Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-02 / 127. szám
1M5. já BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG s A gépáJJomások és tsz-ek munkájáról, a jövedelem elosztásáról TARGYALTAK a gyulai tanácsnál A Gyulai Gépállomás és a tér- zetek gazdálkodásának módjáról,! állatállományát a fehérjedús ta- melősBÖvetkeaetek vezetői és párt- a gépállomás és a termelöszövet- karmányoktól. kezetek kapcsolatáról volt szó. A termelőszövetkezetek elnökei elmondották, hogy az ellenforradalom idején nehéz helyzetben is megvédte a tagság a szövetkezetét. titkárai, valamint a Nemzeti Bank képviselői a napokban megbeszélést tartottak a Gyulai Városi Tanács mezőgazdasági osztályán. A tanácskozáson a termelőszövetkeA szövetkezetek u agy óbb önállósággal gazdálkodnak, azonban az önállóság előnyei mel- jság jövedelem elosztási elvét sér- lett, veszélyeket is rejt magában. ; tették meg. A tanácskozáson, Mé- A tsz tagjai most úgy akarnak ’ szár elvtárs — a Rákóczi Tsz éLnö- gazdálkodni, ahogy éppen jól ke — védte a 3Ö százalékos része- esik, ezzel megsértik a mmtaalap- seóésre kiadott szénabetakarítást; szabály elvét. Tgy a gyulai Béke, : A vitában azonban kiderült, hogy Petőfi, Rákóczi Termelősaövetke-1 rosszul számol az a termelőszö- aetek eltértek a gazdálkodás szó- vetkezet, ahol munkaegység he- cialista elvétől és ezzel veszélyez- j lyett a harmados és ehhez hasonló tették gazdaságuk egészséges fejlődését. ! elosztási elveket követnek. A Gyu- I lai Gépállomás ' agronómusa elBeKtöbíben a szocialista gazda- I mondta, hogy a réssesmítvelés módszerével a termelőszövetkezet helytelen úton halad, mert a gépi munka jóval olcsóbb, 1 másrészt az ilyen tsz megfosztja A takarmányozásról Ha az állatnak csak életfenntartás- | még nem alkalmasak. A kézi kasza za elegendő takarmányt adunk, sem- jután „renden*1 marad a S. A vastag mit -sem tud termelni. Ha pedig ké- j rend azonban lassan szárad. Kern pességeihez mérten, kellő mennyiség- j egyszer egy Ívéiig is eltart. Ez alatt ben minden tápanyagot megadunk, az idő alatt többször meg is áthat. Érákkor a >•"•< termelőképességét, ki- ! setleg át Is fordítják egyszer és úgy fejti. 1 >s megázik. Egyszóval kevés gondot | fordítanak arra, hogy gyorsan, eső ÄE valamely állatnak teljes terme- nélkül takarítsák be. Így aztán kilógó- Tsz elnöke barátja a gépi münká■ 1 /. r-r /, n nt Irih O c—Ttvoltii Ír 'ViÓ-V* éribVl ^ tz''* A tanácskozáson bírálták a Rákóczi Termelószövetkeaetet, mert a kertészetet kiadták résaműve- lésre és nem gondoskodtak szociális alap létesítéséről. Nem gondolnak arra, hogy később a munkából kiöregedett tagoknak erre az alapra nagy szükségük lesz. A tanácskozás résztvevői egyetértésben elfléhék a minlazuLapsza- báJytól való eltérést, amely sérti a szocialista termelés és elosztás elvét és elhatározták, hogy még ebbein a gaadasági évben megszüntetik az ilyen kilengéseket, mindent elkövetnek, hogy a munkagység alap jón történjen a man ka mérése és a jövedelem elosztása. A termelőszövetkezetek fejlődésének nélkülözhetetlen előfeltétele a gépi munka, azonban a gépállomásnak az a feladata, hogy i munkákat időben és jó minőségben végezze el, mert csakis az ilyen munka lehet a technika ajánlója. A gépállomás és a termelőszövetkezetek viszonya sokat javult az utóbbi időben és mindkét részről arra törekednek, hogy ez a kapcsolat tovább javuljon. Puskás elvtárs, a „Népköztársaság Külföldi rizsfajták meghonosításával kísérleteznek Szarvason A Szarvasi Állami Gazdaság ki- f agrotechnika! módszereit. Az el* •tértett telepén mintegy 200 fajta j múlt évben Linea 45-ös, Preooce rizsnek figyelik jó tulajdonságait, Altoniű, Uzrosz 17-es és 72, Agosz- nagy érdeklődéssel, köztük ma- ^ tane szovjet, román és olasz fajták gyár, szovjet, román, kínai, japán.j ^ le8jofeb máa)Éttwt. ezek , olasz, ameni'kaá és indiai fajtákat; ICképességét kihasználjuk, hár több takarmányt kell ezért adnunk neki, mégis olcsóbban termel. Például, ha egy tehén 4000 liter tejet tudna adni egy év .alatt, ide esak 2000 litert termelt, mert nem adtunk neki elég takarmányt, ..spóroltaink” vele, drágábban t?ermeljük a tej literjét, mintha 4000 litert adott volna. Ee látszólag ellentmondás. De gondolkozzunk csak! - »együk fel, hogy egy -tehén egy évi ^kferm tartási költsége (életfenntartó ta- ^Bkarmány. gondozás stb. értéke) 41100 forint. Ezt minőén tehénnek meg kell adni síteár -tenmöL, akár nem termel egy tiler tejet -sem. Már moot. ha tehenem 4000 liter tejet ad, akkor a lenti költségből (4000 forint) literre 1 forint esik. Ha ellenben csak 2000 litert adott, akkor már« 2 forint •terheli minőén liter tejét. zott másod-harmadrendű 'belőle. széna lesz A megfelelő módszer a kézi kasza után azonnal villás menjen és terítse el a rendet. Ha géppel tudnánk vágni, ez a munfka elmaradja, mert a gép ,,®zőnyegrenden” hagyná a füvet. Ilyen vékonyan elterítve, jó idő esetén egy nap alatt megszárad annyira, hogy ha eső fenyeget, kis „csiilkéíkbe”, petrernoéktae össze lehet gyűjteni és nem lúgoaódik ki. Ez a (téted minden állatra vonatkozik: sertésre (koca, hízó),, lóra, süSa. Éppen ezért, mert a takarmányozás •ennyire befolyásolja nemcsak a termelés nagyságát, hanem önköltségét 1b, foglalkozzunk a takarmányozás kérdésével. Mit tehetünk még erz idén? Azt mondhatja valaki, hogy ez a minden módfizef nagyon sok munkát igényel. Erne csak azt lebet felelni, hogy több munka nélkül, jobb módszer nélkül és jó szervezés nélkül nem lehet több értéket termelni. Az a sok tápanyag, ami a Mlúgozódás által veszendőbe megy, nemcsak ar egyénre, hanem az egész nemzetgazdaságra nézve tetemes kárt jelent. Ezért joggal megkívánható minden gazdálkodótól és nagyüzemtől, hogy a szárítás sikerét me az időjárás szeszélyére bízzák. A rendek elterítésére minden esetben okvetlenül szükség van, hogy gyorsan száradjon. A többszöri összegyűjtés és szétrafeás esak eső veszély esetén szükséges. Állataink idei nyári takarmányának megtermelésére is még sok mmiáent tehetünk. Még többet tehetünk a téli takarmányok előállítására. Most kezdődik a szénakészítés. Készítési módjától nagy mértékben függ annak értéke. A lucernát első ízben már lekaszálták. De a gyepszéna, réti széna készítése most következik sorra. Ezt a módszert csak Hogy szervezzük meg a réti széna készítését, hogy minél értékesebb szénát nyerjünk? Hégi és gyakori hiba, hogy inkább a mennyiséget tartják emelőm, mint a minőséget. Ebből Z^Oi'móikO, ágy tudjuk megválasztani, ha nagy erőt összpontosítunk a .saénakéssrsés- tiez. A be.y közelében más n-nmikával i is foglalkoztathatjuk a dolgozókat (pl. | kapálás), de veszély esetén percek , alatt át lehessen csoportosítani és I szerszámmal ellátni a széna gyűjtésé- ! bez. na-k s mint mondotta, a gépi mim kát fokozatosan mind jobban al- iaJmazzák. A felsza-badul-t munkaerőt pedig — olyan munkán —, •álból még nincs gépesítés, ott fog. lalkoztatják. A tsz vezetői eb ic-n- dottáik: « gépállomáson múlik, bogy vsm-e, vagy lesz-e „gépelle- nes1’ hangulat. Hogy « tsz-eknél nines ©épellenes hangulat az igazolja, hogy ha módjuk lenne, üsz- SBevásárolnának mindenféle gépet. Az úgynevezett gépellenes hangulat akkor kerekedik, ha a gépállomás nem végzi el időben és jó mimőeégben e munkát, E- zért meg kell szilárdítani a munkafagy elmet a gépállomáson és a gépi munkák átvételénél szigorúbb minőségi követeléseket kell támasztani. bebizonyította, gépállomások ak.ad munkaiotrwetfcezijk az, hogy sokan túl asés&n kaszálják le a füvet. Hadd nőjjön még mondják. így mennyiségben, tömegben talán nyernek az illetők, de •annál többet vesztenek tápanyagban fe minőségben. Akkor kell a füvet le- Itt a levélpergésből szárma«) veszte- kaszálni, amikor a füveknek mintegy g£g aránylag kicsi, fele virágozni kezd. A rétiezéna készítésére máis, köny- nyen megoldható, jó módszerünk jelenleg nincsen. A különböző állványos a hideg és meleg levegővel való szárítás egyelőre a pillangós szénák szárítására sem nyújt elég lehetőséget, pedig elősorhan itt volna fontos a levélpergés elkerülése. ■A rétiszénát bátrabban lehet forgatni. Az Alföldön általában használatos renden való szárítás is sok hibát rejt magéban. A füvet általában kézi kaszával vágjuk még nagyüzemije» is, mert kaszálógépeink gyepkaszálására f Ehhez még azt kell hozzátenni, hogy j a jól megszáradt szénát ne hagyjuk boglyákban sokáig, a sarjászénálg. hanem minél előbb kazalozzuk fee jől. i CSI KK ZOI.TAN gazdasági tanár. 1 A tanácskozás hogy & tsz-ek és pártszerveaeteinek juk bőven. Van -olyan termelőszö- veltoeaet, ahol ebben az évben még alig dolgoztak géppel. Beszélgessenek a kommunisták a termelő- szövetbeaeti tagsággal, bőgj’ a mintaalapszabály «Beliemében végezzék a immikáí és a jövedelem- elosztást. A termelőszövetkezet pártszervezete foglalkozzon az ott dolgozó traktorosok nevelésével is, hogy fegyelmezel len és jól dől gazzanalk. A gépállomás és termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetésének úgy kell együttműködniö-k, mint két pontosan egymáshoz illesztett fogaskeréknek, melyek egyszerre közös erővél mozgatják előre a szocialista mezőgazdaságot. BORA ZOLTÁN lehet látni. A fajta összehasonlító kísérleteken kívül a legjobb tulajdonságokkal rendelkező rizs-fajták keresztezésévé 1 is foglalkoznak, hogy kinemesitsék. a hazai talaj és éghajlati viszonyokat legjobban bíró, a betegségnek ellenálló, nem pergő, jó minőségű rizsfaj Iáikat és megtalálják a rizstermelés legjobb fajták betegséget nem kaptak és | holdanként 30—40 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az új rizsfajták, előreláthatólag nagy lehetőséget adnak a foszfor és nitrogénműtrágya alkalmazására, ami holdanként 3—7 mázsa több termést jelent, mint az eddig termelt hazai fajtá-k. Megjutalmazták az önkéntes tűzrendészeti felelősöket 1957, május 30-án Békéscsabán, a Balassi Kultúrotthonban a múlt évben kiváló munkát végzett önkéntes tűzrendészeti felelősöket megjutalmazták. Az országos tűzrendészet! osztályvezető 300—300 forintos pénzjutalomban részesítette Plása Györgyöt, a Dombegyházi Állami Gazdaság és Balogh Imrét, a szeghalmi Rákóczi Tsz tűzrendészen megbízottját. Dicséretben részesítették Jónás Jánost, a Vizesíási Pálinkó István, a Battonyai Gép* állomás tűzrendészeti felelősének; fi burgonyabogai eHetii réfiefeemröJ Az amerikai burgonyabogár az ország különböző részem már az idén is megjelent. Ezért minden termelő hetenként legalább egy- szer^Efeposan vizsgálja át a bur-di gorWt PíVáfdicsom-, paprika- és J Állami Gazdaság igazgatóját, Bra- tojasgyü-mölcs ültetvényeit. Máun Mártont, a mezőberényi Előre, jus második felében megkezdődött Ladnyik Mihályt, a kondorosi Dől- a szervezett keresőszolgálat is. agozók és VaLastyin Jánost, az ör- * termelők társadalmi---------—* vesznek. Orszámé nykúti Petőfi Tsz elnökeit A Békés megyei tűzrendészeti osztályparancsnok 22 elvtársnak munkában részt gos viszonylatban az idén négy szervezett keresés kerül lebonyolításra május 20-án, június 3-án, június 17-én és július 22-én, 11- dicsérő oklevelet ajándékozott, lelve ezektől az időpontoktól száTöbbek között: Szántó Lajos, a Vésztői Állami Gazdaság dolgozómított 4 napon belül. Az egyéni, vagy szervezett ke-r-ejának, Hornok Imre, az endrődi ®^s során megtalált burgonyát»Dózsa Tsz tűzrendészeti felelőségarat, vagy annak bármely fejMlftOR KAPJUK MEG i híztalási prémittfnot s ? , | lődési alakját (tojás, lárva, báb) nek, Nagy András, az örménykút* Qgg^ gyűjteni és petróteuÁllami Gazdaság igazgatójának, mos folyadékban azonnal elpusz__ ___ _________ _; títani. j Ha a kártevő olyan mértékben ! jelentkezik, hogy annak kártételét összegyűjtéssel megakadályozni | nem lehet, a termelő köteles a fertőzött burgonya területiét a köz- Iségi növényvédelmi helyi megbí- A múlt év augusztusában Ko- ■ útján díjmentesen rendelkezésre bocsátott növény védő-szerrel vegyszeres védelemben résse- | siteni. | A növényvédő állomások csak összefüggő, nagy területeken jeeziszkinéval hat sertésre kötöttünk társashízlalási szerződést, az Allatforgaloni Vállalattal. A sertéseket a múlt év decemberétől ez év márciusáig leszállítottuk. Saj- lentkező erős fertőzés esetén írtnos, azonban a hízlalási prémiumunkat a mai napig sem kaptuk meg. Ügy érezzük, követelésünk jogos, hiszen mi teljesítettük azt amit vállaltunk. Szabó 773nos, Medgyesegyháza. ják saját dolgozóiakkal és gépeikkel a burgonyabogarat. A burgonya terméskiesésének megakadályozása érdekében tehát az idén már a termelőknek a múlt évek- I hez képest, sokkal nagyobb mértékben kell kivenni részüket a - kártevő irtásából; Gépkocsibehozatalunkról Személykoosiparkunk növeléséért a MC GERT szakemberei a Warsz.iv» ebben az évben bírom baráti ország- személyautók átvételéit, amely bői 5U0- ból beznak be autókat. Az NDK-ból at kaptunk. A csehszlovák keres»-ticl- 3>0 Wartburgot vásárolunk, amelyek mi partnerekkel most Is tárgyaláse- már meg is érkertek és nagy részűk kát folytainak a vállalat megbízóitól is kelt. A napokban fejeződik be tat további szállításokról és az NDÍ- SM Moszkvics koesi szállítása a Szót- ba is etjntattak egy-egv igényt, mert je turnéból, lengyelországiból, most még mintegy ezer koesi vételére van kezdték meg az imjíortáló vállalat, devizakeret.