Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 3., péntek FÉNYKÉPES KÖRSÉTA a Békéscsabai Állami Áruházban MEGNYÍLT a „HAJIVAL“ KEPSZALOIS' p* KÖNYEANTIK VÁRI UM A város egyik legszebb üzlete az állami áruház. Naponta óriási forgalmat bonyolít le, sokszázan megfordulnak, vásárolnak az egyes osztályokon. Valóságos kereskedelmi ütőér Csabán ez az áruház, éppen ezért elhatároztuk, hogy fényképezőgéppel felszerelve látogatunk el hozzájuk, és nemcsak írott szavakkal, hanem képekkel is megörökítjük az áruház egy délelőttiének néhány óráját. Legelőször a cipőosztályra látogattunk el. — Parancsolnak valamit? — kérdezi tőlünk azonnal Kovács Mária elárusítónő. — Csak barátságos arcot kérünk! Egy villanás, és máris megörökítettük Kovács Máriát, akit szeretnek a vevők, hiszen Kovács Györgyné is névszerint őt kereste, amikor kislányának új szandált akart, vásárolni. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Békéscsabán, a Szt. István tér 3. sz. alatt ünnepélyes keretek között megnyílt a „Hajnal” képszalon és antikvárium. Képünkön a kép- szalon egyik utcai kirakatát láthatjuk^ A megnyitás óta már több mint ezer érdeklődő kereste fel a kiállítást, és aft antikváriumot. — Micsoda gyönyörű selymek!... — sóhajt fel mellettünk egy fiatalasz- szonyka mire Béni Tibor, a gyors, ügyes elárusító azonnal megmutat mindent. — Tessék választani! Rózsás, virágos, pettyes... Milyen színt szeret legjobban? A fiatalasszonyka megvenné az egész polcot, ha annyi pénze lenne, — dehát kinek nem tetszik a sok szép selyem, és kinek nem áll jól a selyemruha, a selyemblúz?... — Sok száz métert eladunk — mondja a vásárlás egy pillanatnyi szünetében Béni Tibor — nagyon kapósak a selyemáruk, és igaz is — mosolyog — nyáron a selymekben a legszebbek az asszonyok, lányok. Igazat adunk neki mi is, és még megörökítjük azt a pilanatot, amikor egy új érdeklődő bemutatja az árukát. A képszalonban állították ki Párzsa János: Giziké c. gipsz-szobrát is. A kiállítás 25—30 képe mind a békés megyei festők művészetéről tanúskodik és a sok látogató pedig arról, hogy a békéscsabaiak egyre jobban megs// - rétik a képzőművészetet is, és gyönyörködnek az igazi, művészi alkotá' sokban. Békési anyakönyvi hírek Születések: Forgó Pál és Ilyés Margit leánya Margit, Katalin. Jegy esi Sándor és Domokos Julianna fia Lajos András, Kardos Imre és Valenté- nyi Ilona fia Imre, Lőrincz Gáspár és Harváth Margit leánya Katalin, Német József és Szálkái Zsuzsanna fia József, Kovács Gergely és Joó Eszter leánya Katalin Eszter, Bakucz Mihály és Szarka Róza fia Mihály István, f ekete Mihály és Asós Julianna leánya Róza, Szilágyi Imre és Jáger Margit fia Imre. Csuta Imre és Tyu- kodi Eszter fia Imre. Házasságkötés: Sípos István és Hegedűs Etelka, Marosi Kálmán és Po- csai Etelka. Farkas István és Varga Ilona. Hegyes! László és Hájas Vilma Etelka, Püski Ferenc és Szánó Margit, Papp László és Bötkös Judit, Boldog György és Szakács Vilma. Halálozások: Gulyás Sándorné szül. Vári Eszter 62 éves, Vágási Jánosné sz. Gyenge Julianna 72 éves, Balog Gáborné sz. Solti Zsófia 68 éves, Hídvégi Imre 71 éves, Dobi Mihály né sz. Péter Erzsébet 68 éves. Déva ványai anyakönyvi hitek Születés: Nyúzó Lajos fiú, Nyúzó Erzsébet leány, Papp József fiú, Boda Margit lány, Czeglédi Gyula Tibor . fiú, Körömi Rozália leány. ! Házasságkötés nem történt. ! Halálozás: Fejér Ferencné 89 éves,- Gyűjtő Zsigmondné 64 éves, Szűcs Mihály 66 éves. | Szarvasi anyakönyvi hírek I Születések: Molnár Lajos és Lestár Terézia leánya Terézia Mária, Holló Péter Pál és Osgyan Zsuzsanna fia Péter Pál, Kovács Mihály és Tóth Maczonka Judit leánya Erzsébet, Kocsis József és Kepka Erzsébet leánya Erzsébet. Házasságkötések: Szalai György és Skorka Judit, Kasuba Lajos és Au- gusztinyi Judit, Dankő Mihály és Szpisjak Judit. Halálozások: Tóth Györgyné szül. Szlovák Katalin 70 éves, Benkó And- rásné sz. Nyemcsok Anna 72 éves, Slajchó Jánosné sz. Rohony Mária 78 éves, Kondacs Mihályné sz. Ko- zsuch Erzsébet 66 éves, Dr. Konkoly I Ivánné Haviár Ilona Emma 67 éves, Pljesovszki Zsuzsanna 62 *ves, Petri- i sin István 54 éves. — Bizony kedves, bevonul a fiam — mondja Szénási Lajosné Pársit Gyu- lánénak, aki a piperecikkek osztályán dolgozik. — Valami erős körömkefét is vennék neki... — Tessék, ez jó lesz, ugye? Gondos édesanya Szénásiné, és gondos, szivélyeshangú elárusító Pársit- né. Segíti a vevőket, ajánlatát mindig szívesen fogadják, mert a vevők tudják, hogy a legjobbat, legtartósabbat ajánlja mindenből. — Mi nem is tartunk könnyen elhasználódó árut — mondja később, —, a legjobb minőséget árusítjuk, ez nálunk a legfontosabb. ' Szénásiné nagy csomaggal indul haza, viszi újonc-fiának a „felszerelést”, keféket, új tükröt, hajolajat, meg minden mást ami szükséges... Zefír-ing, puplin-ing — ki milyet szeret — a fehérnemű osztályon is válogathat a vevő, annyi szép inget talál, hogy szeme-szája csodálkozhat, és a pénztárcája is, mert nem olyan drá gák már ezek az ingek, mint régebben voltak. Kaluzsnyi György bácsi, öreg nyugdíjas is (prémkucsmában) új inget vásárol. — Az jó lesz — mutatja — az a kékszínű... Máris kapja a blokkot, fizet, és egy perc múlva (ha a csomagoló gyorsan dolgozik) a hóna alatt viszi hazafelé az új inget, mosolyogva, örömmel. Vasárnap aztán fel is „szenteli”, ha nem esik az eső... Üj ruhát venni, nem könnyű dolog. Persze nem azért, mert nincs, vagy alig lehet valamiből választani — dehogy is azért —, hanem inkább a sorból nehéz a választás. De miért van itt Felczán György, az áruház egyik legnépszerűbb eladója; ha ez is probléma egy vevőnek? Felczán György is szép. tartós ruhákat ajánl, és még azt is kitalálja, kinek milyen az ízlése. — Ez kérem, úgy áll, mintha ráön- tötték volna — mosolyog —. és Ko- larovszky György a Göngyölegellátó Vállalat dolgozója a tükörből megállapítja: valóban úgy van, szép ez az öltöny! Régóta szerettem volna már vásárolni egy barna ruhát — ez tényleg jó lesz! örül a vevő is, örül az eladó is. Ai vevő azért, mert tudja, hogy jó vásárt csinált, jó holmit vásárolt, az eladó meg azért, hogy adni tudott; azt, amit a vevő kívánt, és egyre kevesebbszer kell azt mondani, amit még néhány hónappal ezelőtt sűrűn elmondott: „Sajnos. kifogyott kérem...” — scr — Erről van szó? — kérdezi Soós Károly, az antikvár-bolt eladója. — Igen, ez az. Aki szereti a könyveket, az irodalmat, az nehezen szabadul meg az antikvárból, hiszen legszívesebben mind megvásárolná az ottlévő könyveket a szenvedélyes könyv barát, annál is mert sok érdekes és értékes kiadványt találhat a zsúfolásig megrakott polcokon.
