Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

1957. május 24., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG Húsz kétszobás családi házhoz elegendő terven felül — NöveVvő munkasikerek a Békéscsabai Téglagyárban — Ki ne v Békés­csabán november első napjaira, amikor az. ellenforradalmárok acsarkodása közben futótűzként terjedt a hír, hogy a csabai „Cse­pelen”, a téglagyáriak 70 száza­lék ' nem a sztrájk, hanem a mun­ka felvétele mellett szavazott. Azóta sok nap eltelt, az ellenfor­radalom uszítói jórészt megérde­melt helyem vannak, s az üzem­ben az élet visszatért medrébe. A bányában dohognak a kotrógépek, a prések ontják a nyerstéglát, a cserepet. Szorgoekezű munkások rakják a kemencéket, és vagonok hosszú sora indul útinak, hogy több hajlék legyem a bányászcsa­ládoknak, több üzem épüljön és több tégla, cserép legyen a TÜZÉP telepeken. vonjunk párhuzamot 1956 és 1957 első negyedéve kő- zott, mindjárt kkűnik, nem is Sopánkodás yjtelyett cselekedni kell Valami nincs rend jén a Gyulai Bútoripari Vállalat bérezése körül. Az egyik napom a 2. számú vállalat asztal osm űhely ében tétle­nül és dühösen álldogáltak öten. „Teljesítménybérért, darabbérért dolgoznánk, jobban mondva szeretnénk dolgozni, de hát nincs elő­készített anyagunk" — mér­gelődtek. De még mást is .. láttunk, hallottunk. El­mondották, hogy az udva­ron a faanyag ázik és a vi­zes anyag nehezíti a mun­kát. Később pedig? össze­száradnak az ablakkereteik. Ezért meg mások bosszan­kodnak. De miért is nem tárolja szabályosan a vál­lalat vezetősége az anya­got? Jogos az a panasz s, mi­ért nem biztosítják a mű­szaki feltételeket? Az ab­lakként tő-műhely nem kapja folyamatosan a fél- készanyagott a gépműhely­től. Azonkívül nincs elég szerszám, egymás kezéből kapkodják. Ilyen körül­mény között kevés a kere­set is. A darabbérmegálla­pítás körül egyéb okbófl is hiba lehet, mert 140 száza­lékos teljesítéssel érnek el annyi keresetet, mint az­előtt. Ennek oka az is, hogy országos norma sze­rint dolgoznak, nem vették figyelembe: az üzem gépei­nek teljesítőképessége csak 65 százalékos, hiszen régiek. Az MSZMP alapszerve­zetének elnöke is azon a véleményen van, hogy egyet lehet1 tenni: vagy korsze­rűbb gépeket beállítani, vagy magasabb bérhánya­dot adni. Ez utóbbi lehetsé- gesebb. A helytelen intézkedések miatt az üzenrből most o- lyam négy szakmunkás akar elmenni, aki 30 éve mestere ennek a munká­nak. A párt és a szakszer­vezeti alapszervezet is csak sopánkodik, ahelyett, hogy összedugnák a fejűket az ü- zem vezetőivel és igazságot tennének a munkaszervezés és bérezés körül : régi, hanem új medrében és meg­változott légkörben zajlik itt az élet. Tavaly az első negyedévben elmaradtak a tervteljesitéssel. Az : idén 31,5 százalékkal termeltek többet, mint 1956 hasonló idősza­kában. Az áprilisi és májusi ered- I ményt pedig a mai napig így le- ! hetne summázni: 600 ezer tégla terven felül, amiből 20 kétszobás családi házat lehetne építeni. A változás oka az, hogy a tégla­gyár vezetősége és a pártszervezet alapos és megfontolt tervek alap­ján fogott hozzá — a kormány ad­ta lehetőségekkel élve — a terme­lést gátló tényezők megszüntetésé­hez. A kommunisták és az üzem többi dolgozóinak javaslata révén a köz és az egyén számára is elfo­gadható helyi normát dolgoztak ki, ott, ahol a szükség így kíván­ta. Igazságosabb bérezést valósí­tottak meg ott, ahol a helyzet megkövetelte. A 253-as cserép és a szalagcserép gyártásnál például •— csaknem azonos műszaki fel­tételek mellett — 26—30 száza­lékos béreltolódás volt a 253-as rovására. Nem is lehet rajta cso­béreket, s az eredmény: a tavalyi csúccsal szemben 25 százalékkal nagyobb az idei nyereitégiagyár- tási átlag. Megállás nélkül futnak a prések, jól járt az üzem, meg- elégedettebbek az emberek é6 van reális alapja a munkaversenynek. Könnyen lehetne azt mondani: ez a legegyszerűbb dolog, emeljük a béreket, csökkentsük a normát, és megoldódik minden. Mi taga­dás, ez elég „népszerű’“ feladat volna, csakhogy a téglagyáriaknak nem ez a módszerük. Ahol ér­demtelenül nagyobb volt a bér, vagy lazább a norma, ott szoro­sabbra fogták a gyeplőt. Az a cél vezeti őket, hogy a megérdemelt bér mögött megfelelő termelés le­gyen. E jól átgondolt intézkedések tették lehetővé, hogy áprilisban majdnem 1 millió forinttal — vagyis 20 százalékkal — szárnyal­ták túl a termelési értéktervet ta­valy áprilishoz viszonyítva. Ami ugyancsak a jó munkára és helyes gazdasági vezetésre vall: április­ban az előírt 50 ezer forinttal több nyereséggel zártak dálkozni, ha ilyen feltételek mel- ; amelynek ‘go százalékét _ ha így lett hallani sem akartak a munk- kaversenyről az emberek. Most rendezték ezt az aránytalanságot. A bér-, vagy normarendezés nagyon kényes dolog, s nagy felelősséget ró az emberekre jól átgondolt intézkedést kíván, hogy az üzem ás a dolgozó szá­mára egyaránt elfogadható le- ■gyén. Ha ezt a munkát a felelős-! ségérzet hatja át, csak gyümölcsé- i & arra va!1- a trágyá­zó léhét. Ez a tudat vezérli a párt I riak nem ^vesztették szemeiül, megy tovább — év végén a többi­vel együtt az üzem dolgozóinak rendelkezésére bocsájthatják. A további sikerekhez is megvan a feltétel. A pártszervezet lassan átrágja magát a kínai falon. Le­zajlott az átigazolások zöme és a gazdasági vezetőkkel közösen méginkább foglalkozhatnak a gaz­daságos termeléssel, azok részlet- kérdésével. Az eddig tett út jelen­tig ja it és a vezetőséget az üzem­ben. Alaposan fontolóra vették a nyerstéglagyártás gépi kiszolgáló személyzetének helyzetét is. Egy­behangzó volt a vélemény, hogy a gépál? ás legfőbb oka: a túl alacsony bér, s emiatt komoly munkaerők itt nem találták meg a számításukat, gyakran cserélőd­tek az emberek. Itt is rendezték a ami az élet tartalma és fejlődé­sünk előre mozdítója: úgy intézi az ügyeket, hogy egymásra talál­jon intézkedéseikben az állam és az egyén érdeke, mert ez táplálja bennünk az új életünk építésébe vetett hitet, ez serkenti az embe­reket újabb munkasikerekre.' Deák Gyula UI REZSŐ: Munkára fel! Forog, fut a föld, meg nem áll — és rohannak a csillagok! Égen-föld ön a szél ti volt és a végtelen tengeren egymást űzik a vad habok. Versenyben áll a nagyvilág: a rossz a pusztulásba hajt, helyén a győztes új kiált diadalt! Versenyt rohan az élet is: az élő élővel rohan, hogy szebb legyen és jobb legyen minden perc annál, ami volt s az ember éljen — boldogan! Halál — vagy minek nevezilt azt, ami vén és rothadó — hiába támad szembe itt, — elbukik! Hazánkban versenyez a nép, versenyez meglett s fiatal. Porrá zúz konok falakat és rácsot, láncot szétfeszit a mindenperces diadal. A gép gépekkel versenyez, falu megyét hív gyepre ki. Népünk nagy távfutása ez, — megnyeri! És — mintha érezné a kő, a vas, a fa, a szén, olaj, masina állat, minden Itt, hogy a magyar most mit akar, miért a harcos nagy robaj: velünk zúdul a mély anyag, — A tervünk azzá alakul mivé a párt akarja azt, úgy halad! Ma drága minden pillanat! Élet-halálra áll a harc: — csak felfelé, csak felfelé, az élet győzelme felé, — nincs visszaút, nincs hátraarc) Az ellenséget ott ütöd, ahová munkád állított. A mozdony, hogyha nem fútöd, állni fog. Pedig a mozdony enni kér; ügyesen etesd, jól mozog. És így van ez ma mindenütt: itt, e hazában tettre hív az élet minden dolgozót. Százalék százalékot üt, régi sikerünk új veri. Aki versenyez sokkal több jut neki. Zsadányban-------- LESTEM EL Zs adányban az „idegen” azt márok úgy megkárosították- a hallja elsőnek: miért nincs még községet, hogy egyelőre e miatt villany a községben? Elek Lajos- nem telik villanyra, né, a tanács dolgozója, elmondja,! hogy régebben a beadási hátra- Annak ide*n Na^ Károlyék, lékok miatt, maradt el a község- Nagy Pálék, Krasznai-félék is- ből a villany. Októberben-novem- mert eHenforradalmárok, több tí- berben pedig az ellenforradal- ,zezer forint értékű kárt okoztak. ( A tanácsnak 50000 forintja ment veszendőbe. de ezen túl a Petőfi Termelőszö- [ vaslatukat a megyei tanács ipar­vetkezet halastavának kirablása ■ ügyi osztálya közel két hónapig 120 000 forint károsodást jelen- j nem vette figyelembe, mindad- tett. És még más károk is van- dig, amíg az MSZMP sarkadi jár­nak októberi „emlékül". S az el- rási intéző bizottsága nem szer- herdált pénzeken be lehetett vol- zett érvényt a pártalapsezrveeet na vezetni a községbe a villanyt. * határozatának. — Lesz itt villany — mondják j A kommunisták összefogva • csak előbb rendbe kell hoz- azokkal a volt termelőszövetkeze- nunk gazdasági dolgainkat. jti tagokkal, akik megingathatat­A községben most mindenütt lanul hívei a gazdaságosabb és érezhető a kommunisták munká- } jövedelmezőbb termelésnek, azon ja. A legfontosabb kérdések el- | fáradoznak, hogy az ellenforrada- döntése a pártszervezetben tör- , lom idején feloszlott tsz-csopor- ténik. A 95 tagú pártkollektíva j tok újraéledjenek. Három hónap- aktívan dolgozik. Most munkál-! ja alékult egy I. típusú szövetke- kodnak a KISZ helyi szervezeté- zet 39 taggal és a múlt hónapban nek létrehozásán. Dolgozik az Jegy III. típusú termelőszövetke- EPOSZ helyi szervezte is. Kul- | zet. A községben ezek szerint jó­a mezőgaz- a nők kezdeményezésére a napok- termelőszövetkezeti úton. ban megalakítják a községi nóta- Befejezés előtt áll a községben nácsot. [a régen óhajtott földművesszövet­A nőtanács a község asszonyait jkezeti cukrászda. A cukrászda mozgósítja a béke megvédéséért f helyiségében Nagy Imre kömű- folyó harcban. A kommunisták vesmesterrel találkoztam, aki azt munkájával kapcsolatban érdé- mondja: „Még néhány simítás és mes megemlíteni: a legutóbbi lehet beköltözni." De amint meg- ídőkig a községben sok bosszúsé- J tudja, hogy újságíróval beszél, el- got okozott, hogy Tóth László ma- komolyodik. Látom, most készül lomigazgatónak ellenforradalmi kiönteni valamit, ami eddig szi- tevékenysége miatti leváltási ja-,vét nyomta. Máris túrelőadásaikkal más községekbe ! néhányan elindultak is ellátogatnak. A kommunista | dasági termelés legjobb útján ömlik Nagy Imréből a mérges szó: — Ne sikolt son hát rossz, selejt, pusztuljon, tűnjön végre el! Ha győztél, attól meg ne állj, belőle áj erőt merits, mi tűzeti égig szítja tel! Az élet versenyez veled. Békét veszít, ki lemarad. — Te az életet szereted? Bajuk! Ne hagyd magad! Halljad hát sarkadi KIOSZ! „Va- dolog: nem kapjuk meg rendsze- gyunk itt Zsadányban kisiparo- résén és időben (kőművesek, asz- sok vagy negyvenen. Mi nem va- talosok, kovácsok) a munkautal- gyunk megelégedve a KIOSZ sár- ] ványokat. Nem képviselik eléggé kadi szervezetének munkájával, a vidéki kisiparosok érdekét ott Ott egy vagy két bürokrata meg- , Sarkadon. Viszont csodálatos, keseríti az életünket. Nem ren- j hogy egyről soha nem feledkez- des dolog az, hogy 30 forintos nek meg: figyelmeztetni bennün- útiköltséggel beutazunk a vidé- , két arra, hogy a 12—13 forintos kiek számára kijelölt napon, és tagdíjakat fizessük be. ügyünket nem tudjuk elintézni, | Néhány lépés át a főúton, s a mert nem talál.unk ott senkit, földművesszövetkezet boltjában Most kaptam meg az iparenge- érdeklődőm. Havi forgalom 200 délyt. Élni akartam a törvényad- [ ezer forint. Átlag napi 8 ezer fo- ta joggal, 5000 forint kölcsönt kér- ; rint. Nem rossz, tem. Nem intézték eL Hosszú idő j Ezeket lestem el a zsadányiak eltelte után, miután a kölcsönke- életéből. Szóval: van mit aprfta- ret is kimerült, bementem. jniok a tejbe, ha pedig jól gondol­A kérelmem még mindig ott te- kodnak, munkájuk nyomán ha- küdt az idők porával befedve a marosan a villany is kigyullad, bürokrata fiókjában. A másik | Boda Zoltán Mennyi nyereségrészesedést kaphatnak vállalataink Jó munka esetén egy havi fizetésre is lehet számítani Az ipari dolgozók köréből igen sokan érdeklődnek: milyen ered­ményt kell elérniök ahhoz, hogy nyereségrészesedést kapjanak, és hogyan állapftják meg a részese­dés nagyságát. E kérdésre a kö- adta a illetékes vetkező tájékoztatást Pénzügyminisztérium osztálya: — A nyereségrészesedések leg­főbb feltétele, hogy üzemeink gazdaságosan dolgozzanak. A leg­utóbb megjelent rendelkezés ér­telmében ki kell számítani, hogy a múlt év első háromnegyedében milyen nyereséget ért el a válla- I nyereségrészesedést lat és ha ugyanannak a gyárnak a gyár dolgozói esetben a két veszteség közötti különbséget juttatják a vállalat­nak. A vállalatoknál hagyott ősz- szegnek egyik része a dolgozókat illeti, a másik részt az üzem fej­lesztésére kell fordítani. A nye­reségrészesedés aránya annál nagyobb, minél nagyobb a bér­alap aránya az önköltséghez ké­pest. Ha például a Ganz Vagongyár az idén tíz millió forinttal na­gyobb nyereséget érne el a tava­lyinál, a munkabérhányada pedig 30 százalék, akkor 5 700 000 forint osztanának között. Jó az idei nyeresége nagyobb, úgyjjjmnk,, esetén üzemeink dolgo- a kettő közötti különbséget magá- 1 zói rendes fizetésükön kívül éven- nál tarthatja. Ha tavaly a gyár | te egyhavi keresetüknek megfe- veszteséggel dolgozott, idei vesz- I lelő nyereségrészesedéshez is jut- tesége azonban k.sebb, abban az | hatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom