Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

1951. március L, péntek Békési oldal Még' liififeg volt, amikor leg­utoljára taggyűlést tartottak. A- raíg néin kezdődött meg, körüláll­ták a kályhát. Felidézték a nem­rég múlt időket.. Van is mit fel­idézni, hiszen Mezőmegyert sem kerülte el az októberi vihar. Na­gyon jól emlékeznek a forradal­mi tanács elnökére, Mekis tanító­ra, aki a parasztokat sztrájkra buzdította, hogy ne szántsanak, •ne vessenek. De azok bizony nem igen hallgattak az ilyen beszédre. Különösen Mekis szájából nem vették jó szívvel. Hát milyen pa­nasza lehet neki, tanítónak? Most, amikor heten tanítanak a faluban, most ugrál? Egyetlen egy panasz­szóra sem emlékeznek a régi idők­ből. \eni emlékttsenek egyetlen rossz szóra sem 1944-ről, amikor ketten tanítottak a falu­ban 170 gyereket. Ezért volt az­tán úgy, hogy októberben az első gyűlésen háromszázan voltak, a másikon meg már csak harmican —negyvenen. Elfordultak a mező­megyeri parasztok a Mekis-félék- től, mert látták, hogy nem igaz úton járnak. Ezen a február eleji napon csak valami tizenkilencen jöttek össze. Ügy tartják, ahogy Szabó István, az intéző bizottság elnöke mond­ta a beszámolóban, legyünk ke­vesen, de kemények. A lenge szél ne seperhessen el bennünket. Vi­gyáznak is nagyon arra, hogy csak igaz emberek kerüljenek be a pártba. Ezen a taggyűlésen te a tizenkilencből három fénvetelre jelentkezett. Köztük Baifo”György, aki 1953-ban jött Mezőmegyerre a Budapesti Felvonógyárból. Tsz- tag lett. Sok baja volt, nem értet­te a mezőgazdaságot, de nagy volt benne az akarat és megtanult a lóhajtástól kezdve a kaszálásig mindent. Persze, amit 8 tudott, nem rejtette véka alá, megmutat­ta, s ha kellett, az idősebbeknek a nehezebb dolgokban segített. Mezőmegyeren is szétzilálta ok­tóber vihara a íéeszt, de mihelyt lehetett, ment és segítette újjá­szervezni a Haladást. Mondta is a taggyűlésen: azért lépek be most a pártba és azért küzdők, mert nem akarom, hogy még egyszer október 23-u legyen, hogy még egyszer a kulákok fel­bomlasszák szövetkezetünket. Hol ez, hol az emelte fel a ke­zét, egyik rövidebben, a másik hosszabban szólt, de mindegyik a végén azt mondta: Balló György­nek köztünk, kommunisták közt a helye. Ugyanúgy volt Hankó Mihállyal is. De a harmadiknál, ifj. Csatári Ferencnél már nem így volt. Megkérdezték tőle, hogy ő miért akar belépni a pártba. Azt mondta: én is úgy látom, ide­tartozom. Hát abban igaza van, osztályhelyzete olyan, hogy csak az lehet neki a jó, amiért a kom- muinisták küzdenek. De olyasmit csinált októberben, ami ama vall, hogy a pillanatnyi egyéni érdekért sok mindenre képes. Olyasmit is mondott októberben, hogy „akasz­tani kell a kommunistákat“, meg, hogy a gyengébbek lába alatt el­fúj a szél”. Voltak, print Szabó Istvánná, akik humorosan azt mondták neki: el hát, ha biciklire ül. Mit is mondtak volna akkor neki? De most vigyázni kell, hogy álhatatlunok ne kerül­jenek be a pártba. i Csak egy kerüljön be, akkor a ' többiekben is kételyek támadnak. És ifjú Csatán körülbelül ilyen. Meg is mondták: a párttal való látszólagos egyetértés nagyon ke­vés. Tanácsot is adtak neki: jár­jon el a pártnapokra, dolgozzon becsületesen, bizonyítsa be, hogy októberben csak mint megtévesz­tett csinálta azt, amit csinált és •bizonyítsa be, hogy őszinte, igaz harcosa akar lentil a pártnak. Ha így lesz, akkor majd beszélhetnek arról, hogy a párt soraiba lépjen. De addig nem. Ahogy mondták: a pártnak nem lehet tagja, aki ' ebből egyéni hasznot akar húz- : ni. A mezőmegyeri párttagok ezen a taggyűlésen kommunistákhoz fhéltóan jártak el. Mérlegre tették az embert. Az élet mérlegére. E~ zért döntötték helyesen. S ha ösz- szébb te húzták kabátgallérjukat, amikor a taggyűlésről hazafelé mentek, nem érezték az idő fogát, mert hevítette őket a belső hév. CSEREI PÄL „Fél, mint az ördög a tömjénfüst­től.“ Akaratlanul eszembe jut ez a közmondás a békési könyvesbolt­ban. Miért? Baji Júlia, a könyves­bolt vezetője elmondja, hogy janu­árban 20 000 forint értékű könyvet adtak el és február 26-án pedig már 26 000 forint értékűt vásárol­tak a békésiek. Alig, hogy elmond­ja ezt nekem, belép a boltajión, mint régi ismerős Tóth József, a békást részen lakó 11 holdas pa­raszt és érdeklődik, hogy jött-e va­lami újabb az olcsókönyvtár soro­zatba. Jött és meg is vette: Voy­nich: Vihar Itália felett című két­kötetes művét. Régi ismerősök? Persze, hogy az, hiszen a múlt héten is vett köny­vet. De nemcsak róla, hanem a sok Tóth Józsefről van szó. Vásárol­nak itt a szépirodalomtól kezdve a szakkönyvekig mindent. Jókai: Fekete gyémántok című művéből február 23-án, szombaton 300 pél­dányt kapott a bolt és kedden már csak 50 példány volt. Móricz, Mik­száth és ki tudná felsorolni, hogy kinek a műveit keresik. A szak­könyvekből különösen keresettek a rádiótechnikáról szóló művek és a háziasszonyok között a sza­kácskönyvek. Természetes; hogy a békési olvasókat a legutóbbi ese­mények is nagyon érdeklik. „Az ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben ’ című l. és II. kötetekből a könyvesbolt 300—300-at kapott február 23-án, szombaton és kedden, február 26- án az I. kötetből mindössze ötven, a II. kötetből pedig már csak negy­ven példány volt. Azért jutott eszembe a köny ves­boltban a közmondás, hogy „fél, mint az ördög a tömjénfüsttől“, mert a piacon hallottam, hogy B. Szabó István, a zsírosok híres ve­zére „eltűnt" Békésről, Hát bizony van is mitől félnie — és féljen is —, mert akik annyit olvasnak, a- kik a kultúra kincseivel így gaz­dálkodnak, azok nemigen kíván­ják vissza a B. Szabók világát. Ez pedig neki és társainak a vesztét jelenti. Es ez így van jól. Ma párttaggyűlést tartanak a békési kommunisták Az egyszerű tettek méltóságába emelik az igazságot Számban és minőségben egy­aránt gyarapodnak a békési kom­munisták. Fáradságot nem ismer­ve, közös erővel rendezik sorai­kat. Vigyáznak a párt tisztaságá­ra. hogy karrieristák és más nem odavaló személyek nehogy meg­bontsák soraik egységét. Ezt bi­zonyították a múlt hónapban megtartott taggyűlés«! elhangzott I beszámolók is. Ma (pénteken) este 6 órakor új­ra összejönnek a község kommu­nistái a tanácsháza nagytermében, hogy tanácskozzanak a párt leg­fontosabb feladatairól. Adjon ez a taggyűlés a kommunistáknak még fokozottabb bátorságot, biz­tatást a reájuk váró nehéz felada­tok eredményes megvalósításához. Locsolóautót ; ; 77---------;---­és útgyalut q tanács Tanácsüléseiken, de más megbe- | Segítettek ezen az állapoton a széleseken is sokszor szóvátette aj községi tanács vezetői: vettek egy lakosság — jogosan —, hogy Bé-jjó állapotban lévő tehergépkocsit, késen kövesút mellett van a járási j s most készül egy nagy Víztartály, tüdőgondozó, a szülőotthon, azjs a szívó locsoló szerkezet. Mire a egészségház, iskolák és más olyan i kövesút pora újra kellemetlensé- épilletek, ahol a nyári porfelhő j get okozna, már kész lesz a locso. miatt még az ablakot sem nyit- ! lóautó. Itatták ki. Nem volt a községben). A földutak rendbehozására a na- utafcat locsoló berendezés. A nyári pókban vásároltak egy útgyalut. port csak az eső mosta el. Másfél kilométer járda ... A/ egyik gyereknek iiM.'.'.aszepí lt adott be. Lázas volt. A másik gyerek is szomorkodott. Őneki is lázpiros volt az arca, ajka. Meghűlt a család. De vékony arc- éle olyan asszonyra val­lott, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Igaz, nehéz dolog így élni, mert a férje egy másik községben dolgozik és csak hetenként megy ha­za. És éppen az őszinte­ség mutatja érméik az asszonynak, a békési Bróda Lászlónénak a nagyszerűségét. Nem hf- mel-hámol, nem kertel. A dolgokat a maguk ter­mészetességében mond­ja el. így beszól arról te, hogy a legutóbbi taggyű­lésen belépett a pártba. Ezelőtt nem volt párttag. Soha nem te gondolt ar­ra, hogy a pártnak tagja tegyen, hogy 6 „közéleti személyiség” legyen. Csak a két gyermekének élt és szombat esténként várta férjét. Csak most, ezekben az októberi na­pokban „forgattak fel” benne valamit. Sehogyan sem fórt a fejébe, hogy egyesek ezekben a zava­ros időkben csak a „Sza­bad Európa“ rádiót a- karták hallgatni és ál­landóan arról beszéltek, hogy Nagy Imre már nem jó, valaki más kel­lene a kormány élére. Ez november 4-e előtt volt. Csodák csodájára november 4-e után u- gyanazok az emberek meg azt mondták: Nagy Imre kellene ide, nem Kádár. Az ördögbe is, ezeknek mindig valami más kell? És kezdett va­lami derengeni előtte: november 1-én a békési B. Szabó te beszélt már a rádióban, szombaton, november 8-án meg Mindszenfy. És ezek -egy­ből elhallgattak novem­ber 4-én, amikor a szov­jet csapatok bevonultak. Hát ezért berzenkedtek egyesek az orosz katonák láttán, hogy B. Szabóék hirtelen újra nőtt szarva letörött és most mar jó lenne nekik Nagy Imre te? Az a Nagy Imre, aki­nek szemeláttán ölték a kommunistákat? Hát ba­rátaim, most már érthe­tő, hogy november 4-e előtt miért voltatok oly1 hangosak, most már mi­ért berzenkedtek. Hát, Ina már így van, akkor én is férjem mellé állok és kommunista leszek, mint ő. (Bróda László október 23-a előtt is párttag volt.) Hát hiszen mi egyek va­gyunk. Maradjon csak Nagy Imre magának, ne­künk Kádár kell. Na meg a többiek, akik egyet akarnak vele. Ne­künk az csak jó, hiszen munkásom berek va­gyunk. A férjem pék. Hogy így van, ezért a kommunista pártnak is tagja lettem. A legutób­bi taggyűlésen vettek fel. Papp Károly is mellet­tem szólt, mert ő ismer. Meg hát mások is. — Nem nagy dolog ez elvtársak, minek erről írni? —■ néz vissza, ami­kor az ultraszeptylt be­adja a gyermeknek. Hat igen. Talán nem nagy dolog. De csak lát­szatra nem az. A min­dennapi egyszerű dolgok­ban rejlenek a nagyszerű dolgok. A mindennapi egyszerű tettek adják azt a hatalmas erőt, amely legyőzi a rosszat és mél tóságába emeli a jót, az igazságot. Ezért küzde­nek a kommunisták és ezért lett a párt tagja Bróda Lászlóné te — H Békésen a múlt évben csaknem minden kerületben javították á legelhanyagoltabb járdákat. Több utcában — ahol ezelőtt kora ősz­től késő tavaszig a sarat tapos­ták, már betonjárdán közleked­nek az emberek. Persze, sok még j a tennivaló, hogy a Horthy-rend- szerben annyira elhanyagolt köz­ség szélén lévő utcák lakóinak is teljesüljön jogos vágya... Éppen ezért a községi tanács — a jó idő beálltával — újra meg­kezdeti a járdakészítést. Több, —--------_o------------­A békési kultúrotthon ban A színjátszó csoport újra meg­kezdte működését, fel akarják újítani a Bújoeskát. Jövő héten már össze is jönnek a csoport tag­jai; * A képzőmű vésze ti szakkör tag­jai hetenként háromszor tartanak összejövetelt. Most vállalták, hogy az otthon főbejáratának a ■boltívét díszítik ki. « A gazdasszonykör hetenként kétszer vain, ahol norvég mintájú kesztyűket kötnek. * A fotószakkör a legutóbbi tánctanfolyamon résztvevő 109 hallgatónak a csoportképeit ké­szíti. A tanfolyam záróvizsgája február 16-án volt. * Minden vasárnap össztáncot tar­tanaik, ahol ötszáznál kevesebben nemigen vannak. A vasárnapi farsangzáró jelmezbálon nyolcszá- zan vettek részt. mint másfél kilométer betonjárdád már a tanácsháza udvarán varja”® a tavaszt. Ez persze csak az ez- évi járdásítás kezdetét jelenti. Év végére több kilométeren építenek új járdát és hoznak rendbe el­hanyagolt járdarés Zeitet.-ö­Akik „átugranak" a kerítésen _EGY HÉTTEL EZELŐTT ártó! írtunk, hogy a Békési Községi Ta­nács a múlt év tavaszán a piactér áthelyezése Következtében elbon­totta a járási kultúrotthon hátsó kerítését. Értesülésünk szerint a tanács vezetői vállalták is annak helyreállítását. A napákban ér­deklődtünk Nagy Gábor elvtárs- j tói, a községi tanára titkárától, hogy a megjelent cikk nyomán mit szándékoznak tenni? Tőle tudtuk meg, hogy valóban vállal­ták a kerítés helyreállítását, azon­ban nem kőből, hanem faoszlopo­kon k-iíeszíteít dróthálóból. A kul­túrotthon vezetői drótkerítést nem akarnak. Ez persze érthető is, hi­szen nyáron az udvarban kert­mozit működtetnek és nem volna helyes a teljesen átlátszó kerítés. De egyébként is megérdemel ez a jól működő, igen kedvelt kul­túrotthon egy kőkerítést. A KÖZSÉGI TANÁCS — Nagy Röviden Tisztítják az utcák csatornáit a napszámos-brigádok a kerületek­ben, hogy a tavaszi esőzés ne okozzon kellemetlenséget. Ebben az évben — a múlt évi­hez hasonlóan — 9 ezer oltott akáccsemetét ültetnek el az ut­cákban. Jövőre a község gyümölcsfais­kolája már ellátja a lakosság szükségletét megfelelő mennyisé­gű és fajtájú gyümölcsfacsemeté­vel. elvtárs szerint — teljesíteni akar­ja vállalt kötelességét. Örömmel segítenek a kőkerítés megépítésé­ben a következőiképpen: Majdnem egy éve a gimnázium udvarán van egy nagyobb mennyiségű ter­méskő, illetve a kőkerítéshez szükséges anyag, amit a tanács vezetői már fel is ajánlottak a kultúrotthonnak. Ezzel azonban még nincs min­den rendben. Ahhoz, hogy a ke­rítést fel is építsék, munkadíjra Van szükség. A kultúrotthonnak és a tanácsnak erre nincs pén­ze. MOST MÁR A MEGYEI TA­NAOS művelődési osztályán a sor — hiszen hozzájuk tartoznak a kultúrotthonok. Ne halogassák a kultúrotthon kerítésének megépí­tését, ne legyen átjáróház a köz­ség leglátogatottabb épülete: a járási kultúrház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom