Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

X BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. április 21., vasárnap A T.T.I.T. megyei elnökségének értekezlete A TTIT megyei szervezete ápri- számolt be a szervezet eddigi te­lis 17-én tartotta elnökségi ülését, vókenységéről. A vita folyamán amelyen az MSZMP megyei inté- elnökség csaknem minden tag- ző bizottságának képviselői és. a ja hozzászólt a 'két beszámolóhoz, kulturális élet vezetői is részt, vet­tek. A megbeszélés célja a TTIT or­szágos elnökségi határozatának megvitatása, a megyei szervezet eddigi munkájának értékelése és javaslatokat, elgondolásokat ad­tak. az ismeretterjesztő munka to­vábbi menetéhez. A társulat megyei titkára, Ivá­| Párt hírek, * Az MSZMP sarkadi járási bi­zottsága az- elmúlt napokban já­rást aktíva ülést tartott. Az aktí­ván mintegy 160—170 személy a községek legaktívabb, legharco­sabb tagjai vettek részt. A járási párt intéző bizottság tagjai a bu­dapesti pértaktíva ülés anyagáról számoltak be. A résztvevő elvtár­sak elmondták, hogy most a köz­ségekben jóval kevesebb a pártta­gok szárra, mint a volt MDP-nek, de akaraterejük, harc osságuk hat­ványozottan felülmúlja a nagy­számú MDP-t. ■ A Magyar Szocialista Munkás­párt békéscsabai intéző bizottsága szombaton este 7 órai kezdettel, a Szabadság Filmszínházban, Leni n születésének 87. évfordulójára ün­nepséget rendezett.'A rövid ünne­pi beszéd után Lenin Októbere cí­mű filmet vetítették. ♦ Gyulán, az MSZMP városi in­téző bizottsága Lenin elvtárs szü­letésének 87. évfordulója alkalmá­ból a városi tanács nagytermében április 20-án ünnepi gyűlést ren­dezett. Az ünnepi beszédet Lipták Mihály elvtárs, a városi intéző bi­zottság elnöke tartotta. ♦ Békésen az MSZMP községi bi­zottsága a községi tanácsháza elő­adótermében ugyancsak ünnepi gyűl« keretében emlékezett meg Lenin elvtárs születésének évfor­dulójáról. Az ünnepi gyűlés elő­adója Pető Mátyás elvtárs volt. • ■ A békési járásban március má­sodik felétől közel kétszázan kér­ték felvételüket, illetve átigazolá­sukat az MSZMP-be. így a mai napig a járásban a párttagok szá­ma megközelíti az ezer főt. A já­rásban eddig harminc alapszerve- zete van az MSZMP-nek. Április 18-án Gyuláin az MSZMP belvárosi alapszervezetében jól si­került taggyűlést tartottak. Több mint öt órát áldoztak az elv­társak arra, hogy az átigazolást kérő eivtánsak ügyét alaposain megvitassák. A sokoldalú vita alapján több átigazolást kérőt a taggyűlés elutasított. Ugyanakkor több olyan elvtársat felvettek, a- kiik eddig még nem voltak tagjai a pártnak. Ttyi Gergely, az országos elnökség a további elgondolások, feladatok határozata és a megyei elnökségi ismertetése volt. Az országos el- ülés vitájának benyomása alapján -nökség határozatát a társulat me- , határozati javaslatot terjesztett gyei szervezet éne k elnöke, dr. [ elő, melyet módosítás után a je- Sonko’y Kálmán kórházi főorvos lenlévők a formában ismertette, majd Szekercés József > fogadtak el: „Tudatában vagyunk annak, hogy igaz élet, jövő, boldogság csakis hazánkban, népünkkel egybeforrva, a szocializmus kérdései­nek eredményes megoldása útján lehetséges. Tudatában vagyunk annak is, hogy a szocializmus kérdéseinek helyes megoldása minden téren függ a tudomány alkalmazásától, népünk erre vonatkozó tu­datos igényétől, reális ismereteit« s általános műveltségétől. Éppen ezért sürgető feladatunknak érezzük, hogy a tudományos ismere­tek, a műveltség és az igaz hazafiság terjesztésével segít?"' népün­ket a szocializmus kérdéseinek jobb, de ugyanakkor mindennemű ellenforradalmi agressziót kizáró megoldásában. Feltétlenül bízunk a szocializmus és a tudomány, a szocializ­mus és műveltség elválaszthatatlan egységében s ezzel a szaksze­rűségek, a tudományos ismereteknek és az értelmiségnek a szocia­lizmus építésében nélkülözhetetlen, növekvő szerepében. Tudatá­ban vagyunk annak is, hogy a bizalom kialakításához és megszilár­dításához magunknak is hozzá kell járulnunk egész tevékenysé­günkkel a szocializmus kérdéseinek megoldását akadályozó, ellen­séges tendenciák és a Nagy Imre—Losonczy-klikk okozta eszmei zűrzavar határozott elítélésével. Mint a tudományos ismeretek és tudományos eszmék képvise­lői és hívei határozottan fellépünk minden olyan zavaros és ellen­séges nézettei szemben, amely a szocializmust, a munkásosztály tör­ténelmi vezető szerepét szembe kívánja állítani a munkásosztály tudatos és szervezett vezető erejével, pártjával, a proletárdiktatú­ra és a szocializmust építő népek együttműködésével. Elítélünk minden olyan felelőtlen, egyoldalú bírálatot, anarchikus megnyilat­kozást, amely népi demokráciánk, népi államunk erősítése és de­mokratikus továbbfejlesztése helyett, akarva, vagy akaratlanul, a néphatalom a'áásához, vagy megtámadásának előkészítéséhez nyújt segédkezet. Meggyőződésünk, hogy népünk kérdéseit csak a társa­dalmi haladás, a kapitalizmussal szemben, a szocializmus útján le­het megoldani. Soha és semmi körülmények közt nem szabad szem elöl téveszteni, hogy Magyarországon demokrácia, s nemzeti füg­getlenség nem lehetséges szocializmus nélkül, szocializmus viszont az imperialista agresszióval szemben, csakis a Szovjetunióval s a szocialista táborral való megbonthatatlan együttműködés alapján leb»*­"• -ínlatunk népet szolgáló, s hagyományainkat folytató mun­kájában szakmai különbség nélkül támszkodni kíván a megyei ér­telmiség legjavára. Ezért sorainkba hívjuk mindazokat a becsüle­tes értelmiségieket, akik népünk kérdéseinek megoldását a tudomá­nyos haladás, a szocializmus alapján keresik, s hivatásuknak, haza­fias kötelességüknek érzik a magyar nép között a tudományos isme­retterjesztést, népünk műveltségének gyarapodását.“ Az elnökségi ülés hangulata, az j vezete nagy felelősséget élezve elhangzott hozzászólások, az is- hazánk egész dolgozó népe iránt, »értetett programtervezet azt mu- teljes szíwei-Iélekkel lendül bele ÜBtjo. hogy a TTIT megyei szer- [ nép-tanító nagy munkájába. Kommunista if jakká neveljük A KISZ TAGOKAT — Végétért a a KISZ-vezeíők háromnapos tanfolyama — A békéscsabai repülőtéri épü­letek falai régen nem láttak olyan seit vidám ifjút, mint az elmúlt három nap alatt. Ugyanis a repülőtér épületében tarttották meg a KISZ háromnapos titkár­képző tanfolyamát. A több mint 60 fiatal megismerkedett a KISZ programjával, célkitűzésével. E rövid tanfolyamra nagy szük­sége volt a KISZ vezetőinek, hi­szen a fiatalok — úgyis lehet mondani, alig párhetes ifjúsági vezetők — nem Ismerték fel­adataikat. Nem láttáik tisztán milyen hatáskörrel rendelkeznek, ki lebet a KlSZ-nek tagja, mi­lyen kapcsolatot kéül teremteni különösen falun a parasztifjúsági szövetséggel. A háromnapos tan­folyamon megkapták az előttük tisztázatlan kérdésekre a választ. A tanfoíyam résztvevőire jó hatással volt, hogy az első elő­adás. A kül- és belpolitikai tájékoztatót az MSZMP megyei intéző bizottságának elnöke, Kla­! ukó Mátyás elvtárs tartotta meg. A sokoldalú előadást nem­csak meghallgatták, de kérdeztek, érdeklődtek és a szünetekben I élénken vitatkaztak a hallottak­ról. A többi előadás is nagy ér- i dékkklésre talált a fiatalok köré­iben. E három nap alatt ;a fog­lalkozások közötti szünetekben |több mozgalmi és népdalt tanul­tak a fiatalok. Pénteken este klub- : estet rendeztek, szatonnasüíéssel 'egybekötve. Szombaton délben | záróünnepséggel ért véget a rö- ívid ideig tartó tanfolyam, í A záróünnepélyen a fiatalok elmondták, hogy nagyon sokat se­gített a további munkajuktoän az, hogy részletesen megismerhették a KISZ előtt álló feladatokat. A I tanfolyam résztvevői megfogad­ták, hogy a viharsarok tridictó­jához méltóan dolgoznak munka­helyeiken is, s úgy nevelik a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait, hogy azok mindenkor és mindenütt kommunista if jakhoz méltóan álljanak helyt. Megnyitották a „Hajnal** képszalont és kdny\antikváriumot A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségi- Békés megyei Munkacsoportja állandó képzőművészeti kiál­lítást. képszalont nyitott meg tegnap délelőtt ünnepélyes ke­retek között a Szent István tér 3. szám alatt. A képszalon mellett antikvár könyvesboltot is berendeztek. Az ünnepélyes megnyitón Tóth Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott beszédet, kiemelte a képszalon és az antikvárium jelentőségét, azt, hogy Békés megye művészet-barátainak régi vágya teljesült ezen a napon. A megnyitó ünnepségen igen sokan részt vettek. II Végegyházán Megalakult az úttörőszervezet — rövidesen útiiiröháaat építenek Ajz általános iskola felső íago- 1 Jelenleg nincs helyiségük, ahol zatában 56 úttörő, az alsó tagozd- j niegbeszéTésket áthatnának. A ban pedig «7 kispajtás jelenik*- ,'tózségi VB terve ^«rint ~ ^ » [felsőbb szervek jóváhagy iáik — zett Végegyházául az újjáalakult 'rövidesen öttörőházat avatnak úttörő szervezetbe. j Végegyházán. ! A napos kő ' m-------------------------------------■ Volt egyszer két testi-lelki jó­barát: Maxim Vahonja és Sza­dik Uzéjev, akit mindenki csak Szandugácsnak hívott. Az egyik orosz volt, a másik baskír, de a sorsuk egy volt— gyerekkoruk óta ércbányákban, aranybá­nyákban dolgoztak — és min­dig együtt. Olyan jó barátok voltak, hogy az emberek' nem tudták, hova legyenek a csodál­kozástól ennek a nagy barát­ságnak a láttán. Mert bizony egymásra egy szemernyit se ha­sonlítottak. Vahonja nagyon erős ember volt, nagyszakállú, szélesvállú, ijesztő nagy ökle volt és akkora lába, mint a medvének. Olyan dörgő hangja volt, hogy ha csöndesen meg­szólalt, akkor is hétrőfanyíre so­dorta a legyeket a hangja zúgá­sa, pedig ő maga ugyancsak sze­líd ember volt. Szelíd, mint a bárány. Szádik kistermető, sovány em­berke volt, szakáll helyett két szőr pelyhedzett az állán. De keményizmú, szívós legény volt és — nagyszerű vájár. Előfor­dult az ilyesmi: ránézel, attól félsz, hogy a szél elfújja, a mun­kában meg nem akad párja. Jókedvű emberke volt. Mindig énekelt, táncolt, vagy tillinkó- ját fújta. Nemhiába nevezték el Szandugácsnak, ami nyelvün­kön fülemülét jelent; Ilyenek voltak Maxim Vahonja, meg Szádik Szand-ugács, akik együtt taposták az élet útjait. Családja nem volt egyiküknek sem. Minek ülitek volna 'hát egyhelyben. Fogták a cókmók- jukat, tarisznyába rakták a szerszámaikat és útnak indul­tak. — Gyerünk, nézzük meg, hol élnek jól az emberek — mondja Vahonja. Szádig vígan lépked mellette és -nagyokat kacag: — Szedd a lábad Maximka*;; Az új helyen csak a kezünket kell majd kinyújtani és magá­tól ömlik bele az araoypor. — De mi haszna, ha úgyse marad benne, hisz neked lyukas a kezed — tréfálkozott Vahonja és elkacagta magáit: ha-ha-ha! így élt a ké* testi-lelki jóba­rát. Vándoroltak, bejárták a bányákat, lelőhelyeket. Fenékig ürítették az élet keserű poharát: a munkában mind a ketten meg­rokkantak, Szadik elvesztette a jobbszeme világát. Vahonja megsüketült a balfülére. Amikor elkezdődött a polgár­háború ,» két megöregedett jó­barát éppen Kocskar környékén élt, aranyat bányásztak. Amint ez már bányászemiberbez illik, mind a -ketten fegyvert fogtak és mentek harcolni a szojvethata- lomért. Amikor aztán Kolcsakot elkergették, a komiszár így szólt hozzájuk: — Forró köszönet, öreg baj- társak, a szovjethatalom nevé­ben, de most már mivelhogy munkában töltötték el életüket és munkában is rokkantak meg, •— térjenek vissza a munka frontjára. Nem nagyon tetszett ez a két öregnek, de hát mitévők legye­nek? Hiszen helyesen mondta a komiszár: meg kell nézni köze­lebbről, hogy mi történik a le­lőhelyeken. Az Il-mény-hegységtoen minden van, csak éppen rend nincsen. Lopják, tékozolják ott a nép va­gyonát. Látta ezt a két öreg és elhatározta: — Elmegyünk magához Le­nin elvtársboz. Szákit 6 egy kis időt a mi számunkra is, Felszedelőzködtek, hogy is­mét útrakeljenek, de készülődés közben a két öreg összeszólalko­zott. Azt mondja Vahonja: — Mintának csak egyértékes drágakövet kell magunkkal vin­ni, amit majd beadnak a esi- szoldába, no, meg aranyport, de mást semmit. Szadik meg csak a saját nótá­ját fújta; — Mindenféle-fajta kőből kell egy-egy minőt vinni, mivel­hogy tudós dologról van szó. Sokáig poroltak, amíg végre megegyeztek, mindegyikük azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart. Vahonja igyekezett értékes drágaköveket összeszedni, zir- kont, fenanitot. Kocskárka is beszaladt és ott kék euklazitot, meg rózsaszín topázt szerzett, meg aranyport. Akkurátus kis zsákocskát rakott így tele csu­pa, de csupa drágakővel. Szá­dig meg megtömött egy akkora zsákot, hogy alig bírta fedemel- rn és csupa olyan kövekkel, hogy csak hozzáértő ember emelné fel, ha útjába kerülne. Elutaztak Moszkvába. Az uta­zás, persze nem ment símán, minden zökkenő nélkül. Egy he­lyen Vahonja lemaradt a vonat­ról. Szádik, bár neheztelt rá, mégis nagyon elszomorodott, majd, hogy bele nem betegedett. Végre is mindig együtt voltak, hát éppen most veszítsék el egymást, amikor ilyen fontos ügyben járnak. De m-« á két zsák kő is sok gondot okoz egy embernek. Az emberek körül­járják, kérdezgetik, nem sót visz-e a zsákokban, hogy eladja drága pénzért. Ha pedig meg­mutatja a köveket, akkor el­kezdik faggatni, hogy minek a- zok a kövek, meg akar-e gazda­godni, vagy valami múzeumnak viszi? Egyszóval, se vége, se hossza a nyugtalanságnak. No. de azerenscére Vallonjának mégis csak sikerült valahogy utőlémi -a vonatot, mikor már egészen közel jártak Moszkvá­hoz. Ügy megörültek egymás­nak, hogy összeölelikeztek, a töb­bi utasnak meg a könnyei po­tyogtak a nevetéstől. Aztán me­gint összeszólalkoztak, hogy me­lyiknek a zsákja ér többet. De most már szeíidebben, tréfál­kozva pőréitek. Az első éjszakát Moszkvában, persze az állomáson töltötték Reggel aztán elindultak Lenin elv társat megkeresni. Hamaro­san meg is- találták és- úgy, a- hogy voltak, a zsákokkal a há­tulfon, mentek be a Népbiztos! Tanács házába. Kérdezik őket, hogy kicsodák honnan jöttek, mi járatban van­nak? Szádik f»'el a V&ríV^ek- re: (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom