Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

1957. március 39., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 I Magyar Négköztirsaság kormányának és a Szovielunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról.) felesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalis­ta világban szokásos, amikor „segélyt” adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti orszá­goknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdeké­ben, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár-in­ternacionalizmus nemes el­vei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népköztársa­sággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvití Iták a magyar—szovjet gazdasági kap­csolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése a fentiek sze­rint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsö­nös segítés elvei alapján fejlő­dik Ez az együttműködés nagy jelentőségű volt Magyaror­szág népgazdaságának fejlő­dése szempontjából, és meg­teremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország függet­lenné váljék az imperialis­ta államoktól. A kormányküldöttségek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti kereskedelmi kap­csolatok eredményesen fejlődtek, a kölcsönös áruszállításokról szóló éves és hosszúlejáratú egyezmé­nyek a’aoján. Az áruforgalom a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió kö­zött az utolsó nyolc év alatt több műit három és félszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság mint­hogy nem rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással, ny. rs- ,anyagszükségletének jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útján fedezd. így többek között a vasércből, nyersvasból, gyapotból, kőolajból, ólomból, nik­kelből, műtrágyagyártáshoz szük­séges alapanyagokból, épületfából és egyéb faanyagokból 1956-ban a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 %-a volt a nyersanyag, segédanyag és félkész- I gyártmány. Magyarország a Szov- 1 jetuniótól számos, népgazdasága számára fontos egyéb árut- kap, ideértve az ország számára szüksé­ges ioari berendezéseket is. A Szovjetunió a magyar ioar export- termékeinek nagy és állandó pia­ca. 1956-ban a Szovjetunióba irá­nyuló magyar kivitelnek hetven­két százaléka volt ipari készáru, i túlnyomó részben gépipari termék. 1 A magyar népgazdaság további fejlődésének ez fontos tényezője. A kormányküldöttségek meg- állaoitották, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti keres­kedelem jelenleg — mint koráb­ban is — világpiaci árakon bo­nyolódik ie. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköz­társaság gazdasági nehézségeinek leküzdését, teliesíti a magyar for- ; radalmi-m unkái panaszt kormány­nak azt a kérését, hogy 1957-ben [jelentősen növeli a nyersanyagok, ! félgyártmányok, berendezések és ! egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, va'aminit a | lakosság szükségleteinek kátóégíté- 1 sőre szükséges áruk szállítását. és a volt szovjet-magyar ve­gyestársaságok szovjet érdekelt­ségéért járó több mint egy mil­liárd forint összegben fennálló tartozást. * A fent említett célokból kiindul­va a Szovjetunió kormánya a Ma­gyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően-kész ar­ra, hogy jóindulatúan megvizsgál­ja egyes migyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejleszté­séhez szükséges gazdasági és mű­szaki segítség nyújtásának kérdé­seit. A feleik megbízták az illeté­kes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak e tárgyban tárgyalá­sokat és készítsenek megfelelő ja­vaslatokat. A kormányküldöttsé­gek megvizsgáltak és mindkét fél számára elői^yösen megoldottak a két ország közötti pénzügyi elszá­mol ásúktel kapcsolatos minden kérdést. A felek a többi között megállapí­tották, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rend­je mindkét ország számára köl­csönös előnyt biztosít. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködé­sének egyik legfontosabb formája a tudományos-, műszaki és terme­lési tapasztalatok kölc-önös és té­rítésmentes kicserélése, ami mind­két ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szüksé­gesnek tartják, hogy minden mó­don elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos­műszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a : Szovjetunió kormánya nagy je'en- 1 tőséget tulajdonit at atomenergia békés célokra való fe’használásá- nak, véleménycserét folytatott az e téren történő további fokozott e- gy ü tfcm űködésről. A Magyar Népköztársaság a továb­biakban is részt vesz az egyesített atom kutató intézet munkájában. A folyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak A Szovjetunió gazdasági és mű­szaki segítséget -nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-előfor­dulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszerek szállítása út­ján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió tovább­ra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atom­erőművek építésében és bizto­sítja ezeknek hasadó anyagok­kal való ellátását. A felek meg­egyeztek abban, hogy Magyar- ország uránérctermelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára, nem szükséges, igazsá­gos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés és a kölcsönös se­gítség kiszélesítése és megszilárdí­tása elősegíti az országok gazdasá­gi fejlődését és népeik életszínvo­nalának növelését, egyetértőn elha­tároznia, hogy minden erővél fej­leszti a szoros gazdasági együtt­működésit mind a Magyar Népköz- társasáig és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget tulaj­donít a kulturális együttműködésnek, többek között: negyszázötvenzer tonna búzát, kétszázezer tonna takarmány­gabonát, több mint egyegészketté tized millió tonna vasércet, százötvenezer tonna hengerelt­árut száztízezer tonna nyers vasat, ötszázezer tonna kokszot, 1.2 millió tonna szenet, küencszázezcr tonna kőolajat, négyszázezer köbméter fűré­sz"'»árut, nyolcezer tonna t**et, nyolcezer tonna alumíniumot rudakban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasatási cikkeket. Hétszázötvenezer tonna búza, százötvenezer tonna takar­mánygabona és egyéb áruk je­lentős részének szállítása 1957. i első felében megtörténik. i Mivel a hosszúié járatú egyezmé­nyek mindlkét ország gazdaságá­nak tervszerű fejlődésére kedvező hatással varrnak, a felek megálla- oodtafc abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytas­sanak az 1957. év foyiamén tár­gyalásokat az 1958—eö-«« évekre szőlő kölcsönös áruszállítási egyez­mény létesítése céljából. A szovjet kormány, hogy segít­séget nyújtson a Magyar Népköz­társaság kormányának a magyar | népgazdaság megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehe­tővé tegye az ország növekvő bel­ső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi for­galmából eredő fizetések egyensú­lyának biztosításót, és a lakosság életszínvonala emeléséit is, mert ennek fontos szerepe wain a magyar—szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának köl­csönös gazdagításéhoz. A magyar­országi ellenforradalom éppen e- zért riagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. • i A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősí­tése végett arra az egyöntetű vé­leményre jutottak, hoiey tovább­fejlesztik tudományos és kulturá­lis együttműködésüket az 1956. jú­nius 28-án Moszkváén a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szó-» cialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyez­mény alapján. A két küldöttség, miután meg­vitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezmé­nyeket kőt egyes állampolgár'ági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyúj­tásáról, vagyoni, nyugdíj és örö­kösödési ügyek rendezéséről, vala­mint a felek megegyezése alapján 'más kérdésekről. ez évben felhasználható hétszázötven millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Magyarországnak III. A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A hitelből kétszázmillió rubel sza­bad-deviza. A Szovjetunió a hiteit kedvezményes feltételekkel évi két százalékos kamat mellett nyújtja.; A hittó törlesztése az 1961. évben kezdődő tíz év alatt a Magyaréi'- j szag által általában exportált áruk i szállítása útján történik. A Szovjetunió a már koráb­ban nyújtott hitelek alapján ez évben további hetv®"ftt mi'iió rubel értékű árut szállít és negy­ven millió rubel összegű szabad­devizát ad át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország í057-ben összesen 875 millió ru­bel értékű árut és szabad devi­zát kap hitelbe a Szovjetunió­tól. A fent említett hittó áltál nem I fedezett szovjet szállítások ellen- j értékeként a Magyar Népköztár­saság 1957-ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikked­ből a többi között a kővetkező áru­kat szállítja: hajókat, úszó- és ki- kötődarukat, vasúti személykocsi­kat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hűtőbe­rendezéseket, varrógépeket, búto­rokat és más iparcikkeket, vala­mint bizonyos mezőgazdasági ter­mékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tar­tozás törlesztésére is és elen­gedte a magyar kormánynak ko­rábban Magyarország számára átadott volt német tulajdonért A két kormány véleménye sze­rint mindaddig, amíg a nyugati hatalmak fegy- ; most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország te­rületén való tartózkodásának té- vérkezési hajszát folytatnak, i pyét nacionalista hangulat kelté­makacsul elutasítják a ieszere- . sere használja ki, hogy a kispolgá- lésre, valamint a katonai töm- ; rí elemeket és a magyar dolgozók bök megszűntetésére és az euró- : legelmaradottabb rétegeit a Szov- pai kollektív biztonsági rend- | jelunió ellen uszítsa. A magyar szer kialakítására vonatkozó kormány kijelenti, hogy mindazok, javaslatokat, a szocialista tábor ajfcik szívükön viselik a pnoietáriá- orszáeai kötelesek minden in- , ^ és a népi Magyarország űgvét, tézkedést megtenni, bogy megő- j világosan látják, hogy a jelenlegi részek országaik dolgozóinak nemzetközi helyzetben a szocialista összes vívmányait, Európa és a országok dolgozói számára a leg- világ békéjét és biztonságát. A i fontosabb kérdés szocialista viv- Magyar Népköztársaság korma. I jnámytójk megvédésének biztosí- nya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja! és erősíti a varsói szerződést, f mely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperia­lista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szem­ben. Az ellenforradalmi propaganda tana. A Szovjet Hadsereg egységei­nek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden a^resz- szív kísérletének megfékezé­sére — amint ez a múlt év október-novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdésa nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták, és a zsoldjukbao álló nacionalista elemek szeret­nék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország né­peinek érdekében, a közöttük érvényben lévő megállapodás k alapján, úgy, ahogy azt bizton­ságuk és népeik békés építő munkájához szükséges feltéte­lek megteremtése megköveteli. A két kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzet­közi helyzetben, amikor fenn­áll az agresszív ész'kallanti tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Német- országot, és ott aktivizálják a revansra vágyó erőket, ami­kor az Amerikai Egyesült Ál­lamok és az északatlanti tömb más országai nagy lét­számú hadsereget és sok tá­maszpontot tartanak fenn a szocialista országok határai­nak közelében, valamint ak­namunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajlan­dók elindulni a leszerelés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ide'g- lenesen szovjet csapatok tar­tózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete ; teljes egészében védelmi jelle­gű, azt az északatlanti tömb ag- | resszív tevékenységének foko- i zódása, valamint az e tömbben ; résztvevő államok vészes fegy- . verkezési hajszája és más ka- , tonai intézkedései miatt kel- | lett megalakítani. | A két fél megegyezett, hogy i a közeljövőben tanácskozáso­kat folytat a szovjet csapa­tok magyarországi tartózko­dásának, létszáma és állomá­nya meghatározásának, vala­mint elhelyezésének kérdé­séről és e célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság terü­letén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyze­tét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, mi­után megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet parancso- lóan szükségessé teszi a szocia­lista tábor még szilárdabb ösz- szefogását. Az e tábor országai­ban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök ál­landóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállítsák , mindazokban az országokban, i ahol a proletáriátus kezébe vet- [te a hatalmat. Az imperialisták farra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szo­cialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tá- |bort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista ! kizsákmányolás alól való felsza­badulásért küzdő proletariátus 1 érdekeire, Az imperialista ál­lamok reakciós körei nem titkol­ják, hogy új hábo­rút készítenek elÖ a szabad népek, elsősorban a szocialista államok néoeí ellen. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom