Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

im április n„ péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG számos új rnbázati ciki Gyártás[ előtt A BUX Ktsz ötven százalék­kal több jersey női ruhaanya­got készít, ami mintegy tízezer ruhához és kosztümhöz elegen­dő. A második évnegyedben mintegy harmincöt millió fo­rinttal több finomkonfekciót, úgynevezett osztályon felüli ru házati cikket készit a szövetke­zeti ipar. A budapesti fehéme- műkészítő szövetkezetek nylon febérneműek gyártását kezdik meg, és bevezetőül ötezer kü­lönféle nylon fehérneműt varr­nak. A gyömrői szabók szövet­kezetei olcsó bőrszegélyes fel­öltőket hoznak forgalomba. Rattonyai HIRFK A kultúrotthonban vasárnap este rendezik meg a hagyomá­nyos cigánybálat, amelyen a részvevőknek régi cigánytánco­kat mutatnak be. * A község 104.4 százalékra tel­jesítette az első negyedévi adót, amint a számból látható, töb- ;n törlesztették a hátralékot is. * Hétfőn este mintegy 350 néző előtt mutatta be a Békés me­gyei Jókai Színház a Lili báró­nő című operettet, mely nagy sikert aratott a közönség köré­ben. Májusban adják át a Berettyóújfalusi Tejporgyárat Az ellenforradalmi esemé­nyek miatt elhúzódott a Berety- tyóújfalusi Tejporgyár építé­sének befejezése. Már szerelik a gépeket és sor került néhány Egység próbaüzemeltetésére is. liz új létesítményt májusban adják át rendeltetésének. A korszerűen felszerelt gyárban naponta 36 000 liter tejből ké­szítenek vajat, és tejport. Szabadság Mozi, Békés­csaba. Április 11—17: Graciella. Brigád Mozi, Békés­csaba. Április 11—17: 396-09 számú ügy. Terv Mozi, Békéscsa­ba. Április 11—14: Ganga Kossuth Mozi, Oros­háza. Április ll—l*: At­kozott pénz. Bástya Mozi, Békés. Április 11—IS: Bagdadi tolvaj. Erkel Mozi, Gyula. Április 11—17: Hallá, Itt Gabriella. Táncsics Mozi, Szarvas Április 11—17: Don Juan. Béke Mozi, Orosháza. Április 11—1«: Dr. Ban- witz házassága. Szabadság Mozi, Gyó­nta. Április 1»—12: Gá­bor diák. VBrüs Október Mozi, SJezőkovácshiza. Április 10—15: Buksi megkerül. Szorgos munka fogadja a láto­gatót a Battonyai Téglagyárban. Igaz, hogy most még nem füstöl a gyárkémény, a kemence Is ki­hűltén, üresen tátong, mert már­cius 23-án befejezték a tóglaége- tést. Teranivaló azonban azóta iß akadt a gyár területén. Mihelyt leálltaik az égetéssel, újabb munka várta a dolgozókat: nyomban megkezdték az előké­születeket, hogy a gyártási idény­re minden rendiben legyen. Hoz­záláttak a »úthálózat Javításához, a szárító színék takarításához, re nd behozásához. Amikor ott jár­tunk, a munkások éppen a törmeléket takarították a szabadszárító környékéről. Egy­más után teltek meg a csiMék a hasznavehetetlen hulladékkal és törmelékkei. így, mire megkezdik a nyeretéglagyáríást tiszta lesz a „piac“ (ahogyan ott hívják), s könnyebben halad a munka. Nemcsak kint, hanem bent a gépházban is szorgosan folyt az előkészület: szerelték az új prés­gépet. A 120 lóerős Diesel-motor generál javítást kapott a tél fo­lyamán. Most már — remélik —- nem lesz annyi baj vele, mint ta­valy, s a gépáilás veszélye is el­hárult, Űj meghajtó szíjakat is kaptak, mert bizony a. régieket nagyon elnyűtt« az idő. De ami­nek a legjobban örülnek az, hogy új présgépet kaptak. Érthető is, hiszen a 'régi gép egy ócska, ge­lejt számba menő gép volt. — Ezzel már könnyebb lesz a mimika — jegyezte meg Strasensz- ki István gyárvezető. A szerelők Sebők Ferenc főgépész irányítá­sával, az utolsó simításokat vé­gezték rajta. — Csütörtökre elkészülünk — mondta Sebők Ferenc, miközben a védőrácsok szerelésén dolgozott munkatársaival. — Pénteken ugyanis szeretnénk megtartani a próbaindítárt, hogy a még adódó kisebb munkákat szombatig be­fejezzük. Hétfőn pedig mér meg­kezdjük a nyerstéglagyártást. — Mennyi téglát készítenek majd naponta? — érdeklődtünk tőle. Tervünk aaerint 35 000 « napi előirányzat, ezt azonban túl akar­juk teljesíteni. Erre minden lehe­tőség megvan. A gépházból « kemencéhez mentünk, amelyre bizony alapo­san ráfér a javítás. — Május elejére, mire meg­kezdjük az égetést, a kemencét is megjavítjuk — nyugtatott meg bennünket a gyárvezető. Majd elmondta, hogy tavaly összesen négymillió téglát gyártottak, de am idén sméretnének 4.S—S millió téglát adni as építkezésekhez Azon is gondolkoztak, hogyan csökkenthetik az önköltséget. A- rraint megtudtuk, egy motort kap­tak a csillék vontatásához, amit eddig lóval vontattak. Ezzel lénye­gesen meggyorsul a nyerstégla kemencéhez való szállítása, mert a motor után négy-öt csillét Is kap­csolhatnak. Eddig a ló egyet hú­zott, így hát szernmellátbatóan látszik a különbség. Ha beválik a motor — ami valószínű —, ak­kor még egyet kapnak, s így két | lóhajtó is termelő munkát foly­atathat, | De ennél sókkal nagyabb jelen- itőségű a gyorségetés bevezetése. ^ Tavaly ugyanis naponta átlag 13—15 ezer téglát szedtek ltd a ke­; menőéből. Ahogy számolják, az idén a napi 20 ezret is elérthetik a férőhely jobb kihasználásával, s azzal, hogy a kemencénél az idén bevezetik a másfél műszakot, a tavalyi egy műszak helyett. Ilyen­formán lényegesen növekedik a napi. téglamennyiség, valamint az­zal is jelentős megtakarítást ér­nek el, hogy a nyerstéglának egy ■részét, mivel többet szednek ká a kemencéből, nem szükséges kaza- lozni, tehát munkabért is megta­karítanak. Az előkészületek után ítélve, az idén több lesz a tégla és kevesebb .a bosszúság a Battonyai Tégla- !gyárban. 1 P. P. A baromfi export javításáért A baromfi export jó valutát je­lentett a népgazdaságnak. A múlt években több gátló körülmény akadályozta a baromfi export to­vábbi javulását. Ezek közül egy, a baromfi pestis. Külföld csak egészséges barom­fihúst vesz át (ezzel védik a hazai tenyészetek állategészségügyi tisz­taságát). Hazánk beramfiállományát a pestis szinte minden évben meg­ritkít ja. A szakemberek egyetértésére, most Gulyás Mihály állami szak- állatorvos indítványára (az FM il­letékesei is hozzájárultak), így ba­romfitenyésztő mintakörzietet szer­veznek Békés megyében. A körzetben biztosítják a ba­romfiak pestismentes felnevelését Az állatok tízhetes korra az. egy kg-os súly elérésével exportképe­sek lesznek. A miintakörzeten be­lül a gazdaságokat anyagilag is érdekeltekké teszik a baromfite- nyásztésíben. A mintakörzettel 'kapcsolatos szervezésekről * szakemberek most tárgyalnak, a párt, a SZÖVOSZ és £ helyi tanácsol« megbízottjaival. ^~fYTyrT~irrrirvTnnrTT'VTTVVYTnr»~inrYTnnryYv Egy édesanya levele nyomán... Április 12-4n, este 7 őrskor: Nem magánügy Möllere és szelv. bérlet; »Ü Békésen, április 12-én este 6 érákon Lili bárónő 'A/WVWWWW\AAAAA/WV SARKAIM ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Debreceni Imre és Szol­noki Mária leánya Ibolya, Pribék Al­bert és Buesai Juliánná fia Imre. Házasságkötések i Váradi Gyula is Rövid Ilona, Kapros Sándor és Mada­ras! Mária, Kiss Sándor és Soős Er­zsébet, Bogyó Mátyás és Kovács Er­zsébet. Halálesetek: Virág Sára «9 éves, Fa­zekas Albert 89 éves. Szeghalmi anyakönyvi hírek Születések: Vlneze Margit leány, Lórincz Erzsébet Veronika leány, Eva- nlcs Gyöngyi leány, Bura Margit le­ány, Varga Róza leány. Házasságkötés: Nagy Gyula és Ba­log Margit. Halálozások: Ozv. Hegyesi Sándomé szül. Tölcsér Csilliög Eszter 73 éves, Gyülvész Gábor 81 éves. Ma kaptam levelet egy budapesti édesanyától. Az eset, amiről írni akarok, sajnos, nem egyedülálló ás nagyon is ismert történet, mégis beszélni kell róla. Egy édesanya, aki férjétől különváltan él, nehéz gondok között nevelte, taníttatta egyetlen leányát, akiben minden reménységét, minden örömét megtalálta. Ez az édesanya egy este arra érkezett haza, hogy leánya megszökött..-. Elhagyta az országot, elhagyta édesanyját, akit nagyon szeretett... Ki ezért a felelős? Ki a felelős azért, hogy egy édesanya talán örökre elszakadt szép, fiatal leányától, akiért élt, akiért dolgozott, akit még a fújó széltől is óvott? Ki a felelős az anya arcát újra és újra elapadhat« tlanul felszántó könnyekért, az anya lelkének, szívé­nek állandó kétségbeesett rettegéséért, azért, hogy idegenbe szakadt leánya sorsa miatt aggódik? Ki a felelős ezekért a fájdalmas so­rokért, melyet ez az édesanya nekem Békésre így írt: „Kisleányom már több mint egy hónapja nem írt és nem is tudok róla semmit. Mindennap villamoson megyek haza az üzemből — pedig gyalog sincs tíz percnyire lakásomhoz az üzem —, mert mindennap úgy érzem, hogy ma vár az én édes kislányom levele, ami egyedül éltetőm, amióta elment. Sajnos, napról-napra csalódom, mert nem jön a levél. Nem tudok már csak sírni... Sírni mindég.“ És ha jönne is levél sűrűn, ha bármilyen jő sorsról is számolna az be, vajon egy édesanyát megnyugtatnának-« ezek a levelek tel­jesen? Örök. kétség, örök gyötrelem, őrök aggódás az élete, mert akit 6 nagyon szeret, messze, egy idegen világban él, ahová csak féltő gondolatai szállhatnak utána; Szegény édesanya, szegény fájó szívű édesanyái?:, hitvesei? és mindazok, akik drága hozzátartozóiktól elszakadtak, mennyit szen­vednek és mennyire lehet sajnálni őket. Azokat is, akik elmen­tek, azokat ie, akik itthon maradtak. Nem a bűnösökről, nem a vé_ reskezű gazemberekről beszélek, akik azért távoztak, hogy bőrüket mentsék, akik félték az igazságszolgáltatástól. Ezeket nem sajnálni, hanem gyűlölni kell. Gyűlölni az utolsó leheletig, mert pusztítás, rombolás, gyilkolás maradt utánuk. Joggal felvethetjük a felelősség kérdését azok felé az urak felé, akik hazug, gyűlöletes propagandájukkal százezreket tettek földön­futóvá. hontalanná, s rombolták széjjel a legszebb és legbarmó- nikusabb családi életeket A nyugati rádiók elsősorban is felelősek azért, hogy 150 ezernél több magyar ember szóródott széjjel a vi­lág minden tájára, itthon könnyet, fájdalmat, szomorúságot hagy­va. Kár ezeknek a rádiós uralmak lelkiismeretére hivatkozni, hi­szen az nekik nincs. Előttük csak egy cél lebeg: a népi hatalom, a szocializmus iránti gyűlölet és hogy ennék alapján minő több dol­lárt szerezhessenek maguknak megbízóiktól. Erre a nyugati urak pedig nem sajnálják a pénzt. Szilágyi Erzsébet Békés, Dózsa Gy. u. 40. sz. a tavaszról Tavasz! Ki ne örülne meg- jöt tödnek? Egy szarvasi gimna­zista lány így fejezi ki örömét: Tavasz! mennyi zsongása [párhangj ■ mégis mily csodás. Ismét éled a múlt, a [kisvirágj mindenki érzi enyhe illatát, Hosszú utamon, mi hozzád froze t, minden te ezt súgja: fszereti Vajon lehet-e cso­dálkozni azon, hogy a vers írója a szerelmé­ért a tavaszt „okolja”? Honnan *? szereteti — ezen [gondolkozol), a bűvös Te vagy, Tavasz, [ezt jól tudom! Orosházáról Léhner Ica: így ír Zöld az erdő, zöld a mező, madár dalol, zeng a rét, hivogatón int felénk a vadvirágos tarka rét. Érdekes, mindenki a szerelemmel párosít­ja a tavaszt. Boldog élet mámorától ébred újra a határ, és illatos, lágy ölében bűvös, bájos csókra vár. Igen, így szép és így . e/pberi. Pj Rezső fiatal köl­tőnk így ír a tavasz­ról: Zászlóink lobogjatok, Rohamot dobog a doh, ötágú szép csillagunk Felettünk szikráz, ragyog. Március! — Tavaszi szél! Hazánkban új ifjúság Zengi és harsogja már A szabadság izzó dalát! íme, így nyilatkoz­nak levélíróink a ta­vaszról s szeretik a vi­rágot, a májust, a fü­lemülék dalát... E sorokban is az em­beri szívek egymás iránti szeretete csen­dül. (Szín) Vasvári litván: SÜT MÁR Ä NÄP Erdőn mezőn tavaszi szél ébreszti a rügyeket, • kertben kicsiny jácint [mesél« hallgatja a kikelet. Az erdőben medve [brummojr, toppant egyet, napra lép. Tojáshéjból most bújnak ki sárgapelyhes kiscsibék. Csillogó patak vizére tegyél kis papírhajót. Nézd, hogy lengenek a [szélben vidám, kedves lobogók!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom