Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-21 / 93. szám
X BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. április 21., vasárnap A T.T.I.T. megyei elnökségének értekezlete A TTIT megyei szervezete ápri- számolt be a szervezet eddigi telis 17-én tartotta elnökségi ülését, vókenységéről. A vita folyamán amelyen az MSZMP megyei inté- elnökség csaknem minden tag- ző bizottságának képviselői és. a ja hozzászólt a 'két beszámolóhoz, kulturális élet vezetői is részt, vettek. A megbeszélés célja a TTIT országos elnökségi határozatának megvitatása, a megyei szervezet eddigi munkájának értékelése és javaslatokat, elgondolásokat adtak. az ismeretterjesztő munka további menetéhez. A társulat megyei titkára, Ivá| Párt hírek, * Az MSZMP sarkadi járási bizottsága az- elmúlt napokban járást aktíva ülést tartott. Az aktíván mintegy 160—170 személy a községek legaktívabb, legharcosabb tagjai vettek részt. A járási párt intéző bizottság tagjai a budapesti pértaktíva ülés anyagáról számoltak be. A résztvevő elvtársak elmondták, hogy most a községekben jóval kevesebb a párttagok szárra, mint a volt MDP-nek, de akaraterejük, harc osságuk hatványozottan felülmúlja a nagyszámú MDP-t. ■ A Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai intéző bizottsága szombaton este 7 órai kezdettel, a Szabadság Filmszínházban, Leni n születésének 87. évfordulójára ünnepséget rendezett.'A rövid ünnepi beszéd után Lenin Októbere című filmet vetítették. ♦ Gyulán, az MSZMP városi intéző bizottsága Lenin elvtárs születésének 87. évfordulója alkalmából a városi tanács nagytermében április 20-án ünnepi gyűlést rendezett. Az ünnepi beszédet Lipták Mihály elvtárs, a városi intéző bizottság elnöke tartotta. ♦ Békésen az MSZMP községi bizottsága a községi tanácsháza előadótermében ugyancsak ünnepi gyűl« keretében emlékezett meg Lenin elvtárs születésének évfordulójáról. Az ünnepi gyűlés előadója Pető Mátyás elvtárs volt. • ■ A békési járásban március második felétől közel kétszázan kérték felvételüket, illetve átigazolásukat az MSZMP-be. így a mai napig a járásban a párttagok száma megközelíti az ezer főt. A járásban eddig harminc alapszerve- zete van az MSZMP-nek. Április 18-án Gyuláin az MSZMP belvárosi alapszervezetében jól sikerült taggyűlést tartottak. Több mint öt órát áldoztak az elvtársak arra, hogy az átigazolást kérő eivtánsak ügyét alaposain megvitassák. A sokoldalú vita alapján több átigazolást kérőt a taggyűlés elutasított. Ugyanakkor több olyan elvtársat felvettek, a- kiik eddig még nem voltak tagjai a pártnak. Ttyi Gergely, az országos elnökség a további elgondolások, feladatok határozata és a megyei elnökségi ismertetése volt. Az országos el- ülés vitájának benyomása alapján -nökség határozatát a társulat me- , határozati javaslatot terjesztett gyei szervezet éne k elnöke, dr. [ elő, melyet módosítás után a je- Sonko’y Kálmán kórházi főorvos lenlévők a formában ismertette, majd Szekercés József > fogadtak el: „Tudatában vagyunk annak, hogy igaz élet, jövő, boldogság csakis hazánkban, népünkkel egybeforrva, a szocializmus kérdéseinek eredményes megoldása útján lehetséges. Tudatában vagyunk annak is, hogy a szocializmus kérdéseinek helyes megoldása minden téren függ a tudomány alkalmazásától, népünk erre vonatkozó tudatos igényétől, reális ismereteit« s általános műveltségétől. Éppen ezért sürgető feladatunknak érezzük, hogy a tudományos ismeretek, a műveltség és az igaz hazafiság terjesztésével segít?"' népünket a szocializmus kérdéseinek jobb, de ugyanakkor mindennemű ellenforradalmi agressziót kizáró megoldásában. Feltétlenül bízunk a szocializmus és a tudomány, a szocializmus és műveltség elválaszthatatlan egységében s ezzel a szakszerűségek, a tudományos ismereteknek és az értelmiségnek a szocializmus építésében nélkülözhetetlen, növekvő szerepében. Tudatában vagyunk annak is, hogy a bizalom kialakításához és megszilárdításához magunknak is hozzá kell járulnunk egész tevékenységünkkel a szocializmus kérdéseinek megoldását akadályozó, ellenséges tendenciák és a Nagy Imre—Losonczy-klikk okozta eszmei zűrzavar határozott elítélésével. Mint a tudományos ismeretek és tudományos eszmék képviselői és hívei határozottan fellépünk minden olyan zavaros és ellenséges nézettei szemben, amely a szocializmust, a munkásosztály történelmi vezető szerepét szembe kívánja állítani a munkásosztály tudatos és szervezett vezető erejével, pártjával, a proletárdiktatúra és a szocializmust építő népek együttműködésével. Elítélünk minden olyan felelőtlen, egyoldalú bírálatot, anarchikus megnyilatkozást, amely népi demokráciánk, népi államunk erősítése és demokratikus továbbfejlesztése helyett, akarva, vagy akaratlanul, a néphatalom a'áásához, vagy megtámadásának előkészítéséhez nyújt segédkezet. Meggyőződésünk, hogy népünk kérdéseit csak a társadalmi haladás, a kapitalizmussal szemben, a szocializmus útján lehet megoldani. Soha és semmi körülmények közt nem szabad szem elöl téveszteni, hogy Magyarországon demokrácia, s nemzeti függetlenség nem lehetséges szocializmus nélkül, szocializmus viszont az imperialista agresszióval szemben, csakis a Szovjetunióval s a szocialista táborral való megbonthatatlan együttműködés alapján leb»*"• -ínlatunk népet szolgáló, s hagyományainkat folytató munkájában szakmai különbség nélkül támszkodni kíván a megyei értelmiség legjavára. Ezért sorainkba hívjuk mindazokat a becsületes értelmiségieket, akik népünk kérdéseinek megoldását a tudományos haladás, a szocializmus alapján keresik, s hivatásuknak, hazafias kötelességüknek érzik a magyar nép között a tudományos ismeretterjesztést, népünk műveltségének gyarapodását.“ Az elnökségi ülés hangulata, az j vezete nagy felelősséget élezve elhangzott hozzászólások, az is- hazánk egész dolgozó népe iránt, »értetett programtervezet azt mu- teljes szíwei-Iélekkel lendül bele ÜBtjo. hogy a TTIT megyei szer- [ nép-tanító nagy munkájába. Kommunista if jakká neveljük A KISZ TAGOKAT — Végétért a a KISZ-vezeíők háromnapos tanfolyama — A békéscsabai repülőtéri épületek falai régen nem láttak olyan seit vidám ifjút, mint az elmúlt három nap alatt. Ugyanis a repülőtér épületében tarttották meg a KISZ háromnapos titkárképző tanfolyamát. A több mint 60 fiatal megismerkedett a KISZ programjával, célkitűzésével. E rövid tanfolyamra nagy szüksége volt a KISZ vezetőinek, hiszen a fiatalok — úgyis lehet mondani, alig párhetes ifjúsági vezetők — nem Ismerték feladataikat. Nem láttáik tisztán milyen hatáskörrel rendelkeznek, ki lebet a KlSZ-nek tagja, milyen kapcsolatot kéül teremteni különösen falun a parasztifjúsági szövetséggel. A háromnapos tanfolyamon megkapták az előttük tisztázatlan kérdésekre a választ. A tanfoíyam résztvevőire jó hatással volt, hogy az első előadás. A kül- és belpolitikai tájékoztatót az MSZMP megyei intéző bizottságának elnöke, Kla! ukó Mátyás elvtárs tartotta meg. A sokoldalú előadást nemcsak meghallgatták, de kérdeztek, érdeklődtek és a szünetekben I élénken vitatkaztak a hallottakról. A többi előadás is nagy ér- i dékkklésre talált a fiatalok köréiben. E három nap alatt ;a foglalkozások közötti szünetekben |több mozgalmi és népdalt tanultak a fiatalok. Pénteken este klub- : estet rendeztek, szatonnasüíéssel 'egybekötve. Szombaton délben | záróünnepséggel ért véget a rö- ívid ideig tartó tanfolyam, í A záróünnepélyen a fiatalok elmondták, hogy nagyon sokat segített a további munkajuktoän az, hogy részletesen megismerhették a KISZ előtt álló feladatokat. A I tanfolyam résztvevői megfogadták, hogy a viharsarok tridictójához méltóan dolgoznak munkahelyeiken is, s úgy nevelik a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait, hogy azok mindenkor és mindenütt kommunista if jakhoz méltóan álljanak helyt. Megnyitották a „Hajnal** képszalont és kdny\antikváriumot A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségi- Békés megyei Munkacsoportja állandó képzőművészeti kiállítást. képszalont nyitott meg tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között a Szent István tér 3. szám alatt. A képszalon mellett antikvár könyvesboltot is berendeztek. Az ünnepélyes megnyitón Tóth Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott beszédet, kiemelte a képszalon és az antikvárium jelentőségét, azt, hogy Békés megye művészet-barátainak régi vágya teljesült ezen a napon. A megnyitó ünnepségen igen sokan részt vettek. II Végegyházán Megalakult az úttörőszervezet — rövidesen útiiiröháaat építenek Ajz általános iskola felső íago- 1 Jelenleg nincs helyiségük, ahol zatában 56 úttörő, az alsó tagozd- j niegbeszéTésket áthatnának. A ban pedig «7 kispajtás jelenik*- ,'tózségi VB terve ^«rint ~ ^ » [felsőbb szervek jóváhagy iáik — zett Végegyházául az újjáalakult 'rövidesen öttörőházat avatnak úttörő szervezetbe. j Végegyházán. ! A napos kő ' m-------------------------------------■ Volt egyszer két testi-lelki jóbarát: Maxim Vahonja és Szadik Uzéjev, akit mindenki csak Szandugácsnak hívott. Az egyik orosz volt, a másik baskír, de a sorsuk egy volt— gyerekkoruk óta ércbányákban, aranybányákban dolgoztak — és mindig együtt. Olyan jó barátok voltak, hogy az emberek' nem tudták, hova legyenek a csodálkozástól ennek a nagy barátságnak a láttán. Mert bizony egymásra egy szemernyit se hasonlítottak. Vahonja nagyon erős ember volt, nagyszakállú, szélesvállú, ijesztő nagy ökle volt és akkora lába, mint a medvének. Olyan dörgő hangja volt, hogy ha csöndesen megszólalt, akkor is hétrőfanyíre sodorta a legyeket a hangja zúgása, pedig ő maga ugyancsak szelíd ember volt. Szelíd, mint a bárány. Szádik kistermető, sovány emberke volt, szakáll helyett két szőr pelyhedzett az állán. De keményizmú, szívós legény volt és — nagyszerű vájár. Előfordult az ilyesmi: ránézel, attól félsz, hogy a szél elfújja, a munkában meg nem akad párja. Jókedvű emberke volt. Mindig énekelt, táncolt, vagy tillinkó- ját fújta. Nemhiába nevezték el Szandugácsnak, ami nyelvünkön fülemülét jelent; Ilyenek voltak Maxim Vahonja, meg Szádik Szand-ugács, akik együtt taposták az élet útjait. Családja nem volt egyiküknek sem. Minek ülitek volna 'hát egyhelyben. Fogták a cókmók- jukat, tarisznyába rakták a szerszámaikat és útnak indultak. — Gyerünk, nézzük meg, hol élnek jól az emberek — mondja Vahonja. Szádig vígan lépked mellette és -nagyokat kacag: — Szedd a lábad Maximka*;; Az új helyen csak a kezünket kell majd kinyújtani és magától ömlik bele az araoypor. — De mi haszna, ha úgyse marad benne, hisz neked lyukas a kezed — tréfálkozott Vahonja és elkacagta magáit: ha-ha-ha! így élt a ké* testi-lelki jóbarát. Vándoroltak, bejárták a bányákat, lelőhelyeket. Fenékig ürítették az élet keserű poharát: a munkában mind a ketten megrokkantak, Szadik elvesztette a jobbszeme világát. Vahonja megsüketült a balfülére. Amikor elkezdődött a polgárháború ,» két megöregedett jóbarát éppen Kocskar környékén élt, aranyat bányásztak. Amint ez már bányászemiberbez illik, mind a -ketten fegyvert fogtak és mentek harcolni a szojvethata- lomért. Amikor aztán Kolcsakot elkergették, a komiszár így szólt hozzájuk: — Forró köszönet, öreg baj- társak, a szovjethatalom nevében, de most már mivelhogy munkában töltötték el életüket és munkában is rokkantak meg, •— térjenek vissza a munka frontjára. Nem nagyon tetszett ez a két öregnek, de hát mitévők legyenek? Hiszen helyesen mondta a komiszár: meg kell nézni közelebbről, hogy mi történik a lelőhelyeken. Az Il-mény-hegységtoen minden van, csak éppen rend nincsen. Lopják, tékozolják ott a nép vagyonát. Látta ezt a két öreg és elhatározta: — Elmegyünk magához Lenin elvtársboz. Szákit 6 egy kis időt a mi számunkra is, Felszedelőzködtek, hogy ismét útrakeljenek, de készülődés közben a két öreg összeszólalkozott. Azt mondja Vahonja: — Mintának csak egyértékes drágakövet kell magunkkal vinni, amit majd beadnak a esi- szoldába, no, meg aranyport, de mást semmit. Szadik meg csak a saját nótáját fújta; — Mindenféle-fajta kőből kell egy-egy minőt vinni, mivelhogy tudós dologról van szó. Sokáig poroltak, amíg végre megegyeztek, mindegyikük azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart. Vahonja igyekezett értékes drágaköveket összeszedni, zir- kont, fenanitot. Kocskárka is beszaladt és ott kék euklazitot, meg rózsaszín topázt szerzett, meg aranyport. Akkurátus kis zsákocskát rakott így tele csupa, de csupa drágakővel. Szádig meg megtömött egy akkora zsákot, hogy alig bírta fedemel- rn és csupa olyan kövekkel, hogy csak hozzáértő ember emelné fel, ha útjába kerülne. Elutaztak Moszkvába. Az utazás, persze nem ment símán, minden zökkenő nélkül. Egy helyen Vahonja lemaradt a vonatról. Szádik, bár neheztelt rá, mégis nagyon elszomorodott, majd, hogy bele nem betegedett. Végre is mindig együtt voltak, hát éppen most veszítsék el egymást, amikor ilyen fontos ügyben járnak. De m-« á két zsák kő is sok gondot okoz egy embernek. Az emberek körüljárják, kérdezgetik, nem sót visz-e a zsákokban, hogy eladja drága pénzért. Ha pedig megmutatja a köveket, akkor elkezdik faggatni, hogy minek a- zok a kövek, meg akar-e gazdagodni, vagy valami múzeumnak viszi? Egyszóval, se vége, se hossza a nyugtalanságnak. No. de azerenscére Vallonjának mégis csak sikerült valahogy utőlémi -a vonatot, mikor már egészen közel jártak Moszkvához. Ügy megörültek egymásnak, hogy összeölelikeztek, a többi utasnak meg a könnyei potyogtak a nevetéstől. Aztán megint összeszólalkoztak, hogy melyiknek a zsákja ér többet. De most már szeíidebben, tréfálkozva pőréitek. Az első éjszakát Moszkvában, persze az állomáson töltötték Reggel aztán elindultak Lenin elv társat megkeresni. Hamarosan meg is- találták és- úgy, a- hogy voltak, a zsákokkal a hátulfon, mentek be a Népbiztos! Tanács házába. Kérdezik őket, hogy kicsodák honnan jöttek, mi járatban vannak? Szádik f»'el a V&ríV^ek- re: (Folytatás a 3. oldalon.)