Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-08 / 32. szám

■ 1057. február 8,, péntek Szarvasi melléklet Beszélgetés a tanács vázéival A napokban beszélgettünk a Szarvasi Községi Tanács vezetői­vel a lakosságot érdeklő néhány kérdésről. Sok jó elgondolás fog­lalkoztatja a tanács vezetőit, azért, hogy a lakosság gondjain, bajain segítsenek. Az ilyen gondok meg­oldásának egyike a lakáskérdés. Mint sok más községben, itt is komoly gondot jelent a lakáshi­ány megoldása. Az elmúlt evek­ben történtek intézkedések a la­káshiány elhárítására, de a lakás­gond továbbra is gond maradt. A tanács vezetői minden lehetőséget kihasznlának, hogy a jogos igénye­ket mielőbb kielégítsék. Ezt szol­gálja a volt MDP székház átala­kítása is, melvet az MSZMP in­téző bizottsága bocsájtott a tanács rendelkezésére. Ebben az épület­ben az átalakítási munkák elvég­zésével hat család jut megfelelő otthonhoz. | Tűzifa Bár az elmúlt napokban az év­szakhoz képest enyhe volt az idő­járás, de ettől eltekintve mégis csak tél van. Az ellenforradalom következtében Szarvason is tüzelő- anytaighiány volt. Ez nagy gondot okozott azoknak a dolgozóknak, a- kiik a nyár folyamán nem tudták beszerezni tüzelőanyag szükségle­tüket. A tanács vezetői a dolgozók téli tüzelőgond jajnak enyhítése céljából elhatározták, hogy a köz­ség belterületén a járda szegélyek­nél lévő kiöregedett fákat kisze­detik és a lakosság rendelkezésére bocsójtják. A fák kitermelése ré­sziből történt, úgy, hogy egy-egy család meghatározott famennyisé­get kapott. Ezáltal sclk dolgozó ju­tott tűzifához. A kitermelésből a tanácsot illető részt, körülbelül 12 vagont kitevő famennyiséget a ta­nács, a Tüzépem keresztül a lakos­ság rendelkezésére bocsáj tóttá. Ezzel az intézkedéssel nagymér­tékben enyhült a lakosság tüzelő- ellátásának gondja. A tanács veze­tői gondoltak arra is, hogy a ki­termelt fák helyére fiatal fák ke­rüljenek. Elmondották, hogy — miár rendelkezésűikre áll az ia fa­mennyiség a község faiskolájából és az erdőgazdaságtól, ami ahhoz szükséges hogy a kitermelt fát pótolják. A kiültetésre kerülő fák többsége a szarvasiak által kedvelt gömb-akácfa lesz. — Ez az elgon­dolás helyes, mert a fásítás nem­csak széppé, vonzóbbá teszi a köz­séget, hanem munkalehetőséget is jelent a koratavaszi időben. Lesz-e munkanélküliség? A községben számottevő mun­kanélküli nincs. Egynéhány ember az, aki tudomásunk szerint mun­ka nélkül van. A VB legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel és a VB egyik tagját megbízták, hogy esetleg munkanélkülivé vált Lakáskérdésről Tüzelőről M unkané! k ülisé gröl Adó fizetésről Járdaépítésről dolgozók ügyével foglalkoz­zon. A tanács vezetőinek figyelmét a munka lehetőségének megteremtése sem kerülte el. Arra törekszenek, hogy megteremtsék a pénzügyi feltételét annak, hogy a község területén szükségessé vált csatornázási munkák, védőtöltések javítása megindítható legyen. Ha ez a tervük sikerül, a községben nem lesz munkanélküli. Az adófizetés Ezen a téren nincs minden rendben. Az 1956. év negyedik ne­gyedévének csak 33 százalékát fi­zették be. Az adófizetési késede­lem gátolja a községfej lesatéssel kapcsolatos elgondolások megvaló­sítását. Ezért a községi tanács vég­rehajtó bizottsága úgy határozott, hogy felkeresi az adóhátralékoso­kat és felszólítja őket állampolgá­ri kötelességük teljesítésére. A község vezetőivel történt be­szélgetés során szóba került aiz el­múlt év során betervezett „zöld-pázsit" járda építése Elmondották, hogy — az építés­hez szükséges betonjárda pallóból 9200 darab már a tanács rendel­kezésére áll. Azt várják, hogy az idő megjavuljon és hozzáfogjanak a járda építéséhez. Ez a járdaépí­tés azért is fontos — nem beszélve arról, hogy mennyire várják —, mert ez köti össze a zöldpázsitot a község központjával. A szarvasi vadászok vacsoráján voltunk vendégek- EGÉSZSÉGÉRE MINDENKINEK! Vidám a hangulat, baráti poharazás közben megszámlálhatatlan vadászélmény kerül terítékre. Vadászélmény? Az bizony, hiszen a szarvasi vadásztársaság hagyományos vacsoráját látogattuk meg, a- hol — mint azt képünk is bizonyítja — jó bor mellett jó a vadá­szok kedve. Petrás bácsi, a vadászok egyik „veteránja“ már az üveggel koc­cintott az előbb, de azért nincs semmi baij, egy vérbeli vadászt soha nem terít le egy-két liter jó homoki. Vidám dallikózás közben telik az est, fehér asztal mellett, bará­tiam.. Mondja akárki, hogy rossz do­log vadásznak lenni! Petrás bácsi is már évék óta tagja a vadásztár­Egy-egy izgalmas, vagy nagy derültséget keltő élmény után felemelkednek a poharak: — Egészségére! Egészségünkre, barátaim!... A társaság elnöksége együtt ül, igaz most nem hivatalos dolgok­ról beszél Frankó András, Gráfik Pál, Csasztvao Pál, Fazekas Imre, K-limaj János és Kocsa János, — hanem inkább arról esik szó, hogy miért is viam az, hogy jobb a bor, mint a víz?!... Egy szó inkább, mint száz, mi is ezt mondjuk és kívánjuk: — Egészségükre, sokáig! dl u tagijai. perzsa erfifik házában A BÉKÉSSZENTANDRÁSI Sző­nyegszövő Üzem, igen hosszú múlt­ra tekint vissza. 1924-ben alapítot­ták az üzemet, s részvénytársaság I kezelésébe került. A részvénytár­saság rövid fennállása után nem bírta a rezsiköltséget, rövid idő alatt tönkrement. 1933-ban állami bérleménybe ment át Klein Ödön kezébe. 1941-ig, a Horthy-fasiszta zsidótörvények bejöveteléig Klein volt a gazda. A felszabadulás után, 1948-ban az üzemet államosították. Nyolc­van munkással dolgozott. Az üzem perzsa és torontáli szőnyegeket ké­szített — áruit belföldön értékesí­tette. 1952-ben megindult az ex­portszállítás. Mind jobban és többre emelkedett a külföldi meg­rendelés. A perzsát leginkább: Hollandia, Franciaország, Olaszor­szág, a torontálit a Skandináv ál­lamok igénylik. Az árukat a kül­földi ATEX-en keresztül szállít­ják. A gyár egyik legrégibb oszlo­pos tagja Szabados György elv- társ, a szövetkezet jelenlegi elnö­ke. Öröm hallgatni az elmúlt esz­tendő eredményeit, ötszáznyolc- vankétezer forint évi tiszta jöve­delem. Havonként: 1500 négyzet- méter torontáli, 250 négyzetméter perzsaszőnyeg. A háziipari szövet­kezetnek jelenleg 372 tagja van. Az októberi események után har­minccal növekedett a munkáslét­szám. SZABADOS GYÖRGY elvtár­sat kértük meg, mutassa meg az országoshírű üzemet. Halk zsongás. Leányok csicser­gése. A gépek időközi zörgése jel- lemzi a nagy termet. Hirtelen el­homályosult előttem minden, a sok gép, és a sok szép készülőben lévő szőnyeg látására. Teli jókedv­vel, erővel, ügyes leánykezek munkája által készül a magyar szőnyeg, s ki tudja hány elkészí­tett szőnyeget tapos Párizsban egy autógyáros, vagy éppen Olasz­országban egy miniszterelnök. Mi egyszerű emberek fel tudjuk fed­ni magunknak e szorgos kezek munkáját, aligha tudják ők, hi­szen „jólétre születtek“. Minden­esetre exportra szükség volt min­dig, s a jövedelmezőség szempont­jából méginkább o jövőben. Nagyszerű látvány a kész sző­nyegek szobáját látni. Változatos színek, örökszép formás minták, mind a szövetkezet hírességét öregbítik. Szabados elvtárs meg van elé­gedve a dolgozók munkájával, hi­szen a munkát eredmény dicséri. Egy a hiba — ahogy ő mondja — a fizetés, s méginkább az iro­dai dolgozók keresete nagyon gyenge: 800—900 forint. Ezen kel­lene az illetékeseknek segíteni. Az adózás (forgalmiadó) megszün­tetésével még jövedelmezőbbé válna az üzem. Miéit nem lehet egyforma egy háziipari szövetke­zet, egy kézműipari vállalattal? Ezt kérdezi mindenki. Ha a fonál kilogrammját nem 21 százalékos adóval kapnánk — mondotta Sza­bados elvtárs, *-* hanem adó nél­kül, nem lenne egy négyzetméter perzsaszőnyeg ára 1430 forint, s egy négyzetméter torontáli sző­nyegé 217 forint. Ha kisebb a négyzetméterenkénti ár, a magyar dolgozók is tudnának vásárolni belőle. HAT ÓRA. Vége a munkának. A leányok öltözködnek és készü­lőbe vannak. A napi munka után hazamennek a híres perzsa és to­rontáli szőnyegek mesterei, akiket álmuk visszahoz a géphez, a sok­sok kis minta, a könnyű gyapjú- fonalak illatához. Szarvason mit mennyiért lehet kapni Tojás darabja Burgonya Sárgarépa Gyökér Vöröshagyma Zeller Alma Savanyított káposzta 7. Karalábé Fejeskáposzta Torma 1.50 Ft 3.50 Ft/kg 3.— ii 6.— H 8.— » 7.— ff !—8.— 99 ta 7.— 99 3.— 99 4.— 99 20.— *» Szarvasi anyakönyvi hírek Születések: Németh Béla és Mená- rik Judit fia Béla, Pálkó Béla és Pál- kó Anna leánya Éva Anna, Roszik György és Viszkok Judit leánya Er­zsébet, Kriska Mihály és Komár Ju­dit fia Miklós György, Behan Pál és Magyar Zsuzsanna leánya Mária, Sápszki János és Pleskó Zsuzsanna leánya Zsuzsanna Julianna, Gáspár János és Borbély Erzsébet leánya Eri­ka Éva, Glózik István és Skorka An­na leánya Judit Anna, Janurik And­rás és I^yszik Mária leánya Mária, Kondacs János és Paraszt Mária fia János, Litavecz Mihály és Bencsik Jo­lán fia János, Roszik János és Pri- belszki Mária fia György, Tóth And­rás és Kovács Ilona leánya Ágnes Ilona, Bakula Pál és Szilágyi Zsuzsan­na leánya Katalin, Gyurik Pál és András Judit leánya Mária, Snajder Pál és András Anna leánya Anna, Hiicz Károly és Jánosik Györgyike leánya Klára, Kepenyes Mihály és Peres Mária fia Mihály, Valastyán István és Bakula Zsuzsanna leánya Zsuzsanna, Laurlk János és Gyurik Julianna fia József Pál, Tusjak Mi­hály és Hajdú Ildikó Mária fia Ta­más Mihály, Jónás Sándor és Tóth Irén fia István, Kunstár Mária és Kondacs Erzsébet fia Béla Márton, Bohrát Miklós és Filyó Mária leánya Mária, Bencsik Imre és Béreesi Ju­dit fia Imre László, Kasik Mihály és Csonka Erzsébet fia László, Filó Já­nos és Tóth Zsuzsanna fia János. Bohnyat Pál és Kepenyes Erzsébet leánya Éva Erzsébet, Ocskó Péter éa Szirony Erzsébet leánya Éva Edit; Rácz Károly és Székely Mária leánya Mária Anna, Lustyik János és Palics- ka Zsuzsanna leánya Zsuzsanna. Házasságkötések: Timár Lajos Mi­hály és Mészáros Etelka, Tóth István és Kőfalvi Anna, Rónyai Lajos Géza és Bencsik Judit, Kovács József éfi Rab Julianna, Pleskó Mihály és Si- molya Márta, Dékány Lajos és Ro­szik Mária, Nagy József és Adamik Mária, Jánovszki György és Zsigmond Zsuzsanna, Udvardy Endre és Lohr Gizella Mária, Vigh László és Filyó Erzsébet Mária, Szebegyinszki Pál éa Kriklák Juditj Halálozások: Farkas Károly 71 éves; Schmidt Jánosné Böhler Magdolna 68 éves, Gyekiczki Pálné Keresztursz- ki Erzsébet 85 éves, Semetka Sámuel- né Borgulya Judit 78 éves, Zima Mi- hályné Mrsan Erzsébet 61 éves, Bá­rány Pálné Makan Zsuzsanna 81 éves, | Dudás János 79 éves, Gombár Zsu- ! zsanna 83 éves, Uhljar András 75 j éves, Majoros Ferencné Neuman I Etelka 94 éves, Pálinkás Mihályné | Mihálik Mária 78 éves, Tusjak János | 62 éves, Nagy Elekné Krátki Anna 82 I éves, Erdélyi János 54 éves, Kollár | Erzsébet 77éves, Pásztó Mihály 71 j éves, Bárány György 74 éves, Palyov I András 80 éves, Komár Pálné Blaskó Karolina 73 éves, Klíma j György né i Kunstár Zsuzsanna 91 éves, Rohoska 1 Jenó' 74 éves, Komár Pál 70 éves. BÉKÉS MEGYEI NÉPtUSAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom