Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-07 / 104. szám

BÉKÉS MEGYEI NEPOJSAG 1951. május 1.. kedd Jobb minőségű téglát gyártanak a gyulai Téglagyárban Bgy éve nem volt itt újságíró a azóta sok minden történt. Van mit újságolnunk — mondja Fe­kete Szűcs Ferenc, az MSZMP téglagyári alapszervezetének tit­kára és mindjárt folytatja: „Az ellenforradalom leverése után, mi számukra is elég bonyolult a tég- : lacsoportoknál megpihenve, fel- laszerzés, és mintha nem is itt csillan szemük. Ebből megértem, dolgoznának a téglagyárban.“ | hogy sajátjuknak tekintik a dol- Közben előkerül a pártvezető- gozók az üzemet, és szeretik azt, ségének még egy tagja és így hár- arn;t csinálnak. Egyszóval jó ke- masban végigjárjuk az üzemet. Büszke tekintetük végigsiklik a is rendeztük sorainkat. Minden I téglarakásokon és az egyik új tég­egyes volt MDP-taggal beszélget­tünk. Jelenleg nyolc tagú az alap­szervezetünk. Mostanában sok új dolgozó került a vállalathoz. A pártszervezet velük is foglalko­zik. A termelésnél elsősorban a minőség jelentős javulásáról szá­molhatunk be. A most gyártott t'glák azért jobbak, mert a darab­bér emelése óta az üzem dolgozói zekben van a Gyulai Téglagyár. B. Z. Nagyobb önállóság, több anyag, jobb munkakedv Körülbelül így lehetne jelle­mezni a gyulai Mezőgazdasági KTSZ helyzetét, azonban ennél is többet mondanak a részletek. A szövetkezet dolgozói, a na­gyobb önállóság lehetőségeit ki­használva, ma már jóval felül múlják az ellenforardalcm előtti termelést. Bár néhány fővel csők­Miért kellene a föld, ügyvéd úr ? jobban vigyáznak a minőségre és amellett mely új táglaprést kaptunk, óránként 5500 darab téglát „lehel“ ki gyomrából. Igaz, hogy { gép normája 4500 darab, de bír­ja a fordultszám emelést. Ebben az évben kapott az üzem két vasbetonszínt, mely szmntén nagy segítséget jelent a termelés­ben. Javult a termelésünk, de pa­naszunk is van. Bár a kollektív szerződés biztosítja, a női dolgo­zók mégsem kaptak védőruhát, ígérgetés köntösébe mégsem öltöz­ködhetnek. Nem igaz? Meg itt van a szén, a fa, ez is csak ígér­ve lett. Vannak, akik építkeznek, Nem tudom megérteni! Vagy kapálni akar? Ez mindenkinek adva vagyon — mondja kellő gúnnyal Tokai Sándor, a Med- gyesbodzási Községi Tanács ag- ronómusa. Kell a föld, senki- sem utasítja vissza. Erről szól a következő kis történet, ami bemutat egy földrajongót“, aki „nem tud el­szakadni1’ az „ősi“ földtől, a „szeretett kapanyéltől.” Egy névtelen levél fekszik az asztalon, hamis, érthetetlen dá­tummal. Szép, formás betűkkel írva. igazi ügyvédi szavak, ala­posak... ...Kérném Önöket arra, hogy adják vissza a földemet, mert belterjesen kívánok gazdálkod­ni... Milyen jó, és szép hangzású ez a szó, hogy belterjesség, szin­te engedékenységre ad okot... ö, dr. Faragó József, aki Bu­dapesten lakik, szakmája ügy­véd... és a belterjesség... De szerinte „jól“ fogta meg a kérdést, ahogy a levélből kitű­nik, szabályosan jár el testvére szerint is, akit Faragó István­nak hívnak, foglalkozása nyu­galmazott csendőr. Hej, hej..; világ, miért kínzód az ilyen sze­rencsétleneket, hiszen kapanye­let akarnak fogni... Dolgozni a- kar, lejárni Budapestről autó­val, és kapálni rendületlenül...­Nem sok a föld, amit vissza­követel e titokzatos levél, mind­össze csak öt kát. hold — de, ennél inkább szerinte jogos a követelés. Szelíd mosoly suhan át Tokai agronómus arcán, nem mondta ki, amit e pillanatban érzett, de mozdulatából mindent meg­értettem... S mégis rájöttek a fdfikára..; Rájöttek arra is, hogy nem a kapa után á'hitózik doktor úr, hanem a pénz, a termény és egyebek után... Talán nem is saját céljaira, inkább harcostársának, testvé­rének. Faragó Istvánnak kelle­ne a föld. Amikor a kérelmet beküldte a tanácshoz, örömében disszi­dált... Kiment nyugatra, úgy­látszik földet bérelni, talán úgy gondolta, mégsem kifizető au­tón lejárni kapálni, mert ám a kukorica között kapálás idején kent a létszám, az egy főre jutó termelési érték 20 százalékkal nö­vekedett. Az anyagellátás az el­múlt időkhöz viszonyítva, össze­hasonlíthatatlanul megjavult. Fa­anyagot a Szovjetunióból és Ro­mániából kapnak, bár még a vas­anyaggal vannak zavarok. Még többet tudnának termelni, ha több vasanyagot kapnának. A szövetkezetnek jelenleg fő gyártmánya a csővázas kerti bú­torok, székek, asztalok. Hosszú kísérletezés után saját maguk végzik a csőhúzást. A kerti búto­rokból az ország minden részében szállítanak, mint mondják: igen nagy a kereslet. Gyártanak még rendelésre új lószerszámokat és hencsereket a szövetkezeti boltnak. Varga elv­meleg is van... | társ. a kefegyártórészleg vezetője Ilyen kérés van falun a föld- elmondja, hogy a szövetkezet szi- del, ami természetes, nem jog- lárd volt és'az is maradt. Kilen- erős, és nem indokolt. j cen kiléptek ugyan, de hét új ta­Figveltem hosszan Tokai elv- got vettek fel. A kommunisták társ kezeit, amint e kérelmet most szervezik a pártszervezetet, behelyezte egy dossziéba, ame- j Az MS7MP-nek hat tagja dol- lyen nagy betűkkel ez áll: „Ku- ! gozik az üzemben. A pártszervezet Iák, kivizsgálni. Osztályon ki- , létrehozása szükséges itt is. mert vüliek.“ ; segítségével még gyorsabban fej­Megértettem belőle mindent, lődik a szövetkezet. (Boda) felfedtem igazságát és rágondol­tam ismeretlenül a kérvénye- KjSjparj tanulók OfSZágOS kiállítása zőVre, akiknek levelei e dosz­sziéba vannak, akik sanda, ka- A Jövő hónap elején nyílik a ján mosollyal várják a vélet- . kisipari szövetkezeteik tanulóin^^^ len szerencsét, hátha sikerül..: |els° országos kiállítása, ahol A másik végletnél ennyi... ifiatalok legszebb munkadarabjait, Nem biztos, és eeész biztos, mestermunkáit láthatják majd az hogy nem fog sikerűin mert a érdeklődők. A kiállításra minden becsületes emberé a jelen és a szövetkezeti ipari tanuló elküld­jövő. ‘heti az egyénileg, vagy csoporto­S7TV B#» V san készített munkadarabját. ► •aa. % V A békéscsabai fűtőházban is nagy károkat okozott az ellenfor­radalom uszítása, az emberek egy része nem látott világosan, és így történt, hogy hetekig jóformán teljesen lecsökkent a munkaütem, terv szerinti feladataikat sem végezték el az előírások szerint. A helyzet már megváltozott. A munka szeretete, rendje újra helyreállt, és — bár van még liiba — újra születnek méltó ered­mények. Vagonok javítását, karbantartását is /égzik. Lukóczki Albert vil!anyhegesz;ő az ólomzár-fülek hegesztését végezte ép­pen, amikor fényképfelvételt készítettünk róla. és jó munkát kívántunk. Fekete István mozdonylakatos jszaki vizsga — mondják —, a gép a 12 106-os mozdony törnszelen- üzemképessége ezen múlik. Per­oéjót pucolja, a mozdony hat havi, rendszeres karbantartáson rendszeres időszaki vizsgáján. Fe- I _ hete István jó munkát végez, és is mondja még valaki, ne- ■Bívesen segít munkatársainak is. hogy a mozdonyvezetők „megisér- — Nagyon fontos munka az idő- I tődjeneik“. A teherkocsik javítása is fontos. Ada- mik Pál és Kaczkó Mihály kocsirugót cse­rélnek egy teherkocsin. A feladat nem könnyű, de szakértelemmel mégis gyor­san halad. Gyors \n telt a délelőtt, sok munkahe­lyen megfordultunk... Siímcsik Sándor mozdony lakatos egy ja­vításra szoruló 911-es mozdony hajtómű­vét szereli, körültekintő, figyelmes mun­kát kíván a hajtóművek szerelése, de a- mint a dolgozók mondják: Simcsik szaki­ra még sohasem volt panasz. ...és legutoljára az indulásra kész mozdonyokat lá­togatták meg. Aradi János főmoz donvvezető kenő- berendezést ellen­őrzi. Czirják Im­re pedig az utol­só tisztogatást végzi el. Aztán fellendül a tárcsa: Indulás! Az utasok talán nem is tudják, hogy a jó közle­kedéshez a fűtő­házi dolgozók is hozzájárulnak be­csületes munká­jukkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom