Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-05 / 53. szám

1957. március 5., kedd Hozzászólás a „Megvédj! a péphez i pedagógusokat“ ctmű Ciliikhez \ Népújságban örömmel ol­vastam hamper Mihály pe­dagógus cikkét, s engedjék meg, hogy a bennem jelmerülő gondo­latokat ennek nyomán elmondjam. Igaza van a cikk írónak abban, hogy a pedagógusok között nyug­talanság észlelhető általában, mert úgy érzik, hogy néhány el­lenforradalmár pedagógus teltei miatt, sokan a pedagógusokat ál­talában bűnösnek mondják ki, ál­talánosítanak. Kétségtelen, hogy ez így van. Általában észlelhető ez a pedagó- gusellanes hangulat, szülők és kí­vülállók körében egyaránt. Miért? Okot elsősorban a valóban ellen­forradalmár pedagógusok félreis- mérhetetleniil bűnös tettei szolgál­tattak, azonban okot szolgáltatott rá az a tény is, hogy azok a jó- zamszű pedagógusok — akik egyébként nem értettek egyet az ellenforradalmárok tetteivel — szinte erőtlenül és nagyrészben te­hetetlenül álltak az események zűrzavarában, nem volt bennük annyi erő, hogy visszafogják a gyeplőt az ész nélkül vágtátokkal. Szinte tehetetlenül nézték sokan, hogyan pusztítja az ellenforrada­lom a gyermekeinkben lévő jótu­lajdonságokat, a közösségi együtt­érzést, a szebb, nemesebb célok elérése utáni vágyakozást, a kiala­kulóban lévő kommunista erkölcs nemes vonásait. z okok között említeném még meg azt is, hogy azt a né­hány erősebb kezű és tisztább fe­jű pedagógust pedig, akik szilárd elhatározottsággal és erélyesebb Intézkedésekkel némiképpen ele­jét tudtak volna venni ennek a romboló munkának, még idejében eltávolították az ellenforradatmá- rok az iskola hatóköréből, elzavar­ták, vagy olyan beosztást adtak nekik, ahol a nevelőktől is és a gyermekektől is a lehető legjobban el voltak határolva, még ráadásul embertelen módon kompromittál­ták is, hogy ezzel cselekvési terü­letüket a lehető legkisebbre korlá­tozzak. Az okot kereshetnénk sokszor a szülői házban eluralkodó téves eszmékben is. Innen a gyermek kikerülve, az iskolában is a téve­déseket hangoztatva, befolyásolja társait, s a pedagógus sok esetben erőtlenül nézi hogyan változik a keze alatt fejlődő gyermekből, romboló „kis felnőtt". Ha csak ezt a néhány okot vet­jük össze már akkor is észrevehető, miért az emberekben, szülőkben és józan, szilárd elvű kívülállókban az „általános pedagógus ellenes" han­gulat. Teljesen egyetértek a cikk író­jával, hogy ez nem helyes, s ezen változtatni kell. ^ változtatást azonban a peda­gógusok sem nézhetik tétle­nül. Érezniök kell — ez egyébként a cikk hangjából is helyesen ki­csendül —, hogy a kormány a be­csületes pedagógusokat nem hagy­ja bántani. Érezniök kell, hogy a párt az igazságért való küzdelmé­ben nem feledkezett meg a becsü­letes pedagógusokról, segíti őket. Azonban a téves nézetek szétosz- latásában a pedagógus tehet leg­többet. Hogyan? Elsősorban azzal, hogy munkáját olyan lelkiismerel- tel végzi a nép, a társadalom, gyermekeink érdekében, ahogyan ezt nevelői kötelességérzete, gyer­mekekért való felelősségtudata és legjobb tudása diktálja. Elengedhetetlen fontosságú do­log az, hogy végre határolják el magukat teljes egészében azoktól 4 békés megyei ncpOjsag a pedagógusoktól, akik az ellen}or- radalom szószólói voltak, akii gyalázatos tetteikkel szégyent hoz- ' tak erre az országra, nevelői mi- Ivoltukra. Akiket minden becsülő■ tes dolgozó mélységesen elitéi. Ne vállaljanak velük közösséget, hi­szen ezek nem méltók a nevelőt hivatásra. Ne sajnálkozzanak azo kon, akiket a bíróságok felelősségre vontak átkozott tettükért, mert, ha egy tanult ember képes volt tanultságit — azt a műveltéget, a- melyet igen sok esetben az elmúlt 12 év alatt a mi államunk adta lehetőségekkel élve, tökéletesített— arra felhasználni •• hogy ennek az államnak a megdöntésére töre­kedjék, az nem érdemel sem kímé­letet, sem sajnálatot. Vesse ki ma­gából őket a nevelői kollektíva, mert ezek nem állhatnak a becsü­letes pedagógusokkal egysorba. Czólnunk kell még azokról, a- kik nehezen képesek a hatá­rozottságra. Nem sokan, de vannak olyanok is, akik élénken helyesel­tek az elmúlt 12 év alatt mindent, ami történt. Ezek az emberek 'élénken helyeseltek az ellenforra­dalom ténykedéseinek is, mert pozíciójukat így látták biztosított­nak. S most az ellenforradalom le '.verését is ugyanolyan élénkséggel és helyesléssel fogadják, mint az előzőket. Baj van itt a jelemmel s a gerinc sem olyan egyenes, mint jahogyan kívánni lehetne. Ügy is nevezik őket, hogy karrieristák. Ezek felé csak annyit: változzanak meg, mert a rendes nevelők tábora | előbb-utóbb felismeri őket, s nem tűrik meg maguk között az ilyene két. Hogyan tudjon az nevelni, aki : maga is nevelésre, mégpedig erős önnevelésre szorult. Fogjanak ösz- i sze a nevelők, s segítsenek ezek nek, ha pedig az elmúlt hónapok alatti ténykedésük olyan volt, ami a nevelői morállal nem egyez­tethető össze, derítsék fel tényke élésüket, senkinek ne maradjon imegtorlás nélkül a legkisebb el \ lenséges tette sem, mely a mi ál- í latnunk megdöntésére irányult. I Befejezésül még annyit: a be­csületes pedagógusok dolgozzanak nyugodtan, munkájukat a mi ál­lamunk megbecsüli, értékeli, s őket a párt és állam egyaránt meg­védi. A bűnösök tettei pedig ne kerill- i hessék el az igazságszolgáltatást, a tetteik arányában részesüljenek a büntetésben, ezekkel mi semmi­lyen közösséget nem vállalunk. yermekeink felett nem ment el nyomtalanul az ellenfor­radalom ideje. A mi kötelességünk, hogy javítsuk érzékeny leikükön azokat a csorbákat, melyet az el­lenség ejtett rajta. Fogjunk össze a becsületes dolgozó szülőkkel, a minket segítő felsőbb szervekkel, a mindnyájunknak legkedvesebbért a gyermekért. Gyoma, 1957. március 1. BENCZE OTTÓNÉ általános iskolai igazgató. - ............■ x----------—— Le ányvásár a Balassi Kultúrott honban Szombaton este a Balassi Kultúr- otthonban vidám műsorral szóra­koztatták a közönséget. A Békés megyei Jókai Színház két művé­sze, Mére Ottilia és Bánfi Frigyes népszerű operett dalokat énekelt, nagy sikerrel. Később a táncközti szüneteket arra használták fel, hogy vidám leányvásárt rendeztek, ahol egyben a házasság is meg­köttetett. Megismeilkedték még a fiatalok a falcánál tánccal is, ami első próbálkozás volt és nagy si­kert aratott. Láttuk — íaüóttuk ...hogy a Gyulai Városi Tanács, a Hazafias Népfront, valamint különböző társadalmi szervek köz­reműködésével gyógyfürdő-város­sá fejlesztik Gyulát. Az építési költségeket a városfejlesztési a- lapból és a gyűjtésekből fedezik. ;..hogy a megyei tanács pénz­ügyi osztálya még mindig, mint nagy titkot kezeli a múlt évi adó­hátralékok összegét. :..hogy a Békés megyei kis­ipari szövetkezetek központja a Szabadság téri helyiségből, az iro­daházba költözik. Az irodák he­lyén öt lakás lesz. 1.. hogy biztosítják a feltalálók és újítók jogainak hatékony vé­delmét. Készül az új rendeletter­vezet, melynek alapelve a talál­mányok és újítások ügyintézésé­nek egyszerűsítése. :;.hogy a Központi Statisztikai Hivatal elrendelte az 1957. évi or­szágos állatszámlálást, ami már­cius elején kezdődik. A számlá­lás során az 1957. február 28 és március 1 napja között éjféli ál­lapotnak megfelelően a meglévő szarvasmarhákat, lovakat, serté­seket, juhokat, és a baromfiállo­mányt írják össze, :..hogy az ügyvitel egyszerűsí­tése érdekében megszűnt az Au­tóközlekedési Főigazgatóság. 1.. hogy a lottó-szelvényekből több mint másfél millió szelvényt adtak el eddig az országban. :;.hogy a szerződéses heremag átvételi árát 1600-ról 2600 forint­ra, az angolperje mag mázsáját az eddigi 600 forintról 1200 fo­rintra felemelték. A termelők ve­tőmag visszatérítésben is része­sülnek; m hogy a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat támo­gatja a kisiparosok újítási tevé­kenységét azzal, hogy anyagot biztosít részükre és gyártmányai­kat értékesíti; Az egyik nap kopogtattak az ajtón. — Tessék — szóltam ki. Belépett Csipái Ignác, egyik írásomnak hőse. Az úgyneve­zett negatív hőse! Ugyanis meg­írtam róla, hogy olyan becsüle­tesnek tartja magát, mintha ő lenne a becsület megtestesítő­je, s emiatt a kommunistákkal nem is pakt'ól. Ezt mondta, múlt év októberében, s ezt ír­tam meg, azaz még megírtam azt is, hogy most viszont egé­szen önfeledten dolgozik a kommunisták mellett — s nem is hajlandó bársonyszékét feladni. — Kérem — kezdte most, ahogy leültettem, s bemutat­koztam, közölve, hogy a cikk szerzője én voltam. — Kérem, helyesbítést szeretnék' követel­ni — így szerényen. — Miért? — Azt tetszett írni, hogy én ragaszkodom a bársony­székhez. Higgye el kérem, hogy az én irodámban egyetlen bár­sonyszék sincs. !— Elhiszem! — közöltem vele. — Akkor pedig nem ragasz- kodhatom hozzá. ■— No, de... — akartam szól­ni, de nem engedett. — Tudom, ön az állásomra értette. De Önnek azt kell tud­ni, hogy ezt faluhelyen félre­érthetik. Még azt hiszik, hogy valóban bársonyszékek vannak irodámban... ön mit szólna erre kedves olvasó? Nos, hát én sem tudtam szól­ni. — Hogy egy ember ilyen „bársonyszék emlegető” idők­ben sem tudja, hogy mit mond­Egy kis vidáméd# Csipái Ignácnak tam az ő bársonyszékéről, ez bizony hihetetlen... — gondol­koztam, de megzavart: — És a másik, amiért nem tartom helyesnek felém azt a bírálatot: — Éspedig? — néztem kér­dően rá, de jókedvűen, (mi mást tehet az ember ilyen eset­ben) — Éspedig az, hogy én pa­raszt ember vagyok. Most Bé- késszentandráson azt hiszik a parasztok, hogy az én szemé­lyemen keresztül a Népújság támadást intézett a parasztság ellen... Szóval én ellenem írtak, s ezt a parasztok magukra vet­ték... Higgye el kedves olvasóm, ha nem újságíró lennék, ak­kor... akkor... nem is tudom mit csináltam, volna. De újság­írónál fő a higgadtság, s így higgadtan tudomására hoztam, hogy helyesbítés nem lesz, ha­csak az alábbiakat nem vesszük helyesbítésnek. Amit nem tudtam vele kö­zölni, azt itt, egészen röviden: Bársonyszéknek azt az ülőkéjB nevezzük (fa'.^ párnázott, borii® zött, kárpitozott stb.) melybe még akkor is beül valaki, ha semmi keresnivalója nincs ott. Esetleg a beosztásra is értheti... Ha valaki azt hiszi magáról, hogy őt nem lehet megbírálni, mert azt mások értik magukra, az jobb, ha közvéleménykuta­tást csinál, S akkor legalább megtudja, hogy nála nincs minden rendben... Ne haragudjon, a történtek után én mást nem tudok mon­dani... V T «wJK * Békéscsabai Epiiök Előre Sport Körének Békéscsaba A törvényszék előtt Az elfoglalt apa itt — Mindjárt vissaajövük várj rám, Micikém) — Igen. A múltkor is azt mond­tad ás csak másfél év utón jöttéi ki; A szabó és a fogorvos Két ki# gyerek beszélgeti *— Mi az, a te apád szabó éj mégis rongyos ruhában jársz.? — A te apád pedig fogorvos ás a kisöesédnek még sincs egyet« len foga sem? Felhívom a barátnőmet telefo­non, mire ötéves kisfia jelentke­zik! p~ Halló, itt Andris; »- Küldd anyut a telefonhoz! »«* Anyu a kávéházban van, ott ír, mert: itthon nagy a lármái Akkor küldd aput! *« Apu szoptat: *«* Mit csinál? j öcsit szoptatja olyan üvegből, amin dudli is van.ti A komisz óra A részeg ember későn botorkál haza a szomszédtól, ahol jócskán felhajtott a garatra. A felesége felébredt és megkérdezi: — Hány óra van? — Tíz — feleli a férj; Eitre az óra egyet üt, A férj za­vartan vágja rá: — Komisz egy óra, a nullát el­felejtette ütni. A cipőtisztító — Micsoda dolog ez? Egy pár sárga cipőt adtam oda tisztítani és most egy feketét és egy sárgát kaptam vissza! — Csodálatos dolog, ön ma már a második «über, akt ilyen pa­nasszal jön íd*. A számla — Megmondta a férjemnek, hogy a varrónőtől megérkezett a számla? — Nem — válaszolja Boris —, nem mertem, mert éppen borot­válkozott; Hálicitálás Két gazdag, de fösvény ember beszélget.­— Én nem tudok másképp el- j aludni, csak úgy, ha a vánkos he- j lyett a pénzeszacskót teszem a fejem alá — magyarázta az egyik. «— Egy időben én is így tettem — mondja hanyag fensőbbséggel a másik —, most már azonban csak ülni tudnék az ágyban, olyan ma­gas volna a párnám; örömmel olvastuk a sport­kör elnökségének üdvözle­tét NB II-be jutásunk' al­kalmából. Bízunk abban, hogy a két sportkör elnök­sége és sportolói, szurkoló- táborával összefogva, egy­másközti nemes vetélkedé­sen keresztül, újabb sport­sikerek elérésével továbbra is öregbíteni fogja Békés megye, ezen belül Békés­csaba és Gyula város sport­jának jó hírnevét. Kíván­juk a sportkörnek, hogy eredményes sporlmunkát végezve, jó szerepléssel, eredményekkel jutalmazza Békéscsaba sportkedvelő közönségét. A két sportkör baráti ösz- szefogását jelentse az elkö­vetkezendő időkben leját­szásra kerülő mérkőzések sorozata. Hajrá, Építők Előre! Haj­rá, Hunyadi! Gyulai Hunyadi SC elnöksége és spor­tolói. Rövid sporthírek A Sarkadi CASS új edzője 1957. évve Vasvári Péter, a Gyulai Építők volt NB Il-es játékosa lett. • A gyulai városi sporttelep nagypá­lyáját a tavasz folyamán füvesítik, hogy az 1957—58. évi bajnokságra ki­tűnőtalajú pálya várja a csapatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom