előtt. Zsarolásért A szeghalmi járásbíróság vonja felelősségre a fent említettekhez hasonlóan július 12-én Oláh Zsig- mondot. Mint ismeretes, Oláh pénzhamisítás, csalás, zsarolás, magánokirathamisítás, zugirászat és üzérkedés bűntette miatt ko­rábban már elítélt vésztői lakos huzamosabb időn keresztül több beadványt készített s küldött kü­lönböző szerveknek. Ezért ellen­szolgáltatást — pénzt stb. — fo­gadott el. | ÉRETTSÉGIZETTEK MUNKÁBAN Grek Teréz szövőnő Grek Teréz, a Pa mmtszövő munkása 1955-ben érettségizett. Amikor beszélgettünk vele, ak­kor még csak szövőtanuló volt és éppen vizsgára készült. Megtud­tuk tőle, hogy a mélyépítési tech­nikumot végzett, egy évig dolgo­zott szakmájában. Aztán „máz­ták". Így került a Pamutszövőbe. — Mi í további terve? — kér­dezzük. .................o, Kis sé elpirul, de hamarosan fel­találja magát. Hát mi lenne? ...maradok. &■* Szívesen marad7 ■— Természetesen — volt a vá­lasz. Mint technikus állandóan vi­déken voltam, aztán még a kere­setem sem volt több. Most itthon leszek végre szüleimnél. • Nem akrtuk megkérdezni tőle. hogy csak a szülei miatt szeret itt­hon lenni, de a szemünkkel a bal­keze gyűrűsujján a gyűrűt keres­tük. Ez azonban már « fiatalok . dolga és az efa-jta érdeklődés ha­tásköri túllépés lett volna. *— Szereti ezt a szakmát? — Szeretem. Kezdetben nagyon féltem tőle, de aztán rájöttem, hogy nem is olyan nehéz ez a munka elég gyorsan megtanul­tam. { 'r — Hasznát »eszi az érettségi- ÍJW*? — Igen. Általában mindenki hasznát veszi, ami itt az üzemben is észrevehető. — Miken mutatkozik ez7 — Részben a munka gyorsabb, kevesebb magyarázattal történő elsajátításában, másrészt pedig a különböző tömegs2ervezeti mun­káknál. Ilyen vonatkozásban is többre képesek az érettségizettek, ami természetes is. Nem veszett kárba tehát az a szorgalmas tanulással eltöltött négy év • | r ^ JL|- u-f »r ..«—tii—ír Véres dráma Geszten (Részlet a Békés megyei ellenforradalmi eseményekről készülő, szeptemberben megjelenő könyvből Az értekezlet nem tartott so­káig december 5-én délután. Jó. formán csak addig, amíg az őr­nagy elmondotta, hogy miért jött Sarkadra a Honvédelmi Mi­nisztérium megbízásából. Az MSZMP járási intéző bizottsá­ga jelenlévő tagjai, valamint a járási rendőrkapitányság és a kiegészítő parancsnokság veze­tői néhány szóból is megértet­ték, hogy miért kell sürgősen ütőképes karhatalmat szervezni a tartalékos tisztekből. Novem­ber 4-e óta elvileg újra a mun­kásoké és parasztoké a hatalom az országban. A gyakorlatban viszont — különösen Békés me­gyében — a Horthy-rendszer különböző rendű és rangú ma­radványai uralkodtak válogatott terror módszerekkel. — Tehát reggel indulunk állapodtak meg a jelenlévők, miután összeírták azokat a tar­talékos tiszteleket, akik szerin­tük számításba jöhettek: *— Hát akkor reggel indulunk *- állapodtak meg december 5- én mintegy százan Geszten s ki-ki ékelgette, élesztgette fej­széjét, csákányát..» * Reggel, amint felkeltek — mintha csak ebben is megálla­podtak vonla — ki a pálinkás, ki a boros üveget szívta meg, mint a legjobb erőtadó és hideg­űző szert. A sok mindent, de fő­ként sok nyomort átszenvedett vén Guj László egy fél liter for­ralt bort kortyolt le, jó tüzesen; Egy üveggel a tarisznyájába is tett... Igaz, hogy szesztilalom volt abban az időben, de ki törődött ezzel? Sokan többet it­tak október 23. óta, mint azelőtt egész évben. Sólyom Mihály is csapra ütött vagy négyszáz li­ternyi bort (a fene tudja, hol szerezte) s adta boldog-boldog­talannak. De őzért főképpen a ,forradalmi bizottság” tagjai­nak. Es a suhancoknak, akiket borral tüzeltek fel a kommu­nisták ablakainak és csontjaik­nak összetörésére. A község új — a többség által pokolba kí­vánt — vezetői is Sólyom Mi­hály lakásán ütötték fel az egyik hadiszállásukat s ott hoztak ha­tározatokat elevenek és holtak felett — borozgatás közben. Ott született meg az a határozat is, hogy a volt községi párttitkártól megszerzik a kommunisták név­sorát. Bíró Géza el is ment érte s Fenesi Mihály, az újdonsült tanácselnök irodájában piros ceruza-jellel tarkították meg a névsort, eddig még ki nem de­rült szántókkal. Annyi bizo­nyos, hogy a megjelölteket nem a Mátrába akarták küldeni téli üdülésre. A kommunisták üldözése na­pirenden volt. Aztán, csak pró­bált volna valaki szót emelni mellettük! Beleznai Gyula, a he­lyi tűzoltó parancsnok is meg­járta. Fenesi majd fel nyársalta tekintetével, miközben megdor­gálta, amiért kifogásolni merte, hogy a kommunista Zsoldos Sándor ablakát is beverték, ök­rös István iskolaigazgatót pedig úgy vigasztalta meg Fenesi, amikor az ablaka beverfao mi­att panaszt emelt: „Örüljön, hogy nem verték be a fejét is!” A panasztétel után Balogh Ist­ván újra beverte az igazgató ab­lakát. Tettét így magyarázta: „A hős forradalmi ifjúság tetté­ért ne merjen senki elégtételt követelni! Ne merje senki gá­tolni az ifjúság forradalmi ki­bontakozását!” Ilyen és ehhez hasonló sala­moni ítéletek születtek Sólyom Mihálynál borozgatás közben. Igencsak ott határoztak az Ik- lódi erdő kiirtásáról is. Szabacf- e ezt, törvényes-e ez? — nem kérdezte senki. Fenesi azt mondta* irtani kell. Jó bért is ajánlott. Minek kérdezősködné­nek hát tőle. Különben is gyak­ran hangsúlyozta, mint ahogyan minden japán császár évszáza­dokon át: ,,En nem kérek, ha­nem parancsolok. Az én paran­csom szent és megmásíthatat­lan." Nesze neked geszti nép: szabadság és demokrácia! Hát kell-e ennél jobb népakarat? Az öreg Guj László nem sokat törődött eddig sem a világ fo­lyásával. Neki már csak az volt a fontos, hogy legyen enni-inni- valója és téli tüzelője. A tűzre- való megszerzése céljából je­lentkezett 70 éves létére erdőír- tásra a fiatalok közé. Oda készí­tette magát és csákányát de­cember 6-án reggel a forralt borral. Tíorsos Sándor is befor- raltborozva indult el hazulról az erdőbe. Tanka János két deci pálinkát gurgulázott le. Ittak a többiek is, akik akartak. Mieni is a munka tempósan reggel 9 órától 11 óra tájban már lekí­vánkoztak róluk a melegebb gú­nyák..; De aztán hamarosan fel is szedték újra, mert abbahagyták a munkát... Az erdő mellett kí­gyózik az országút s az útor ez- időtájt haladt el egy személy­autó. Az erdő közelében dolgozó favágók látták, hogy katonatisz­tek ültek benne. — Hova a pokolba mehetnek ezek? — kérdezte egyikőjük. Aztán sokáig találgatták, hogy hova és miért mennek, mit a- karnak a tisztek. Volt ,aki azt mondta, hogy bizonyára soroz­ni mennek, mások azt mondták: lehet, hogy meg sem állnak st- zok Geszten. így és ehhez ha­sonlóan morfondírozva dolgoz­tak tovább, amikor Geszt felől egy kerékpáros tűnt fel az úton;

Next

/
Oldalképek
Tartalom