Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-08 / 32. szám
1957. február 8., péntek Becsületes dolgozókat a munkástanácsokba Az egész országban ismert megyénk legszebb kutatóintézete, a Szarvasi Rizstermelési Kutató Intézet. A mezőgazdaság további fejlesztése szempontjából munkája nagy jelentőséggel bir. Az eredményes kutatómunka azonban nyugodt légkört, terv- szerűséget igényel. Az intézet tervszerű, nyugodt munkáját az októberi események megzavarták. Már október 23-át megelőzően is furcsa jelenségek voltak az intézetben. Az országosan megindult helytelen elvi viták az intézeten belül is úrrá lettek. Kezdődtek a végnélküli nyugati kutatási eredmények agyondí- csérése, ugyanakkor a Szovjetunió és a népi demokratikus országok vívmányainak lekicsinylése, kigúnyolása. A végnélküli elvtelen viták eredményeképpen régi és új értelmiségiek, kutatók és agro- nómusok szembe kerültek egymással, egy-két hónap alatt a csendes intézet olyanná lett, mint a felbolygatott méhkas. Az októberi események során az intézetben lévő ellenforradalmi elemek itt is előléptek. Az intézetben és az intézethez tartozó bikazugi gazdaságban létrehozták saját soraikból a munkástanácsokat. Az intézetben a tanács munkája nem volt hosszú életű. Pár napos működése során, szinte már úgy látszott, hogy az intézet egész munkáját anarchiába fullasztja, amikor a párttagok és az intézet becsű-1 letes kutatói összefogva meg-1 szüntették az intézetben a ( munkástanácsot. Addig, amíg az intézetben — a kormány határozatának megfelelően — sikerült ezt a kétségkívül nehéz problémát megoldani, a gazdaságban napjainkban is a magát munkástanácsnak nevező szervben működő ellenforradalmi elemek a virágzó kort élik. Érdemes közelebbről megnézni, kik is működnek többek között a bikazugi gazdaság munkástanácsában ? A munkástanács élén Szelényi Tibor működik. Közismerten azok közé tartozik, akik magukat munkásnak álcázva, évek óta forralja bosszúját a proletár- diktatúra ellen. Most fenn' érzi magát. Jelenleg féligmeddig függetlenítettként működik. A volt szolgabíró terv vele kapcsolatban az, hogy Demeter István,, elismerten jó szakképzett kertész helyét foglalja majd el. Már papiron mellette is dolgozik. De folytassuk tovább a sort: agyar Gábor a közismert szarvasi kulák ess^netéje szintén a munkástanácson belül küzd apja utáni hagyatéka visszaszerzéséért. Ugyancsak megtalálható a tanácsban Nagy volt uradalmi béresgazda is, aki reméli, hogy most elérkezett az idő, hogy .bátor kiállással'’ megteremtse az előfeltételt légi funkciójának visszaszerzésére. A munkástanács tagjai túlnyomórészt, becsületes emberekből tevődnek össze, igaz, hogy még ma a hangadók a fentebb említettek. Jó lenne, ha a bikazugi gazdaság becsületes munkásai összefognának a gazdaság jóérzésű dolgozóival és ezeket a szélhámosokat, akiknek a munVince kástanácsokban. de ténykedésük alapján még a gazdaságban sincs semmi keresnivalójuk, mielőbb kiebrudalnák. Akkor nem fordulna elő, hogy Szűcs Jánost, aki ÜB-elnök volt, csak azért, mert mozgalmi munkát végzett és kommunista volt, az utcára dobták. Vagy Sechna Máriát, aki nyomorék, csak azért bocsájtsák el, mert párttag. A kommunistáknak és becsületes pártonkívülieknek ehhez megvan az erejük, éljenek vele. Termővé vált a szik SZARVASON Szarvas egyik legnagyobb szikes területe: Káka. 1949 előtt ezen a területen pusztaság volt. „Virágzott a szik“. 1949-ben fordulat következett be. Gépekkel indultak a szik ellen. Az össze-vissza repedezett talajt javították. A fáradságos munka eredménnyel végződött. Megalakult a Szarvasi Rizstermelő Állami Gazdaság 6140 kai. hold földöm. Azóta sok munkáskéz és gép készítette az öntözőrendszer tervének egy részét. Az eddig szánté terméketlen földön a Körös vizével bő rizs’.érméseket takarítanak be. Ha megnézzük a gazdaság termésadatait, azt látjuk, hogy 1949. előtt ezen a részen 3—5 mázsa búzatermés volt. Most pedig 12 mázsás termést takarítottak be átlagban kát. holdanként. így volt ez a múlt évben is. Rizstermesztésről ezelőtt itt nem beszélhettünk. Az elmúlt évben pedig 11 mázsa rizs termett kát. hold énként. Vetésforgó-tervet készítették. Tovább építik az öntözőrendszert. Eddig 3350 kát. hold van öntözésre előkészítve Az öntözött táblákon halte- nyésztésael kísérleteznek. A gazdaságnak érdekes adatai vannak errevonalkozóan. Ezek a számok igazodjék a jövedelmezőség emelésének újabb lehetőségeit. A gazdaság vezetősége kísérleti parcellákat áMott be. Ahol a rizstáblákat le tudták zárni, ott kát. holdanként 150 kilogramm húsgyai a- podás- értek ed. Azokon a táblákon, amelyeknek a lezárását nem végezték el. csupán 30 kilogramm volt a többlet. A lecsapolásnál megszöktek a halak * „dögös esagazdaságot. A gazdaság talaján a kender nem ad olyan bő termést, mint például a szálas takarmány. Ebben az évben változtattak ezen a központi merevségen. Az idei tervet a gazdaság vezetősége készítette el úgy, ahogyan hat év tapasztalata előírta. Áldatlan állapotokat akarnak megszüntetni. A gazdaság megosztottságát — a majorság területén építés alatt lévő iroda elkészítésével — megszüntetik. A gazdaság központi irodája eddig Szarvason volt, a tényleges munkahelytől 8—10 kilométeres távolságra. Épülőben van egy korszerű üzemi konyha is. Ahhoz viszont, hogy mindent, ami eme az évre terv, megvalósítsanak, segítségre van szükségük, tégla, mész, cement tetőanyagok kellenek. Ezeket pedig csak a központi készletekből lehet febrzónae betegséggel szemben ellenálló fajták kitenyésztésére irányul. A gazdaság ezen a téren jó eredményeket ért el. A betegséggel szemben legjobban ellenálló fajtákkal rendelkeznek országos viszonylatban. Ezenkívül kísérleteznek az öntözéses kukorícatermesz- té»el is. Az elért eredmények csak kezdeti sikerek. Ezeken az eredményeken még lehetne javítani. A gazdaság jó munkásgárdá- ja is ezt teszi. Rövid ott tartózkodásunk alatt azt állapítottuk meg, hogy komoly tapasztalattal rendelkező embert < dolgoznak a gazdaságban. Ezek az emberek nem engednek teret a szóbeszédnek. A végleges munkás- ttinácsba is csak ilyen embereket választottak. Az oda befurakodó személyektől a munkástanács magát megtisztította. Ha az eddig tapasztalt meggor.- doltságot vezérfonalként tekint deani. Az épületek tervezése és építése mellett a gazdaság vezetősége mindent elkövet • rizs és egyéb növények terméshozamának emelésére. A helyi adottságoknak legjobban megfelelő növényiről toza- tok felkutatását tartják legfonto- Sifbbnata. Éhre a célra a gazdaságnak 450 kát. hold kísérleti telepe van. A rizstenneaz’ée kísérlete a a gazdaság minden dolgozója, akkor sikeres munkát végeznek. A gazdaságuk jövedelmezőbbé váll 4. A kormány támogatja a gazdaság dolgozóit, a megélhetöségi tehetőség és a munkakedv fokozásában. Ezt szolgálja az új bér- es árrendszer megteremtése. Ez az intézkedés az egész gazdaság dol- goaóiL megelégedéssel tölti el <!• bizakodóan néznek a maguk * -ai teremtett jobb élet felé. tornán" keresztül « Körösbe. e O ® A. Szarvasi Tessedik Sámuel Technikumban 1957 február f-£n megkezdték a tanítást A gazdaság vezetősége többször kérte felettes hatóságát, járuljon hozzá ötezer forintos beruházási összeggel a dögös-csatorna dróthálóval való lezárásához. Kérésük, csak kérés maradt, A megvalósításra engedélyt nem kaptak. Az igazgatóság úgy határozott, hogy minden táblát külön-fkülön kell lezárni. Ezeknek a lázároknak az előállítási költsége magasabb, mint az egy helyen megépítendő lezáróé. Számtalan hiba volt az elmúlt években, mely a túlzott központi irányításból adódott. Például kender termesztésre is kötelezték • Aa Intézel 140 tanulója közül eaázharmincöten jelentkeztek tanulmányaik folytatására. A diákok »okolták a héthetes kény szerszünetet. Ezt igazolják Oláh Mihály es Ónodi János almáskamarást tanulók is, »kik hétfő helyett mái pénteken *z intézetbe érkeztek. A diákok hangulata, tanulási kedve jó. Ezt a kedvet vsak fokozni tudná a Békés megyei TÜZÉP, ha a megígért száz mazsu koksz* ná. Az intézet neveiéi újra megalakították a 22 tagú szimfonikus zenekart. Egy hónap múlva Szarvason önálló műsorral lépnek a zenekedvelő közönség elé. szarvasi Táncsics Tsz-ben nem állt le a munka októberben. A tagság kitartott a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A tsz 239 tagjából huszonkilencen léptek ki. A kilépőket Valas- tyán Sámuel szervezte, áki a Békéscsabai Magasépítő Vállalat egyik dolgozója. Valastyán ezt társadalmi munkának „vélte". Megfélemlítette a tsz tagságát; Többször hangoztatta, hogy aki nem lép ki, annak éjszaka kövekkel beveri az ablakát. Valastyán feladata az lehetett: a félemlí- téstől kezdve mindent kövessen el a Táncsics Tsz megbontására. Amikor társai gondolták, hogy a tagság jól elő van készítve a szétugrásra, akkor a régi tulajdonosok, Tóth Mátyás, Kovács Mátyás, Jánovszki Mihály, Gyuris Pál és még a többiek megjelentek a Pribelsziká- téle tanyán, ahol éppen 140 tsz-tag ebédelt. ^ z „oei juss" tulajdonosai nyilván többet akartak annál a hebegés*) BÉKÉS MEGYEI NÉPÉJSAG Megállták ítél, mini, aminek a 140 tsz-tag f tiltaná- .ja volt. Mint haramiák akartak megjelenni, de amikor látták a tagság egységét, „inukba szállt a bátorság“. A 140 ember nyugodtan ebédelt tovább, nem zavartatták magúkat. Megmondták röviden a Tóth-féléknek, várják meg a törvényes rendelkezéseket, de mégegy- *zer ne jöjjenek ki, mert akkor komolyabb fogadtatásban részesítik őket; Valaslyánék jól tudták, hogy kik azok, akik összetartják a tsz tagságát. Nyíltan beszéltek arról, hogy Hobel, Sechna és Oroszki tagoltat „kd kellene nyírni" és akkor megtörne a jég, a tsz-tagróg majdnem fele kommunista. Ezek az emberek nehézséget nem ismerték. A legnehezebb napokban is megtalálták a pártmunkát. Ennek volt köszönhető, hogy a tagság tisztán látott. A rémhír- terjesztők hazugságainak nem ültek fel; A párt élt és dolgozott. Jelenleg folyamatban van az MSZMP szervezése Eddig 73 tag jelentkezett felvételre. helyüket Sajnos, volt 28 olyan tsz-tag, akik jobban hittékValastyánnak és társának, mint a párt felvilágosító munkájának; Ezek az emberek nem élezték, hogy a tsz tagsága erős és nem lehet Őket a területükről kimarni, mint ahogyan Já- novszkiék szerették volna. * zon a közgyűlésen, ahol a tagság döntött a kilépők elszámolásáról, jó hangulat volt. A tagság látta, hogy a kilépők szívesen visszamaradnának, de akkor nem mertek szólni.- „Csak nem Járatják le magukat“ —• gondolták. Ma pedig az a hír járja róluk, hogy valamilyen társulást hoznak létre és közösen fognak dolgozni. Ezek az emberek ne szégyeijék felvetni a „Táncsics“ Tsz vezetősége felé, hogy rosszul cselekedtek. Ha már egyszer társulást akarnak létrehozni, miéit nem a tsz-be mennek vissza az egység teljes helyreállítására? <Y kormány mezőgazdasági politikája a jövőben jobban segíti a közös gazdaságokat, mint eddig, a nagyüzemi termelés kibővítésében. Edchg számos intézkedést adtak ki. így például lehetővé tették, hogy a tsz-ek saját erőgépeket, vontatókat, tehergépkocsikat és Wipponokat vásárolhatnak; Ezzel a lehetőséggel a Táncsics tagsage élni akar. Két traktort, egy Zetorí munkagépekkel és egy Wippont szeretnének beszerezni. Erősödni akarnak. Terveik vannak. Ezek a tervek mind azért kovácsol ód tak össze a közgyűléseken, hogy az idén és jövőre még többéi osszanak egy-egy munkaegységre, mint az elmúlt években. Ezért készíti a megválasztott hetesbizottság a tsz saját alapszabályát is. A tagok azt akarják, hogy a szarvasi Táncsics Tsz továbbra is erős maradjon, régi hírneve jó munkájukkal szilárduljon. Többet, jobbat ákarnak termelni, hogy jusson a városnak — és maradjon a tagságnak is. Tervük valéravá! táróra mozgósítják az egész tagságot. A Táncsicsban minden tag tudja, hogy az egyéni érdek elválaszthatatlan a közös ügyétől. Ezt szem- előtt tartva akarnak dolgozni, mert csas így lesz erős. egységes, gazdag a szövetkezetük.
