Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. május 1., szerda Fiatalok vetélkedése Jó úton halad a Gyulai Haris-] nyagyár KISZ-szervezete, amit az] is bizonyít, hogy egyre több fia-] tál érzi magáénak ezt az „ifjú’1 szövetséget. Jelenleg 49 tagot számlál és mintegy 12 fiatal kéri felvételét. Vajon miért olyan népszerű a fiatalság körében a KISZ-szervezet? Azért, mert az ifjúság javát akarja — segíti őket. Egy mást segítik . . A múlt hét elején a KISZ ve­zetősége a fiatalokkal egyetértés­ben munkaversenyt inditott, melynek célja: segíteni mindazo­kat, akik még nem érik el az üzemben a kialakult termelési szintet, tehát 100 százalékon alul teljesítenek. A versenyben mintegy 60 fiatal, vesz részt. Mindazok, akik segít- ] ségre szorulnak, megkapják azt ] a régi, tapasztalt párttag szak­munkásoktól. A KISZ vezetősége figyelemmel kíséri a verseny ala­kulását. Máig, május 1-ig na­ponta értékelték n versenyt A munkaverseny első szakasza a mai napig, a nemzetközi mun­kásmozgalom eme nagy ünnepé­ig tartott. Eddig minden nap ér­tékelték, melyik fiatal, milyen erdményt ért el. És nemcsak ér­tékelték, de a legjobbaknak dal­lal kedveskedtek a hangos hír­adóban. Mindez még jobb mun­kára, nagyob Igyekezetre serken­ti a fiatalokat. a Gyulai Harisnyagyárban Már muiatkosik a ver- \ És hogy a verseny ilyen jó ta- seny eredményessége lajra talált az ifjúság körében, Amikor megindult az ifjúság anna*£ az is a magyarázata, hogy a közötti vetélkedés, nagyon sokuk- ; KISZ vezetősége nyíltan meg- nak volt még „javítanivalójuk” j mondta: elsősorban a lemaradó­munkájukon. íme a példa a feje- 'kon múlik, lesz-e évvégén nyáre­lő üzemrész néhány fiataljának ségrészesedés. Ezért próbálkozik eredményeiről. ! hát most mindegyikük, aki még Kemény Erzsébet azóta 2—3 tu- száz százalékon alul termel, hogy cat harisnyával növelte teljesít- ] elérje az üzemben kialakult ter­melési szintet, hiszen senki sem akarja, hogy szemére vessék majd: miattatok nem kapunk semmit. Meg akad más egyéb is, ami jobb munkára ösztönöz. Ez ményét. D, Nagy Mária április 20-án egy műszak alatt 12 tuca­tot készített el, 26-án pedig már 18-at. Benedek Ica nem KISZ- tag, de a versenyben részt vesz. És nem is eredménytelenül, mert ^ hogy azt az üzemrészt> a_ mintegy 10 tucat harisnyával fe- [ ... . jel ma többet, mint a verseny meIyben 8 italok a legjobb kezdetén. eredményt érik el, „Ifjúsági j üzemrész” címet kapja, valamint Tömöri Magda vélemé- j ezzel együtt bizonyára jutalmat nye a versenyről ] is. És még valamit..^ ­A láncoló üzemben serényke­dett, amikor felkerestük. íme A felsőnyomási tehenészek vállalásukat teljesítették Április 4-e után hírt adtunk a Felsőnyotnási Állami Gazdaság tehenészeinek május 1-re tett munkai el ajánlásáról. A gazdaság vezetősége telefonon értesítette a szerkesztőséget, hogy a vállalt 9,5 literes istállóátlagot 1957. április 30-án a tehenészek teljesítették. A tejtermelés további fokozásához sok sikert kívánunk a felsőnyo- másiaknak. •HÍREK« hogyan vélekedik a versenyről: — Igaz, nem vagyok KISZ-tag, de ettől függetlenül bekapcsolód­Kéthetes táborozás a Mátrában A gyár KISZ-szervezete azt ter­vezi, hogy a nyáron hetven fia­tom a versenybe. Azóta, a régeb- túl részvételével kéthetes táboro- bi 40 tucat helyett 50 tucatot ké- zást rendez a Mátrában. A tábo- szítek naponta. Jól esik az is, rozás költségeinek nagy részét az hogy munkánkat értékelik, s így, ifjúsági szervezet fedezi, s a fia- a múlt héten kétszer köszöntőt- talok mindössze csekély hozzájá- tek dallal. A mostani eredmé- rulást fizetnek. Ki vehet részt a nyemmel sem vagyok még meg- táborozáson? A KISZ-tagok és elégedve, mert tudom, ennél azok a szervezeten kívüli fiata­lok, akik a munkában a legjobb eredményt érik el. Érthető, hogy sokan szeretnének erre érdeme­többre is képes vagyok; A V1T tiszteletére A verseny második szakasza a sek lenni..: s azért is vetélkednek VIT kezdetéig tart, mert ezzel olyan szíwel-lélekkel egymással, akarják a világ ifjúságának har­cos ünnepét köszönteni. •. - P- P­Tsz teherautó a könyvtár előtt.«. Az országút porától szürke tehergépkocsi állt me« hétfőn a Békés megyei Könyvtár előtt Bé­késcsabán. A kanwti Lenin Termelőszövetkezet tagjai. Knapp Vince elnökkel az élen. száznál több kiolvasott könyvet vittek vissza a könyvtárba. A könyveket még tavaly kölcsönözték ki a szövetkezet tagjai, s — mint azok állapotáról a a könyvtárosok megállapították — gyakran forgathatták, kézről-kézre járhatott a sokféle olvasni­való. Most is 158 magyar és. szovjet szépirodalmi művet, valamint a belterjes gazdálkodáshoz szűk- séges méhészeti s más mezőgazdasági tanácsadót, a gyermekeknek pedig mesés könyveket válogat­tak ki. Mint mondották — még a nyári munkák idején is rendszeresen olvasnak, Meggyulladt az ágynemű Gyulán, a Komló Szállóban, mivel Kosa Gáspár ittas álla­potban az ágyban rágyújtott, és az ital hatására elaludt. A gon- datalanságból okozott tűz miatt Kosa ellen az eljárás megin­dult. Vasárnap nyitják meg a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Lipták Pál Kos- suth-díjas könyvtáros, festő­művész alkotásainak gyűjtemé­nyes kiállítását közel félszáz oiaj-, guache-festményből és grafikából. ■ Kultúrotthont avattak Ka­muion április 21-én, a volt olva­sókör helyiségében. Az átala­kítására 15 000 forintot fordí­tottak. ■ A benzingőz a tűzhely tüzé- től felrobbant Gyulán, a trak­toros iskolában, amikor Aponyi ] Imréné raktáros a mosókony­hában a benzines ruhákat mosta. A ruhák egy része el­égett. ■ Kultúrotthont építenek Bél- megyeren, s előreláthatólag au­gusztus 20-ra készül el. A 713 ! ezer forintos költséggel épülő 400 személyes előadóterem, be­épített színpad, öltöző, könyv­tár. büfé és ruhatár munkála- ] taihoz a község lakossága 90 ] ezer 780 forint értékű társadal­mi munkával járul hozzá. ■ A Bács-Kiskunmegyei Nyom­da a szovjet szakszervezetektől ] érkezett ajándékból egy táska­gramofont kapott húsz lemez- .zel. ♦ A Longines nevű óragyár el­nöke bejelentette, hogy tíz 'éven belül rádió-órák kerülnek forgalomba. Az új elektroni­kus órákat rádióhullámok mű­ködtetik majd. Legyen úgy mint régen... Vasárnap Mezőberényben jár­tam. Gondoltam, iszók egy ku» sört. Ée benyitottam a szálloda ra­gyogó, tiszta helyiségébe. Leültem az egyik asztalhoz és vártam, még jött a kiszolgáló. — Kérek egy pohár sört — fo­gadtam. — Sajnos, nincs, de május el­sején lesz. Engem ez a válasz koránt sem nyugtatott meg. Ilyen nagy községben csak nagy ünnepeken lehet start inni? Mit csinálhattam mást, elmen­tem egy italboltba, mivel a sör­ivásról nem akartam lemondani. Ott szintén az előbbi eset történt velem, csak kissé más formában. A kiszolgáló még nevetve azt is hozzátette: még bor sincs. Ezt már nem bírtam tovább és megjegyeztem: miért van nyitva az üzlet? Semmi válasz. így öt- löttefc fel bennem ezek a bűvös szavak: meddiig tant még? Meddig ] tart még, hogy sem vasárnap, sem hétköznap nem lehet sört inni. Pedig munka után, a szép vasár­nap délutánt családi, vagy baráti körben, csendes poharazgatóssal szeretné eltölteni sok dolgozó. Jo­gos a kívánság: legyen úgy, mint 2—3 évvel ezelőtt, amikor mindig volt sör • —rí. Szormovói május elseje 1902-ben — Réssiet Maxim Gorkij „A» Anya“ eímü regényéből — — Elvtársak! Most megmutatjuk nyíltan, k!k vagyunk. Felemeljük ma a zászlónkat, az értelem, igazság és szabadság zászlaját. Hosszú fehér rúd villant a levegőben. Egy percre lejjebb hajolt. Kettéosztotta a tömeget és elmerült benne, de mindjárt azután magas­ra lendült a feléje fordított fejek fölé és piros madárként, szélesen szétterült a levegőben a munkásság zászlaja. Pável magasra emelte a karját, a rúd megingott, mert száz kéz nyúlt feléje, hogy megragadja, köztük az anyjáé is. — Éljen a munkásság! — kiáltotta Pá­vel. A sokaság visszaharsogta, ő pedig foly­tatta: — Éljen a szociáldemokrata párt, a mi pártunk! A mi lelki hazánk... A tömeg zúgott, akik már jól ismerték a zászló jelentőségét, keresztül törtek rajta, hogy Pável mellé nyomúlhassanak. Mázin, Szamojlov, a két Guszev és leghátul fejét leszegezve, gorombáin, félrelökdösve az embe­reket, Nikoláj, néhány égőszemű munkással, akiket Palagéja sohasem látott még. — Éljenek minden ország munkásai! — kiáltotta most Pável és ezertorkú visszhang rengette a levegőt egyre fokozódó erővel. Az anya most elérte és megragadta Niko­láj kezét, szeme könnybe borult, de nem sírt, lába remegett. — Fiam... véreim... Nikoláj ragyás arcán széles mosoly terült, felpillantott a zásdóra, elbődült és hirtelen megölelte, megcsókolta az anyát. — Elvtársak! — Andréj telt, meleg hang­ja szétáradt és betöltötte az egész teret. — Fel­vettük a keresztet és harcba visszük. A vilá­gosság és igazság, az értelem és jóság istene vezet. A cél még messze van és közel a tövis­koszorú. Aki nem hisz az igazság erejében, aki nem elég erős, hogy kitartson mindhalálig, aki nem bízik öngamában és fél a szenvedéstől, álljon félre és távozzék közülünk. Csak azokat hívjuk, akik hisznek a győzelemben. Aki nem látja a célt, ne is tartson velünk, mert csak szenvedés vár rá. Sorakozzatok fel elvtársak, éltessük a szabadok ünnepét! Éljen május el­seje! A tömeg szorosabban összezárult körü­löttük, Pável meglódította a zászlót, úgy, hogy kibontakozott és úszott előre vörösen, csillog­va, mosolyogva a napon. Nem lesz a tőke úr mirajtunk... — fújta Fégya Mázin és százan, meg százan vele zúg­ták: Elvész, aki a múltnak éL.. Palagéja mosolygó szájjal lépkedett Má­zin mögött. A fejek fölött látta a fiát és a zászlót Körülötte csupa lelkes arc és villogó, mindenféle színű szempár. Az élen Mázin, Pá­vel és Andréj tele torokkal énekelték: A szabadság honába tartunk, Az igazság nekünk a cél... Szemközt is jöttek. Lármás sokaság tó­dult a zászló felé, elvegyült a menetelők kö­zött és velük együtt áramlott vissza. Lármáju­kat elnyelte az ének. Pelagéja ráismert a dalra. Ezt énekelték otthon halkan. Most itt, az utcáin hatalmasan hömpölyög, hullámzik és keményen, férfiasán hívja az embereket a jövő széles útjára és nem titkolja az út nehézségét. Nyugodt, szép lángjában megolvad a múlt salakja, a meg­kopott érzések eloszlanak és hamuvá ég az újtól valc átkos félelem. Szizov bukkant fel most mellette. Le­kapta a sapkáját és lengette az ének ütemére. — No, anyuskám, most aztán kiléptetek a síkra! És micsoda dalotok van! Ez aztán dal... — És nem félnek senkitől! — lelkesedett Szizov. — Az én fiam régen a sírban van... Palagéja szíve már nagyon is hevesen do­bogott, nem tudott lépést tartani a többivel" és elmaradt. Most hirtelen félrelökték, félre­szorították a kerítéshez. Mellette elvonult a tömeg sűrű hulláma és ő örült, hogy ilyen so­kan vannak. A szívünk lángban ég... Mintha órisisi érckürt ébresztené és hívná az embereket harcra és örömre, új, ismeret­len szépségeket sejtetve, perzselő kívánságot és sápadt reményt. A sok-sok évei) át felhal­mozott düh és keserűség felszabadult, az em­berek előre figyeltek, ahol a zászló most újra megmozdult és magasra emelkedett.-----jg----lj^manr-=i! £=3IE3®=g g==3S5i®c=3 í=aaK®c=3 8=3SS®=3 £=>2838=8 9= =3 S==2S*aB=3 S=«S3BE=S

Next

/
Oldalképek
Tartalom