Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-17 / 89. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1951. április 17., szerda (vitázzunk «OillOLATOK gyulai tsz-ek önállóságáról a Ónálló gazdálkodás. belterjességre való áttérés! Igen sűrftn hallhatjuk e kijelentéseket, akár sajtón, de több beszédben is. Sajnos, megyénk gazdaságai, nagyüzemei — kevés kivétellel — nincsenek tisztában e fogalommal, még kevésbé a gyakorlati kivitelével, j Sok helyen túlkomplikálják a dolgokat, máshelyt egyáltalán nem tesznek a belterjesség érdekében semmit. A tisztánlátás céljából néz- ' zunk meg egy pár gyakorlati | példát, amelyek megtörténtek! a gyulai járásban ___________ A mezőgazdaságban kielégítő az állattenyésztése, s mi több, a Petőfi minden fiatal állatját piacra viszi. Hogy miért? Rejtély... Miből akarunk állattenyésztést meghonosítani? Az állandó tenyészállatvétel a jövedelem rovására megy, nem kevésbé a munkaegység évvégi értékére. A belterjesség előfeltételeit a belterjesség agitativen véghezvihető. Természetesen nem ügy, ahogy a gyulai tsz-ek teszik. A város területén öt tsz- ből csak egy nagyüzem, az Erkel Tsz szerződött aprómagter- mesztésre, abból is csak 2 kát. hold fényköles és 4 kát. hold kendertermesztésre. Vitatható, hogy vajon mi segíti elő a nagyobb jövedelmet, az aprómag (len, kenderrost, lucernamag, fénymag) vagy a kukorica. Jogosan vádolják a tsz-ek a Gyulai Gépállomást, amikor cséplési idő beálltakor nincs kellő számú aprómag- cséplő garnitúra. A belterjesség ily formában való kialakítása nem lehetséges. De nemcsak az aprómagvak termesztése egyedüli feltétele a belterjességnek, számos dolog hozzájárul ennek eléréséhez.'Elsősorban a gazdálkodás helyes megválasztása, a sokat hirdetett, szinte sémává vált (profiliro- 2ásV Mezőgazdasági nagyüzemeinknek tisztában kell lenniök gazdaságuk talajadottságaival, — hogy milyen növényt vethetnek, melyik növény terem többet. a hiányos, vagy el nem készített tervezések is akadályozzák. Megemlítendő, hogy a gyulai járás 14 tsz-éből ezidáig öt készítette el éves tervét, amiben meghatározta gazdálkodása menetét. Annyi azonban bizo nyos, hogy terv nélkül nagy üzemet (értem ipari üzemre is) vezetni nem lehet. Gyakorlati példáink vannak erre. A tsz önállósága nem azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit akarunk, hanem ami helyes, s több jövedelmet hoz. Naay hiba a isz-eknél fennálló vészes bizonytalanság. A szakemberek (mezőgazdászok) szerepének megszüntetése. Most, amikor a legtöbb segítséget kellene nyújtani a tsz- eknek, az önálló gazdálkodásban, s méginkább a belterjességre való áttérésben, — magukra hagyjuk a tsz-eket — mondván nincs pénzünk a mezőgazdászok fizetésére — esi nálják úgy a tsz-ek, ahogy tudják. Szakmai felkészültséggel {Nyugodtan mondhatjuk, hogy a belterjesség szerves kiegészítő része az állatiényész- tés. Mindenesetre, akármilyen profilú a mezőgazdasági üzem, állatra (trágyatermelésre) szükség van. Mi a helyzet a gyulai járásban? Az eleki József Attila Tsz 530 kát. hold földterületére 31 számos állata van. Mit jelent ez a gyakorlatban?________________ is igen gyéren állnak tsz-eink vezetői. Gyula járás 14 tsz-ből a tsz-elnökök 40 százalékának van szakképzettsége. Mit jelent ez a szám? Azt, hogy hat tsz-elnök végzett elnökképző iskolát. Figyelembevéve azonban azt a tényt is, hogy aki nem járt elnökképzőbe, nem lehet jó vezető. Tévedés. Az azonban bizonyos, hogy az elnök mellé szükséges lenne- egy szakember, aki jártas a mezőgazdaság tudományaiban — s közösen az intéző bizottsággal (mint intéző bizottsági tag) oldanák meg a feladatokat. A szakemberek problémájával Egv jó beállított üzemben egy számos állatra — figyelembe véve megalakulásának idejét — 2—2.5 kát. hold a szabályszerű. Ezzel szemben az eleki Józséf Attila Tsz-ben számos állatonként 17 kát. holdat számolnak. Nyilván ezek után hogyan tudja e gazdaság biztosítani a rendszeres trágyázást, nem is tekintve a jövedelmezőség növelését. De más termelő- szövetkezetekben sem kellemes a helyzet e tekintetben. A gyulai Erkel, Petőfi Tsz-eknek sem .jlímes gulya“ a Felsőnyoiíiási Állami Gazdaságban kapcsolatban megkívánok említeni egy-két gyakorlati tapasztalatot. Számtalan tsz-ben a fiatal szakembereket nem tekintették semmibe — egyszóval igyekeztek a tagok lejáratni, munkakedvét elvenni. A fiatal szakembereket segíteni kellene, gyakorlattal felruházni, hogy többet tudjanak tenni. Egy-két dolog észrevételeimről — melyek hiányában nem haladhat a munkánk előre, s a kasszában nem gyűlhetik a pénz, s ezzel egyetemben az asztah-a a nagyobb kenyér. Szín Béla A Felsűnyomási Állami Gazdaságban szarvasmarhatenyésztő mimtafarmot állítottak fel. Előzőleg kiválogatták szarvasmarhaál- loményufcat. A selejtezett állatokat átadták a vágóhídnak. A három üzemegységben levő törzsIkönyvezett tehenekből a gazdaság ! központjában létrehoztál; az úgynevezett „hímes gulyát“, mely a szomszédban létesülő tenyészbika lés tenyészti sző teleppel együtt jel- jlentŐ6en megjavítja a gazdaság ' szarvasmarha tenyésztésének színvonalát. Szabadság Mozi, Békéscsaba. Április 11—17: Graciella. Brigád Mozi, Békéscsaba. Április 11—17: 306-os számú ügy. Terv Mozi, Békéscsaba. Április 13—17: Angyallal a hegyekben. Kossuth Mozi, Orosháza. Április 17: A 3 Lamberti. Béke Mozi, Orosháza. Április 18—23: Kék sirály. Erkel Mozi, Gyula. Április 11—17: Halló, Itt Gabriella. Táncsics Mozi, Szarvas Április 11—17: Don Juan. Bástya Mozi, Békés. Április 17—18: Azokban a napokban. Szabadság Mozi, Gyo- ma. Április 17—19: Es megfordul a szél. Vörös Október Mozi, Wezőkovácsháza. Április 17—19: Sóvirág. TERJESZD a Népújságot! cikke a Zsenminzsipaoban Vorosilov látogatásról Peking. Mint a TASZSZ jelenti, j hogy össze: orTottsa'&ui luvin. ik meg- a Zsanminzsipao hétfői száma ; bonthatatlan alapja van, a marx- , Üdvözöljük kedves Vorosilov j izmus—leminizmus közös eszméit elvtáns" címmel Csu Te nek, a valljuk, a szocializmus és kom- Kínai Népköztársaság elnökbe- mundzmus építévének közös nagy lyettesének cikkét közli. jcéljai állanak előttünk. — Az a tény — írja többek kö- j Ugyanakkor felelősek vagyunk zött a cikk —, hogy K. J. Voro^ nyolcszáz millió ember létérde- silov elvtárs, a szovjet állam feje keiért. A kínai és a szovjet nép országunkba látogat, a kínai és a egysége az egész szocialista tá- szovjet nép megbonthatatlan test- bor összeforrottságának erős magvéri barátságáról tesz fényes ta- ja. Ilyen egység mellett erűnk mi bizonyságot és hatalmas jelen- les2 ^ előrehaodás útján álló t^ségű e barátság továbbiéi!észté- , , , , , . minden nehézség leküzdésére és se szempontjából is. 'legbiztosabb garanciául; lesz a bé1950. február 14. óta, Kína és a , . ... „ .... . ’, . ... ke és a szocializmus győzelmére. Szovjetunió nagy testvén szövetségének megkötése ó‘a évről év- j Vorosilov elvtárs most mi, orré bővül és Izmosodik a két or- szagunkban tett látogatásai, a szag gazdasági, politikai és népnek a kínai nép iránti turális baráti együttműködése. ,, . ,. . ... . , ! mélyreható baráti érzelme fényes A nemzetközi kérdésekben kéz kifejezése és a Szovjetunió újabb a kézben működnek együtt és hozzájárulása a kínai—szovjet együttesen teszünk erőfeszítése- testvéri kapcsolatok megerösí- ket a nemzetközi feszültségt eny- léséhez, az egész szocialista tá- hítésére és a nemzetközi együtt-;bor összeforrottságának elmélyí- működés előmozdítására. jtéséhez. A Szovjetunió népünk Majd rámutat a cikkíró: Az a 'egközelebbi és legönzetlenebb tény, hogy a kínai és szovjet nép barátja, amely nagy segítséget összeforrottsága minden próbát nyújt országunk szooiou«*^ épí- 1 ki tud áldani, azzal magyarázható, ^ téséhez. 'OOVWl/VWWWWVWWVWWW'VlAWVWAVWAWVWVWVWVWVWVVi'MWVVVl I . Ohromenlió s Leninről beszélgetnek Egyszerű családi körben gyűltek össze egy este az öreg lakatos, Vasziljevics Rizenkov laká- j sán fegyvergyári barátai. Hárman közülük csak fiatal korukban szagoltak puskaport a polgárháborúban. Egyikük, egy zömök, erős, élesszemű legény, a szovjet hatalomért folyó harc tűzőben kezdte meg harcos életét, ketten pedig a házigazda és egy másik vendég már az 1905- ös forradalomban is résztvettek. Kinn lassan ereszkedett le az áprilisi alkony. A tágramyitott szellőztető ablakon keresztül a gyári kürt hangjával együtt betódult a rügyező alma és tapo- lyafák bóditó tavaszi illata. Az asztal körül Leninről beszélgettek . Mindegyikük egyszerű, keresetlen szavakkal mondta el gondolatait. Egyre-másra olyan dologra terelődött a szó, a- melyeknek — első pillantásra — semmi közük nem volt a nagy vezérhez. A mu nkások a rég elmúlt időkről beszélgettek, a cári fegyvergyár kényszermunka- rendjéről, a műhelyek berendezésétől, a forradalom előtt és ma a napfényes kertekre emlékeztető bölcsődékről, a VörŐ6 Hadsereg erejéről, a munkástelepek villamosításáról. Mindebben Vladimír Iljics bölcs irányi, tó kezét látták. Egyszer csak elhallgattak a vendégek. A teáscsészéket mosogató háziasszony otthagyta az edényt és közelebb húzódott az asztalhoz: Alexej Vasziljevics Golubov, fegyvergyári mester vette át a szót. Golubovot 1919-ben az a szerencse érte, hogy belekerült a Központi Végrehajtó Bizottság katonai iskolájába, melynek hallgatói őrszolgálatot teljesítettek a Kremlben. Mintegy négy évet töltött Alexej Golubov ebben az iskolában és ez idő alatt sokszor látta Lenint. Ezek az emberek sokat olvastak Leninről, látták színdarabokban, és filmeken, de most különösen mély áhítat fogta el őket: a lángeszű gondolkodó, a legel ragadóbb ember, a vezér életének egy élő tanúja állt előttük és szabadont kérdezhették őt mindenről. Golubov elgondolkozva fújta a füstöt és beszélt Leninről, Lenin alakjáról, szerény öltözetéről, arról, hogy hogyan dolgozott és pihent... ...A Kreml kertjét egészei be. lepte a zúzmara. Alkonyodik. Az egyik ösvényen lassan lépked Lenin, ezidőtájt mindig sétálni szokott. Az út mentén, a hóban, gondtalan gyereknépség játszadozik. Vladimír Iljics mosolyog és arrafelé veszi útját. Egy perccel később már vidám zenebona hangzik fel — a kisfiúk megtámadják a nagy bácsit. Kerek kis szőrmesapkája a tarkójára csúszott, a porzó hógolyók belepik. Három kislányt ráültet egy szánkóra, futva megindul velük és az egész gyerekhad csengő kacagással utána ered... Frissen, i-agyogáan tér visz- sza sétájáról. A bejáratnál felmutatja az őrnek igazolványát (minden alkalommal ezt cselekedte, nem akart semmiféle előnyt élvezni a többi ott dolgozó alkalmazottal szemben) és könnyedén megy fel irodájába, a negyedik emeletre. Az őrök magukat feszesen kihúzva néznek Lenin után. Lenyűgözi őket az a rendkívüli e~ nergia, amely ebből az emberből árad, akinek neve harsogva visszhangzik az egész világon, széliében, hosszában. Az őrök jól tudják, hogy nap, mint nap reggel nyolc órakor már munkája mellett ül és dolgozószobájának ablakai csak akkor sötétednek el, amikor a Kreml toronyórájának harangjátéka elüti az éjfél utáni kettőt... ...1920 tavasza. A Kreml óriási területén, ahol sok száz ház és hivatali helyiség van, sürgős munkát kell elvégezni: lebonta. nd az öreg, korhadt épületeket, néhányat kitatarozni és előkészíteni télre tűzifát. Nos, amint már akkoriban szokás volt, vidám zeneszóra felsorakoztak a Kreml ös .& munkaképes alkalmazottai, elől a katona iskola növendékei és mentek szubbotnyikra. (Szombat délutánt, munka után, vagy pihenőnapon végzett önkéntes, ingyenes munka.) Dolgoztak rendesen, azt meg kell hagyni, de azért minden félórában abbahagyták néhány perére a munkát, hogy egy-egy cigarettát elszívjanak. Egyszer csak megjelent Vladimir Iljics, vele Kalinin és Dzserzsinszkij és hozzáláttak gerendákat cipelni. Es milyen lelkesedéssel! Erre aztán mindenki abbahagyta a dohányzást. Megnyomták az emberek a gombot, csak úgy porzottak a gerendák. Még a zenészek se álltái; meg, hogy tétlenül nézzék, hogy dolgoznak a többiek, lerakták a hangszereiket a földre és ők is nekiláttak téglát hordaná. Dolgozott Lenin vagy három órát és még tovább is dolgozott volna, egészen késő estig, de futva jött a Népbiztos! Tanács titkára és elhívta valami fontos ügyben... — Lenin maga cipelte a gerendákat — kiáltott fel lelkesen egy fiatal legény. — Én bizony nem engedtem volna meg neki, hogy hozzányúljon. — Ej, fiam — szólt közbe meghatottan az öreg Sumov — gerenda, gerenda. Olyan idők voltak azok. Szovjet-Oroszor- szág akkor még csak épült. És ez a személyes péidaadás nagy szerepet játszott. — Bizony nagy dolgok történtek — folytatta Golubov. Az emberek harcoltak, éheztek, meghaltak tífuszban meg a számtalan sok fronton, egy nagy eszme nevében. S mindazt, amit Lenin Ígért a népnek, most a szemünk láttára valósul meg. Nézzétek csak meg iskoláinkat, kolhozainkat, iparunkat, hadseregünket, életünket...