Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. március 30., szombat ft Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak, katonai és légitámaszpontok rendszeré­vel kerítik be a szocialista tá­bor országait. Megalakították az egységes katonai parancsnoksá­got Európában (NATO) és Dél- kelet-Ázsiában (SEATO). Most azon kísérleteznek, hogy egy­séges parancsnokságot létesít­senek a közel és középkeleten is, hogy e térség országait be­vonják az imperialista hatal­mak agresszív terveibe, politi­kai és gazdasági rabságába döntsék őket. A népi demokratikus rend­szer fegyveres megdöntését célzó kísérlet Magyarorszá­gon, Anglia, Franciaország és Izrael agressziója Egyip­tom ellen, a közel- és közép­keleti népek nemzeti felsza­badító mozgalmának elnyo­mására. az arab népek gyar­mati leigázására és az ameri­kai monopolisták uralmának megteremtésére szolgáló hír­hedt „Eisenhower-doktrina” meghirdetése ismét arról ta­núskodik, hogy a népeknek szívós és mindennapi harcot kell vívniok a béke megőrzé­séért és megsziládításáért. A Szovjetunió kormánya megérti és osztja a magyar fél I aggodalmát Nyugat-Németor- ; szág új raf elf egy vérzésé miatt. A két kormány elítéli Nyugat-Né- ' metország felfegyverzését, a I militarista szellem újjáéleszté­sét, mert ez súlyosan veszélyez­teti az európai békét. A két kormány megállapítja, j hogy Nyugat-Németországnak a támadó jellegű atlanti tömbbe való bevonása és atomfegyve- jrekkel való ellátása súlyos aka­dályokat gördít Németország jelenlegi kettészakítottságának megszűntetése, a német egység helyreállítása elé. Egyben elis­merésüket fejezik ki azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a két német ál- ! lám közeledése végett kifejt, mert enélkül Németország egyesítése elképzelhetetlen. Franciaország, Belgium, Hol- j landia és a NATO-hoz tartozó más országok népeinek felhá­borodása, valamint Lengyelor- (szág, Csehszlovákia és a fasisz- j ta megszállás szörnyűségeit ol- j szenvedett más európai álla­mok népeinek jogos méltatlan- 1 kodása ellenére ma a NATO eu- |rópai parancsnokságába ugyan­azokat a hitlerista tábornoko­kat nevezik ki, akik nemrég véres gaztetteket követtek el : Európa országaiban. A történe- ! lem tanulságai úgy látszik nem I sokat használtak az imperialis- 1 ta államok vezető köreinek. zési hajsza megállítására, és a közvetlen háborús ve­szély elhárítására. A két kor­mányküldöttség közös meg­állapítása szerint az atom- és hidrogénfegyverek betiltása, az országok és elsősorban a nagyhatalmak fegyveres erői­nek és fegyverzetének csök­kentése, a külföldi államok területén lévő katonai tá­maszpontok felszámolása, va­lamint az európai kollektív biztonság rendszerének létre­hozása a béke megőrzésének és a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsola­tai megjavításának leghatha- tósabb eszközei. A Magyar Népköztársaság kormánya teljesen egyetért a Szovjetunió kor­mányának a leszerelés ügyében 1956. november 17-én tett nyilatkozatával. Az ebben foglalt javaslatok, megvalósítását alkalmasnakI tartja a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a fegyverke­A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a tárgyalások során történt sokoldalú véleménycsere hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti igaz barátság és együttműködés további megszilárdításához és fejlődéséhez a két ország népeinek érdekében, elősegíti a szocialista orszá­gok egységének megerősítését, a világ békéiének és bizton­ságának megszilárdítását. Moszkva, 1957 március 28. Kádár János TV. A, Bnlganyin a Magyar Forradalmi Munkás- a Szovjet Szocialista Köz- Paraszt Kormány elnöke. társaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke. Moszkva. (MTI) 1957. március 27—28-án tárgyalások folytak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségei között. A tár­gyalásokon resztvettek a Szov­jetunió Kommunista Pártja ré­széről: N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának & földes. titkára, továbbá N. A. Bulga- r „ , ... • A , , „ r .... urak hatalmat es alaaisaa a szooia­nym, G. M. Malenkov, A. I. Mi-, ■ , ... , ,. .. , ' „ í lusta tábor egyseget, Magyairorszá­brnti, M. A. Szuszlov, a Szov- ’ .. r~ . ... Kommunista Pórija Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról nökségének tagja és D. T. Sepi­I fészekké, az imperialista hűt-almak lov elvtárs, a Szovjetunió Kom- es*^évé vél‘ munista Pártja Elnökségének ozlassa­póttagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt részéről Kádár János elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának elnöke, továbbá Ap­ró Antal, Kállai Gyula és Kiss Károly elvtársak, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai. Az SZKP és az MSZMP kép­viselői megtárgyalták a nemzet­közi élet és a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseit, tájékoz­tatták egymást az SZKP és az MSZMP belső életéről, meg­egyeztek a két párt közötti vi­szony és együttműködés kiszéle­sítésének intézkedéseit illetően és véleménycserét folytattak a két pártot érdeklő más kérdé­sekben. A tárgyalások meleg ba­ráti légkörben, a teljes kölcsö­nös megértés és mindkét kül­döttség nézetének azonossága A második világháború folya­mán a szovjet hadsereg a hitleri hadak szétzúzásával felszabadí­totta Magyarországot az Idegen elnyomás alól. Magyarország a német habsburg-monarchia négy évszázados elnyomása és a fasiszta Horthy-rendszer 25 éves uralma után, amely az ország gazdasági és politikai életét a külföldi imperialista erők érde­keinek rendelte alá, elsőízben kapott nemzeti függetlenséget. A felszbadult magyar nép lerázta a népellenes fasiszta rendszert, megsemmisítette a tőkések és a földesurak hatalmát, népi demok­ratikus rendszert létesített és a szocialista építés útjára lépve, a Magyar Dolgozók Pártjának veze­tésévei, az élet minden területén nagy sikereket ért el. A népi demokratikus hatalom szellemében folytak le az összes átadta a földet a dolgozó parasat- meghatá/rozott kérdésekre vonat- Ságnak, a gyárakat és az uzeme- kozóan. két az egész nép tulajdonává tet­A tárgyalások résztvevői hang- j te, ezzel megszabadította a dolgo- «ú’yoztáik: \ zókat a kapitalista kizsákmányolás az imperialista körök az utób- szörnyűségeitől és széleskörű de bi időkben fokozták kísérletei- mtíteratikus jogokat biztosított a két a nemzetközi légkör megmé- dolgozó népnek. A népi hatalom tervezésére, hogy meghiúsítsák évei alatt a magyar ipái’ termelése a különböző politikai rendszerű több mint háromszorosára növeke- áUamok egymás közötti viszo- dett. Komoly lépések történtek a nyában megmutatkozott javu. mezőgazdaság szocialista átalaku­lást, és aláássák a szocialista lásának útján. Növekedett a laikos­országok együttműködését, A legkomolyabb provokációk e- gyilke az imperialisták által Ma­gyarországon szervezett ellenforra­dalmi támadás volt, A Szovjetunió Kommunista ság életszínvonala. Jelentősen fel- virágzott a formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar kultúra. Ugyanakkor a szocialista építés gyakorlatában a párt régi vezető­Pártja és a Magyar Szocialista 1 sége komoly hibákat követett el, Munkáspárt képviselői teljesen ami elégedetlenséget váltott ki a egyetértettek a Magyarországon párton belül és a párton kívül a 1956. október ^novemberében vég- , dolgozók kőiében. A magyar ellen­bement események jellegét illető-! forradalom népellenes restauráció en és azt úgy értékelték, mint el­lenforradalmi lázadást, amely a népi demokratikus rendszer meg­döntésére irányult Magyarorszá­gon és arra, hogy az országban céljából felhasználta ezt az elége­detlenséget. Igyekezett minden mó­don azt a népi demokratikus rend­szer ellen irányítaná, a rendszer vezető erejét, a munkásosztály pártját aláásni. A külföldi imperialista erők ál­tal uszított ellenforradalmi ösz- szeesküvők dühödt propagandát Indítottak és megkísérelték, hogy befeketítsék a népi demokra­tikus rendszert, gyalázzák Ma­gyarországon a szocialista építés eredményeit és azt az elvitat­hatatlan tényt, hogy éppen a népi demokratikus rendszer évei alatt ért el a történelem során eddig nem tapasztalt virágzást Magyarország népgazdasága és kultúrája, jelentősen javult a magyar dolgozók élete. A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége hangsúlyozta, hogy az összeesküvőknek . minde­nekelőtt azért sikerült elleni orr,a- j dalmi lázadást kdprovókálniok, j mert a Nagy—Losonczi áruló cso­port személyében szövetségeseik voltak az MDP köreiben, amely csoport már jóval az októberi ese- , ménvek előtt együttműködött az , eUenforradalmárokikal és emellett magát a szocializmus iránti hű­ségnyilatkozatokkal palástolta. ! Ez a csoport huzamos ideje be­lülről bomlasztotta a Magyar Dol- jgozók Pártját, aláásta'' sorainak I egységét, revizionista nézeteket terjesztett és nacionalista hangu­latot szított. A Nagy-Losonczi csoport párt­ellenes céljaira felhasználta azt, hogy a múltban elkövetett hi­bák következtében a Magyar Dolgozók Pártja soraiban nagy­számmal furakodtak be meg­alkuvó karrieristák, sőt a szo­cializmussal szemben ellenséges elemek. Ez a csoport felhasz­nálta továbbá a párttagok esz­mei és szervezeti összetartásá­nak és a pártfegyelemnek a meggyengülését. A pártmunka gyakorlatában nem fordítottak kellő figyelmet a sovi­niszta és nacionalista irányzatok elleni harcra, nem számoltak kellő mértékben azzal, hogy a reakciós Horthy-rendszer 25 év folyamán fasiszta ideológiát terjesztett és a revansizmus eszméit véste be a néptömegek tudatába. Nagy Imre és cinkosai a revizionisták szoká­sos útját tették meg. Eltérve a marxizmus—len inizmus elvedtől, | hamarosan az ellenforradalmi erők | nyílt támogatásának útjára sül­lyedtek és a reakció akaratának végrehajtóivá váltak. Az MSZMP küldöttsége rámutaJ J tott továbbá: 1 frakciók létezése a munkásosz­tály hatalmon lévő marxista-le- ; ninista pártjában, mint ezt a magyar tapasztalat is bizonyít- | ja, oda vezet, hogy a párt ellen harcoló opportunista frakciók, amelyek antimarxista, antileni- nista nézeteket vallanak, egybe­forrnak az ellenforradalommal és annak eszközévé válnak. Az SZKP küldöttsége teljes egyet­értését fejezte ki az MSZMP kül­döttségének álláspontjával. A magyar kormányt 1956. októ­ber-novemberében vezető Nagy Imire áruló politikája megtísttítot- ta az utat az ellenforradalomnak, Jés a fasiszta terror rombolásához vezetett. Az a veszély jött létre, hogy megsemmisülnek a magyar nép összes forradalma vívmányai, Miagy arorsz ágon pedig véres fa­siszta rendszer jön létre és az or­szág játékszerré válik az impe­rialista reakció kezében. Az országban kialakult nehéz viszonyok között a magyar nép egészséges erői konszolidálódtak, megalakították a forradalmi mun­kás-paraszt kormányt, és a Mlar j gyár Szocialista Munkáspárt veze­tésével határozott harcot folytat­tak az ellenforradalom ellen. A szovjet hadsereg, amely a magyar kormány f-lszabadításá- , ra lépett fel, segítette a magyar népet az ellenforradalmi erők szétzúzásában és a törvényes rend helyreállításában. A nem­zetközi kötelességét teljesítő szovjet hadsereg testvéri se­gítségével a magyar nép meg­védte országa nemzeti függet­lenségét és a népi demokratikus rendszer vívmányait. | Ilymódon útját állták annak a ve- ! szélynek, hogy Magyarország Eu­rópa kellős közepén egy agresszió tűzfészkévé és az imperialisták ka- : tanai támaszpontjává váltózzék.! Felszámolták azt a reális veszélyt, j , amely a szocialista országok népei- j nék életbevágó érdekeit és a világ 1 békéjét fenyegette. A Magyaror­szágon tartózkodó szovjet csapa­tok a jelen viszonyok között a ma­gyar nép szabadságát és független­ségét védelmező feladatokat lát­nak el a nemzetközi reakció ag­resszív terveivel szemben. A Szovjetuniónak a magyar nép megsegítésére irányuló intézkedé­sei egyöntetű támogatásra találtak a Kínai Kommunista Párt. a Bol­gár Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt és más kommu­nista és munkáspártok részéről, mint olyan intézkedések, amelyek megfelelnek a proletámemzetközi- ség érdekeinek, a szocializmus, a népek békéje és biztonsága ügyé­inek. Valamennyi országban a bé­kéért és a demokráciáért küzdő j körök egyre nagyobb és nagyobb részei helyeslik ezeket az intéake- I déseket. A magyarországi események megmutatták: az imperialista erők nem hagynak fel kísérle­teikkel, hogy bármilyen esz­közzel megbontsák a szocialis­ta tábor egységét, és ezzel meg­próbálják egyenkint szétzúzni a szocialista országokat, aláásni a szocialista világrendszert. Ezek az események újra megerő­sítették, hogy a szocialista országo­kon belül a burzsoázia megdöntése után sem szűnik meg az osztály­harc, hogy a hatalomból eltávolí­tott kizsákmányoló osztályok és lakájaik, szövetségben a külföldi imperialistákkal, felhasználva a proletárdiktatúra és a pártvezetés bármilyen meggyengülését, tevé­kenyen harcolnak a népi demokra­tikus rendszer ellen, saját népük ellen, a kapitalisták és a földes­urak hatalmának visszaállításáért. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor dol­gozóinak érdeke a béke biztosítá­sának, a népek biztonságának, a szocializmus győzelmének érdeke határozottan megköveteld a népi demokratikus rendszer állhatatos továbbszálárdítását. Ennek a rend­szernek erélyes védelmezése az imperialisták és a belső ellenfor­radalmi erők minden mesterkedé­sével szemben: megköveteli a for­radalmi éberség állandó fokozását. Az ellenforradalom szétzúzása Magyarországon megsemmisítő csapást mért a szocializmus orszá­gaiban létező szocialista-ellenes erőkre és külföldi imperialista pártfogóikra: mindazokra akik a népi demokratikus rendszer a’á- ásásóna és megsemmisító-tóre töre- (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom