Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

1951. május 19, vasárnap

békés MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

A „farsang“ böjtje,

lUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiii!

nynny miért vált szükségessé ÖiOyj néhány árucikk aranak felemelése m

Tlfost, hogy olyan intézkedé- sekre kényszerült a kormány, amely nem kellemes, vagyis bizonyos árucikkeknek az árát kénytelenek voltak emelni, akadnak méltatlankodók. Kik és miért méltatlankodnak? Elsősorban azok, akiknek erre semmi, okuk nincsen. Nincen okuk a méltatlankodásra azért, mert részben ók voltak azok, akik a sztrájkok, a jogtalan bérkifizetések és a termelést lazító bérezési módszerek megvalósítása mellett hangoskodtak. A felháborodásra minden okuk megvan azoknak, akik semmi részükkel nem kívánták az ellenforradalmat, nem kívánták a sztrájkokat, és ha eddig nem is annyira, de most érzik az ellen- forradalmi cselekmények káros gazdasági következményeit. Igen, nekik, a nép többségének megvan minden okuk a felháborodásra. Itt azonban ki kell ábrándítanunk egyeseket, akik azt gondolják, hogy ez a felháborodás a forradalmi munkás-paraszt kormánynak szólna. A felháborodás az ellenforradalmároknak és az őket készségesen kiszolgálóknak szól, mert nekik, csakis az ő rombolótevékenységüknek tudható be. hogy az ország ilyen helyzetbe került.

A kormány tagjait a köteles- ség állította posztjukra. Népünknek megvan a bizalma kormánya iránt, és az őszinte, határozott intézkedések, melyek a nép érdekében történtek, még- csak fokozta ezt a bizalmat.

A termelés az elmúlt hónapokban igen jelentősen emelkedett, de valamelyest még mindig elmaradt a vásárlóerő növekedése mögött. Elsősorban a termelés további növekedése, és a most végrehajtott árintézkedés biztosítja a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. A kormány alaposan megfontolta milyen cikkek árát módosítsa. Elsősorban azt vette figyelembe, hogy alapvető közszükségleti cikkeket az árintézkedés ne érintsen. Változatlan marad továbbra is az élelmiszerek ára. Nem változik a textil, a cipő és a ruházati cikkek ára.

Az utóbbi időben tapasztalható, hogy több olyan cikknél, amelyből a kereskedelem ; nem tudta teljesen kielégíteni a keresletet, felütötte fejét a spekuláció. (Például a bíróság megyénkben nemrégen motorkerékpárüzéreket büntetett meg.) Az árak rendezése hozzájárul az egészségesebb arányok kialakításához, a keresletet jobban arányba hozza a kínálattal, ezzel elősegíti a spekuláció letörését. A j kormány az árintézkedések során nagy figyelmet fordított arra, jhogy az ne érintse, vagy legfeljebb csak egészen jelentéktelen mértékben az átlagos, és az annál alacsonyabb keresetű dolgozókat;

A z osztályellenségnek régi, és ideig-óráig sok esetben bevált módszere; elégedetlenséget szítani, hogy ezzel zavarja a termelési fegyelmet, nehezítse az ország politikai és gazdasági vezetését. Nincs csodálkozni való jazon, hogy a részleges áremelést is erre akarják egyesek felhasználni. A párt és a tömegszervezetek legyenek résen, és akkor nem lesz nehéz az átlátszó érveléseket leleplezni.

A napokban találkoztam Békéscsabán egy emberrel, aki azon

| siránkozott, hogy megdrágult a motorkerékpár. Megkérdeztem; j talán csak nem pont most akart I venni? Azt válaszolta, hogy nem mert neki van már egy Pannóniája. Ilyen ember most elég sok i felbukkant, akik csupán zavart- keltésből fecsegnek felelőtlenül, vagy tudatosan.

A pártnak és a tömegszerveze- I teknek a leleplező és a fel- világosító munkában éles fegyvere az országgyűlésen elhangzott beszámolók. Kádár elvtárs világosan megmagyarázta, miért vált szükségessé az árrendezés. „Az összkomfortos sztrájknak itt van a böjtje“’, mely sokkal súlyosabb is lehetne, ha nem kaptunk volna komoly segítséget a baráti népi demokratikus államoktól, ha pártunk és a munkás-paraszt kormány nem áll határozottan az ország politikai és gazdasági vezetésének élére.

Pártunknak és kormányunknak az áremelés nem gazdaságpolitikai irányvonala. Ezt az intézkedést az ellenforradalom okozta károk utáni gazdasági helyzet szükségszerűen megkövetelte.

pártunk és kormányunk minden törekvése az életszínvonal állandó emelése. Az élet' színvonal emelésének biztosítása azonban csakis a termelés állandó növelése, az önköltség csökkentése útján lehetséges.

A termelés emelése, az önköltség csökkentése az üzemekben, gazdaságos termelés a szántóföldeken, bizalom a munkás-paraszt kormány iránt — ez a feltétele az elkövetkezendő nehéz gazdaságpolitikai feladatok megoldásának;

Boda Zoltán

» W» MXf» V** W** V

* V** V** V** M** \

Néhány gondolat

Fekete Pál tárgyalásáról

Jó néhány ellenforradalmi cselekménnyel vádolt személy tárgyalásán részt vettem az októberi események óta. s az ellenforradalmat megelőző években is igen sűrűn szemlélője voltam a járásbíróságokon, vagy éppen a megyei bíróságon, amikor társadalmi rendünk, vagy gazdasági életünk kártevőit felelősségre vonták. De — emlékezetem szerint — olyan rosszul, gyatrán előkészített tárgyalásra még nem emlékszem, mint amilyennek május 14-én a békéscsabai városi tanács nagytermében szem- és fültanúja voltam.

Fekete Pál békéscsabai általános iskolai tanárnak — mint a megyei ellenforradalmi tanács elnökének — bírósági tárgyalásáról kívánok néhány gondolatot az erre illetékesek figyelmébe ajánlani. Ugyanis a tárgyalás első percétől érezhető volt, hogy a bíróság nem készült fel megfelelően. így történhetett meg, hogy a csaknem 5 órahosszás tárgyalás meglehetősen szerencsétlenül is fejeződött be s a Független Újságban. mint ellenforradalmi sajtótermékben megjelent népellenes, szovjetellenes lázító cikk kivételével csaknem

„clKoptal*“ a Félteié ellen emelt vádol*

Persze meglehetősen mély okai vannak a tárgyalás ilyen végződésének.

Érthetetlen volt, hogy a tanúk csaknem kivétel nélkül olyan személyek voltak, akik széltében.

hosszában dicsérték Fekete Pált. Amikor azonban a tárgyalást vezető bíró a vádlott által írt cikk után érdeklődött, szinte mindenkitől azt a választ kapta, hogy „nem olvasta“, s nem tud róla. De hasonlóan „nem tudtak” Fekete egyéb cselekményeiről sem. A tanúk között még véletlenül sem volt olyan, aki a fiatalok Fekete Pál által történt felfegyverzéséről mondott volna valamit, noha a [vádlott maga is beismerte, hogy Békéscsabán iskoláról iskolára [járt a fegyveres nemzetőr-zászlóalj megszervezéséért. Nem volt o- :lyan tanú sem, aki a vádpontok valamelyikét is bizonyította volna, noha igen sokan emlékeznek Békéscsabán cselekményeire. Úgy vélem, a bíróság és a vádat képviselő ügyész kölcsönös hibája, hogy a vádlott által elkövetett í cselekmények többsége a tárgyaláson nem nyert bizonyítást. Persze, ennek is vannak okai, melyre bizonyos mértékben joggal hivatkozott az egyik szünetben a vádat képviselő ügyész, Nem árt i erről is szólni.

Az alapvető hiba az volt — s ezen jó lesz az illetékeseknek el- gondolkodniok —, hogy a Békés ! megyei „forradalmi tanács” vezetői közül miért egyedül csak Fe- j kete Pált ragadták ki és állítot- i ták bíróság elé? Miért nem volt , kihallgatva és a tárgyalásra megidézve Huzsvai Gyula, a Békés megyei rendőrkapitányság volt vezetője? De hasonlóan hiányzott a tárgyalásról Tóth István volt honvéd alezredes is. E két személy közvetlenül hozzájárult ahhoz — mint a Békés megyei fegyveres erők parancsnokai — hivat kozott rájuk Fekete sorozatosan.

I hogy a 14—16—18 éves tanulóik és ! mások fegyvert kapjanak. De egyéb forradalmi bűncselekmény is fűződik nevükhöz, hiszen köztudomású, védekezett Fekete, hogy

Huzsvai

és Tóti} alezredes

nemcsak egyetértett, hanem hozzá is járult ahhoz, hogy a Lőkös- házi határállomáson az ellenforradalom sisere-hada felszedje a sínt. Arra is igen sokan emlékeznek Békéscsabán, hogy október 27-én a Kossuth szobornál Huzsvai alezredes jelentetté be szinte megelégedett hangon, hogy leszerelték az államvédelmi hatóságot,

A'cm volt a tárgyaláson felen Széli mérnölt sem,

aki Tóth alezredessel már október 27-én azon vitatkoztak, meglehetősen forró légkörben, hogy felrobbantsák-e a lőkösházi határállomásnál a sínt, vagy csak felszedjék. E vita közepette javasolta Széli mérnök, hogy robbantsák fel a sínt, a határmentét pedig aknásítsák, megakadályozva ezzel a szovjet csapatok bejövetelét. Ehhez hozzájárult Tóth alezredes is. De az említett személyeken kívül még több honvédtiszt is hiányzott a tárgyalásról és mások, akik tevékenyen részt vettek az ellenforradalom irányításában. S csak természetes, hogy Fekete Pál a tárgyaláson védeke-! zett és az ellenforradalmi bűneit I

( MIKROSZKÓP )

LEVÉL

a Dévai anyai Gyapjűtennelő Vállalat volt ij^azgatójálioz» Szakálas Jánoshoz

Igazgató Kartárs!

így szólítalak meg és tegezlek. Megszoktam a Gyapjútermelőnél ,ahol annakidején együtt voltunk alkalmazásban. Én bri- gádirnok adminisztrátor, olyan, mindenes féle voltam, akinek legalább tíz parancsnoka volt. Te is körülbelül velem egyidőben kerültél a vállalathoz, mint az új igazgató.

Én már az első napokban láttam, hogy hova kerültem és azt is, hogy parancsnokaim hétpróbás, valódi „úri’1 emberek, akik a Könnyűipari Minisztériumban elhelyezkedett barátaik révén elsőrangú és nélkülözhetetlen „szakemberként” szállották meg á vállalatot. Ezeknek az embereknek szemmelláthatólag minden törekvésük odairányult, hogy a vállalatnál zűrzavart idézzenek elő és a kétkezi dolgozók között minden módszert megragadva elégedetlenséget keltsenek. Persze mindezt a „mosom kezeimet” jelszóval telték. És bűnbaknak nagy ájtatossággal a fennálló társadalmi rendet tették meg, vagyis mindazt a csalárdságot, a- mit elkövettek, a demokrácia nyakába varrták.

Kötelességemnek tartottam, hogy beleszóljak a dolgokba. Hova is fordulhattam volna, mint Hozzád. Hova máshoz, mint akit a dolgozók állama, a párt éppen azért emelt ki a sertésgondozói munkakörből és tett meg a vállalat igazgatójának, hogy ott mindenféleképpen a párt érdekeit képviseld. Te akkor valami olyasfélét mondtál nekem, hogy magad is észrevetted az „urak” szándékait, de tenni fogsz ellene és rendet teremtesz.

Azonban mi történt? Azok aaz emberek egyszerűen megvásároltak téged maguknak. Óh nem a saját pénzükön, a sajátjukból, hanem az állam pénzén, a dolgozó nép pénzén. Kitanítottak és hozzásegítettek, hogy miként lehet „teljesen szabályosan, törvényesen” fizetésednek akár háromszorosát is megkeresned. És ez neked tetszett, s a rendcsinálásból persze nem lett semmi. Ezekután valamelyes csodálattal is néztél rájuk, mint igen használható, izig-vérig szakértő kartársakra. S mi sem természetesebb, eltűrted, hogy „ha neked, úgy nekem is” alapon a tanító mesterek is részesüljenek az ilyenfajta legális fizetéskiegészítésbe.

Persze, a kétkezi dolgozókkal nem bántak ilyen nagylelkűen, azoknak még a megszolgált bérüket sem folyósították rendesen. Nem volt olyan bérfizetés, hogy ne lelt volna legalább negyvenötven reklamáció és nem valami pár forintról volt szó, hanem tekintélyes összegekről. És persze a refrén: minden rossznak a demokrácia az oka. És az ellen sem tettél semmit, hogy a fegyelem tartás ürügye alatt használt pökhendi, durva, úri hangnem megváltozzék a dolgozókkal szembe. így aztán nem csoda, hogy az egyszerű emberek — vagy ahog^^jpn^Jf — a melósok inkább a rájuk nehezedő' úrak birtokának tekintették a vállalatot, mint a magukénak.

Magamra maradtam. De így is megpróbáltam küzdeni. Ök persze spiclinek könyveltek el, Neked meg azt mondták, hogy izgága és minden lében kanál vagyok. És kidobattak. Rövid úton: éppen veled rúgattak ki.

Hallom, hogy Dévaványán az ellenforradalom tekintélyes hadállást foglalt el magának és. hogy a gócpont éppen a gyapjútermelőnél volt, s te magad is oda álltái azok közé, akik gya- lázták, mocskolták népi demokráciánkat, vagy éppen a pártot.

Hát tudd meg és tudja meg mindenki, hogy nem a párt, vagy népi államunk által elkövetett kisebbszerű tévedések voltak a döntőek ahhoz, hogy az ellenforradalom, a reakció a maga szekerébe tudta fogni a jóhiszemű emberek egy részét is, hanem az olyan emberek, mint te.

Te nemcsak visszaéltél a bizalommal, nemcsak hazaáruló vagy, hanem végtelenül ostoba is. Mire gondoltál, amikor beálltál az ellenforradalmárok közé, amikor segítettél a szovjet hősi emlékmű ledöntésében? Arra talán, hogy ilyen érdemek ellenértékéül az ellenforradalom győzelme esetén a reakció meghagy igazgatónak? Nagy tévedés. A reakció az effajta érdemeket hamar elfelejtette volna, de nem felejtette volna el a származásod és az igazgatói székből már az első nap kiebrudaltak volna.

Csupán ezt akartam leírni néhány sorban e nevedre címzett levélben.

KÁDÁR LAJOS

Építők ünnepe mAj,.« Oß An Szabadkígyóson ■■iflJUu Z0~flll

A szábadkígyási parkban má- j jus 26-án vidám nótaszó, kacagás j veri majd fel a csendet: a megye!

Huzsvaira, valamint Tóth alezredesre, Széli mérnökre és másokra próbálta hárítani, amiből az kö- 1 vetkezik, hogy ők sem makulátlan, ártatlan emberek. Hogy Fekete Pál a megyében lezajlott el- j lenforradalom vezető személyisége ; — sőt vezetőként tevékenykedett — ehhez nem fér kétség. Persze az ő cselekményei nem függetlenek és nem elválaszthatók az említett személyektől.

Most már a bíróságon és a vádat képviselő ügyészen a sor, hogy megfelelően előkészítsék a következő tárgyalást,

Balkus Imre

építőipari munkásai rendeznek ünnepi majálist. Az „Építők ünnepén" Gyuláról, Békéscsabáról; Orosházáról és más községekből fiatal és öreg építőmunkások jönnék össze Szabadkígyóson, hogy elbeszélgessenek egymással, és jól szórakozzanak. A majális programjában kulturális és sportrendezvényeik, mókás játékok szerepelnek.

Az „Építők ünnepét” a megye építőipari dolgozói minden évben megrendezik, és — reméljük — az idén is jól érzik majd magukat a szabadkígyósi park hűs fái alatt.