Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
1AS7. január S., csütörtök Békés megyei Népújság S inai állásfoglalás (Folytatás a 2. oldaltól.) Nagy Októberi Forradalom folytatásának tekintik.“ Azon marxista—leninista út védelme, amelyet az októberi forradalom nyitott meg, különösen nagy jelentőségű a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az imperialisták, miközben azon törekvésükről nyilatkoznak, hogy „megváltoztassák a kommunista világ jellegét“, a forradalomnak éppen ezt az útját akarják megváltoztatni. Az utóbbi néhány tíz év aiatt valamennyi revizionista nézet, amelyet a revizionisták a j marxizmus—leninizmus tekintetében kifejtettek valamennyi ' jobboldali—opportunista eszme, a- melyet terjesztettek, éppen arra irányult, hogy letaszítsanak erről, a proletariátus felszabadítása számára kötelező útról. Valamennyi kommunista feladata abban áll, hogy tömörítse a proletariátust, tömörítse a néptömegeket, határozottan visszaverje az imperialistáknak a szocialista világ elleni veszett támadását és határozottan előre haladjon az októberi forradalom megnyitotta úton. nem ellenségek ! mint Sztálin. Miért vetődtek fel Sztálin hibái? Az emberek ezt kérdezik: mivel a szovjetunióbeli forradalom és építés alapvető útja helyes, miért merültek fel Sztálin hibái? Az áprilisi cikkben már megvitattuk ezt a kérdést. Azonban a kelet-európai helyzet legutóbbi fejlődése és más ezzel kapcsolatos körülmények folytán a Sztálin hibáinak helyess értelmezéséről és e hibákhoz való helyes közeledésről szóló kérdés már komoly problémává vált, amely befolyást gyakorol sok ország kommunista pártjának belső fejlődésére és a különböző orszáeok kommunista pártjainak felzárkózottságára; komoly kérdés lett, amely befolyást gyakorol a világkommunizmus erőinek az imperializmus ellen ví_ vott általános harcára. Ezért merült fel az a szükségszerűség, hogy állásfoglalásunk bizonyos további magyarázataival szolgáljunk e kérdésben. Sztálinnak nagy érdemei vannak a Szovjetunió fejlesztésében és a nemzetközi kommunista mozgalom fejlesztésében. Sztálin azonban bizonyos komoly hibákat követett el a Szovjetunió bel- és külpolitikájában egyaránt — folytatódik a mostani cikk. — Sztálinnak az önkényesketiésen alapuló munkamódszerei bizonyos mértékben károkat okoztak a pártélet és az állami vezetés demokratikus centralizmusának elvében a Szovjetunióban, bizonyos részben megsértették a szocialista törvényességet. Mivel Sztálin sok munkaterületein komolyan elszakadt a tömegektől, személyesen hozott döntéseket sok fontos irányelvben, elkerülhetetlenül komoly hibákat követett el. E hibák különösen szembeszökően mutatkoztak meg az ellenforradalom felszámolásának kérdésében, valamint egyes államokkal való kapcsolatok kérdésében. Sztálin a testvéri országokhoz és a testvéri pártokhoz való viszony terén egészében véve az internacionalizmus álláspontját foglalta ei és előmozdította a különböző országok népeinek harcát, valamint a szocialista tábor fejlődését, azonban egyes konkrét kérdések megoldásánál a nagyhatalmi sovinizmus oldalára hajlott, hiányzott belőle az egyenjogúság szelleme, ezenfelül még kevésbé igyekezett a hivatásos funkcionáriusok széles tömegét a szerénység szellemében nevelni, néha még helytelenül bele is avatkozott egyes testvéri országok és testvéri pártok beliigyeibe, ami számos komoly következménnyel járt. Hogyan kell magyarázni Sztálin eme komoly hibáit? Milyen kapcsolat állt fenn e hibák és a Szovjetunió szocialista rendszere közt? lamdó győzelmek és dicshimnuszok, s gondolkodásmódszereiben részben — de komoly mértékben — eltávolodott a dialektikus materializmustól, s a szubjektivizmus hibájába esett. Az SZKP harcol Sztálin hibáinak kijavításáért A Szovjetunió Kommunista Pártja már lépéseket tett Sztálin hibáinak kijavítására, e hibák következményeinek megszüntetésére és ezen a téren sikereket ér el. A marxisták—leninistáik és a kommunizmus ügyével rokonszenvező emberek világszerte támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártjának a hibák kijavítására tett erőfeszítéseit. Azt kívánják, hogy a szovjet elvtársak erőfeszítéseit teljes siker koronázza. Egészen világos, hogy mivel Sztálin hibáinak nem ideig-óráig tartó jellege volt, ezeket a hibákat nem lehet teljesen kijavítani egy nap alatt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a hibák kijavításáért .folytatott harca persze nem számíthat a burzsoázia és a nyugati jobboldali szociáldemokrata pártok támogatására. Ezek e harcot oldalaikat, nem szabad mindenben megtagadni őket. Ahogy ezek a hibák megmutatkoztak náluk, megmutatkozhattak volna egyes más elvtársaknál Is. Ezért, miután megtörtént hibáik felismerése és kijavítása, ezeket a hibákat kolyes és téves közti ellentmondást, s az ellenség és a mi emberünk közti ellentmondást — objektíve megfconnyítj ük az ellenségnek, hogy harcoljon a kommunisták ellen és lerombolja a kommunizmus állásait. Tito elvtárs álláspontja nem tárgyilagos Nem tekinthetjük kiegyensúlyo- j megrögzött sztálinista elemekről“, zottnak, vagy tárgyilagosnak azt ] amelyeknek „a különféle pártok- az álláspontot, lamelyet Tito elv- ban sikerült még mindig megmatárs és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének más vezető elv- társai legutóbbi nyilatkozataik tanulságai szerint elfoglalnak Sztálin hibáival és más, ezzel kapcsolatos kérdésekkel szemben. Érthető, hogy a jugoszláv elvtársak számára különösen gyűlöletesek Sztálin hibái. A kínai nép örömmel látta Jugoszlávia kibékülését a Szovjetunióval ^y.tálin hibáit nem a rendszer okozta Vajon az okozta Sztálin tévedéseit, hogy a szocialista gazdasági rendszer és a szocialista politikai rendszer a Szovjetunióban már plavult és megszűnt összhangban lenni a Szovjetunió fejlődésének követelményeivel ? Sztálin hibáit korántsem a szocialista rendszer okozta. E hibák helyrehozása végett természetesen nem a szocialista rendszert kell „megjavítani“. A nyugat: burzsoázia Sztálin hibáit arra akarja felhasználni, hogy a szocialista rendszer „hibáit“ bizonyítsa. Erre semmi alap sincs. .Olyan emberek is akadnak, akik Sztálin hibáit azzal próbálják megmagyarázni, hogy a szocialista országokban az államhatalom vezeti a gazdaságot és azt tartják, hogy ha a kormány irányítja a gazdasági tevékenységet, akkor kikerülhetetlenül „bürokratikus I apparátussá“ válik, amely gátolja | a szocialista erők fejlődését. Ez i sem meggyőző magyarázat. Senki | sem tagadhatja, hogy a szovjet gazdaság roppant fellendülése éppen annak eredménye, hogy a dolgozók államhatalma gyakorolja a gazdasági tevékenység tervszerű irányítását. Mindamellett, ha az alapvető rendszer meg is felel a szükségleteknek, léteznek meghatározott ellentmondások a termelési viszonyok és a termelőerők között, a felépítmény és a gazdasági alap között. Ezek az ellentmondások a gazdasági és politikai rendszer egyes láncszemeinek fogyatékosságaiban jutnak kifejezésre. Ezeket az ellentmondásokat időben | rendezni kell, noha nincs szükség arra, hogy feloldásuk gyökeres | változásuk útján történjék; Vcm-e garancia a komoly hibák ellen? Van-e garancia arra, hogy nem lesznek hibák, ha az alapvető rendszer megfelel a szükségleteknek, és ebben a rendszerben rendezték a napi jellegű ellentmondásokat? Bármilyen jó a rendszer, nem adhat biztosítékot arra nézve, hogy munka közben nem követnek el komoly hibákat. • Miután megteremtették a helyes rendszert, a fő probléma az, tud- ják-e helyesen felhasználni ezt a rendszert, van-e helyes politikai irányvonala, vannak-e helyes munkamódszerek, van-e helyes munkastílus. Ezek híján akkor is komoly hibákat lehet elkövetni, 'akkor is helytelen tetteket lehet I véghez vinni, ha a rendszer he- ! lyes és az államapparátus is jó. A szocialista országokban a párt és az állam feladata az, hogy a tömegek és a kollektíva erejére támaszkodva időben szabályozza a gazdasági és po- i litikai rendszer különböző lánc- i szemeit, időben felfedje és ki- j javítsa a munka közben elkövetett hibákat. Magától értetődően a párt és ál- 1 lám vezetőinek szubjektív felfo- 1 gása a valóságról sohasem felelhet meg száz százalékig az objektív valóságnak. Sztálin életének utolsó idősza- ; radniok állásaikban, akik újra meg akarják szilárdítani uralmukat és ezeket a sztálinista törekvéseket rá akarják kényszeríteni népeikre, sőt más népekre is“. Hozzátette, hogy ezért a „lengyel elvtársakkal együtt harcolnunk kell ilyen tendenciák ellen, amelyek felütik fejüket különféle más pántokban, akér keleti orszá- ‘ gokban, akár nyugatiakban“. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető elvtársidnak beszédeiben egyetlen egy olyan nyilatkozatra sem akadtunk, amely azt mondaná, hogy ilyen ellenséges magatartást kell tanúsítani a teslvérpártok ellen. Szükségesnek tartjuk Tito elvtárs ilyen nézeteivel kapcsolatban kijelenteni, hogy ő hamis álláspontra helyezkedett, amikor az úgynevezett sztálinizmust, „sztálinista elemeket“ stb. tűzte ki támadásának céltáblájául és úgy állította be a kérdést, hogy most vagy „a Jugoszláviában megkezdett” út, vsgy a „sztálinista út” fog győzni. Ez csak a kommunista mozgalom szétszakításához vezethet. A magyar elvtársaknak teljesen igazuk van nácsokat, ameljekben az ellen- foiTadalmárok jutottak uralomra és ragaszkodnak a szocialista munkáspárt kiépítéséhez. Véleményünk szerint a magyar elvtársaknak ebben teljesen Igazuk van, mert ha nem így tennének, akkor Magyarország jövője nem a szocializmus, hanem az ellenforradalom felé mutatna. (Folytatása következik.)
