Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
Eékés megyei Népújság 1957. január 3., csütörtök UJ munkaügyi remete l«ei*elc. Bevezetik a munkanélküli-segélyt — Milyen kedvezmények illetik az elbocsátott dolgozókat? A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány december 28-án ülést tartott. A kormány rendeletet hozott a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről. ;i jáfcjíüióság: másléi Évi áiiagkersssi + minién munkában ültön év utón a havi átlagkereset öi százaléka A forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete szerint azoknak a dolgozóknak, akiknek határozatlan időre szóló munkaviszonyát 1956. október 23 és 1957. március 31 között felmondással megszűntetik, a tizenöt napi felmondási illetményen felül egy havi átlagkeresetüknek megfelelő összeget kell kifizetni. Ezenfelül minden dolgozónak, aki legalább öt évig munkaviszonyban állott, minden munkaviszonyban töltött év után — az első öt szolgálati évet is beszámítva — havi átlagkeresetének öt százalékát kell rendkívüli felmondási járandóságként kifizetni. A felmondási járandóság együttes összege nem haladhatja meg a háromhavi átlag- kereset összegét. tg? évig íoIpímös mm 3 raüÉaviszony, jár a családi pótlék, '"«he vsiiíük a társNaleitólztosítás szolgáltatásai A ren; net szerint az említett; időben elbocsátásra kerülő dolgozók munkaviszonya folyama-, tos marad, ha egy éven belülj újabb munkaviszonyba lép. Ez a iolyamatoság akkor sem szakad meg, ha a dolgozó új j munkaviszonyt létesít és ez még az eredeti felmondási időtől számított egy év letelte előtt megszűnik. A felmondás során elbocsátott dolgozókat, illetőleg igény- jogosult családtagjaikat a családi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások — a táppénz kivételével — egy évig ugyanúgy megilletik, mintha munkaviszonyban állanának. A rendelet kihirdetését meg- j előzőén engedélyezett fizeté- i si előlegnek a munkaviszony megszűntetését követő időben esedékes részleteit törölni kell. A rendelet intézkedik arról is, hogy a dolgozók azt a munkaruhát, amely az elhasználási idő leteltével tulajdonukba menne át, felmondás esetén megválthatják. Az illetmény- tőidet annak használója a gazdasági év végéig használhatja. Azoknak a nyugdíjjogosult dolgozóknak, akiknek munka- viszonyát 1957. január 1. és 1957. március 31. napja között szűntetik meg és nyugdíjuk a havi 500 forintot nem éri el, kérelmükre nyugdíjukat 500 forintra kell felemelni. Pesiiíkíviiii szabadságolás — Tétfizetéssé! Amennyiben egyes vállalatoknál a termelési feltételek hiányában a munka átmenetileg szünetel, vagy csökkent mértékben folyik, a vállalat törzsállományának dolgozóit az illetékes miniszter által meghatározott létszámkeretben rendkívüli szabadságra lehet küldeni. Ennek ideje alatt — legfeljebb azonban három hónapig — a dolgozót havi átlagkeresete ötven százalékának megfelelő térítés illeti meg. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részükre felmondási illetmény nem fizethető. Abban az esetben, ha a dolgozó a rendkívüli szabadságolást nem fogadja el és a vállalat munkaviszonyát felmondással megszűnteti, számára a rendeletben foglalt kedvezményeket kell megadni. A rendkívüli szabadságot igénybe vevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján rendkívüli szabadságuk időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az új munkahelyen esedékes bér illeti meg. A rendkívüli szabadságon lévő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására üzemében azonnal köteles munkára jelentkezni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal megszűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért vagy juttatást nem kaphat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem. Egyszeri bérkiegészítés szoknak, akiket alacsonyabb immkakürbe helyeznek A rendelet kimondja, hogy amennyiben az átszervezés során valaki az üzemen, hivatalon belül alacsonyabb munkabérrel járó munkakörbe kerül, részére egyszeri munkabérkiegészítést kell folyósítani. Ez a bérkiegészítés az áthelyezést megelőző havi átlagkeresete és új munkahelyén elért első havi keresete közötti különbözet. Ha a dolgozó az áthelyezést nem fogadja el, munkaviszonyát felmondással megszűntethetik. Ebben az esetben megilletik mindazok a kedvezmények, amelyeket a rendelet a vállalat részéről történő felmondás esetére biztosít. Munkanélküli segély 3iM 600 isriniig A rendelet előírja, hogy mindazoknak a munkaviszonyban nem álló személyeknek, akiknek munkaviszonya 195(3 október 23-a után felmondással megszűnt, illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munkaviszonyban töltött, vagy a munkaviszony j megszűnését megelőző egy éven | át folyamatos munkaviszonyban állott, munkanélküli se- sélvt kell folvósítani. A munkanélküli segély ösz- szege az elbocsátott dolgozónak 1956 októberét megelőző egyhavi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százaléka, amely összeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 600 forintnál több nem lehet. A munkanélküli segélyben részesülők számára a segélyen felül minden eltartott családtag után 40 forintot kell folyósítani. A munkanélküli segélyt a j rendelet szerint legfeljebb 25 ! hétig lehet fizetni. Nyugdíjas, j vagy nyugdíjra igényjogosult i munkanélküli segélyt nem i kaphat. Nem lehet munkanélküli segélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozó átlagkeresetét figyelembe véve — a mostani rendelet alapján kifizetett összes járandóságok az elmaradt munkabért pó- ; tolják. A dolgozónak a munkanél- | külí segélyre^ vonatkozó jogo- j sultsága ismét megnyílik — ki- | véve a nyugdíj jogosultakat —, ha a korábbi segélyezés megszűntetése óta legalább hat hónapon át munkaviszonyban állott. A munkanélküli segélyt és a családi pótlékot a dolgozó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyósítja. Meg kell szűntetni a munka- nélküli segély fizetését, ha a dolgozó munkaviszonyba lé- | pett, nyugdíjra igény jogosultságot szerzett, iparengedélyt kapott, vagy olyan hasznothaj- tó jogosítványt adtak számára, ! amelyből eredő havi jövedelme a 200 forintot meghaladja. Nem 1 kaphat munkanélküli segélyt az, akinek öt kataszteri holdnál j nagyobb területű szántóföldje, vagy egy kataszteri holdat j meghaladó szőlője, kertészete, vagy gyümölcsöse van. Munkaközvetito irodák létesítése A rendelet a munkanélküli dolgozók elhelyezkedésének segítésére munkaközvetítő irodák létesítését írja elő. Ezek helyét I és a munkaközvetítés részletes ! szabályait az MTH elnöke ' határozza meg. A dolgozók kötelező munka- i közvetítését a tanácsok végre- I hajtó bizottságainak munkaerő- ! gazdálkodási szervei a szak- ! szervezetek ellenőrzése mellett j látják el. A vállalatok kötele- j sek munkaerőszükségletüket a j területileg illetékes tanács I munkaerőgazdálkodásí osztá- j lyának bejelenteni. A vállalat a munkaközvetítés útján odairányított dolgozót ■— I amennyiben a munkakör ellá- j tásához szükséges szakmai és I egyéb feltételeknek nem felel meg — nem köteles alkalmazni. Úgyszintén a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés útján számára felajánlott munkakört elfogadni. Önáiiósflási kölcsön Annak érdekében, hogy az ' elbocsátott dolgozók önálló fog- ; lalkozást - (ipar, kiskereskedelem, háziipar stb.) kezdhesse- | nek, a rendelet kimondja, hogy j részükre az Országos Takarék- pénztár útján 2000-től 20 000 forintig terjedő, s legfeljebb öt év alatt visszafizetendő kölcsön folyósítható. Januártól csak a ténylegesen ledolgozott időre fizethető inunkabér ! Fontos rendeletet hozott a [ kormány a bérfizetés 1957. ja- ' nuár 1 utáni rendszeréről is. A ( | rendelet szerint 1957. január 1-1 | tői üzemekben és hivatalokban | | egyaránt csak a ténylegesen le- j dolgozott idő alapján fizethető munkabér. A rendelet azt is kimondja, i hogy azoknak a dolgozóknak munkaviszonyát, akiket bármilyen okból az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től, legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Amennyiben az üzem vezető- j sége, vagy felettes szerve által megállapított munkarenden belül energia- vagy anyaghiI ány miatt a dolgozó az előírt i munkaidőt nem tényleges mun- j kával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a | munkakörüknek megfelelő alsó bér ha tár 80 százaléka fizethető ki. (Ahol a személyi bérek alsó határa nincs segéd-, betanított- , és szakmunkásokra megállapítva, ott a 80 százalék — a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon j — értelemszerűen alkalmazan- i dó.) Amennyiben a munkaidőn I belüli munkaidő-kiesések meg- \ bízható nyilvántartása nehézsé- ' get okoz, a vállalat munkásta- I nácsa a szakszervezettel egyet- ! értésben elrendelheti, hogy a ; munkások személyi bérének az I összes jelenléti időre 80—95 j százalékát lehet számfejteni | akkor, ha egy megkívánt minimális teljesítményszínvonalit ia munkás nem éri el. lí] pfémtum reiidszer A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémium- rendszere 1957. január 1-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása, gazdaságossága stb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémium-rendszerét. Az így kialakított prémium-rendszer alapján negyedévenként kifizethető vállalati összprémium felső határa az 1956. I—III. negyedév átlagában 100 százalévállalatoknál, ! amelyeknél eddig csak a 100 ! százalékon felüli tervteljesítést | premizálták, az illetékes roi- i nisztérium megállapítása alap- jján a prémiumban részesített ; dolgozók összalapbérének 10-*- 15 százalékát lehet prémiumke- i rétként megállapítani. Békéscsabán, Erkel u. 18. sz. alatt lakó Rácz István rendőrtörzsőrmesterrel. Moziműsor Brigád—Szabadság: Dec. 30- tól jan. 6-ig: Éjszaka lányai. Francia film. Csak 16 éven felülieknek. Terv: Dec. 30-tól jan. 6-ig: Papa, mama, ő, meg én!
