Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-06 / 54. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. MÁRCIUS 6., SZERDA Ara: 50 fillér H- ÉVFOLYAM, 54. SZÁM A nép állama ellen támadtak — MIrellte-hű it öszekrény a csemegeboltban Ma: útmutató j^nr^TUi^»^T>AJT>AxrAmAiT\iLrrArr>4r ’iAiTiéiTiéh* ^i>^*>** t —* i Alig egy hete, hogy üzembe helyezték Békéscsabán a Mirelite-hütőszek* rényt, mely máris nagy közkedveltségnek örvend. Hamar megszerették a Mirelite-készítményeket a háziasszonyok, hiszen nagy könnyebbséget je* lent az, hogy vitamindús készételeket vásárolhatnak. Képünk a békéscsa* bai 105. sz. csemegeboltban készült Leszkó István elárusítóról és a Mirelité hűtőszekrényről. A gépállomások a tavaszi munkák végzéséért Az utóbbi idők sok értekezletének, megbeszéléseinek tárgya — a gépállomások munkája volt. Termelőszövetkezetek, társulások és az egyéni dolgozó parasztok is kérdésként vetették fel: hogyan dolgoznak majd a gépállomások, segítik-e őket a tavaszi munkákban és főképpen mennyi lesz a gépi munkák díja? Csütörtökön sorsolják a Lottói A Lottó Igazgatóság tájékoztatója Március 7-én, csütörtökön tartják meg a nagy érdeklődéssel várt Lottó első sorsolását. A számsorsjátékkal kapcsolatban Bárdos György, a sport* fogadási és Lottó Igazgatóság vezetője a következő tájékoztatást adta: — A lotíó,sorsolásokat minden hét Ezek a kérdések na gyón is időszerűek. Rövidesen teljes ütemben megkezdődik a tavaszi munka. Még_nagy területek a megyében parlagon állnak és párologtatják a növények számára oly drága téli nedvességet. Márpedig ez évben mindenki többet- és jobbat akar termelni, mint bármikor az előző évek során; A gépállomások életében jelentős változás következett be. A gépállomások ugyanis a költségvetési gazdálkodásról, az önálló el- szftrpolási gazdálkodási rendszerre térnek át. Ez azt jelenti, hegy kiadásaikat' bevételeikből, kell fedezniük, s ilymódon leveszik népgazdaságunk vállairól azt, a terhet, amely eddig mint a gépállomások fenntartási költségé jelentkezett. A gépállomások . gazdálkodási rendszerében bekövelkeéétt változás azonban nem váltpztatja még a gépállomások alapvető feladatait, amely7 továbbra is az, hogy a technika adott fokán — a termelőszövetkezeti gazdaságolt/ szükségleteinek megfelelően — maximálisan gépesítik a termelés munkafolyamatait, tegyék lehetővé a nagyüzemi kollektív gazdaságok belterjességének növelését és segítséget nyújtsanak a társulásoknak, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, abban, hogy a gépi munka segítségével növelni tudják terméseredményeiket, és védelmezzék az egyénileg gazdálkodókat az igauzsorával szemben. Ezenkívül a gépállomások kisebb-nagyobb gépek kölcsönzésével, így egyes öntözőgép-egységek bérbeadásával, vagy egyes munkagépek kölcsönadásával is segítik a termelőszövetkezeteket, a társulásokat és az egyénileg dolgozó parasztokat. De segítik őket azzal is, hogy a rendelkezésre álló műszaki felszereléssel elvégzik gazdasági gépeik javítását, esetenként azok beszerzését is. Tehát a jövőben a gépállomások műhelye és műhelyrmlnkásai is közvetlen segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek, a társulások és az egyénileg dolgozó parasztság gazdálkodásához. A megváltozott gazdasági feladat maga után vonja, hogy a gépállomások munkaszervezeteikben, munkamódszereikben is bizonyos mértékű változásokat tegyenek. Ezeknek a változásoknak az a célja, hogy7 a gépi munkák elvégzése meggyorsuljon. Termelőszövetkezeteink, a társulások és az egyénileg gazdálkodó parasztságunk köréből már számosán felkeresték a megyénkben lévő gépállomásokat, hogy a tavaszi munkák elvégzésére biztosítsák a gépüket és ebből a célból megkössék a szerződéseket és a megállapod ásóikat. Bár a gépállomások előjegyzésbe vették kívánságaikat, azonban végleges formában nem rögzítették megállapodásaikat, mivel nem tudták, milyen gépi munkadíj fejében dolgozhatnak. Ez természetesen akadályozta a szerződéskötéseket. A közelmúltban megjelent miniszteri határozat a gépi munkádí- jakaí szabályozta. Az alapdíj egy hold szántására egyéni gazdák részére 120 forint volt a múltban, ez most 140 forintra emelkedik. A termelőszövetkezeteknek — a traktorosoknak adott munkaegységgel együtt egy kát. hold szántásdíja 85 forint volt —, ez az összeg 95 forintra emelkedett. A felemelt gépi munkák díját — a kormány7 azért határozta el —, mivel a parasztság több engedményt kapott: többek között a beadás eltörlését. A gépállomások megyénkben mintegy 1500 traktorral, különböző munkagépekkel ez évben is segítik termelőszövetkezeteinket, a társulásokat és Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunkat. Ez a segítség azonban akkor lesz hathatós, akkor tudják a gépeket legjobban kihasználni, ha gépállomásaink,már most felmérik a gépekkel szemben felmerült igényeket és a munkákat ennek megfelelően szervezik. Éppen ezért ne késlekedjünk az igények bejelentésével, mert a gépállomások kihasználva a kedvező időjárást, megkezdik a gépi csütörtökjén — egyelőre a fővárosban — tartjuk, s úgy tervezzük, hogy később vidéken is. — A kisorsolt jutalmakat a Lottó Áruházban vehetik át majd a nyertesek. Ez a Rákóczi úti Minőségi Állami Aruház lesz, amelyet jelenleg bővítenék, átalakítanak. A Lottó-áruház építkezést^ a nyár. végére befejeződik, de már az első jutalmakat ott adják ki. Esetenkint — amennyiben a nyertes mást akar, és az árualap megengedi — az áruházban hasonló értékű más árura is kicserélik a jutalmakat. — A nyeremények kifizetése a húzásokat követő hat, illetve 11 nap »núlva kezdődik. Hat íiap múlva az ezer forinton aluli, 11 nap múlva pedig az ezen felüli nyereményeket adják ki az OTP-fiókokban és a Totó- Lottó irodákban. A főnyereményeket — az ötös találatokra — csak az igazgatóság fizeti ki. A nyeremények a kifizetéstől számított 30 napon belül vehetők fel, később már nem. — A nyeremények összege osztá- lyonkint a beküldött szelvények és a találatok számától függ. A beérkezett szelvények értékének — a három forintos nyereményalapot véve — ötven százalékát a négy nyerőosztályban osztják el. További 10 százalékot a jutalomtárgyak beszerzésére fordítjuk, s így a fogadók összesen 00 százalék nyereményhez jutnak. A többi ösz- szegből ae Igazgatóság a Lottóval kapcsolatos költségeket fedezi. A Lottó tiszta nyereségét, az állam lakő- házépftkezésre fordítja. — -----------------a-----------------------Ism ét a linzi sóról Több esetben felhívták szer.feesz- tősegünket a dolgozó parasztok, hogy mi az ára egy mázsa linzi sónak. Ezért a következő feleletet adjuk. A linzi só, mivel minőségben nitrogén tartalma megegyezik a pétisóval, az ára is azonos, vagyis száz kilogrammonként 96.40 forint. A termelőszövetkezetek az illetékes Nemzeti Bankfiók nyilatkozatának beküldésével egyidejűleg rendelhetik meg ezen árut. Az e- gyénd termelők a helybeli földművesszövetkezeteknél vásárolhatják meg készpénzfizetés ellenében. A linzi só fejtrágyának kiválóan alkalmas, abból ugyanúgy, mint a »nun'7 ókat. szín Béla pétisóból 80—100 kilogramm használandó katasztrális holdanként. Tanácsülés Pusztaföldváron Hosszú hónapokra megbénította az ellenforradalom Pusztaföldváron is az élet normális menetét. Itt is sok dolgozó paraszt kényszerült leölni, vagy áron alul eladni liízódiisznaját azért, mert a falu akkori vezetői ne-m engedték meg a lekötött sertések elszállí---------------tot-------------M ezőgúzdaság i “ c5 ^ ™'r A magyarbánhegyesi Dózsa Tsz megkezdte az őszi mélyszántás fogasolását. A termelőszövetkezet készíti a vetőágyat a tavaszi vetéseiének. Befejezték a tavaszi vetőmagvak tisztítását; A tsz iránt nagy az érdeklődése az e- gyéni gazdáknak, s méginfcább a környéken lakó földnélküli dolgozó parasztoknak, * Az orosházi keltető állomáson szerdán kelnek a kiscsibék, Az állomás osiitörtökön 15 ezer darabot ad át az igénylő dolgozóknak. Ezután minden héten lesz klscsibe az állomáson, * A Csabacs üdi és Örménykút! Állami Gazdaságok is megkezdték a szántási munkáikat; A Csabacsüdi Állami Gazdaság megkezdte a tavaszi vetőmagvak hi- gozános esávázását, A gazdaság 150 mázsa tavaszi árpát csáváz formai innal. Várják az időt, a- mtot a vetőgépeket beállíthatják fását sem. Hiába mondogatták az emberek, hogy fogytán a kukorica, nem tudjuk tovább etetni a disznókat. A felelőtlen felelet az volt: „le kell vágni“. Egy deka húst sem adunk a kormánynak. A régi nagy gazdák itt is megnézték azokat a földeket újra, a- melyek valamikor gondtalan életet biztosítottak számukra, a mások verejtéke árán. A beszolgáltatás idején — elhagyták, lemondtak róla —, hagyták másokat bajlódni- a földön. Most, amikor a föld újra keresett áiu, a régen elhagyott területet igyekeznek visszakövetelni, s még a döntés bevárása előtt áruba bo- csájtani 6—8 ezer forintért holdját. Az ellenforradalom ténykedése és az azok hatására kialakult mende-monda megtévesztette, de ugyanakkor meg is világította sok parasztember gondolkodását, állásfoglalását. Ez a hangulat volt jellemző a pusztaföldvári tanácsülésre is. A tanácstagok 60 százaléka jelent meg a tanácsülésen. Egy tanácstag kivételével mindenki bekapcsolódott, kérdezett, javasolt, az ülésen. Megvitatták a tanácstagok a földrendezésről szóló törvényt. Több felszólaló hangoztatta, hogy hogyan játszották ki eddig sokan a földbérlet lehetőségét. Közel három órás beszélgetés után közös határozat született. 1. Ne adjunk annál nagyobb területű földet egyetlen igénylőnek sem, mint amennyit családtagjaival meg tud művelni. 2. A kulák-uzsora jelentkezik újra. A kevés számú, de meglévő 40—50 holdasok uzsora haszonbért kérnek. A megindult termelési kedv fokozta a földhaszonbér nagyságát is. Kérése a tanácsülésnek, hogy a kulákok földdel a táblába. Repülőgépekről műtrágyázik az örménykút) Állami Gazdaság. A gazdaság 400 kát. hold területet trágyáz le. Részint a* őszi vetések fejtrágyájaként, másrészt a tavaszi növények alaptrágyájául adagolják a műtrágyát. A környék gazdaságai is kihasználhatják ezen jónak kínálkozó alkalmat a műtrágyaszórásra, a gépek előreláthatólag e hét közepén ér[ való spekulálását, a bérlők ki- I használását akadályozzák meg. I 3. Azok a termelők, akiknek 25 I kát. holdnál nagyobb földhaszonbérletük van és földjét a jó gazda j gondosságával nem műveli meg, í a földjéből el kell venni és annak adni, aki azt becsületesen megműveli. így indult meg az élet Puszta- földváron is. A tanácstagok a megjelent rendeletet úgy tekintik, amely segíti a parasztság új életének kibontakozását. S e kibontakozást a tanácstggság is elő aka-in segíteni. keznek a gazdaságba. Marsi T.ászló tanácstag.
