Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-03 / 1. szám

\

Békés megyei Népújság

1957. január S.< csütörtök

Kínai áüásiogieiás a prslelárilfatárárs!, a széffé! tapasztalatsbril, Sztálin szerepérii és hibáiról, a magyarországi eseményekről és a jugoszláv elvtársak nézeteiről

Az Új-Kína hírügynökség k-özlia Zsenminzsipao Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól című szerkesztőségi cikkének teljes szövegét. A cikket Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai bizottságának bővített ülésén e kérdésben lefolyt vita alapján írták. Mai számunkban részletesen ismertetjük a cikk első felét, második felének ismertetésére legközelebbi számunkban visszatérünk.

1956 áprilisában a Sztálin-kér- cléssel kapcsolatban megvitattuk a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatait — hangzik a cikk Azóta a nemzetközi kommunista mozgalomban ismét több olyan esemény zajlott le, mely magára vonta népünk feszült figyelmét. Miután lapjaink közölték Tito elvtárs november 11-én mondott beszédét, valamint a különböző országok kommunista pártjainak e kérdésről írt kommentárjait, sokaiknál több választ követelő kérdés merült fel. E cikkben különösképpen a következő kérdésekre térünk ki: először: a szovjetunió- beli forradalom és építés alapvető útjának értékelése; másodszor: Sztálin szolgálatainak és hibáinak értékelése; harmadszor: a dogmatizmus és a revízionizmus ellent harc; negyedszer; a világ' proletariátusának nemzetközi szolidari- tásia.

A jelenlegi nemzetközi kérdések vizsgálatakor mindenekelőtt a legalapvetőbb tényből kell kiindulnunk, mégpedig abból, hogy az imperialista agresszív tömb és a világ népeinek erői között an tagon izmus áll fenn.

A kínai nép , amely oly erősen szenvedett az imperialista agresz- sziótól, sohasem feledi él, hogy az imperializmus mindig a világ népednek felszabadulása és valamennyi elnyomott nemzet függetlensége ellen lép fel, hisztit a népek érdekeit következetesen kifejező kommunista mozgalom szálka a szemében.

Ä legsúlyosabb támadás a koreai háború óta

Az imperialisták szerepe az 1956 októberi magyar eseményékben a szocialista tálbor elleni legsúlyosabb támadás volt a Koreában kirobbantott támadó háború óta. Ahogyan a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának határozata megállapítja, a magyar eseményeik különféle, mind belső, mind külső okok következményei volt- lak.

Az egyoldalú magyarázat helytelen, de az okok között a nemzetközi imperializmus játszotta a fő és döntő szerepet. .

Miután kudarcot vallott az imperialista hatalmaknak az az ösz- szeesküvésük, hogy Magyarországon ismét győzelemre segítsék az ellenforradalmat, az Egyesült Államok irányításával addig mesterkedtek, amíg az ENSZ olyan határozatokat fogadott el, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak és beavatkozást jelentenek Magyarország belügyeibe. Ugyanakkor hisztérikus kommunistaellenes hullámot indítottak meg az ! egész tnjutgati világban. Az ameri- I kai imperializmus kihasználja ugyan az Egyiptom ellen indított angol—francia támadó háború kudarcát, hogy minden lehető módon magához ragadja a középkeleti és észak-afrikai angol és francia érdekeket, de ugyanakkor azt Ígéri, hogy kiküszöböli az Angliával és Franciaországgal támadt .félreértéseket“, igyekszik I „szorosabb és bensőségesebb, megértésre“ jutni velük és ilyen módon helyreállítani a kommunizmussal, az ázsiai és afrikai népekkel és a világ békeszerető | embereivel szemben álló egység- 1 frontot. Az imperialista országoknak tömörülniök kell a kommunizmus elleni, a népek elleni, a [ béke elleni harc érdekében — ez az alapvető értelme a NATO tanácsának ülésszakán Dulles által előterjesztett, úgynevezett „élet- éa cselekedet-filozófiának, amelyet a világtörténelem e ‘kritikus pillanatában vallani kell.“

Dulles úr illúziói

Dulles némileg megrészegedve *aiát illúzióitól, aat állította: „A szovjet kommunista struktúra az elkorcsosulás (?) állapotában van, a vezetők hatalma pedig széthullófélben (?) ...A szabad országoknak e helyzetben erkölcsi nyomást kell kifejteniük, amely előmozdítja a szovjet—kínai kommunista rendszer aláásását, ezenkívül pedig fenn kell tartani katonai eltökéltségüket.“ Dulles a NATO-országokat a „militarista (?) és atheista koncepciólíra alapozott szovjet despot izmus (?) hatalmának megsemmisítésére“ hívta fel, ezenkívül kijelentette: „jelenleg úgy latsaik, hogy a kommunista világ jellegének megváltozása a lehetőség határán belül mozog“.

Mindig az volt a véleményünk, hogy' az ellenség a legjobb tanítónk, s most Dulies ismét leckét ad nekünk. Rágalmazzon bár’ ezerszer is bennünket, átkozzon el minket tízezerszer is — ebben

| semmi új és csodálatos sincsen, i Dulles azonban a .„filozófia“ ! szempontjából azt követeli az

imperialista világtól, hogy az a közte és a kommunizmus közt lévő ellentéteket minden más ellentét fölé helyezze, hogy minden a „kommunista világ jellegének megváltoztatására“, a Szovjetunió vezette szocialista rendszer „aláásására“ és „megsemmisítésére“ irányuljon, s jóllehet ez számukra kétségkívül hiába való fáradozás, számunkra azonban rendkívül hasznos lecke. Mi mindig a szocialista és kapitalista országok békés egymás mellett éléséért, a köztük levő békés versengésért szálltunk és széliünk a jövőben is síkra, azonban az imperialisták, a korábbi módom továbbra is megsemmisítésünkre törekszenek. Ezért sohasem szabad elfelednünk, hogy az ellenség és a köztük folyó éles harc világméretű osztályharc.

Ellentétek köztünk és ellenségeink között — ellentétek a népen belül

Jellegük szerint két ellentétes | típusú ellentét áll előttünk;

Az első; a köztünk és ellensé- '

gehik közti ellentétek (az imperialista tábor és a szocialista tábor közti ellentétek: egyrészt

az imperialisták és a világ valamennyi népe, minden elnyomott nemzet közti, másrészt pedig a burzsoázia és a proletariátus közti ellentét az imperialista országokban stb.)

Ezek a gyökeres ellentétek, alapjuk az ellenséges osztályok érdekeinek összeütközése.

A második: a népen belüli ellentetek (a nép egyik és másik része közti, a kommunista pártokban az elvtársak egyik része közti, a szocialista országokban a kormány és a nép közti, a szocialista országok közötti, a kommunista pártok közötti ellentétek stb.)

Ezek rendszerint nem gyökeres ellentétek, nem az oszíályérdekek gyökeres összeütközése miatt keletkeznek, hanem a helyes és hibás nézetek közti ellentétek, vagy pedig a magánjellegű érdekek közti ellentetek miatt. Ezen ellentétek megoldását elsősorban az ellenség ellen vívott harc általános érdekeinek kell alárendelni. A népen belüli ellentéteket a tömörülés iránti törekvésekből kiindulva, a bírálat vagy a harc útján lehet és kell megoldani és e megoldásnak az új körülményekben új tömörüléshez kell vezetnie. Magától értetődik, hogy a gyakorlati élet bonyolult. Hogy' ellenálljanak a fő közös ellenségnek, néha még olyan osztályok is egyesülhetnek, amelyeknek gyökeres érdekeik összeütközésben állanak. És fordává. Bizonyos körülmények közt a népen belüli ellentétek is követ - kezetesen antagoniszrikus ellentétekké alakulhatnak át azért, mert a szóban forgó ellentétben az egyik szembenálló fél fokozatosan az ellenség oldalára áll át. Az ilyesfajta ellentétek végeredményben teljességgel megváltoztatják minőségüket és többé nem népen belüli ellentétek, hanem az ellenség és köztünk lévő ellentétekké válnak. Ilyen jelenségek előfordulnak a Szovjetunió Kommunista l órijának és a Kínai Kommunista Pártnak történetében. Egyszóval, feltéve, hogy az ember a nép álláspontján van, sosem azonosítja a népen belüli ellentéteket a köztünk és ellenségeink közt levő ellentétekkel é® sohasem fogja ösz- szefcevewrí ezen ellentétélvet, még inkább nem állítja majd a népen belüli ellentéteiket a köztünk és. ellenségeink közti ellentétek fölé. Aki tagadja az osztály harcot és nem tesz különbséget köztünk és az ellenség közt. semmilyen esetben nem kommunista, semmilyen esetben sem marxista—leninista.

A proletárdiktatúra és a szovjet fejlődés

Az imperialistáknak a nemzetközi kommunista mozgalom ellen intézett támadásai hosszú ideje főképpen a Szovjetunió ellen irányulnak. A nemzetközi kommunista mozgalmon belüli, az utóbbi időkben felmerült viták jobbára szintén a Szovjetunió értékelésével kapcsolatosak. Ezért a szovjetunióbeli forradalom és építés a- lapvető útjának helyes értékelése az egyik legfontosabb olyan kérdés, amelyre a marxista—leninistáknak válaszolniok kell;

A proletárforradalomról és a proletárdiktatúráról szóló marxista tanítás a munkásmozgalom | tapasztalatainak tudományos ál- | taláno6Ítása. Azonban a csupán i 72 napig fennállt párizsi kom- I műn kivételével Marxnak és En- ! gélén ek személyesen nem sikerült 1 meglátnia a proletárforradalom

j és proletárdiktatúra megvalósulá- j sát, amiért egész éleiében küz-; öött.

191*-bcn az orosz proletariátus i Lenin és a Szovjetunió Kom-1 munista Pártjának vezetésével sikeresen megvalósította a proletár forradalmat és a proletárdiktatúrát, ezután pedig sikeresen felépítette a szocialista társadalmat. E pillanattól kezdve a tudományos szocializmus az elméletből és álomból élő valósággá vált.

A Szovjetunió a forradalom óta eltelt 39 év alatt hatalmas sikereket aratott — állapítja meg a cikk, részletesen foglalkozik az eredményekkel, majd így folytatja:

Néhány tény, amelyre nem árt emlékezni

A Szovjetunió fejlődésének útja korántsem volt síma. 1918-tól 1921-ig a Szovjetuniót 14 kapitalista állam támadta meg. A korai időszakban a Szovjetuniót komoly csapások érték — a pol- gáx’háború, az éhség, a gazdasági nehézségek és a párton belüli szektás-szakadár tevékenység. A második világháború döntő szakaszában, mielőtt a nyugati hatalmak megnyitották a második frontot, a Szovjetunió egyedül tartóztatta fel Hitler és cinkosai sóik milliós seregének támadását és szétverte azt. E kemény megpróbáltatások nem törték meg a Szovjetuniót, nem állították meg e’őrehaladását.

A cikk ezután tényék egész sorával méltatja azt a hatalmas segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott a forradalmi munkásmozgalomnak, a nemzeti felszabadító mozgalomnak. Miért kell erre emlékeztetni? — teszi fel a cikk a kérdést. Azért — írja —, mert a kommunizmus ellenségei, mint azelőtt is, teljes mértékben tagadják mindezt, jelenleg pedig egyes kommunisták a Szovjetunió tapasztalatait megvitatva, gyakorta a dolgok ímásodrangű oldalára

! összpontosítják figyelmüket és i szem elől tévesztik a fő oldalt.

Ami a szovjetunióbeli forrada- ! lom és építés tapasztalatait illeti,

; e tapasztalatok nemzetközi je- | lentőségének, szempontjából több különböző momentum áll fenn.

A Szovjetunió sikereire vonatkozó tapasztalatok egy része alapvető jellegű és általános je. lentőségő az emberi történelem jelenlegi szakaszán. Ebben ál! a Szovjetunió tapasztalatainak fő és alapvető oldala. E tapasztalatok másik részének pedig nincs általános jelentősége. Ezenkívül, a Szovjetuniónak még a hibákban és balsikerekben is vannak tapasztalatai. Noha a hibák és balsikerei-: különböző komolysági fokkal rendelkezhetnek, semminő ország sem tudja maradéktalanul kikerülni ezeket sohasem. A Szovjetunió pedig, az első szocialista állam, nem rendelkezett lehetőséggel arra, hogy a sikerek tapasztalatait példaként használja fel, és számára még nehezebb volt egyes hibák és balsikerek kikerülcsc. E hibák és balsikerek kizárólag hasznos leo kéül szolgálnak minden, kommunista számára.

Ä szovjet forradalom és építés alapvető tapasztalatai

Melyek hát a szovjetunióbeli forradalom és építés alapvető tapasztalatai? A mi véleményünk szerint legalábbis a következő tapasztalatok alapvető jellegűek.

| j A proletariátus élenjáró kép- j * viselői liommunista pártba i szerveződnek. E politikai pártot j tevékenységében a marxizmus—

■ leninizmus vezérli, a demokra- ! íifeus centralizmus elve szerint | épül, szoros kapcsolata van a tö- j megekkel, a dolgozó tömegek ! magva igyekszik lenni, tagjait és j a néptömegeket a marxizmus—le- ! ninizmus szellemében neveli.

2 A proletáriátus a kommu- * nista párt vezetésével, a dolgozókat egyesítve forradalmi harccal kiragadja a hatalmat a burzsoázia kezéből;

! Q A forradalom győzelme után ' * a proletáriátus a kommunista párt vezetésével a munkások és parasztok szövetségére alapulva és a széles néptösnegek egyesítésével megteremti a proletariátus diktatúráját a földesurak és a burzsoázia osztályai felett, elnyomja az ellenforradalmi elemek ellenállását, államosítja az ipart és fokozatosan kolleküvizál- ja a mezőgazdaságot, ezzel felszámolja a kizsákmányoló rendszert és a termelőeszközök magántulajdonának rendszerét, felszámolva az osztályokat.

A proletariátus és a kom* nista párt vezette állam irányítja a néptömegeket a szocialista gazdaság és a szocialista kultúra tervszerű fejlesztésében és ezen az alapon fokozatosan emeli a nép életszínvonalát és aktívan előkészít a kommunista társadalomra való átmenetért vívott harc feltételeit.

C A proletariátus és a kom* munista párt vezette állam határozottan fellép az imperialista agresszió ellen, elismeri a nemzetek egyenjogúságát és megvédelmezi a világbékét, határozottan a proletárinternaeionalizmua elveihez tartja magát és mindent elkövet annak érdekében, hogy a világ dolgozói részéről támogatást kapjon, valamint segítséget nyújtson a világ dolgozóinak és valamennyi elnyomott nemzetnek.

Minden államnak megvan a saját útja

1 Midőn az októberi forradalom ; útjáról beszélünk, éppen ezekre ; az alapvető dolgokra gondolunk, tekintet nélkül arra, hogy a forradalom az adott időben és helyen milyen sajátos formát öltött. Ez az alapvető dolog a marxizmus—le- ninizmus általános igazsága, a- mely helyes az egész világ számára;

A forradalom és az építés előrehaladása minden országban j a közös vonások melleit megkülönböztető vonásokkal is rendelkezik. Ezen értelemben minden államnak megvan a maga saját konkrét fejlődési útja.

r E kérdéssel alább foglalkozunk.

i Azonban az alapvető tételek j szemszögéből szólva, az októberi : forradalom útja a forradalom és j az építés általános törvényét tük- j rözi az emberi társadalom fejlő- I dése nagy útjának meghatározott J szakaszán.

| A Kinai Kommunista Párt Köz- j ponti Bizottsága a VIII. országos j kongresszus előtt elmondott politikai beszámolójában éppen e- zért mutatott rá: „Annak ellenére, hogy a forradalomnak országunkban sok sajátossága van, a kínai kommunisták ügyüket a (Folytatás a 3. oldalon.)