Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-04 / 154. szám

1957. július 4., csütörtök BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG 5 Építsünk minél több lakóházat í A földosztással egyidőben és azóta is sok házhe­lyet kiosztottunk* azzal a céllal, hogy saját erőből, bontott anyag­juttatással vagy állami kölcsön segítségével minél több család­nak biztosítsunk egészséges, meg­felelő lakóházat. Megyénk váro­saiban, községeiben gomba mód­ra nőttek, szaporodtak és jelenleg is épülnek kis-családi lakóházak. Nem egy helyen gondot okoz az újabb házhelyek biztosítása. Mindez örvendetes jelenség, de annál elszomorítobb, hogy nagyon sok esetben egyes házhellyel ren­delkező dolgozók nem akarnak építeni, legjobb esetben házhe­lyüket kertnek használják. Ha általánosságban vizsgáljuk ^■Idigi eredményeinket, nyugod- megállapíthatjuk, hogy hatal­mas előrehaladás mutatkozik a családi lakóházépítésben. Elértük azt, hogy épületeinket kötött-ta­laj esetén legalább 80 cm mélysé­gig, de mindenkor a teherhordó talajig szilárd téglaalapra építet­tük. A tégla-lábazatú fal padló­szintje a környező terepszint fölé egy-négy lépcső magasságban, de minimálisan 15 cm-re került. A lábazati és felmenőfalak közé bi­tumenes szigetelő lemez került minden esetben. A felmenő falak téglából, vályogból vagy vertfal­ból készültek aszerint, amint a helyi adottságok és a gazdaságos­ság követelményei engedték. Sok esetben porfödém épült fedélszék­kel egybeépítve, de még több esetben építettek be úgynevezett „L” típusú előregyártott vasbe­ton-gerendákat. A fedélhéjazat t^lindenesetre cserépből készült. Ajtó- és ablakszerkezetek legtöbb helyen szabványos méretben és minőségben az úgynevezett TÜZÉP által árusított nyílászáró szerkezetek kerültek beépítésre. Alaprajzi elrendezésben általá­ban sok jól átgondolt épület ké­szült az épületek elhelyezésénél, beépítésénél nagyon sok esetben hatóságainknak komoly erőfeszí­tésbe került az előírt rendelkezé­sek betartása: utcavonal, padló­szint, párkánymagasság, szomszé­dok érdekeinek védelme, homlok­zati kiképzések stb. De nem utol­só sorban egyszerű kőműves vál­lalkozók legtöbbször igen kezdet­leges tervét ráerőszakolják a jó­hiszemű építtetőre, lehetetlen a- laprajzi elrendezés, sok anyagot igénylő szerkezeti megoldással, egyénileg össze-vissza díszített, különleges színű homlokzattal készítenek, melyek idegenek a község, illetve a környező épüle­tektől. A típustervekről szólva meg kell mondani az igazságot, rajzasztalon születtek, tervező irodáink nem végeztek előzetesen gondos környezettanulmányt, úgyszólván egy-kaptafára készí­tették őket. A kidolgozott tervek alaprajzi elrendezése a helyisé­gek túlzott csökkentett méretei nem az élethez igazodnak, hanem sok esetben az előgyártott födém­gerendák hosszához. Külső meg­jelenésében az épületek sajnos nagyon sok esetben idegenek, el­ütök a megszokott községi, városi képtől, ridegek, nem nyújtják a barátságos, otthonos külsőt. A felsorolt észrevételekkel ja­vítani akarjuk kis lakásépítkezé­seinket és el akarjuk érni, hogy a folyamatban lévőknél, illetve a terveztteknél ezek a hibák elő ne forduljanak. Javaslatunkat az a- lábbiak szerint állítottuk össze. Tanácsaink vizsgálják felül a kiosztott házhelyeket és amennyi­ben jelenlegi tulajdonosa nem akar építeni, úgy vegyék vissza tőle és adják át az építeni szán­dékozó dolgozóknak. I Vf településeiknél utcanyitásoknál hatóságaink szin­tezzék be a területet és pontosan adják meg a járdgszint megassá- got, az utcavonalat, beépítési mélységet stb. Lehetőleg ügyelve arra, hogy a párkánymagasság megegyezzen. Ne engedélyezze­nek lehetetlen kiképzésű tetősi- kot, különösen kétsíkú Mansard- tetőt, mert az utcaképet elrontja, sok faanyagot igényel stb. Kerül­jék olyan települések létrehozá­sát, mint a mezőkovácsházi já­rásban Tompapuszta újtelep, ahol egy tömegben összezsúfolt kis telkeken összevissza építették kicsiny udvarral, kert nélkül, holott a minimális 300 négyszög- öles telkek kiosztására bőven lett volna lehetőség. Hatóságaink adjanak nagyobb segítséget az építtetőinknek és műszaki tudásukkal győzzék meg az esetleges helytelen elképzelé­sekről. Minden esetben vegyék fi­gyelembe a család létszámát, a munkakörét és főleg azt, hogy az Alföldön élünk, nem főzőfülke, hanem lakó-konyha, nem buda­pesti méretű élelemtároló fülke, hanem éléskamra kell, nem háló­fülke, hanem hálószoba stb. Já­rásaink ismerik legjobban terü­letükön, községeikben a kialakult és bevált alaprajzi elrendezést és kivitelt, próbálják az újat a helyi szokások szerint átdolgozni, és akkor egy sor hibát el tudunk ke­rülni. Anyagellátásról beszélve megyénkben sok téglagyár műkö­dik, de sajnos érthetetlen kereszt- szál 1 ítálsakkal sok esetiben kivi­szik, illetve hoznak be téglát. Tisztáiban vaigyunk azzal, hogy az ellenforradalom által okozott épü­letkárokat helyre kell hozni, a folyamatban lévő beruházásokat befejezni, újakat kezdeni, stb. te­hát nagyon sok tégla kell. Ezért javasoljuk, hogy megyénk tégla­gyáraiban visszamaradott túlége­tett vasas téglákat ne használják feltöltésbe, hanem adják át az építtetőknek. Alapozáshoz föld-, partok között nagyszerűen fel tudják használni. A darabtégla el­adása nagyban megkönnyíti épít­• 4- (- O <-0 C> tetőink gondját. A vályogfalazású épületekhez egyes helyi szokás szerint salakdarab ragasztást szoktak alkalmazni, hogy a mész­habarcs« vakolat állékonyságát biztosítsák. Javasolnánk helyette selejt cserép felhasználását oly­képpen, hogy minden második vályogsor teljére egy sor cserepet rakjanak. Érdemes foglalkoznunk a salak-beton kérdésével ist Üze­meink állandóan hirdetik,, hogy telepeikről díjtalanul lehet kapni salakot. Kilúgozott salakból mész- tej és kevés cement hozzáadásá­val, gazdaságosan lehet építeni. Tetőszerkezet készítésénél kerül­jük a felesleges díszeket, kiugrói sokat, mert így több zughajlat ke­letkezik, nagyobb lehetőség lesz a beázásra, stb. Ha a felsorolt leginkább előfor­duló hibákat elhagyjuk, több gonddal és nagyobb szeretettel foglalkozunk a kis-családihézak építésével, annak sok bonyolult ügyével, dolgozóink otthonát szeb­bé, életét nyugodtabbá tesszük. Papp Pál, a megyei tanács építési osztályának dolgozója. ^Ynrmi ONNAN Miskolci ünnepi hetek A miskolci ünnepi hetek egyik kiemelkedő eseménye volt va­sárnap délelőtt a nagy magyar természettudós, Herman Ottó szob­rának leleplezése, a róla elnevezett múzeum előtti téren. A szoborleleplezés után a város és a társadalmi szervek koszo­rút helyeztek el a szobor talpazatán. ,>'Alá* ti'.. 44k Postahivatal lesx Gyopároson Gyopárosfürdőn, a Gyopáros Étterem épületében, a terrasz mellett új postahivatalt létesítenek. A postahivatal egy hét múlva kezdi meg működését, és télen is dolgozik. Árucsere a magyar és szovjet szövetkezetek között A SZÖVOSZ és a szovjet szövetkezetek között létrejött árucse­réi orgataii megállapodások értelmében megérkezett az első gumi. csizma szállítmány a földművesszövetkezetekbe. A megállapodá­sok szerint 25 000 férfi, 7000 női és 3000 gyermek gumicsizmát szállítanak a szovjet szövetkezetek. A gumicsizmákat a földműves­szövetkezetek rövidesen forgalomba hozzák; A Szovjetunióban 125 roiétát lőnek fel a geofizikai év folyamán A július 1-én kezdődő nemzetközi geofizikai évről írt a Pravda vasárnapi számában Bárgyún, a Szovjet Tudományos Akadémia al- elnöke. A Szovjetunió a nemzetközi geofizikai év folyamán mes­terséges bolygót akar elindítani a világűrbe. A bolygót a Szovjet­unió területéről lövik fel, és kilövésének iránya kis. szögben tér el a délkörtől. Amikor a mesterséges bolygó megkezdi keringénését, a föld bármely pontjáról megfigyelhető, lesz, kivéve az Északi- és a Déli-sark középső területeit. A nemzetközi geofizikai év folyamán a Szovjetunióban 125 rakétát lön ek fel; HÍREK Július 1 Csütörtök I Urtik Fővárosi vendégművészek já­tékában gyönyörködhetett Oros­háza közönsége. A helyi Petőfi Művelődési Otthonban a Buda­pesti Nemzeti Színház vasárnap két előadásban Priestley: Veszé­lyes fordulat című színjátékát vit­te színre Gobi Hilda, Básti Lajos, és Ungvári László Kossuth-díja- sok főszereplésével. • A Világ Ifjúsága című nemzet­közi ifjúsági folyóirat magyar ki­adása júliustól kezdve eszperantó rovatot indít. A rovat beszámol a nemzetközi és a hazai ifjúsági esz­perantó mozgalom eseményeiről. • Húsz vagon cigánymeggyet szál­lítanak a szolnoki termelők a kon­zervgyáraknak. A régebben erő­sen lebecsült meggyfajtáról u- gyanis kiderült, hogy meggybor készí téséne igen jól f elhasznál ható • A Békés megyei írók Munka- közössége július 4-én, ma délután 5 órakor ülést tart. Az ülésen a munkaközösség további felada­tait, terveit beszélik meg a Bé­kés megyei írók. • A közalkalmazottak szakszer­vezetének Juhász Gyula Művelő­dési Otthon balettiskolája vasár­nap délelőtt fél 11 órakor vizsga­előadást rendez a Szegedi Nem­zeti Színházban. A viz&gaelőadá- son közreműködik a művelődési otthon szimfonikus zenekara is, az orosházi szimfonikus zenekar karnagya: Mankó Leó vezetésével. • Három összeszerelhető vikkend- házat és egy motorcsónakot ké­szítenek társadalmi munkával * Gyulai Cementipari Vállalat dol­gozói. A vállalat mintegy 3560 fo­rint értékű anyagot adott ehhez a munkához. A vikkendházakat és a motorcsónakot Szanazúgra vi­szik ki, ahol a vállalat dolgozói szabadidejüket töltik. • Heves megyében, a Szihalmi Ál­latni Gazdaság határában csont­vázakat és több érdekes edényt találtak. Szakemberek megállapí­tották, hogy a sírok egy bronz­kori temető maradványai. • A Debreceni Ruhagyár dolgozói divatos, újfazonú női szövetruhák gyártását kezdték meg. A bel­földre készülő 10 ezer női szövet­rfj a 1 á n Miagamban a minden nap hősének neveztem Békéscsabán a helyi au­tóbuszjáraton szolgálatot teljesítő kalauz bácsit. Eddig még nem találkoz­tam hozzá hasonló em­berrel, aki annyira sze­rette munkáját és olyan lelkesen is végezte vol­na. A helyi járaton eddig két autóbusz közlekedett. A két busz úgy nézett ki egymás mellett, mint két világ. Egyik egy szép modem piros és krém­színűre festett, a másik- igen, erről a másikról van szó. Kicsi, négyszög­nem is igaz? letes, doboz alakú. így is hívták sokan, hogy „do­boz". De volt ennek egy másik neve: „rabszállító”. Valahogyan ez illet rá legjobban. Faoldalas, fa­pados, de még a hátsó felében lévő kis ablak is rácsos volt. Így hát jog­gal „becézgették“ így az utasok. Nem is a külső alak­ját akartam én megfes­teni, hanem azt, hogy mi­lyen nehéz volt ezen szol­gálatot teljesíteni. Külö­nösen úgy, ahogyan azt az én ismerősöm, a ka­lauz bácsi tette. Mindig ott állt az ajtó­ban menetközben. Ami­kor lekezelte a jegyeket, visszament és ha néha még ülőhely is jutott volna számára — sokszor még az utasok is felkí­nálták neki — nem ült le. Mindig első volt a leszál­lásnál. Minden embert külön lesegített. Nem válogatta fiatal, vagy öreg. Csomagokat, gyere­keket előre lekérte és úgy segített a szülőnek. Így volt ez felszálláskor is a magas lépcsőt az idősebb nénik alig érték el. De segített nekik, s így könnyebb volt a fel­szállás. Emlékszem egy alkalomkor egy nyomo­rék néni akart felszállni, de beteg lábait sehogyan sem tudta felemelni. A- mikora kalauz bácsi látta hogy a néni nem boldo­gul, karjába vette és úgy vitte be a kocsiba, Ilyenkor olyan hálásak Voltak neki, köszönték segítőkészségét. De fisig is fáradt a sok cipeke- désbe. Télen, amikor hi­deg volt, az emberek vacogtak. De ő a homlo­kát törölgette az izzad­ságtól. Különösen piaci napokon. Én már hosz- szabb idő óta ismerem) de közte és az utasok között sohasem volt szó* váltás. Ma is, mint minden nap, a Gyár utcától in­duló háromnegyed nyol­cas buszra vártam. A tarka busz elrobogott teli utassal, még meg sem állt. Álttunk és vár­tunk tovább a többi utazótársammal a kis „rabszállítóra”. Pár perq múlva csodák csodájára nem a kis doboz lassított a megállóhelynél, hanem egy szép Ikarusz. Ez nem lehet igaz — tűnődök magamban, hogy ez a helyi járat. De ahogyan az elsőnek kiszálló ka­lauz bácsit megpillantot­tam, ahogy boldog mo­sollyal szinte bemutatja az új kocsit, éreztem, hogy valami történt. Szó nélkül nem bírtuk ki, di­csértük a kocsit. Valaki a hátam megett megkér­dezte; hova lett a kis doboz? Csak annyit mon­dott a kalauz bácsi: lead­tuk, mától kezdve ezzel járunk. — Bárcsak igaz lenne. — Cs. £. — ruhából megyénkben is forgalom­ba hoznak; A lengyelországi kielcei nemzeti bizottság oktatási osztályának meghívására a tavalyi árvíz, il­letve földrengés sújtotta községek­ből két pedagógus kíséretében harminc gyermek utazott Len­gyelországba négyhetes üdülésre; FELHÍVÁS! Árúfeleslegeit Jö ÁRON ÁTVESZI a MEZÖBERÉNYI Földművesszövetkezet. Vásárol: zöldséget, mézet, cuk­rot, babot, mákot ás tejterméket, szappant stb. — Az eladott áruk után felvásárlási visz- szatérítés jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom