Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-02 / 127. szám

4

JBÉ&ÍS MEGYEI NEpCJESAG

1*57. június 2., vasárnap

Jif***i&*Jc 9 %

Vö^eÁ>va/>x- ejootitn.zceoú ifi nrn«i*y ai/--------, r ^

Bé

késcsabán június 2-án délután í, álékor

Pftriesi venöég

Káükay-Csarkos!

Este fél 8 órakor

Kárizsi vendee

Bérletszilnet

Június 2-án -Mezűkováesházán 38.80 árakor

Bukfenc

Június 2-án Kaszaperen M-30 óiakör Ezer év

V/Ho^jÍ'

Szabadság M-obí, Békéscsaba. Májws 30—júni- ; US 2: Árnyék .

Brigád Mozi, Békéscsaba. Május 30—június 2: Smetana.

Terv Mozi, Békéscsaba. Május 30—június 2: Emberek .fehérben.

Erkel Mozi, .Gyula. Május 30—június 5: Jelentéktelen emberek

Bástya Mozi, Békés. Május ao—június 2: Az örök éjszaka titka.

Kossuth Mozi, Orosháza. Május 30—június

5: ’Nevetés a párád »«»ómban.

Béke Mozi, Orosháza.

Május 30—június 4: Tavasz a kisvárosban.

Táncsics Mozi, Szarvas Május 30—június 5: Gra- ciella.

Szabadság Mozi, Gyo- ma. Június 1—3: Bakaruhában.

Vörös Október faxtéí, Mezőkovácsháza. Június 1—3: Két vallomás.

Terjeszd a Hépjsápl!

I.AB-D.AK ÜG AS. a

NJB II. ku,pamérkőzé8 Gyulán;

Gyula i <H tin yacíi—B ajaj £ p ítök.

NB 111.-ba jutásért:

Békéscsabán, Csányi utcai pályán 1*8

órakor:

Békéscsabád’ MÁV Bocskai—Mezőkovácsházi ’Petőfi, .előtte ifjúsági bajnoki.

Közben 16 órakor Bcs Kötött S’K—Gyulai Hunyadi kér. ;bajn.

Besen,yei úti (Agy.agipar) pályán:

18 órakor: Békéscsaba—E rz sébethej.yi SK—Tótkomlósi MTK. ‘Előtte ifjúsági 'bajnoki.

Orosházán: .Orosházi MT*K—Mezöhegyesi kinizsi, előtte ifjúsági bajnoki.

‘Szarvason: Szarvasi Hunyadi—'Barkadi •Kinizsi, előtte ifjúsági bajnoki.

Szeghalomban: Szeghalmi Hunyadi—

Gyomai Hunyadi, «lőtte ifjúsági bajnoki.

Mezőhegyesen: Mezőhcgyesi !luny.adi— ‘Orosházi MÁV, ©lőtte iíj. bajnoki.

Szar vasi csoport:

Orosházi Horn^éd—Békésszentanidrás. Gsabacáüd—Szarvasi Hunyadi. Nagyszénás—Kondoros.

Gyulai csoport:

Elek—Sarkadi MSE.

.Kétegyháza—Gylai Petőfi.

Gyulai TE—Gyulai Hunyadi,

Kötegy én—Sarkadi Kinizsi.

Orosházi csoport:

’Orosházi MTK—'Gerendás.

'S zen tét or n y a—Kar dosk út.

Gádoros—Gsorvási Hunyadi. Rákóczktelep—Gsorvási Petőfi, Mezőhegyesi csoport:

Mezőhegyesi Kinizsi—Szöllőspuszta.

B ék és s ám son —V égegy h á zd Szabadság. Mezőhegyesi R. 47—Tótkomlós. Medgyesegyházi csoport:

Csanádapáca—Kaszaper.

Bánkút! Hunyadi—Medgyesbodzás.

N agybárihegyes—Medgyesegyháza. Mezőkovác^házi csoport;

Ma gy a rb árihegy es—N agy kama r á s.

Kun ágota—Mezőkovácsháza. Kisdombegyháza—Lőkösháza.

Megyei I. osztályha jutásért:

Déli csoport:

Elek—Dombegyháza.

Battonya—©ékésosahai 'V^sas. Végegyháza—Dombegyháza.

Közép csoport:

Nagyszénás—Gej*ndá8,

Djk ígyós—Kondocos.

Békési SC—Békéscsabai METEOR.

Északi -csoport:

Gsorváfii iHunyardi—Meaűbenéwyi T<or Ettdrtőd—IF«lsőnyornáR.

Nagykunság— Békéscsabai iPeidti, -Megyei kupamérkőzéseik:

Déli csQpoiít:

Bob. Élői«—ffics. Koztekedési SK.

Sárik adi MtjflE—Maiig vfiSQg y há^a.

Gyulái Hunyadi—íKe’^ermes.

Északi csoport;

Bökés! Kosiárionó !S*K—<Gyamai MÁV.

Kö n östadá^ —Biékéssaerttíanfdriés.

S^arv^ej ‘Sapiart ak tfsz—®aboz.

Megyei ilfl. ■vszdátyba jutásért:

Gyomai .osopoiit:

Mezőber én y —‘Gyomai H imy.a di.

16 (órákor.: iDév«v.á rty«a—Békési vSC. JJév.av.ányáíi: Nagykunsági Huny.a.d i- Bcs. Petőfi .18 tórakor,.

KÉZILABDA:

íF&l Hl :ór.akor K&ygmé. Tech. »Bo«. MAVj B'SC—Budai Pamut.

13..45 órakor, Gsányi utcai MÁV pálya: Bee.. MÁV BSC—Bp.. 'Ganz..

Stadionban: Rcs. METEOR—Bcs. Előre, kei-űleti kispályás ffi.

Gyulán:

Gyulai Harisnyagyár—Bcs. Ruhagyár női kerületi bajnok!.

RÖPLABDA:

Mezőhegyesen;

Mezőhegyesi Hunyadi—Szegedi Sz,p«rta- kusz NB HL fii.

Gyomán:

Gy omad M Á V - F á kly a—Hó cl mez ő v á s á r •

helyi Vasas NB TH. fii.

ATLÉTIKA:

Egyesületi bajnokság M. ferdujójai: Békéscsabán, Orosházán, 'Gyulán. filRíKÖZAS:

Déváványán, 19 (órakor: DS£—cGyomai Hunyadi barátságos. (A Vádkacsa Szálloda emeleti nagytermében.,) (

lováfcki felmelegedés

Váltató időjárás vasárnap estig: vét- toaó föihöaet, juútthitáni (árakban tobb- felé zápoueaö, betyenikiiBt zivatar, mérsékelt, a zivatarak idején mógóiénbü- lő szél.

Várható legalacsonyabb hómérséklet éjjel 8—11, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 21—24 fok köpött.

Ganiolato'í

,.?Á\VZ*Í VUndfa"

0 \

Marad-© «a .bsjiafcz, vaggy nem marad — ez ® MweÖeß «citoeuz iiaaianeflen bonyodalmat Szigligeti Ede: Bajusz című vígjátékában és az e vígjátékból Tabi László által írt Párizsi vendég című operettben. Május M-ém -estee £ inakor tűzte tó jpremiffime a Jökaá Szíaház a Párizsi 'vendéget, .ahol mi is ,mQgoi>éz- tiik azt, bogy mi történik a bajusszal.? Mondanunk sem kell, bogy már a második felvonásban levágták, éh ■sok •érdekes, muiírtságos jffileneten ;átt alakult ki az ‘Operett imonröanivalója: a főúri arisztokratikus etikett kigúnyolása, szembe állítva azzal a magyar felfogás egyszerűségét, őszinteségét -és igazságát. A cselekmény nem bogQZíódik ffiüffir «zálMaani, fnänoBeaaffik a darabban ngymeveaeíit ikoaaífiíiMiUsok, (dee annájl áöbb •éndötoes áfeatSúaHatt, meglepetés. Ha pedág naándenbez hozzártffisszüik bogy a SBart'plő «zánésaeik jnegémtetítök. imagaa- kévafe Gettók asz. dmó ffiBb^praelkesest, akkor íöimtagálióa afiódiik a potemaesr étriíé- keléaéne^ áffittféiHem (poaMiív voMa.

A (darab «zeiregEiloa aziiaatbe M'wéteíl néil- kül <& .Jófcaá Bzidbáz •ö'woinalláiből fceaiúíl- tek M, fés szárrészá mmcnlkájauJk ajnnynira egySormám magas rúvóin ramzaag, űmgy bíráló -néaő üe«y*en * tsSpán, aM egyűlk, másik smoaész aaímaDkáijáról azit -tudja moiodam, bogy tóeTnea- keőett (22 egj^ütlffiöröl. Ha mégis 'rmeg- próbátkozunk ezaöl, akikor eüsőknaek Radnóüby Bevárt és P,a@orryi Hándort kell :megemláterii.

Raönóthy íiva — Thusnelrda, az élv- haj hász, Párizsból kikopott grófnő szerepében művészetének suéies skálájáról -lett bizonyságot. ILáttiak már őt prágai szerepben, láttuk a cCsár- dástó-rálynőben és most a Párizsi vendégben neki tapsolunk legtöbbet és 1 ‘gőszintébben. MazduiLatai,, .areműiml- kája mindig az adott belyzetbez a 1 gmegfelelőbben alkalmazkodik, s<5ha nem főbb, de soha nem kevesebb annál, ami feltétlenül l&iíkíré'gés.* Bálái és szövegmondása szintén kitűnő.

Pagonyi Nándorról szóltunk az e- lőbb, hogy a másik legkiemelkedőbb ’ alakítás az övé. Hugolini gróf szerepében olyan ,,eredeti” és a maga „értelmében” emberi alakot formált, hogy

prömierje áfán

már imaest, közvffiükeiaiM a preanaiea: aatan .az é ma#ne«za immimkájjámoll «eajmnűatöibab- juk: teljjesem toiJ&WTncafta, az. anaüt ©ikétf>- zeöl és .abogy.ani azt megvaHósílija. j Adelaád — Bajjttflaay «Gaibrieffila e>ső- sónban kmtiin'mw^ éfflidklkniSbíitirálláwal aratott nagy *sflbeit, <de legalább amwayá- ra jjé ‘semaéKamé üs, jíwiíjiM éaaekes. Koft- taá ald'Kpáan — Csajánnyii égia Gyrörgy ffigyszffini e^Oűözökíert Unaszmált a Béetíbe k-er,üJlő aM^án megtficsnsnáOásá- ra ((szerepének foelyes éntietoaeaéöe its ezi tóváffijjai ha pedig kellemes toari- tomiiának munűvéfizii esiíljkogrtartícsánófl sa?i6- lumk, akkor esak az elisaaaíspés faa/ng- ! jám toeszsölBaefhiäjmk ‘rőla.

j Erzsiké — M-ére Ottila. Már nem ffigysaer megárltirak, bogy igen jjd éaae- toe&nő^ de a -«yiímpsadti raatam Imátnya az, anafi ‘náHa máiba fcáMnrrycsrs vdsssaeséBe- toett (Qfeoz. A pneonnáeirein ezt esak az -eft- ső í:€T\’onásftaan tapasztalbat^uk ((■•ami a pnemraer-fláz k^etkezménye is íköbe- ittertfl)) — de a másodok és harmadak tfei- vrmá^aann már kedves, 'bájfcas és «7«e- , reruere métt<ó täoM Brzsdke, abogyíun megífionmaflla.

VáirtoöEB — Bámiffy Frigyes. Most, a Párársá -vemdég^ben mjadab lépést

tett elöne szánészá pályáján. IfláJla ta- pasztallaaittaflk a legmagaibiztosaibb ij.á- tekot, ami teMértHeanoiia azt jelenti., bogy bemjne éht a saerepifoen.

Stefaarnk fljném — Bafoetfce, a komor- ma saenepében jjoQ. (o3d©tia roeg tfelada- tó?L Sok mapnadtemt Oeviettaeizött már. .a- ©nánt i^eöDlbá aMtótásaatoari Mbának vél- tiümk, és nagy,amúgy MoBósy Fái. i(Ban- !dii ileiittoamuiszáin) jKeüemeteől-iyellenfelre (egyszerűbb és sokkal művészibb eszközökkel komédiázott, mint előző ^ore- peíben.

| Kjomlíós BóJbart az más rövid, srint© saó málküíhi tfieUadatát ügyesen és jc.ű ládita eil. Talán a maszkinozása egy kissé túlerős.

*Cr-gy véljük, hogy a szereplők ős «Gáti Sánöor rendelői rrimmkája magasabb nívót mutat, mint .akánatelyoík .előző «operett, vagy a^nés ragijáték e^ lőadásám. Kiülöm dicséret áMeitd K»h már Pétert a karnagyot, a zenekar mértéktartó és elsősorban stílusos játékáért, mely minden tekintetben elősegítette a darab sikerét.

Ga«s Brván

C kőzmapi gmu

em tudom, hogy -egy magamfajta köaerrrber, köz- napa gondolatai tarthatnak-e számot egyeseknél órdek-tődésre, mégis elmondom e gondolatokat. Eknondom, mert -nem hagynak nyugtot.

Elöljárójában el kell mondanom: hamarabb ismertem meg Veres Péter „Gyepsorját, mint József Attila .^UunkáBfflk” című költeményét, nem is beszélve Katajev „Hajrá'’-járói. Hogy ez így van, talán azzal magyarázható, hogy — néhány hetes, hónapos megszakításokkal — mindig vidéken dolgoztam. S a kisipart műhelyek levegője eléggé telített volt a „Gyepsor” levegőjével. Hogy úgy mondjam: annak mindem keserű íaével- szagával. Emlékszem, a szomszédomban lakó Sz. néni évekig mindig egy kötényt hordott. Hogy mennyi folt veiht rajta? Nem tudom. Különben ez a har- mdneas-j>egyvene6 évetaben mindennapi volt. De ez volt a kisebb baj. mert a kötényt meg tehetett ölteni, ha nappal valahol kifestett és reggel újna fel lehetett venni. De a cipőt, a csizmát mér nem. Azt el keltett vinni a „mesterhez”. A nagyobb baj az volt, hogy fizetni is keltett, mert a mesternek sem volt elég csak az isten Igéje. Igaz, az ige miatt nem 1$_ hallottam tőle soha egy zokszót, annál

többet a pénz miatt. S mivel az Sz. néni-féléknél kanos beserve- sen verődött össze a pengő, sokszor ,pvajd”-ra vitték él a kijavított lábbelit. És el kell mondanom azt is, hogy Sz. némtek 1950—51 táján új házat építettek — a viskó hélyett.

z utolsó mondat ma már közhely a faWban, nem járnak csodájára, ha valaki új házhoz alapokat rak, cipőről, csizmáról nem is beszélve, mert az új lébbéli aranyira mindennapi, mint a hanmimeas-negyve- nes években Sz. némi foltos köténye. Még art is megemlítem: a harmincas években, mint serdülő legénynek, sokszor nem volt 24 fülénem, hogy vasárnap a kákasülőről végignézhessem a nyáron mindig falunkban tartózkodó színház előadását. Arról meg azt hiszem nem kell sokat beszélni, hogy az új nemzed ók, a má fáink nem saédetegnek só- várgó szívvel a szánházak, a mozik körül; megszokott kép ma a jegyeladásnál a tolongás.

Mindez kÖBhely? Az. A nép- hatalom 12 esztendejének „közhelyen". Máért maradom el ezeket? Egyszerűen: tón Venne erről hallgatni. Elcseör k októberre gondolok és szőkébb hazámra, Békés megyére. Október Síén a megyei rádióban megszólalt Féja Géza. Miről besaélt ? A „hősökről”, a nemzetről, mely

októberben „szii/leiett". Amilyen érthetetiten vofrt -elöiaBm, (hogy 12 évig ±$gy .«sava ,eem vélt a nép hatalmáról, .olyan érthetetiten vök ofctatoeri saewepteae. Ihws^ tátebéppen okoskodtam .október «tett: Az a Féja, jftoi valamikor a falvak nyomoráról vádloan besaéit, nem tudja, vagy nem akarja ésBBeR«aninD a váltoesáBl? Vagy aranyiica kcmaemiálóáertt benne a régi hép, hogy hihertet- lewnerk tűnik alőtXe az új valóság? Októberben pedig mi történt? Az úrt rend valamennyi hívei lassan mind vissza- «ihángott. Előibújtak. mint fiaanny esatornáiból a patkányok, a főjegyzők, a makamtu- iajdonoaok, a csendőrök és már nem is álcázták magukat. A saeghalmi járatiban már elöke- rüite® a csendŐBBisakok is. Féja ekkor szólalt meg és kijelenti: „Ennek a fomtdalcrmnak gyűls- sáe kell” s a roaigamfajta embereket, mint kompromit tártaikat eltávolították munkahelyükről.

rje valami más is történt októberben, amiről Féja és mások nem tudtak, vagy nem a- karták -észmevenni, vagy ez is b-i- hetetletmek tűnt neki k. Csak egy esetet említek meg. Férő ivadékainak szamsaédságáhain. a Békéssaentandrással határos Szarvason éjnek idején puszta kézzel saedték el a fegyvert a nemnetőröktpl, aki k -rettegésben tartották a „gyepsoriakat" és elkergették az önmagukat vezetőknek kinevező fasisztákat. Hogy kik voltak, akik erre vállalkoztak? A „gyepsoriak közül

azok, .akik hamarabb értették meg, mi történt októberben mint a „Gyep&or‘\ a helytállás” szerzőije, Veres Péter és több nagy nevű író.

Az leltemfeirradaioím fegyveres leverése óta elteibt egy áélesrtera- dő. Pens ivadékai a*óta 'Csdnái- tak olyasmit, amit érdemes megörökíteni. Érdemes? Ez a sző ebben az esetiben nem mond aemmit. Ma a nép küzd elméből valamit megörökíteni — hitvallás a nemzet, a nép jövendő «orsóért. Nem saeretiem a dagá- h=96 seavakat, «aért egyszerűbben így mondanám: Az emberségért. Mégis mit látunk ? Az írók közül soknak, akik a nép nevelőinek tartják magukat, mintha most megbénult volna az ajkuk. Fája októberi rádióbeszédével ellentétben én azt mondom: Dózsa psmaszt jaimJk, Rákóczi lcum.cai.najk hűséges ivadékai a szarvasiak és nem a szeghalmi járás ceemtdőrsáisaikio- sai, akik tanácsházákat, pártbe- lyiségek-et, kultÚTházakat dúltak fel. Oiktöbehben-mweTniberiben a gazdasági életünkön ütött sebet sem a csandőEsisakosok gyógyították be, hanem azok, akik birtokukba vették 1945 után a grófi kastélyokat, a Weockhei- mek birodalimát, a Weoszmanfré- doík gj'áradt. Item az iok*óberi-iBO- vemberi dúlás-foszitogatás volt a forradalmi tett, hanem airní azt ■me^üítatta. Nem a dúlok-ftrsz- togatúk cselekedtek forradalmi módon, hanem azok, akik újra begyújtották a kihűlt kohókat, akik a rombadőH falak helyébe

újakat raknak. Azt hiszem, ez nemcsak istennek, hanem a népnek, a .jgyepsorkiknak’’ is tetsző cselekedet.

Jlányszor, de hányszor hallottuk Idézni,: „A néppel tűzön-vízen át”. S íme, mennyi- re elhaJványiultak sok íiróba« Pető&oek táuagoiá szavai Ahhoz az igét mormoló atyafihoz ha- sonlitainak ők, akinek az imádság lelki megnyugvást hoz ug.yara, de M mi, el-hú mól, lua az egyház- bért tórák tőle. Tsnnnésaet-es, a- hogyan ma egyházbért nem kötelező fizetni, azt sem varrhatjuk senkinek a nyalkába: ,te mindig a népről beszeltél, ma sam tehetek másként. Ilyenre még gondolni is ostobaság lenne. De ismét és isimét eszembejutmak a harmim- ■cas-negyvenes esztendők; Illyés Gyulától Veres Péterig vala— mennyiőjükre emléksaem. Eb- tekszam Szárszóra. Mein® voltam ott, ment nenn s*olt pénaenn úíi- fcöilitségine. De olvastam a gyájte- raénytoen kiiadiott bozzászóláso- kat. S csak annyit mondok: Nteran akarok többet azért gyalogolni Szegedre, vagy Pestre, hogy munkái keressek és nem akarnom, hogy a csendőrök újira be- kásér jennek az országúinál és bas- feanúgdoasainzk, miint csavar.gót. Nem akarja ezt Pénó egyetlen ivadéka sem. Azt akarják Pénó Tvadókai, laogya kohók soha többé ne hűljenek 'ki, soha oöfcibé ne dúlhassák fel a teiHmths'zaikat. És ez hütvallás — a nép hztrwí- lása.

Cserei Pál