Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. május KJ., péntek

Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

drága hazánk, a Magyar Népköz- társaság is! (Lelkes, nagy taps.) Rámutatott Kádár János, hogy az ellenforradalom első, de döntő jelentőségű győzelme volt, hogy Nagy Imre régebbi politikai elgondolását megvalósítva kiharcolta a politikai pártok kolaliciójá- nak kormányát és feladta a Magyar Dolgozik Pártja vezető szerepét.

A II. világháború időszakában létrejött már egy párt- szövetség, koalíció, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, a kisgazda-, a szociáldemokrata- és a nemzeti parasztpárt részvételével. Ez a pártszövetség akkor a haladást szolgálta, tartalma demokratikus, antifasiszta volt.

— Az 1956 október végén az ellenforradalom fokozódó támadása és nyomása alatt létrejött koalíció — bár ugyanazok a pártok vettek részt benne — nem a haladást szolgálta. A koalícióban részvevő polgári pártok most a kommunistaellenesség, a bur- zsoá restauráció szándéka és ennek megfelelően a szovjet- ellenesség vezette. A Magyar Dolgozók Pártja ebben a koalícióban nem vezető, hanem alárendelt helyzetben volt.

A párt ebben a kolaciós kormányban nem volt egységes és a Nagy Imire—Losonczi-csoport a polgári pártok képviselőivel kezdettől fogva teljes egyetértésben, egy fronton harcolt a munkásosztály és forradalmi pártja, a szocializmus állásainak feladása^ áa.rpr- szág külpolitikai elszigetelése, a szocializmus táborából yaii>,kjgza- kítása, a Szovjetunióval való szembeállítása kérdésében. A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést.

— Az októberi koalícióban résztvett, akkor újból megszervezett szociáldemokrata pártnak puszta létrehozása is, az elleforra- dalom legveszélyesebb politikai támadását jelentette a munkás- osztály hatalma ellen. Célja a munkásosztály kettészakítása, a testvérharc felújítása volt. Hogy céljaikat mindenki félreértés nélkül lássa, élesen elhatárolták magukat azoktól a volt szociáldemokrata elvtársaktól, akiknek pozitív szerepe volt a magyar munkásosztály történelmi vívmányának, a két munkáspárt egyesülésének létrehozásában.

— így az októberi pártszövetségben résztvevő kisgazda-, szociáldemokrata- és Petőfi-párt, Tildy, Csorba, Kéthly, Kelemen. Bechler, Bibó Lajos vezetése alatt, Mindszenty áldását élvezve, minden fellépésével az ellen- forradalom kommunista- és népellenes, szovjetellenes céljait támogatta.

Ez az októberi koalíció még így is, minden ellenforradalmi iparkodás ellenére is csak a beköszöntő és a fügefalevél szerepét játszotta az ellenforradalom számára. Kádár elvtárs ezután az októberben alakult pártok egész sorát említette, amelyek minden szépen hangzó demokrata elnevezés ellenére az ellenforradalmat támogatták.

— Az ellenforradalom céljainak nyílt feltárásával meglehetősen óvatos volt, pünkösdi királysága sem tartott sokáig, de ez a néhány nap is elegendő bizonyítékot nyújt ahhoz, hogy a társadalmi rend ellenforradalmi

megváltoztatása nem sokáig váratott volna magára.

Mindszenty homályos nyilatkozatának szavaiból, amelyekkel kinyilatkoztatta

„hogy ő a magántulajdon elvének alapján áll”, s az egyháznak mindent vissza kell kapnia, tömegek értették meg, hogy a gyárak, a bankok, a bányák, s a kiosztott földek magántulajdonáról, azok visszaadásáról van szó. Mihelics Vid, a Demokrata Néppárt „Hazánk” című lapja november elsejei számában még csak kártérítést követel az államosított gyárak és a kiosztott földek

j volt tulajdonosai számára, de már I ugyanaz nap bent járt a parlamentben egy küldői tség, amely a száznál kevesSbb munkást alkalmazó üzemek visszaadását követelte a volt tulajdonosok számára. A Magyar Függetlenségi Néppárt beadványában a „magántulajdon sérthetetlensége“ és a „tiszta, örök és magyar polgári demokrácia" megvalósítását követelte.

— Az ellenforradalom kevésbé tapasztalt vezetői azonban nyíltabban beszéltek. Túrkevén egy

bizonyos Szepesi nevű ember megjelent a Harcos nevű Termelőszövetkezetben és

a kétszáz holdig- terjedő birtokok visszaadását követelte

A fehérgyarmati járás úgynevezett forradalmi bizottsága úgy határozott, hogy „egyelőre a kétszáz holdnál kisebb birtokot kell visszaadni volt tulajdonosának.

— Ezek az igények és követelések azonban már nem fértek össze a Magyar Népköztársaság alkotmányával. Ezért határozták el már október utolsó napjaiban a magyar országgyűlés feloszlatását. Ezért nyilatkozott Csorba János, a kisgazdapárt terveiről az „Igazság“ című lap november elsejei számában úgy, hogy a kisgazdapárt az 1945-ös pártarányok alapján akarja az új koalíciót, követeli az Elnöki Tanács megszüntetését és „lényegében“ népköz- társaság helyett köztársaságot. Ez a „lényegében" szó Csorba János kifejezése és ő jól tudja, hogy ez alatt, valamint az általa követelt köztársaság alatt mit értett. Az azonban bizonyos, hogy nem a dolgozó nép köztársaságát éltette alatta, mert -hiszen •«> fennállott és népköztársaság volt a neve.

A népköztársaság elleni fegyveres támadás, a fehér terror, a bur- zsoá pártok feltámasztása, a gyárak, a föld visszakövetelése, a régi tulajdonosok számára, pontosan megfelel a társadalmi reakciós, más szóval az ellenforradalom elveinek és gyakorlatának. Az a körülmény, hogy a Nagy Imre— Losonczy-csoporf egy vonalban harcolt a Horthy-fasiszta burzsoá ellenforradalommal a Magyar Népköztársaság életérdekei ellen, az ellenforradalmat nem változtatja forradalommá.

— Vannak, akik szemünkre vetik, hogy mi sokat beszélünk az eUeníorradlamról és ezzel össze: függésben a Nagy Imre-féle áru- j lókról. Szemünkre vetik, hogy ehelyett miiért nem beszélünk in- j kább a régi hibákról, a Rákosi-fé- le vezetés szektás és dogmatikus irányvonala által okozott károkról, a törvénysértésekről.

— Világosan meg kell monda- inunk, hogy két gyökeresen különböző kérdésről van szó.

Ila nem akarunk súlyosan véteni pártunk és népünk érdekei ellen, akkor nem feledkezhetünk meg a múlt hibáiról. Mi nem is feledkezünk meg ezekről. Tudjuk, hogy a volt vezetők hibái hallatlanul ártottak a párt és az állam tekintélyének és feladatunk minden módon megakadályozni e hibák m egistné ti őd ősét.

Azt is tudjuk, hogy ezek a hibák zaVáTtSÜC a “fejlődést, gyengítették j a magyar proletárdiktatúra ere- !jét, jogos elkeseredést váltottál? ki a tömegekből, s így szerepet játszottak abban is, hogy az el- ! lenforradalom éket verhetett a ; párt és a dolgozók egy része közé.

De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még oly súlyos hiba ellenére is a szocializmus építésének útján vezei- jte a pártol és az országot.

Ezzel szemben

lenforradalom fegyverrel támadt, ezért a kormánynak keménynek kellett lennie.

Mégsem mondhatja senki, hogy nem voltunk a legmesz- szebbmenőkig türelmesek.

Kormányunk megalakulása

után ismételten felszólítottuk a harcolókat, hogy hagyják abba a számukra kilátástalan küzdelem folytatását, tegyék le a fegyvert. Nem mindannyian fogadták meg szavunkat. Ezeket kénytelenek voltunk fegyveresen megsemmisíteni. Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres harcban már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a harcot. A cél ugyanaz maradt, a kormányt akarták megdönteni. Ennek érdekében úgynevezett központi munkástanácsot, különböző „forradalmi bizottságokat” létesített és indított harcba.

Kádár elvtárs rámutatott, hogy a kormány türelmet tanúsított ezekkel a szervekkel szemben, de amikor világossá vált, hogy ezek továbbra is az ellenforradalom céljait szolgálják, a kormány beszüntette tevékenységüket.

Türelmesek voltunk az írókkal szemben is. Mi már november 4- én ismertük az írók egy csoportjának súlyos szerepét az ellenforradalom eszmei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábal az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni az okozott súlyos károkat. Nem így történt. 0

Az írószövetség december 28-i határozata kihívás volt a kormány felé, egyben nyílt beismerés* annak, begy az é'Untfiirr irdalom oldalára álltak. Es több • író — mint ezt megállapítottak — részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után, hogy a

kormány nem tűrhette az írószövetség népi demokráciaellenes további működését.

A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, arra számítottak, hogy a i fegyveres ellenforradalom leveré- 'se után tömeges megtorlás következik. Nem következett. Kormányunk végig tartotta magát az első deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem vontunk, nem is vonunk felelősségre amiatt, mert annakidején részt vett valamilyen felvonulásban, vagy tüntetésben, a- mennyiben súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi cselek- J «lényt nem követett el. Ez tehát egyrészt már akkor sem jelntet- te, hogy a szervezőket és a gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt a büntetlenség természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4-e után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat.

A november 4-e utáni időszakra már nem lehetett azt mondani. hogy jóhiszemű emberek, eszmei megzavarodottság folytén, támadnak a népi demokrá- i cia. a néphatalom ellen. Ellen- 1 kezűleg, nyugodtan megmondhatjuk, hogy a november 4-e utáni fegyveres provokáció szervezői és részvevői tudatos el- 1 lenforradalmárok voltak, akik nem akarták letenni a fegyvert. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítésére a kormány bevezette a rögtön bíráskodást, hozzálátott az ország fegyveres erőinek újjászervezéséhez, fegyvert adott a munkásosztály legjobbjainak kezébe, létrehozta a munkásőrségét. Mi komolyan vesszük tatéu> kedéseinket, olyan komolyan, a- hogy ezt a dolgozó .tömegek elvi«, ják tőlünk és van is erőnk intézkedéseink következetes végrehajtáséhoz.

fttüsxkék Tagiunk

A'épliü/társasiíifiinW fegyveres erfíire

Xagy Imréik árulók voltak,

akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetelleines uszításának. Nagy Imréék a marxizmus—le- ninizmufl tanainak revizionista meghamisítását, a párt megsemmisítésére törő csoportharcukig | minden tettükkel a front túlsó oldalát, az ellenforradalom oldalát ! szolgálták. (Helyeslés.)

— Ebben a helyzetben novern- ' bér elején a magyar kommunis- ! ták számára a történelem így tette fel a kérdést:

I az-e a megoldás a proletárdikta- túrla gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámoljuk a munkásosztály hatalmát7 j Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocialista nép- j gazdaságot?

Kommunisták, marxisták erre csak határozott nemmel válaszolhatunk. Kommunistáknak, ha méltók akartak maradni erre a névre, egyetlen feladatuk maradt: meg- i menteni a magyar népi demokráciát, mert ezt követelték a magyar nép érdekei és a nemzetközi munkásosztály érdekel. (Taps.)

A magyar focríadalmi munkásparaszt kormány tagjai november

első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és szétihullóban levő Nagy Imre kormánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai forradalmi munkásparaszt kormány.

Célunk volt, szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi pontosan tudtuk ugyanis, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve. Ezt bizonyítják az elmúlt hat hónap eredményei.

A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva és a jóhiszemű, becsületes, de megtévesztett emberek felvilágosításával, a helyes útra való visszatérítésével látott munkához.

Érthető azonban, hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának a diktatúra oldala került előtérbe. Nem mi alkalmaztunk először erőszakot, — a kihívás, a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Az ela néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre és a munkásőrség- I re. Van tehát fegyveres erőnk, j Határozatokat hoztunk a köz- biztonsági őrizetről, a kitiltásról ! és a rendőri felügyelet alá helye- | zésről is. Ezek az intézkedések j mem öncélúak, hanem a néphata- : lom védelmét, a zavartalan terme- ; lő munka lehetőségének biztosítá- : sát, s a levert ellenforradalom esetleges újabb provokációinak i megelőzését szolgálják. Ugyanak- | kor a kormány a legmesszebbme- i nőkig őrködik a törvényesség szi- \ gorú megtartása felett.

Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben foly- í tatott harccal egyeidejűleg szívós j munkát folytat az emberek felvi- ' lágosításáért, a tömegek bizalmá- j nak megnyeréséért. Ez a munka jelentős eredményeket hozott és ez visszatükröződött az ország rendjének helyreállításában, a termelőmunka eredményes megindí- i tásában és a párt tömegmozgósító erejének növekedésében.

Az e’múlt hat hónap politikai I eredményei így foglalhatók ösz- \ sze:

van erős pártunk, tel jesen helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk .helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra, nan- ról-napra növekszik a tömegek bizalma, s elszigetelődött politikailag is az ellenforradalom.

A tömegek megnövekedett ön' tudatának értékes megnyilvánul..-^^ sa, valóságos szavazás a néphata-^W ! lom mellett és a kormány aktív támogatásának kifejezése az az- ! örvendetes tény, hogy ipari és ; mezőgazdasági termelésünk mi-nd biztatóbban fejlődik. A termelési sikerek sorában az első helyen és 1 az elismerés hangján kell megemlékeznem bányászaink nagvsze- ! rű munkájáról. Október 23-a előtt 78 000 tonna volt széntermelésünk napi átlaga. Novemberben ez az ! átlag tízezer tonnára esett vissza, május 1. tiszteltére 85 200 tonna szenet termeltek bányászaink) (Nagy taps.)

A széntermelésnek a várakozási | jóval felülmúló fejlődése lehetővé I tette .hogy ipari munkásaink és műszaki dolgozóink odaadása is jelentős sillereket produkáljon a termelés helyreállításában. Az ipar egészét tekintve, az év első negyedében alig húsz százalékkal termeltünk kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Nagyon sok könnyűipari termék termelési szintje i már az október előttit is meghaladja.

Az eredményekben természetesen szerepe volt annak a testvéri segítségnek, amelyet a szocialista tábor országaitól, elsősorban legjobb barátunktól, a Szovjetuniótól kaptunk. (Taps.)

Kádár elvtárs ezután számos határozatról és rendeletről beszélt, amelv világosan mutatja: kormányunk határozott célkitűzése, hogy kijavítja a múlt években előfordult hibákat. Az ; előző hónapokban számos réte(Folytatás a 3. oldalon.)