Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-05 / 53. szám
Iftfi“. március 5.. kedd Dobi Isiván rádióbeszéde Dobi István) a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap rádióbeszédet intézett a magyar néphez s — Testvéreim! Parasztok, munkások, értelmiségiek! Más esztendőkben, csendesebb időkben ilyenkor március elején alig volt egyéb országos gondunk, mint az Időjárás és a tavaszi mezőgazda- sági munkáknak az elindítása. Ez a gond az idén semmivel sem kisebb, mint máskor, de az elmúlt hónapok folyamán ezer egyéb baj és elvégezni való csatlakozott hozzá és ha egy részükkel meg is birkóztunk, bőven van tennivalónk, és ehhez minden tisztességes és jószándékú magyar embernek az összefogása szükséges. A és jönnek a mai napig is. Nem j való hűség a világpolitikában, helyzet és a feladatok megbeszé- halt éhen, mert a szomszéd né- ■ — a rend, a nyugalom, a mun- lésének a szándéka állított a rá- pj demokratikus országok va- j ka, minden tisztességes magyar dió elé és csak másodsorban az a suton és a Dunán bőségesen erő összefogása idehaza, gondolat, hogy dolgozó paraszt- küldtek élelmiszersegélyt. De Ságunkat közvetlen előtte álló még Kínából, Koreából és Vi- tennivalókra és az idei mezőgaz- etnamból is kaptunk élelmi- dasági munka különleges jelentő- i szert, ségére emlékeztessem. Dobi István ezután foglalkozott az ellenforradalmi eseményekkel. Vázolta, milyen veszélyben forgott népünk sorsa, elért eredményeink, sőt a béke ügye is. Eszeveszett jobb felé rohanás volt itt október végén Nagy Imre kormányában és a kormány körül Kádár János is látta a jobb felé rohanás!, és a kormány tétlenségét, vagy tehetetlenségét. Megértette, hogy ha nem történik valami elhatározó lépés, Budapesten és vidéken, tovább fog fokozódni az embervadászat, a véres fehérterror és talán egy hét kell hozzá, talán kettő — kitör a világháború i Jiözép-Európában, és annak az atombombás, hidrogénbombás harmadik világháborúnak Magyarország volna az első áldozata. Cselekedett. A Szovjetunióhoz fordult segítségért és Magyarország megkapta a segítséget. Mert nem Kádár kapta a segítséget, hanem Magyarország és a magyar nép. Ezt nem értette meg akkor nálunk mindenki, de amint múlnak a napok és a hetek, egyre többen lesznek, akik megértik: az ember és az anyagáklo- zatoh kívül mekkora világpolitikai áldozatot vállalt értünk a Szovjetunió és milyen szörnyű- séaéktől szabadította meg- az egész magyar dolgozó népet a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése, Kádár János segélykérése, és a Nem fagytunk meg, és volt! — ha időnként nem is túlságosan bőséges, de valami I mindig volt — fűtőanyagunk és villamosenergiánk, mert a ! Szovjetunió és a népi demokráciák adtak. A forintot is a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági segítsé' ge mentette meg. A mögöttünk lévő néhány hónap megmutatta, hogy a Szovjetunióhoz, a kínai birodalomhoz és a népi demokráciákhoz való testvéri ragaszkodás és a velük való szoros együttműködés létünk vagy nem létünk kérdése. Bebizonyosodott, hogy a szocialista táboron belül nyugodtan tudunk élni, biztonságban haladhatunk előre azon az úton, | amelyre a földreformmal, a Szovjetuniónak az elhatározása, j nek, a hányódásnak, a megvetelt- |hogy fegyveresen beavatkozik, j ségnek kegyetlen valóságát. A magyar népi hatalmat nem sikerült fegyveres erővel tönkretenni A fegyveres ellenforradalom el- I nek elgondolkodni rajta: milyen bukott, Kádárék tisztánlátásán, a : mélyre zuhantunk és milyen té~ megfékezi az ellenforradalmat Magyarországon, Dobi István továbbiakban szólott a nyugati imperialisták féktelen uszításáról, arról, hogy a világtörténelemben példa nélkül álló módon, 14—16 éves gyermekeket küldtek harcba tankok ellen. Majd így folytatta beszédét: Nyugatról jöttek ide nyilasok, horthysták, legitimisták, kalandvágyé újságírók és diákok, volt csendőrök és katonatisztek, nagybirtokosok és egykori miniszteri tanácsosok. Fegyvert adtak a gyerekeknek és a börtönbői kiszabadult betörőknek, gyilkosoknak. Majd, amikor véget ért az ellenforradalom fegyveres szakasza, a . . . , . .. „ sztrájkok folytatásával, vásár- : Is Jelentkezik mutt-amott ellen tósi hisztéria szításával orMbál- ! forradalmi parazs amit varos iák tönkretenni a magyar népi1 ban’ vaS-v falun hamu ala reJ államot. Egyidejűleg tömegesen csábították kivándorlásra az embereket, akiknek a „Szabad Európa“, az Amerika Hangja és a londoni rádió csodálatos könnyű életet ígért. Odakint megkapták a lágerek szalmazsákjának, csajkalevesének, az életveszélyes belga- és francia szénbányáknak, a kevés keresetElvakult, gyűlölködő propa- ; nagybirtokrendszer megsemmi- ganda folyik ellenünk nyugaton [ sítésével, a gyárak, bányák és és ezzel szemben nincs más vé- bankok államosításával lép- delmünk, mint a barátainkhoz [ tünk. Rendre, nyugalomra, munkára és minden tisztességes magyar erő összefogására van szükség itlehaza A Kádár-kormány már igen j tíésekre is szükség van. De en- sokat tett ennek a célnak az el- j nek a keménységnek, és bármiérése érdekében, és következetes munkájából látni lehet, hogy félúton nem szándékozik itt sem megállni. A rend és a nyugalom biztosítása érdekében a helyzethez és a szükségnö rendészeti intézkedésnek nincs egyéb célja, mint elővigyázatosság és védekezés esetleges terrorcselekményekkel, vagy ellenforradalmi szervezkedéssel szemben. A forradalmi letekhez igazodnak az intézke-: munkás-paraszt kormány belső dések. Még ma is vannak fogy- \ békességet és nyugalverrejtegetok. Es időnként ma t ^ é Kádár János isin mlrmt-li-A'rite \míhr_owS/Vrr £kl lűn_ 7 ;métellen világosan megmondta, : hogy semmilyen területen nem j volna hajlandó visszatérni az elmúlt évek kegyetlen, embertelen módszereihez, amelynek terhét különösen a falusi nép tenek. Amíg ellenforradalmi veszély van az országban — és ez még ma is nagymértékben összefügg a nyugati propagan- , _ da lelkiismeretlen uszításával ''!'ezíe- — helyenként kemény intézke-1 Ebben a helyzetben különleges jelentősége van annak, hogy mezőgazdaságunk szinte teljes egészében termelőképes állapotban maradt dolgozó nép szocialista vívmányáért érzett aggódásán és a szovjet hadsereg idejében érkezett segítségén. Gazdasági életünk nagy gonddal kitervezett tönkretétele, nem sikerült. Hiába raboltatták ki az áruházakat és a raktárakat, hiába prédálták el sok nagy gyárunk készleteit az ellenforradalmi zűrzavarban. Ha ez a nép valaha testvéreket és igaz jóbarátokat érzett maga mellett, megpróbáltatásának idején — az ugyan ritkán történt meg nehéz _ századaink sm'án, — de akkor hazánk költői, írói és történetírói még sok-sok emberöltő múltán is keresték az alkalmat, hogy kifejezésre juttassák a nemzet háláját. Én nem tudom, hogy akiknek most köszönettel tartozunk megsegítésünkért, igényt tartanának hála- nyilatkozatokra. De azt tudom, hegy ha ilyen megrázkódtatás után. ami bennünket ért, egy orés ha az időjárás megfelelő, s j la támadásainak legfőbb erejét. A földreform ellen intézett rohamokat legtöbb helyen az egész parasztság összefogott erea parasztság szorgalma - nem csökken, akkor a mezőgazdasá-------- — I gi termelési ág ebben az eszny ezők járultak hozzá a felemel- j tendőben teljes értékű termést kedésünkhöz, j tud biztosítani a népgazdaságfis ha ezt lemértük, meg nak. Sőt megvannak a lehetőfogjuk tudni becsülni a Szov- j ségek arra is, hogy — az egyé- jetunió és a népi demokrá- nileg gazdálkodó parasztság ciák segítségét, értékelni fog- megnövekedett termelési ked- juk Kádár Jánosnak és mun- ve révén — az idén valamivel kalácsainak bátorságát, ciha-1 növelni tudjuk a mezőgazdasá- tározottságát és fáradtadat- gi termelés színvonalát. lanságát, amivel november | Az ellenforradalom a falun | győződtek meg a szövetkezeti 4-én a maguk embertelenül dolgozó parasztság felszabadu- j nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről nehéz feladatának végrehaj- lás után szerzett nagy vívmá- tásához hozzáfogtak. ! nyara, a földreformra, s a meNyugaton sokat beszéltek a tógazdaság szocialista átalaku- magvar nép megsegítéséről,1 fsának intézményeire, a tériévé! verték vissza. A szövetkezeteknél nehezebb volt a helyzet. Az elmúlt években dolgozó parasztok ezreit kényszerítették be embertelen módszerekkel a termelőszövetkezetekbe. Az üyen módon szövetkezetbe került parasztok — főleg középparasztok — ha az idők folyamán még nem és fölényéről a parcellagaadálfco dássál szemben, nagy számban léptek ki a szövetkezetekből. De voltak nagy számban olyan szövetazonban minél kisebb re- melőszövetkezetekre irányítót- íkezeteink is, ahol ményük volt az eUenforrada- i • > , , lom győzelmére, annál inkább UZ <*£iy k.OT’1 k OZ<*j >- CS SZC^tíllV Akik nemcsak sza^akSí parasztok egy mással verseny ben őrizték a közös szövetkezeti vagyont szag talpraáll cs újjáépül, helyes fc szükséges a népnek és vezetők- mert a Szovjetunió bél még november első napjaiban megindultak Magyarországra az élelmiszerrel megrakott vonatok alábbhagyott segítő guk hanem tettekben is segítettek, azok iránt — elsősorban a Nemzetközi Vöröskereszt iránt1 és minden támadással szemben j Tudjuk és nem feledjük, hogy a — hálát érez a magyar nemzet. I meg tudták védeni közös gazdasá- i múltban sok súlyos hibát követ- De világosan kell látnunk. Bu-! gaikat. Általában el lehet monda-; tünk el a szövetkezeti mozgalom- dapest azért nem halt éhen, j ni, hogy szövetkezeteink nagy ré- j ham. sze kemény, és szívós küzdelmet vívott az eUenforradíüommal, s még ha teljesen magukra hagyták őket — ami sajnos gyakori eset volt — fenyegetésekkel, sót fegy- í veres támadásokkal szemben is í megvédtek- termel»--züvetkeaetü■ két. Parasztságunk legnagyobb dicsérete, bogy ha az eileni’orra- : dalom idején ezeknek a hibák- i nak érezni is lehetett a vissza- j hatását a szövetkezetek helyze- í ten általában — maca a parasztság, több milliós tömegében hűségesen helytállt a népi demokrácia államrendje mellett és talán ez volt a szocialista fejlődés imperialista ellenségeinek legkeservesebb csalódása a magyarországi eseményekben. Államvezetésünk nagyrészt felszámolta, vagy felszámolja a múlt helytelen mezőgazdasági politikájának következményeit. Természetes, hogy — miután szocialista államot építünk — nem lehet más a mezőgazdaságban sem, mint szocializmus. A népi demokratikus állam megkülönböztetett anyagi támogatást nyújt a szocialista célú szövetkezeti gazdaságoknak, elsősorban a termelőszövetkezeteknek, de | a kormányzat soha többé nem gondol arra, hogy esztelen erőszakkal, emberi érzéseikben, és emberi méltóságukban bántva, néha vérig sértve, kényszerítsen parasztembereket a szövetkezetekbe. Az állam minden lehetséges segítséget megad a parasztságnak, hogy egyéni gazdaságaiban is növelje termelési színvonalát. Támo- Igatja a dolgozó parasztság bárminő termelési és értékesítési társulását, amely nem alapul kizsákmányolás szándékára. A legnagyobb I támogatást azonban természetesen a termelőszövetkezeteknek, a dolgozó parasztok szocialista társulásainak fogja nyújtani, í Persze, nem szándékozik táplálni élősködő szövetkezeteket. Arra IkélE Töreked,nünk, hogy a szövetkezetek gazdálkodási eredménye- li'&fcl Igazolják fölényüket az egyéni parceliagazdasággal szemben, mert csak mintaszerűén gazdálkodó termelőszövetkezetekkel tudjuk meggyőzni az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy bármilyen erős hagyományok fűzik is őket gazdálkodásuk régi formáihoz, — érdéin es azzal szakítaniuk és rátérni a nagyüzemre. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedések egész sorát adta már ki a parasztság javára. Maga a beszolgáltatás megszüntetése igen nagy anyagi előnyöket teremtett a falunak. A törvényerejű rendelet, amely a földügyek rendezéséről intézkedik, az adott lehetőségek határai között sokéves jogsérelmek és méltatlanságok orvoslására 'adott módot. Örvendetes, hogy ennék a kényes kérdésnek a rendezése országszerte a tanácsok és az érdekeltek okos egyetértésével folyik. Remélem, hogy a földrendelet végrehajtása nagymértékben hozzá fog járulni a dolgozó parasztság termelési biztonságának megszilárdításához és ez is kedvezően fogja befolyásolni már az idei terméseredményeket. Az ellesni orradalam mély szakadékba taszította Magyarországot. Sokáig egyhelyben toporogtunk és nehezen találtuk meg az utat felfelé. Annyi nehéz megpróbáltatás után igen jóleső érzés azzal a meggyőződéssel köszönteni a tavaszi munkára induló paraszt testvéreimet és egész népünket, hogy túl vagyunk a nehezén. Bármennyi rosszindulat és ártó szándék is szövetkezett ellenünk, élünk és építjük tovább a szocializmust! — mondotta rádióbeszédében Dobi István. BÉKÉS MEGYEI NÉPflJSAG 3
