Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

1951. május 10., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Széles rétegeket kedvezően érin­tő intézkedéseink: megszüntettük a gyerméktelenségi adót; vissza­kaptak a féláru utazási kedvez­(Folytatás a 2. oldalról.) get érintő bérrendezést hajtot­tunk végre. Ezek a rendelkzé- sek egy évre számítva hozzáve-1 ményt mindazok, akik munkiakö- tőlegesen 4300 millió forinttal vüknél fogva a korábbi években növelték a bérből és keresetből rendelkeztek ezzel. Intézkedett a élő dolgozók jövedelmét. kormány a törvénytelenül meg­— A mezőgazdasági lakosság vonl nyugdíjak rendezéséről, stb. érdekében is számos intézke-: A kormány rendezte a kisiparo- dés történt. Az Elnöki Tanács ]«*> kiskereskedők több jogos és rendelete meg- rendezést kívánó kérdését is. Az intézkedések bitzosítani kívánják, hogy a rmagánkisiparosok és kis­kereskedők biztonságosan és nyu­godtan végezhessék munkájukat, meg a I A kormány több rendelkezés- általa- Ssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a földuzzadt, rend- I kívül sokba kerülő adminisztrá- A parasztság jövedelme a ciót az államigazgatásban, és a beadás megszüntetésével gazdaságvezetésben. Huszonkét- több milliárd forinttal emel- ezer fővel csökkentettük az áUam- kedett, illetve emelkedik. aparátus dolgozóinak létszámát. összefoglalva a beszámoló e A múlt év decemberében no- ^szét. úgy gondolom, megállapít­hatja a tisztelt országgyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kor­mány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusz­tulás szakadékénak szélére sodort országban a normális munka és élet- helyreállításáért, az előző esz­tendőkben történt hibák kijavítá­sáért. vető években. Ennek a szövetség­nek akkor legfontosabb tartalmi része, alapja a demokratikus vív­mányokért, a feudális maradvá­nyok megszüntetéséért, a föld felosztásáért a munkásosztály ve­zetése alatt vívott harc volt. A ki- j tűzött cél elérése, majd a kiosztott iföld megvédése megerősítette a ja paraszti tömegekben a munkás- osztály vezetői tekintélyét. így ez a szövetség a szocialista társada­lom felépítésének valóraváltásá- ért vívott harc szakaszában to­vább fejlődött. A harc serán a- zon'ban a munkás-paraszt szövet­ségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése I terén és a begyűjtési rendszer : megvalósítása során előfordult ! hibák következtében. Október után új, törvényerejű szüntette a mezőgazdasági ter­mények és termékek kötelező beadását. Egy másik törvény- erejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta mezőgazdasági lakosság nos jövedelemadóját. kedvező feltételek vannak a munkás-paraszt szövetség további szilárdítására zott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogy a termelő­szövetkezetek esedékes kötele­zettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézkedett arról, hogy mekkora mező- és erdő- gazdasági földterületeket vásá­rolhatnak magánszemélyek. Törvényerejű rendelet meg­szüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatá­rozat intézkedett a mezőgazda- ságfeilesztési járulék megszün­tetéséről. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom súlyos ta­pasztalatai arra tanítanak ben­nünket, hogy a népi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe , Parasztságunk tudja, hogy az el­lenforradalom leverésével a párt : és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista I társadalom felépítése azonban e- zen túlmenő közös cél. Parasztsá- Jgunk tudja, hogy a falu szocialis­ta átalakításában most gyakorlat­tá vált a meggyőzés és meggyőző­dés elve és megszűnt minden ad­minisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződésünk, hogy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem elő­mozdítja a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat részéről a falu meglé­vő szocialista egységeinek, az ál­lami gazdaságok, gépállomások és termelősizövetkezetek, továbbá a mostanában örvendetesen szapo­rodó különböző egyszerűbb terme­lési társulások támogatását. Egyénileg gazdálkodó paraszt­ságunk számos fontos intézkedés nyomán tapasztalja, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány elő kívánja mozdítani az egyéni­és jelentékeny erőt képvisel­nek. Következésképpen szüksé­ges, hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyan­olyan mértékben maguk a dol­gozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tö­megei állandó figyelmet fordít­sanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatal­mát a lenini tanításoknak meg­felelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejleszte­nünk álamhatalmunk diktató­rikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon vol­tunk és továbbra is azon le­szünk, hogy minden erőnk­kel védelmezzük és erősít­sük népi demokratikus álla­munk intézményeit és szer­veit, másrészt államunk min­den erejével és a dolgozó tö­megek támogatásával fejlesz- szük közéletünk demokratiz­musát Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkásosztály, a dol­gozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindad­dig, ameddig megőrzi a marx- izmus-leninizmus tisztaságát minden torzulással és torzítás­sal szemben, és a parasztság­gal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A népi demokratikus állam ere­jének, a munkásosztály szilárd ha­talmának első és nélkülözhe­tetlen feltétele egy olyan for­radalmi munkáspárt léte és ve­zetése, amely képes helyesen kidolgozni, a marxizmus-leni- nizmus tanításait vezérfonál­ként alkalmazva, a munkásosz­tály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztálv tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bi­zalmát, a tömegekre támasz­kodik, azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszte­ni. Véleményem szerint pártunk, á, .Magyar Szocialista Munkás­párt fejlődésének iránya egész­séges :<és. mánis betölti ezt a szerepet. Népköztársaságunk egészséges fejlődésének felétele, hogy a mun­kásosztály politikai egysége és ve­zető szerepe társadalmi életünk­ben biztosítva legyen. Azoknak a jóhiszemüeknék vesztét, akik, az októberi események előtt, vagy a- latt politikailag utat tévesztettek, nem kisrészben a revizionistáknak az a hazúg és a marxizmus—leni- nizimus tanításaival homlok« egyenest ellenkező ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szere­péről szóló tanítások elavultak volna. Vannak olyan burzsoá né­zetek, amelyek szerint ma — a- hogy ők nevezik, az atomkonszak- I ban — a társadalom vezető osztá­lya az értelmiség, vagy mint má­sok nálunk hirdették, az ifjúság I volna. A marxizmus-leniniznius vi- | lágos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fontos ré­tege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem le­het vezető osztály. Még ke­vésbé osztály az ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek le­leplezésével a kellő helyen és al- ! kálómmal és a szükséges gonddal még foglalkozni keli A proletárdiktatúra megerősíté­se ma azt a feladatot állítja a párt az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve mélyítse el, szilárdítsa a munkás* 1 paraszt szövetséget, államunk leg­fontosabb politikai alapját a mun­kásosztály veztése alatt, í A munkás-paraszt szövetség él- ; mélyítésének és megszilárdításá­nak ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szö­vetség hazánkban a második vi­lágháború idején kezdett komoly ierőként jelentkezni, és nagyon megerősödött a felszabadulást kö­|leg gazdálkodó parasztság terme­lésének fejlesztését. j Az erős munkás-paraszt szö­vetség a ml államunkban az a politikai alap, amelyen létrejn- | hét a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nemzeti összefogása. ! Küzdünk azért, hogy a munká­sok és parasztok alapvető töme­gei mellett tömörítsük az értel­miségi dolgozókat, sőt ezen túl­menően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. Ennek szellemében akarjuk fel­éleszteni, politikai életünk tény­leges, aktív tényezőjévé emelni a Hazafias Népfront-mozgalmat; Tömörítse a Hazafias Népfront- mozgalom a párt vezetése alatt az összes haldó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kíván­ják népünk felemelkedését, védel- mezni és erősíteni akarják hazánk ! függetlenségét és békéjét. Nyíltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdéséről is. A szocializmus építésének, a proletáriátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, nem fel­tétele, hogy több politikai párt működjék. Egy sor olyan szocia­lizmust építő országot ismerünk, amelyben nincs több párt. Viszont vannak oljfan szocializmust építő országok is — többek között Kí­na, Lengyelország —, ahol a kom­munista pártok mellett más pár­tok is résztvesznek a kormány­zásban és segítenek a szocializ­mus építésében. Nálunk, Magyar- országon a különböző szövetséges pártok még 1948 után is bizonyá­ra sok hasznos segtíséget nyújt­hattak volna építő munkákhoz. Ügy gondoljuk, hogy ezeket a le­hetőségeket nem használtuk ki kellően. De most, majdnem tíz évvel később, a történelmet nem lehet visszaforgatni. A koalíciós pártok kérdésének vizsgálatánál ezenkívül semmi­képpen nem mellőzhetjük az októ­beri negatív tapasztalatokat, az októberi napokban újjáala­kult pártok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restaurá­ció alapján álltak. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai viszonyainkban a többpárt rendszer, mint kormány­zati rendszer megvalósítása nem időszerű. Mint minden más kér­dés, ez a kérdés is alá van ren­delve a magyar nép alapvető ér­dekeinek és ezek az érdekek most semmiesetre sem kívánják a párt­harcokat, pártviszályokat, az esz­mei zűrzavart, a minden becsüle­tes ember által hőn óhajtott nem­zeti egység szétszaggatását. Magá- ! tói értetődően ez az alapvető el- | vl állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellen- j kezően, feltételezi és megkívánja, ; hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek ! részt.­Szólni kívánok most a legfontosabb más terme«' szetű feladatokat félretéve, vá-. lasztási munkálatokba fogna, a; munka eredményeképpen a vá-* I lasztók túlnyomó többsége meg­választaná a Hazafias Népfront; ! jelöltjeit. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fogja, ha erőn-- két most más, sürgősebb felada­tokra, nem utolsó sorban a gazda­sági feladatokra összpontosítjuk. Közéletünket az elmúlt hóna-, pókban és hetekben foglalkoztatta- a címer-kérdés. Az ellenforrada­lomnak a régi címerrel az volt a' baja, hogy az a Magyar Népköz- társaság címere volt. Elhangzot­tak olyan jóhiszemű észrevételek is, hogy a címer nem fejezi ki ma­gyar nemzeti sajátosságainkat és nem követi hagyományainkat. Ez , utóbbi észrevételekben van is né­mi igazság. Ebben a kérdésben a kormány nézete szerint a döntés az országgyűlést illeti. Ami az úgynevezett Kossuth-cí- mert illeti, a történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, I hogy ez az osztrák—magyar mo­narchia idején a királyi koroná­val a Habsburg-monarchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobbágysá­got jelképező köttőskereszt, az im­perialista törekvéseket kifejező hármas-halom és a négy folyó, nem a mi, új, történelmi úton já­ró magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk poli­tikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó ma­gyar népnek a nemzeti ha­gyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazaifas érzelmek harmonikus egységben van­nak a nemzetközi proletár­szolidaritás eszméivel és ezt | befejezi a pajzs felett elhe­lyezett ötágú vörös csillag. A | nemzetiszínű és vörös szala­gokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja cí­merünk népi jellegét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves : Elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági feladatok az egyház és az állam viszonyáról is — folytatta Kádár elvtárs. A kormány tiszteletben tartja min­den állampolgár vallásos vagy nem vallásos meggyőződését, a lelkiis­mereti szabadság jegyében bizto­sítja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi de­mokratikus rendszer, a népha­talom, a szocialista fejlődés el­len irányuló eszmék, vagy ilyen­irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyhá­zakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új tehertételként nehezedik Mindszenty középkori feudális politikája és személye — sajnálatos módon — politikai har­cot kezdett a népi demokratikus rendszer ellen, A kormány illeté­kes szervei és a Magyarországon működő összes egyház — közöttük I a római katolikus egyház — kép­viselői között lefolyt tárgyalások a kormány novemberi nyilatkoza­tának megfelelő eredményre ve­zettek* Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedé­kes lett volna az országgyűlés fel­oszlatása és új választások kiírá­sa. Az októberi ellenforradalmi támadás azonban megzavarta or­szágunk rendjét, súlyos sebeket ejtett azon és nagy károkat oko­zott népgazdaságunknak. Ma az ország dolgozó népe a sebek or­voslásán, begyógyításán fáradozik. Ezért a kormánynak az az állás­pontja, hogy a jelenlegi helyzet­ben nem volna helyes, ha erőn­ket és időnket parlamenti válasz­tásokra fordítanánk; Javasoljuk, hogy az alkotmány nyújtotta le­hetőségekkel élve, az országgyűlés mandátumát hosszabbítsuk meg, halasszuk el a választások kiírá­sát. Nem kétséges, ha a párt. a kormány és a Hazafias Népfront ! néhány kérdésének megtárgyalá- i Sára. Az ezévi népgazdasági tervet az országgyűlés rövidesen meg fogja tárgyalni és ezt követően nyilvános vitára kerül népgazda­ságunk fejlesztésének új, három­éves terve is. Most csupán néhány fontosabb kérdésre szeretném az országgyűlés és a közvélemény fi­gyelmét felhívni. Népgazdaságun­kat a termelés viszonylag gyón* j beindítása és fejlődő irányzata, a I testvéri országok igen jelentős, ön« | zetlen és nagyarányú segítsége el* ! lenére, bizonyos feszültségek és el­lentmondások terhelik. Ezekről i nyíltan és őszintén kell beszél- jnünk. Honnan erednek ezek a íe* l&zültségek és ellentmondások? Nép gazdaságunk nehézségei* ' nék egyik oka, hogy természeti a- i dottságaink miatt nyersanyagban jós energiában jelentékeny mér­tékben behozatalra szoruló ország j vagyunk. Adottságainkból szár* ! mazó ilyen természetű nehézsége* ! inket, bizonyos mértékben még j növelték a korábbi évek iparfej- [lesztési terveinek bizonyos hibái j is, amelyek következtében növe- j kedett az ország behozatalt igénylő nyersanyag-szükséglete. Jelenlegi nehézségeink másik és j pillanatnyilag legsúlyosabb oka j múlt évi ellenforradalmi támadás j által okozott igen jelentős anyagi I kár. Ez egyrészt a rombolásokból (Folytatás a i. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom