Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-07 / 104. szám
1957. május 7., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Kiállítás niylik az októberi ellenforradalom dokumentumaiból (Tudósítónktól) Legújabbkori Történeti Gyűjtemény nevet viseli az V., József Nádor tér 7. szám alatt a közeljövőben megnyíló múzeum. A múzeum feladatának tekinti a legújabbkori magyar haladó és forradalmi mozgalmak dokumentumainak felkutatását, összegyűjtését és bemutatását. j „Ellenforradalmi kísérlet népi demokráciánk megdöntésére” címmel az első kiállítást a tervek szerint május közepén mutatja be a legújabb budapesti múzeum. A kiállítás tíz termében hiteles fényképeket, eredeti röplapokat s egyéb írásos dokumentumokat és más tárgyi bizonyítékokat láthatnak majd a látogatók. Megrázó dokumentumok örökítik meg a kegyetlen terror-cselekmények sorozatát, melyeket az ellen- forradalmi banditák Budapesten s az ország más területein követtek el. Külön teremben gyűjtötték össze a Köztársaság-téri pártház ostromának történelmi dokumentumait. A kiállítás megemlékezik és méltó emléket állít az ellenforradalmáiok elleni küzdelem során elesett mártíroknak. Több teremben ismerkedhetnek meg majd a kiállítás látogatói az ellenforradalom szétzúzásának, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának történelmi jelentőségű dokumentumaival. A kiállítás szemlélteti az ellenforradalom szétzúzása óta eltelt időszak országépítő munkáját, elért eredményeinket. K. J. ŐKEG BUSZ a kultúra szolgálatában Mező hegyesen A Mezőhegyesi Állami Gazda- j zenekara minden, hét végén fel- ságban a múlt évben egy kiselej- keresi valamelyik üzemegység tezétt autóbuszt vásároltak, me- ! központját, s ott vidám műsoros lyet szépen rendbehoztak. Azóta ! estet és bálát rendez. Kirándul- a megfiatalított gépkocsi igen j nak rajta Békéscsabára és Szegedhasznosnak bizonyult a kultúra és re is, a napokban a Szegedi Ál- a sport szolgálatában. Sokfelé j lanti Nemzeti Színház előadását Szállította már a gazdaság spor- | tekintették meg. tolóit versenyekre, s a művészeti i Tervbevették azt, hogy a nyá- csopprtot szereplésekre. Az öreg : ron országjáró körútra indulnak busszal a helyi MEÖOSZ Móricz ! saját autóbuszokon a dunántúli Zsigmond kulturális otthon szín- j állami gazdaságok és a Horto- játszó- és tánccsoportja, s tánc- ; bágy megtekintésére. Húszezer liba tollára kötöttek szerződést eddig a megyében Az idén első ízben Békés, Haj- j a tollát adja be a háromszori té- dú-Bihar, Szolnok, Bács és pés után, a libát pedig megtait- Csongrád megyében liba- , és ka- hatja. csatoll-termelési szerződést köt- j A termelők élnek is a kedvező nek a íöldművesszövetkezetele, -ílkalommal, Mezókovácsházán 3 igen előnyös feltételekkel a baromfitartókkal. ■ Békés megyében eddig ezernél több, a vésztőiek csaknem ! háromezer, a békésiek is több húsz- ezer liba neveiését vállalták, közezer liba tollára szerződtek, & m), nagyobb részt, a termelőszöelőlegként mintegy 600 ezer fo- j „„(OpyetpU rintot fizettek lti a földműves-j szövetkezetek a gazdáknak, Az A parasztság számát a- kedvező igénylőknek biztosítják a kis. li-i körülmények loljlán lényegesen búkat is, amelyekből már több megnövekedett a tenyésztési ezret hoztak és osztotta ki a te-, kedv. így például a tavalyi ha- nyésztelepekről. ! son10 időszakhoz kepest 165 000A tenyésztők libánként 30 fo- rel több naposcsibét nevel- rint előleget is kaphatnak. Köze- nek szerződésre. A libatollterme- pes minőségű libáról háromszori j lésre mintegy félszázezer szerzőtépés után mintegy 36 forint ér- j déskötésre számítanak — egye- tékű a beszolgáltatott toll, ezért | dűl megyénkben —, ami körüliól jár az, aki leszerződik, meri, belül 200 mázsa, több millió fo- llajdonítottak, ami értéket képvi- ha például kislibát kap a föld- rint értékű export-tollal ad majd lseit és hozzáférhető volt. A Sza- müvesszövetkezettől, annak csak I népgazdaságunknak. I badkígyósi Gépállomásról többek A Népújság m^vktámcuL a lottó május 2-i húzására: 15, 18, 27, 86, 88 TERJESZD* a Népújságot 1 Mit tegyen a megbántott férj ? VITA H Béla vegye újra magához feleségét A Népújság vitaindító cikkére, hogy mit tegyen a megbántott férj hűtlen feleségével szemben: ne', em az alábbi hozzászólásom len- ne... — Ahhoz, hogy érdemleges elbírálás alá vegyük ezt a napja* inkban sajnos oly gyakran előforduló esetet, részletesebben ismert mink kellene N. Béla és H. Júlia élőzó magánéletét, családi viszo-> nyalt, s azok lelkivilágán keresztül társadalmi beállítottságukat. Azt azonban minden különösebb jeli * zés nélkül megállapíthatja bár~ ki, hogy egy harmonikusan induló házasélet felbomlásának oka többnyire meggondolatlan ígéretre; vagy egy korai diákszerelemre vezethető vissza. Sokan, társadalmi jelenségnek tulajdonítják azt ,hogyha, egy nem sikerült házasság felbomlik; pedig a legtöbb válóok a házas- társak fiatalkmi kalandjain, s éri öcsi tényezőin múlik. A JúMt nem tudom azért elítélni* amiért férjét a zavaros októberi események során magára hagyta kicsiny gyermekévet, * nyugatra távozott. Hogy, milyen, szándék vitte ki őt messze idegenbe, az ismeretlen előttünk, de egyedül nem hinném, hogy megtette volna. H. Júlia bűnt követett el, a legnagyobbat talán, amit anya elkövethet gyermekével szemben azzal, hogy megtagadta. Másodsorban bűnt követett el azzal is, hogy férjét elhagyta. De a legnagyobb bűnt ott követte él, amikor átlépte hazája határát, a drága magyar földet. Megtagadta népét, s nemzetén Arra gondolt talán, hogy távol hazájától egy csábító oldalán talán megtalálhatja a számításait, s elfeledheti valamikor, hogy hová tartozik.?! Nem így történt. Megszólalt benne a lelkiismeret. Lelkét matdosta a honvágy, s gyermeke hívó hangját vélte hallani, önző ösztöneit legyőzte ez a két érzet, s nem sokkal később újra visszatért arra a földre, amelyet egyszer már megtagadott. Azt hiszem ff, Júlia okult ebből' az esetből, s megtudja végre érteni, azt, hogy hol az ö helye az életben, N, Bélának azt javasolom, vegye tússzá magához a feleségét, s boosájtsa meg neki azt a ballépéséi márcsak a családra való tekintettel is. S igyekezzenek egy olyan lelkikap csőlátót teremteni egymás között, amely harmonikusabbá, szebbé, s boldogabbá teszi az életüket, RÁKÓCZI RUDOLF, Békéscsaba.- m a szülési, temetAmit k**ri;esel/. kifizetéséről tudni kell ki lopni mindig együtt jár... Az SZTK Békés megyei alkö2- jalapuló szülési .temetési segélyek / pont értesíti a metgye dolgozóit, j megállapítását és folyósításé*: a hogy a szakszervezeti tagságon ! Szaktanács Elnökségének határozata értelemében 1957. május Írtől Air ó, ír a sjiakszervezetek utalják Jd. A haA három jomaaar, jtározat értelmében 1957. május 1től sem az SZTK helyi szervei, sem a kifizető helyek nem utalhatnak ki szakszervezeti tagságon alapuló szülési és temetkező*» segélyeket. Az ilyen irányú kérelmekkel a, szakszervezetek illetékes területi bizottságához kell fordulni. Egyidejűleg értesítjük a megye dolgozóit, hogy a megnövekedett méh ellopása is, ezenkívül falopás, I ****** l^^atban melyet zugban értékesítettek. ^ ^ jaz SZTK békéscsabai alkozpontA lopások elkövetésében Ottla-jnál munkanapokon: reggel 8-tól kán Mihálynak társa volt Necsmik í 12 óráig. Ferenc és Ottlakán György. | Lakatos Béla SZTK ügyvezető. Illetve csak jártak, mert letartóztatták. A, gyulai városi és ügyészség most terjeszti vádiratot Ottlakán Mihály és két társa, Gyula-szabadkai lakosok ellen, a gyulai járásbíróság elé. Ottlakán Mihályék, Gyula-sza- badka környékén sorozatos betöréseket követtek el. Mindent eltűrnél'j között ponyvát, és egyéb felszetre- 1 léseket. A környékbeli lakosságtól járási i pedig, kipányvázott sertést, egyik ^ a helyen az ólból nyolc darab sertést loptak. Bűnlaj stromukat terheli még kerékpár, tyúk, ekei, pulyka, sőt kaptár, négy család 00$©0^00^0 0$® 0$®0$®0$®0$®0$®O0£® 0$® 0*$®0$®0$®0$®0$®0$®0$®O Itt ül előttem, görnyedten, fején zsíros kalappal a Mezőhegyesi Állami Gazdaság egyik lóistállójában. Min- 1 den mozdulata, fiatal éveinek fürgeségét mutatja, s I nem kevésbé a becsületes munkát. Valamikor hajdon- • fővel járt, — ma viszont még a kalap alatt gyapjú „fi- , tyulát“ is hord. Kisegítő, nappali őre ennek a nagy istállónak. Élete, ahogy ő mondja, nagyon egyszerű. Mindig ' kint élt a pusztán, legeltetett — juhász ember volt. Idős Csorkó András 55 éve dolgozik a gazdaságban, {37 évig juhász, 18 éve éjjeliőr. Itt ülök vele az istállóban felállított fapriccsen — ' végig gondoljuk közösen az elmúlt éveket. 0 ami meg- ) történt, én viszont, amit el tudok képzelni magamnak, I életéről. — Amikor így tavasszal kicsapják a birkát a lege- ' lőre, mindig nyugtalan vagyok, a szívem úgy érzem megszakad — mondja érzelgősen és így folytatja: — Eszembejut az én időm, a boldog paraszti napok, mert nekem ezek voltak a szépek, a puszta, a birka és a pacsirtadal. Igaz sokszor gondolkodtam, hogy I nem az enyém, amit őrzök —, de a természet elkábí- i tott ilyenkor — mondja csöggedten András bácsi. Arcát néztem, öreg, ráncoktól túlgyötört arcát. Azt az embert, akinek a munka a mindene s a puszta volt az istene. A becsület... — JViosí kisegítőben vagyok itt csütörtök óla a gazdaságban, mivel nyugdíjba mentem, már, mert 82 éves vagyok, — magyarázza egyszerű paraszti módon. Megállt, úgy tett, mintha nem érdekelné semmi, csak. hagyjatok gondolkozni — gondoltam róla magamban. — Meg van elégedve a nyugdíjjal, András bácsi? — kérdezem őt. — Hogy meg-e? — jeleli kurtán rá, s ideges mozdulattal kapja le kalapját fejéről, — Iláromszázharminc forintot kapok, egy fillérrel sem többet. Hát ezzel meg lehet elégedve egy öreg ember? No. feleljen... — Hirtelen megrémültem, mert gondolataim egy félévszázad munkáján csapkodtak, amit a tisztesség, a becsület mirtusza koszorús, Őszintén én is keveseltem — de ha arra gondolok, hogy a múltban még ennyit sem kaphatott volna, bizony megnyugtató, hogy nagyol léptünk előre. — Most behívtak a gazdaságba — ez is növeli a keresetet — ejti ki száján Bandi bácsi, most már vídá- < mabban.. Milyen nagyszerű egy idős ember — gondoltam ma-' gamba, egyszerűen mindennek tud örülni, élete a muH I rendszerben csak kiszolgálás volt. Ez észrevehető most < is, — ha bár ő nem akarja —, amikor belép valaki az, istállóba, vigyázná vágja magát — ahogy éppen az öreg- sége engedi. Nem tehet róla már — belenevelte a gazdatiszt az < alázatot, ösztönszerűvé vált ez ényében, — Hanem tudja mit, ez most döfi — ejti ki érdeke-, sen — most mindenki beleszólhat az ügyekbe, még a politikába is. Az én időmben az urak csinálták e furcsa * dolgokat, nekem az volt a dolgom, hogy legeltessek, meg | hallgassak. Már megöregedtem, sajnos nem értek sem- , mihez sem — s legyintöen tartotta kezét. Lejárt az időnk! Mégegyszer szemügyre vettem a' puszták 82 éves „gyermekét“, mégegyszer felidéztem az | 5.5 éves munkát emlékezetemben, A sok sivár évet, a, juhiéj savanyítás szagát és sokmindent... Az istállóból kikandikáló öreg emberkére néztem,' akinek az évek a kezét immár kifinomították. Erre az I őszinte búcsúra örökké fogok emélkezni. Egyszerű — | de szivből jövő. Olyan ember adja, aki megöregedett a munkában, akit mindannyian megbecsülünk, szín bélaK
