Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-17 / 11. szám

Békés megyei Népújság 1956. novembei 17., szombat Éítádár János beszéde a budapesti nagyüzemek. munkástanácsainak küldöttei (Folytatás az 1. oldalról) h&t meg kellett fordítani a sorren­det. Először összezúzzuk az ellen- forradalmat, megerősítsük a né­pi demokratikus hatalmat, olyan fegyveres erővel, amely a szo­cializmus alapján áll, s képes azt meg is védeni. Ezután ki­vonjuk a szovjet csapatokat a vá­rosból, s tárgyalunk az ország­ból való kivonulásukról is. Ezen az alapon és csakis ezen az ala­pon lehet és lesz is íiiggeíien Magyarország. A kérdés lényege most ez. Legyen népi demokrácia, ha megszilárdít­juk a népi demokráciát, akkor le­het vitatkozni a kormány szemé­lyi összetételén. Egyébként a kor­mány jelenlegi összetételét ma­gunk sem tartjuk véglegesnek. Ki kell szélesíteni a kormányt. Az ÁVH-val kapcsolatban elmondot­ta Kádár János, hogy börtönélmé­nyei alapján az ÁVH több tagját személyesen is ismeri. Ennek elle­nére mérsékletre intett ebben a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy az AVK-ba műnk ősembereket küld­tek, s nem az ő bűnük, hogy idá­ig fejlődtek a dolgok. Az ÁVH- foan nemcsak nyomozók voltak, hanem sorozott katonák is. Egy­szerű embereket nem szabad le­gyilkolni Farkas Mihály és társai bűneiért. Ez nem a munkások akarata. Az AVK széthullott, szét­vertük, nincs is rá semmi szük­ség. De nem szabad hajszát indí­tani az ÁVH egyszerű, sorozotti; fiataljai ellen. Ugyanakkor megjl kell akadályozni, hogy az AVH j c volt tagjai különböző kedvezőié- j I nyes helyekre kerüljenek. Ezután i! a sztrájk kérdéséről beszélt Kádár i János. Arra kérte a munkáskül- | c döttség tagjait, gondolják át a1! helyzetet, ha meggondolják, rá- I jönnek, hogy í a további sztrájk csak inflációt, í 5 éhínséget hozhat. Már nem is j i kell hozzá sok, csak még egy- ] c két hét és koldusai leszünk a vi­lágnak. Sokan nem hiszik, hogy volt el­lenforradalmi irányzat, pedig az ellenforradalom ma is itt van. Most kiadják a jelszót: sztrájk és bojkott. Az ellenforradalmi erők nagyon ügyesen és szervezettén dolgoznak. Mindig a helyzetnek legmegfelelőbb jelszavakat vetik fel. Senlá sem áll ki nyíltan az­zal, hogy én eHenforrada) már va­gyok. De egyes követeléseken vilá­gosan felismerhető az ellenforra­dalmi célkitűzés. ■ Ilyen például az a követelés, J i ! hogy ne legyen az üzemben sem- : i miféle párt. ! s Nincs a világon olyan komim?- * j I nista párt, amelynek ne lenne \ üzemi szervezete. Ha az ellen- < forradalom győzött volna és il- 1 legalitásba szorította volna a pártot, a munkásosztálynak ak- : kor is. lett volna pártja, ha a j föld alatt is. 8 ez a párt akkor is az üzemi szervezetre épült j volna. i A kommunista párt nem mond- i hat le az üzemi szervezetekről még : I akkor sem, ha egyes félrevezetett I i íunkások ezt követelik. Nem azt íondjuk, hogy ne legyen párí- zervezefe az üzemekben, hanem zt: ne legyen olyan, mint volt. te legyen a munkásoktól elsza- adt, bürokratikus szervezet. Ká- ár elvtárs befejezésül a követke- őket mondotta: — Ba az alapkérdést értjük és van bátorság szembenézni a helyzettel, ha van bátorságunk nemcsak kellemes, népszerű dol­gokat mondani az embereknek, akkor álljanak mellénk. zutám a küldöttség tagjai még osszaean tárgyaltak és vitáztak 3ácSár Jánossal. } ma volt többek között a semleges- jség kérdése. Kádár János hang­súlyozta: hogy nagyi >nis érthető követelés ez. Csakhogy ez nem­! csak óhaj és kívánság dolga mind­addig, amíg vannak emberek, akik ■ ezt nem akarják, akiknek nem ez, j hanem a háború az érdekük. Csakhogy ez nem abból áll, hogy légy papírra ráírjuk, hogy semle- | gesaéget akarunk. Ehhez olyan ' erőviszonyok, olyan nemzetközi | helyzet szükséges, amely realitást jad egy ilyen követelésnek. Hiába követelünk semlegessé­get, ha az ellenforradalmi, vagy Imperialista erők köpnek a mi semlegességünkre. ; Egy másik kérdésre válaszolva [Kádár János határozottan meg­erősítette, hogy senkit nem érhet | bámtódás azért, mart résztvett az I elmúlt hetek népi mozgalmaiban. I Nyomatékosain hangsúlyozta azt jis, hogy az illetékes szovjet ható- | Ságokkal egyetértésben megállapo­dás történik arról, hogy az ország- í ból senkit sem szabad kivinni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem lépünk fel a proletár­hatalom teljes súlyával azokkal szemben, akiket terror, vagy közönséges bűncselekményeken tettenértek. Erre annál is in­kább szükség van, mert ha Ma­gyarországot eltiporja az ellen­forradalom, ez a háború veszé­lyét rejti magában. Az ellenfor­radalom keresi a háborús kon­fliktust. Az imént beszéltem a kínai nagy­követiéi — mondotta Kádár elv* társ aki hangsúlyozta, bogy a hatszázmilliós Kína minden segít­séget megad hazánknak, ment itt most az emberiség, a világbéke ügyéről is szó van. Hasonlóképpen nyilatkozott a jugoszláv kormány. A megbeszélés végén Kádár elv- társ arra kérte a küldöttség tag­jait, hogy alaposan gondolják át mindazt, ami a tárgyaláson el­hangzott és abban a szilárd tudat­ban térjenek vissza az üzemekbe, hogy Magyarországon soha többé nem kezdődhet a régi, bukott po­litika. A küldöttség tagjai kijelen­tették, hogy az ő véleményük sze­rint is az a főkérdés, hogy megszi­lárdítsuk a népi hatalmat és ezen az alapon biztosíthatjuk az ország függetlenségét. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokról szólva a vita során Kádár János elmondot­ta, hogy a jövőben nyilvánosságra fogják hozni az összes kereskedel­mi szerződéseket. Elmondotta to* i vábbá, hogy a magyarországi ’uránércet világpiaci áron adjuk el a Szovjetuniónak, minthogy még nem rendelkezünk azokkal a rend­kívül költséges berendezésekkel, amelyek a feldolgozáshoz szüksé­gesek. Egyébként az uránérc ki- 1 termelése még kezdeti stádiumban jván, úgyhogy mindeddig uránérc kiviteliről még nem lehet szó. Ä magyararsságfr események a nemzetközt sajtó tükrében A 1‘Kumanité cikket közöl Jacqusp Duclos tollából a ma­gyarországi eseményekről. Jac- pues Duclos felhívja a figyelmet arra: a reakció a magyarorszá­gi eseményeket saját céljaira akarja kihasználni, amelyeknek semmi közük a magyar nép érdekeihez. A reakció és a fa­sizmus képviselői — írja Duc­los — elképzelhetetlenül nagy zajt csapnak a' magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A szocialista vezetők támogatásá­val sajtójuk és az állami rádió- leadójuk útján be akarják bi­zonyítani, hogy a magyarorszá­gi ellenforradalom még mindig jelentős katonai pozíciók birto­kában van. Kedvező helyzetet szeretnének teremteni a Ma­gyarország belügyeibe való külföldi beavatkozásra. Az österreichische Volks- stimme szerkesztőségi cikkben számol be arról, hogy Ausztri­ában egy úgynevezett „magyar bizottság” létesült, amelynek vezetői Lauda, az osztrák nagy­iparosok egyesületének elnöke Maleta, a Néppárt (az osztrák tőkések pártja) főtitkára és Gredler, a legreakciósabb oszt- j rák politikai irányzat vezetője, j Habsburg Ottó és Horthy fia, szintén előbújtak külföldi odú­ikból és kifejezik rokonszenvü- j két az ellenforradalmi bandák­kal. Vajon mindez nem arról tanúskodik, hogy kiknek volt érdekük az ellenforradalmi puccs.? A Dorthmundban megjelenő. Westdeutsches Tageblatt súlyo­san elítéli a Horthy fasiszták magyarországi fehér terrorját. A lap hangsúlyozza, hogy a magyarországi tüntetéseket re­akciós elemek véres zavargások előidézésére használták fel. Ez elképzelhetetlen borzalmakhoz vezetett, amelynek ártatlan 1 emberek estek áldozatul. Rend­őrségi tisztviselőket olyan vér­szomjas kegyetlenséggel gyil­koltak meg, amely még a bűn­ügyi riporterek fantáziáját is felülmúlja. Senki sem ítélheti el a Szov jetuniót azért, mert \réget akart vetni ezeket a reakciós rémtet­teknek. Meg kell állapítanunk — ; szögezi le a lap —, hogy Angli­ával és Franciaországgal ellen- , tétben, a Szovjetunió őszintén azok közt akar lenni, akik a politikai kérdéseket nem a csa­tatéren, hanem a tárgyalóasz­talnál kívánják megoldani. Ez meg kellene, hogy gondolkoz- tassa a nyugatnémetországi po­litikusokat Adenauer november 8-i bún destagi nyilatkozatával kapcso­latban a lap ezeket írja: Ade­nauer csupán enyhén megrótta a világot káoszba döntő angol és francia háborús bűnösöket, akik figyelmen kívül hagyják a kis nemzetek jogait és béke idején bombázó repülőgépeik­kel intéztek támadást a békés polgári lakosság ellen. Ugyan­akkor a kancellár és uszályhor­dozói minden mérgezett dühük­kel a Szovjetunióra támadtak. A VORWAR3T. a németor­szági szociáldemokrata párt központi lapja legutóbbi számá­ban a magyar értelmiség egyik képviselőjének tollából közölt levelet. A levél írója hangsú­lyozza, hogy nem kommunista, azonban megállapítja, hogy „a Nyugat a fasiszta Nagy Feren­cet küldte hozzánk. Éz volt a Nyugat politikai támogatása.” , A továbbiakban a levél írója kijelenti, hogy Magyarország! elutasítja azokat az ellenforra- I Egyre újabb segítség-küldemények érkeznek Magyarországra November 10-ón elindították Varsóból Magyarországra -a máso­dik, 24 tonnányi élelmiszer és gyógyszenszéllítmányt. A külde­mény a lengyel nép adománya s magyar népnek. A harmadik szál­lítmányt, amelyet most készítenek elő, a Lengyel Vöröskereszt Köz­ponti Bizottságának adománya. Az 52 tonna súlyú szállítmányt a jövő hét elején indítják el Ma­gyarország felé. A magyar nép segélyezésére pénzadományokat is gyűjtenek Lengyelországban. A Lengyel Vö­röskereszthez eddig 13.500.000 zloíi érkezett erre a célra. A bolgár sajtóban megjelent a Bolgár Népköztársaság Miniszter- . tanácsának közleménye, amely ; egyebek közt így hangzik: | Válaszul a magyar forradalmi j munkás-paraszt kormány felhívá­! | sóira és népünknek, a magyar nép- | pel való szolidaritás kifejeaése- ] ként, a Bolgár Népköztársaság 1 kormánya elhatározta, hogy ellen­szolgáltatás nélküli testvéri segít­séget nyújt a magyar dolgozóknak éa azonnali megfelelő mennyiségű cukrot, rizst, babot, kekszet, ce­mentet, épületfát, tűzifát, kősze­net és kőolajait küld Magyaror­szágnak. A Bolgár Vöröskereszt Központi 'Tanácsa mellett alapot létesíted ! tek a magyar dolgozok gyo. ...•ie- j rekkel, iparcikkükkel és életmi- i szerekkel való további segélyezé­sére. A berlini rádió jelentése szerint november 10-én Berlinben bizott­ságot alakítottak a szocialista Ma­gyarország megsegítésére. A bi­zottság elmükévé Adolf Hennicke állami díjast választották meg. A bizottság felhívta a lakosságot, segítse a magyar népet az ellen- forradalom okozta sebek begyó* gyításában. Á szociáldemokraták 12 százalékkal több, Adenauer pártja 11 százalékkal kevesebb szavazatot kapott a Rajna Palatinatus-i községi választásokon, mint 1953-ban Bonn. (Agernres). November 11- én községi választásokat tartottak a Baden—Württemberg-i s Rajna- Palatinatus-i nyugatnémet tarto­mányokban. A France Presse közli a Rajna-Palatinatus-i vá­lasztások ideiglenes eredmé­nyeit. A szociáldemokraták, a- kik az oTszág újraf&lfegy- verzése ellen kiadott jelsza­vakkal erőteljes választási kam­í pányt folytattak, nagy sikert ér- ; tek el. A nem végleges eredmé- ■ nyelt szerint 655 445 szavazatot, ! azaz az összes szavazatok 30,6 szá- j zalékát kapták, szemben az 1953- í ban kapott 27,2 százalékkal. A ke- ; resztény-demokrata unió (az Adenauer párt) súlyos vereséget [ szenvedett. Szavazatai csak 41.1 százalékot tesznek ki, az 1953-ban ! kapott 52 százalékkal szemben. dalmi erőket, amelyek azért a- karták magukhoz ragadni a ha­talmat, hogy a nyugati reakci­ós körök támogatásával meg­semmisítsék Magyarország ál- lamrendjét. Az ország legki­zsákmányolóbb földesurának, ! Eszterházy hercegnek a megjele 1 nése, Mindszenthy bíboros mo- l narchista jelszavai fölött — fe- i jezi be a levélíró — a magyar ' nép mondott ítéletet. Szsndf-lráfeia meijtsttfitfa a ksalajsiáüílás! és FraisciaBFSzás&a Az United Press Djidda-i tudó­sítója jelenti, hogy az Arabian- America Oil Company nem indít útnak petróleumhajókat Angliába és Franciaországba. A mefckai rádióállomás szerint erre az intézkedésre annak követ­keztében került sor, hogy Szaudi- S Arábia megszakította diplomáciai : kapcsolatait Angliával és Francia- I országgal és megtiltotta a kőolaj- : szállítást e két országba. Djiddá-ban szimpátia tüntetések r voltak Egyiptom mellett. Nem elég csak papírra írni a semlegességet >en egyetértenek, de több részlet- iérdésben vita alakult ki. Prcbié­A tárgyalás elején többen le— < zögezték, hogy az alapkérdések- j Ä párt az üzemi szervezetekre épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom