Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
1951. március 1., péntek Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 26-án ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár János és Ki^s Károly elvtársak előadói beszédei alapján megtár-, gyalus az 1. Időszerű kérdések és feladatok, valamint a 2. Szervezeti és személyi kérdések című napi- rendi pontokat. A két napirendi pont együttes tárgyalása során az előadókon kívül 17 elvtárs szólalt fel. A Központi Bizottság a napirendi pontokkal kapcsolatban több határozatot hozott, A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának határozata az időszerű kérdésekről és feladatokról A Központi Bizottság megálla- j nyeként, jelentős sikerek szület- pítja, hogy az ellenforradalmi j tek mind a politikai, mind a gaz- erőkkel folytatott szakadatlan ' dasági és kulturális élet, mind a harc közben, a decemberi párt- i párt- és a tömegszervezetek fejhatározat végrehajtása erednie- [ lesztése terén. 1. 1 párt építése A proletárdiktatúra, a népi demokrácia vezető erejének, a pártnak építése alapjában véve egészségesen és kielégítő ütemben halad előre. Párttagságunk jelenleg heti átlagban 8—12 ezer fővel növő,iszik és túlhaladta a 190 ezret. A városi pártszervezeteken kívül »;< ország falvainak 75 százalékába. megalakult a pártszervezet; : várt alápszervezeteinek száma lés regesen meghaladta a 8 ezret. A párt központi lapja, a Népdésen belül megmutatkoztak s a további egészséges fejlődést fékezik. Határozottan, elítéljük egyes párttagjainknál megnyilvánuló elzárkózó magatartást az értelmiségi dolgozókkal, úgyszintén a munkástanácsokkal szemben, mint káros és szektás hibát. Elítéljük azt a szektás nézetet is, mely szerint, „akik eddig nem lépték be a pártba, azokra már nincs is szükség“. Az MDP-nek azokkal a volt tagjaival szemben, . i oadság%hétköznap 620 ezer, va- j eddig nem léptek be a párt- sárnap 690 ezer példányszámban. türelmes, elvtársi és baráti ■jvénik meg, az egyéni előfizetők j viszonyt kell teremteni; az t' ima elérte a 250 ezret. j MSZMP-t az MDP volt tagságá1 párt rendezvényeit általában j najc túlnyomó részével a szocda- magasfokú látogatottság, az ; győzelméért vívott hosszú i < íunk, szabad elvi és építőjellegű a /.a, az üres, sablonos vonások 6. Központi előadássorozatot kell indítani a legfontosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre—Losonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus—feminizmust meghamisító revizionista nézetek és osztályáruló politika leleplezésére, az októberi események helyes, marxista-leninista értékelésének kidolgozására; ezen előadások alapján széles körben helyi előadássorozatot kell szervezni. 7. Elő kell készíteni és néhány hónapon belül össze kell hívni az országos pártértékezletet a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása, a pártmunka új tapasztalatainak megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése és véglegesítése céljából; tömegeinek egy részét szembeállíthassa a népi hatalommal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a régi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglévő jogos elégedetlenséget felhasználva, a dolgozók osztályöntudatát soviniszta, nacionalista, revizionista, antiszemita és más burzsoá ellenforradalmi nézetekkel igyekezett megzavarná, ja megtévesztett embereket tarta- ! lékerőként megnyerni s támadást | indítani a népi államhatalom el- ; len. Az ellenforradalom a kisajátított gyárosokon, földbirtokosokon, nagykereskedőkön, kuléko- kon, a volt horthysta-fasiszta tiszteken, rendőrtiszteken, csendőrökön kívül még december közepén is rendelkezett jelentékeny olyan tartalékokkal, melyek a megzavart és átmenetileg az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alá került rétegekből, ! kismértékben munkás- és paraszt- j rétegekből is, nagyobb mértékben j egyes értelmiségi, még jelentő- jsebb mértékben fiatal értelmiségi (Folytatás a 6. oldalon.) e űnése, a hafcos hangulat és egiség jellemzi. \ párt egészséges fejlődését el- r, orban azzal értük el, hogy élere í elhatároltuk magunkat a Nagy iparé—Xjosonczy-féle pártellenes ■ »porttól, szilárd és megalkuvás -beüli harcot folytattunk mindazok ellen, akik megkísérelték e -.áros, végeredményben az ellenés eredményes közös harc kötelékei fűzik össze. A volt MDP-ta- gok közül azokat, akik 1957. május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba. Ez után az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételűiket, A Központi Bizottság élesen elítéli az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársiatlan és intrirradalotn céljait szolgáló politi- kus magatartást, mely mindeft- r i felújítását pártunkban. j áron és mindenkiben hibát keres. * Visszavertük azt az ellenforra-j Ezt egészségtelen, vágj' éppen a ártod támadást is, amelyet a ; Párt növekvő ereje és egysege lát- „ .ztálinizmus“, „rákosizmus" ha- jlárl keseredett ellenforradalmi p is jelszavával indítottak pár- j elcmek kívüIrö1" urak ellen, azzal a céllal, hogy aj Komoly fogyatékossága a pártaárt újjászervezését gátolják, a j építés eredményeinek az, hogy becsületes, aktív kommunistákat j viszonylagos lemaradás mutatko- befeketítsék és üldözzék. j néhány budapesti és vidéki A pártépítés eredményei továb- | "üzemben, egyes értelmiségi pártba annak a határozottságnak kö- ! szervezetek fejlődéseben és a kl- szönhetők, amellyel Központi Bd-js®011 falvak pártszervezeteinek zottságunk fellépett és fellép a j építésében. szektás politika veszélye ellen is. I Pártmunkáiiik komoly fogyaté- E veszély leküzdése érdekében I kososa volt az is, hogy a párt- biztosítottuk a vezetőszervek meg- j szarvezetek rendszeres központi felelő személyi összetételét, hat- í irányítása gyenge volt; hatos intézkedéseket tettünk a ' A hibák kijavítása érdekében a belső pártdemokrácia érvényesü- Központi Bizottság elhatározza: lésére, a párt tevékenységének az j 1. A Központi Bizottság és az önkéntes társadalmi munka alap- j Intéző Bizottság pártvonatkozású jára való helyezésére. A függetle- j határozatainak végrehajtása s az nített pártapparátus létszámát 64 ' operatív feladatok megoldása ér- százalékkal csökkentettük. j dekében létre kell hozni a KözPolitikánk szilárd elvi alapokra való helyezésével s következetes gyakorlati keresztülvitelével sikerült biztosítani pártunk elvi, politikai és szervezési egységét. Ennek eredményeként sikerült elérni azt is, hogy pártunk vezető szerepe a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életében mind hatékonyabban érvényesüljön. A pártegységért való elvi harc, a proletárdiktatúra erősítése s a párt vezető szerepének biztosítása a jövőben is minden kommunista első és legfontosabb kötelessége. Az elmúlt két és fél hónap sikereiről szólva, nem hallgathatunk ponti Bizottság titkárságát. 2. Űjból meg kell szervezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséért a Központi Bizottságnak felel. 3. Valamennyi pártszervnek a pártmunka egyik legfontosabb feladataiként meg kell kezdeni a rendszeres kádermunkát, az eddiginél azonban lényegesen korlátozottabb hatáskörben. 4. A funkcionáriusok elméleti képzése érdekében hathónapos pártiskolát kell szervezni. 5. Az elméleti kérdések megfelelő feldolgozásának elősegítésére í meg kell indítani a párt tudomá VT. A szocializmus erőinek összefogása A párt építésével párhuzamosan jelentős előrehaladás történt a szocializmus összes fő erőinek az ellenforradalom elleni harcba - va- 1 ló aktivizálása és tömörítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres és teljes megvalósításáért igen bonyolult politikai helyzetben indult meg és még távolról sem ért véget: Decembertől, miután az ellen- forradalom nyílt erőit (a fegyveres osztagokat, s az október 23-a után gombamódra szaporodó fasiszta és egyéb burzsoá restaurációé ^.pártokat és szervezeteket) szétvertük, maradván jóikat pedig illegalitásba szorítottuk, a harc új szakasza kezdődött; Ismeretes hogy az úgynevezett „területi“ „központi” munkástanácsok, a különböző „forradalmi bizottságok“, valamint az író- és újságír ószövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenére, a valóságban a nyílt harcban vereséget szenvedett ellenforradalom rejtett állásai voltak. E szervezetek közül egyesek feloszlatása, másolt működésének felfüggesztése teljesen helyes intézkedéseknek bizonyulták; Az ellenforradalom erőinek teljes és végleges megsemmisítéséhez a proletárdiktatúra eszközeinek következetes és erélyes alkalmazása elengedhetetlenül szükséges, de nem -elegendő. A megtorló intézkedésék mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom eszmei és politikai leleplezésére és elszigetelésére. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló támadás során az ellenforradalom a főcsapást a proletárdiktatúra vezető ereje, a párt ellen irányította fa párt rágalmazása, tekintélyének rombolása, a pártszervezetek, a pártházaik, más pártintézmények feldúlása, a párttagok megfélemlítése, üldözése és fizikai megsemmisítése), hogy ezután a szocializmus vezető nélkül maradt A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának határozata szervezeti és személyi kérdésekben A Központi Bizottság elhatá- ! Bizottság öt tagú titkárságát, rozta a párt vezető szerveinek j valamint öt tagú Központi El- megerősítését. Az ideiglenes i lenőrző Bizottságot. A vezető Központi Bizottságot 14 taggal, j ... - , ,, , az Intéző Bizottságot 2 taggal szen?eket u^onnan beválasztott kiegészítette. Az Intéző Bízott- j elvtársakkal kiegészítve, az ság mellett megszabott hatás-1 alább közölt összetételben erőkörrel létrehozta a Központi! sí tette meg: Az MSZMP Központi Bizottságának tagjai? a pártmunka azon gyengeségeiről | nyos folyóiratát: a Társadalmi sem, amelyek az általános fejlő- 1 Szemlét. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. Aczél György építőmunkás, vállalati igazgató, Apró Antal építőmunkás, iparügyi miniszter, Benke Valéria tanítónő, a Rádió alelnöke, Biszku Béla szerszámlakatos, pártmunkás, Cservenka Ferencné textilmunkás, pártmunkás, Dabronoki Gyula sütőipari munkás, vállalati igazgató, Dögéi Imre földműves, földművéjpsügyí miniszter. Fehér Lajos újságíró, pártmühkás, Fock Jenő műszerész, a SZOT titkára, Földes László asztalos, miniszterhelyettes, Friss István közgazdász, Gáspár Sándor autószerelő, a SZOT főtitkára. Gyenes Antal közgazdász, újságíró, Horváth Imre lakatos, külügyminiszter, Kádár János műszerész, miniszterelnök, Kállai Gyula újságíró, pártmunkás, Kiss Árpád mérnök, a Tervhivatal elnöke, Kiss Dezső szerszámlakatos, pártmunkás, Kiss Károly bőripari munkás, pártmunkás, K. Nagy Sándor kertész, a tűrkevei Harcos Tsz elnöke, Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, pártmunkás, Kossá István közlekedési alkalmazott, pénzügyminiszter. Köböl József műasztalos, pártmunkás, Major Tamás színművész, színházigazgató, Marosán György sütőipari munkás, államminiszter, Dr. Münnich Ferenc jogász, miniszterelnökhelyettes, Németh Károly húsipari munkás, pártmunkás, Nyers Rezső nyomdász, megbízott minisztériumi vezető Pothornyik József bányász, trösztigazgató, Révész Géza nemesfémipari munkás, altábornagy, Rónai Sándor kőműves, az országgyűlés elnöke, Sándor József szűcsipari munkás, pártmunkás, Sándor Kálmán kubikos, pártmunkás, Somogyi Miklós építőmunkás, a SZOT elnöke, Szurdi István textilmunkás, pártmunkás, Tömpe István kárpitossegéd, miniszterhelyettes, Úszta Gyula erdész, vezérőrnagy, Az Intéző Bizottság tagjai: Apró Antal Biszku Béla Fehér Lajos Kádár János Kállai Gyula Kiss Károly Marosán György dr. Münnich Ferenc Rónai Sándor Somogyi Miklós A Titkárság tagjai: Kádár János, a Központi Bizottság elnöke, Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára, • Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára, Kiss Károly, a Központi Bizottság titkára, Marosán György, a Központi Bizottság titkára. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai: Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás, Marőti Károly közlekedési alkalmazott, tanácselnök, Mózes Viktor szabósegéd, nyugdíjas, Dr. Nezvál Ferenc bőripari munkás, megbízott minisztériumi vezető, Péteri István textilmunkás, pártmunkás.
