Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-10 / 290. szám

1955. DECEMBER 10., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! r---------------------------^ A pártvezetősé<> újjávalaszlásíi előtt az orosházi Dózsa Tsz-hen Egy munkavédelmi felelősről V___________________J S zakértelem nélkül nem lehet úi technika Fejlődő népgazdaságunknak évről évre több olyan képzett szak­emberre van szüksége, akik képesek alkalmazni az új technikát. Mennyivel gyorsabban haladhatnánk előre a felemelkedés útján, ha a munkások zöme képezné magát, ha az esztergályos, a szö­vő nem érné be azzal a tudással, ami már sajátja, hanem többre törekedne. Nemegyszer megállapíthattuk, hogy az élenjáróknak egyetlen titkuk van, az, hogy szívósan, kitartóan tanulnak, gyara­pítják szakismeretüket. Ehhez segítséget adnak az üzemekben a műszaki vezetők. A különböző tanfolyamokon már ebben az évben is számos munkásnak adták át ismereteiket. A KV legutóbbi hatá­rozata megszabta az ipari termelés megjavításának és a műszaki színvonal emelésének feladatait; ennek végrehajtásához az is kell, hogy az üzemek szellemi és fizikai dolgozói szüntelenül gyarapít­sák szakmai ismereteiket. A nyár folyamán csupán Békéscsabán tizenhatan vizsgáztak a szakmai minimumból a sütőiparban, vagy a Gyulai Harisnyagyár­ban nemrégiben több mint harminc fiatal tanulta meg a harisnya­gyártás fortélyait és azóta is újabb harminc fiatalnak adják át gyakorlati tudásukat Kürti Julia és Szabó Józsefné. A szakmai ok­tatás fontosságáról nagyon sokat beszélnek az üzemekben a KV határozatának megjelenése óta. Különösen a textilüzemekben. Nem egy műszaki azért is követeli ezt, mert náluk már megjelent az új műanyagból készült fonál és ez egészen más technikai eljáráso­kat követel a feldolgozásnál. Ezért, sürgeti a műszakiak és a dol­gozók szakmai továbbképzését a Békéscsabai Pamutszövőben Mity- kó János elvtárs főmérnök, vagy a Kötöttárugyár főmérnöke, Er­ős Károly elvtárs. Erdős elvtárs már régi harcosa ennek és min­dent megtesz, hogy gazdag tapasztalatait átadja a fiataloknak. Ed­digi követeléseit látja Igazolva Mekis elvtársnak a Központi Veze­tőség ülésén előadott beszédében, amikor is hangoztatta a szakmai oktatás fontosságát. Felhívta egyben a szakszervezetek figyelmét is, hogy megkülönböztető gonddal törődjenek az ifjúság politikai és szakmai, erkölcsi nevelésével, hogy segítsék a DI^Z-t feladatai végrehajtásában. Sokkal többet kell törődni ezért az ifjú szakmun­kások képzésével, hiszen a kezdő, a tapasztalatlan munkás min­dig nehezen boldogul a gyárban. De ha rendszeresen segítenek neki elsajátítani a szakma csinját-binját — jó szakember lesz belőle. Szakszervezeteinknek ezért minden erejükkel támogatni kell az állami szervek szakoktatási tevékenységét és elő kell segíteniük, hogy minél több kiváló szakmunkás és mérnök vegyen részt a műszaki propaganda megjavításában. Minél többen tartsanak elő­adásokat az élenjáró munkamódszereikről, a korszerű technika vív­mányairól és az időszerű termelési témákról. Ebben már értünk el kezdeti sikereket a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Pamutszövő­ben. A Gyulai Harisnyagyárban például azzal kezdik a jövő eszten­dő első negyedévét, hogy szakmai továbbképzést indítanak a mű­vezetők részére. Valamennyien bekapcsolódnak az oktatásba, mert olvasták a párt határozatát és megértették, hogy jól dolgozni és jól szervezni a termelést csak úgy lehet, ha képezik magukat. Sőt, húsz sztahanovista a szovjet KovaljoV-módszer alapján kidolgo­zott legjobb harisnyagyártást széles körben tudatosítja a dolgozók között. Hasonló eredményekről számolnak be az Orosházi Növény­olajipari Vállalatnál is, ahol a dolgozók maguk követelték, hogy in­dítsanak részükre tanfolyamot. A vállalat vezetői szívesen tettek eleget kérésüknek és Balogh Ernő elvtárs, műszaki vezető rend­szeresen tanítja őket. A Gyulai KÖRÖNT-nél is két tanfolyam indult kezdőknek és haladóknak, ahol ötvenheten ismerkednek képzettsé­güknek megfelelően a szakmai ismeretekkel. Kétségtelen, hogy a szakmai oktatás lebecsülésével is találko­zunk néhány helyen. Ez a jobboldali opportunista nézetekben gyö­keredzik, ami szorosan összefügg azzal, hogy szem elől tévesztik a munka termelékenységének, az önköltség csökkentésének szerepét, jelentőségét. A Gyulai KÖRÖNT-nél például Hack István is inkább edzésekre megy azokon a napokon, amikor szakmai oktatás van. Sőt, akadnak funkcionáriusaink is, akik nem értik meg, hogy a munkások szakmai képzettsége hozzájárul népünk anyagi és kultu­rális fejlődéséhez. Elfelejtik, hogy fontos feladatuk az eddiginél nagyobb gondot fordítani a szakmai oktatásra. A textilterületi bi­zottságtól Gyüre elvtársnő naponként kintjár az üzemekben és egyetlen egyszer sem érdeklődött még, hogy a szakmai oktatás­ban hányán vesznek részt, hogyan sajátítják el szakmájukat a dol­gozók. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szak­szervezeteknek arra, hogy törődjenek a dolgozók ilyen irányú ér­deklődésével is. Másrészt fel kell hívni az üzemi bizottságok fi­gyelmét, hasznosítsák az üzemekben lévő gazdag anyaggal rendel­kező műszaki könyvtárakat és szervezzék meg, hogy a szakmunká­sok, mérnökök védnökséget vállaljanak a fiatalok felett, segítsék őket szakmájuk elsajátításában. A műszaki ismeretek iránti érdeklődés felkeltése, a dolgozók szakmai képzése nemcsak termelési feladat tehát, hanem jóval több annál, hiszen művelt, képzett munkás jobban megérti saját munkájának összefüggését a népgazdaság egészének fejlődésével. Tudja, hogy saját akaraterején múlik, hogy milyen gyorsan hala­dunk előre. Különösen időszerű ez most, a második ötéves terv kü­szöbén, amikor egyre inkább előtérbe kerül a technikai berendezé­sek jobb, gazdaságosabb kihasználása, az új technika alkalmazása. Márpedig a fejletebb technika, a bonyolult gép több tudást és szakértelmet követel. Teljesítették ígéretüket a Békéscsabai Gépállomás dolgozói Vetni! Vélni! Vélni! i A megye gépállomásai közül a békéscsabai jelentette be elsőnek csatlakozását a húsz budapesti ipari üzem felhívásához. Sajátos körülményeiknek megfelélően vál­lalták a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését. Ez még a tavaszon — május vé­gén történt. Azóta jó néhány hó­nap telt el, de a Békéscsabai Gép­állomás dolgozói sohasem feled­keztek meg adott szavukról. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, [ hogy az év végére tett vállalá- ' sukat egy hónappal előbb — no- ! vember 30-án túlteljesítették. A ; termelési tervükben szereplő 25 550 normálhold helyett 27 763 normálhold a teljesítményük. Két | százalékkal többet végeztek a vál- j látásuknál. Ezzel szemben az egy j normálholdra eső önköltség min- össze 85,50 forint a tervezett I 108,50 forinttal szemben. Csaknem 20 forinttal kevesebb, mint amit vállaltak. Vasárnap is lehet adót fizetni Békéscsabán Közeledik az év vége, és minden becsületes gondolkozásé adózóban él az a gondolat — adósság nél­kül lépjen át az új évbe. A Bé­késcsabai Városi Tanács adóügyi csoportjánál kézről-kézre adják a kilincset a lakosok, hogy a be­fizetést rendezzék. Annyian van­nak, hogy kevés hozzá a munka­nap. Ezért az adóügyi csoport dolgozói vállalták, hogy holnap­tól kezdve vasárnap is fogadnak el adóbefizetést. Reggel 8 órá­tól déli 12 óráig a városi tanács­háza 45. számú szobájában. Levelezőink írják Ha jó a kapcsolat... Községünk idén minden ne­gyedévben teljesítette adóbevé­teli tervét. A negyedik negyed­évivel jelenleg 75 százaléknál tartunk. Ez mintegy 8—10 szá­zalékkal több a járási átlagnál. Eredményünk jórészt annak tu­lajdonítható, hogy a tanácstagok kevés kivétellel mind olyanok, akik előre rendezték adójukat. A jó példa számos követőre ta­lál. De a befizetés meggyorsí­tását az is elősegíti, hogy7 a ta­nácstagok a dolgozó parasztok felvilágosítását is kötelességük­nek érzik az adófizetés fontossá­gáról. A meggyőzésnek meg foganat­Félrevezeliék a tanácsot ja van, mert a tanácstagok leg- illetékesebbjeinek — Koós Sán­dor vezetésével a pénzügyi ál­landó bizottság tagjainak — a panaszok és sérelmek orvoslá­sára is van gondjuk. A Voro- silov úton lakó Vasa Imrénének tévedésből kétszeresen vetették ki a házadóját. Koós Sándor köz­benjárására helyrehozták az el­írást. Ha továbbra is ilyen jó lesz községünkben a tanácstagok és választóik között a kapcsolat — sohasem lesz baj az adóbevételi terv teljesítésével. Szentesi Sándor VB-elnök, Köröstarcsa. Rendelet írja elő, hogy a dol­gozó parasztok szántóterületük egy bizonyos százalékát kötelesek bevetni kenyérgabonával. Közsé­günkben ezt sokan megértették és ennek megfelelően jártak el. Ez a magyarázata annak, hogy idő­ben teljesítettük a búzavetési tervet. Sajnos, olyanok is akadtak ná­lunk, akik mit sem törődtek a rendelkezéssel, s hogy ne bánt­sák őket a vetés miatt, egysze­rűen félrevezették f. tanácSöt. A statisztikai hivatal összeírásakor tűnt ki, hogy a II. kerületben lakó Hangya Mihály és az V. kerületi Cikely Imre kevesebb kenyérgabonát vetett el, mint amennyit a tanácsnál bejelentett. Sztanyik Károly, Endrőd. Kissé elhíztuk magunkat Községünk az év első három negyedében mindig 100 százalék­ra teljesítette adóbevételi ter­vét. Sajnos, most lemaradtunk. Ogy látszik, kissé elbíztuk ma­gunkat a siker miatt. A járás községeinek sorrendjében a ti­zenegyedik helyen vagyunk, Az évből már nem sok van hátra. Ideje, hogy tegyünk vala­mit korábbi jé hírnevünk vissza­szerzéséért. Meg azután az adó­zóknak sem mindegy, hogy mi­kor rendezik adósságukat. Ha idejében teszik, 2 százalék ked­vezményt kapnak, ellenkező eset­ben viszont kamatostól kell fi­zetniük. Tassy Lajos Magyarbánhegyes. Már december közepén já­runk, mégis igen sok lie" • en — főleg a szeghalmi járás­ban — még szántatlan, vé­letlen földet lehet látni. Ez pedig azt jelenti, hogy több .ezer mázsa kenyérnckvaló- val terem majd jövőre ke­vesebb. ami több ezer csa­lád évi kenyérsziikséglr e. Többfelé, mint például Bú­csún, Füzesgyarmatou. igye­keznek pótolni a mulasztáso­kat. Kihasználják a jó időjá­rást és pótolják a hiányzó vetést. Ügy gondolják — ha késve is, jobb ha földben van a mag, jobban lebet szá­mítani jövőre. A körösla- dányi Üj Barázda Tsz tag­jai tervüket igaz már ré­gen túlteljesítették, de a tagság úgy határozott, hogy növelik kenyérgabona-vetés- területüket. A napokban fo­gatokkal még negyven hol­don vetettek búzát. Vannak, akik úgy gondol­ják megoldani a vetést, hegy egyszerűen bejelentik: be fe­jezték a vetést. Bucsán a Petőfi Tsz agronómusa. Vagy Péter jelentette a járási ta­nácsnak, hogy végeztek a ve­téssel. Ellenőrzéskor kiderült, hogy még 90 hold hiányzik a vetésterv teljesítéséből. Nemcsak Körösladányban, hanem más községekben is akadnak olyanok, akik igye­keznek húzni, halasztani a vetést. Többszöri felszólítás­ra sem hajlandók el vélni a búzát. Az ilyeneket felelős­ségre vonták. Körösladány­ban Papp Imre, Takács La­jos kulákokat ezer-ezer fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­ták, mert elszabotálták a ve­tést. A járás területén még több mint ezer hold vár ve­tésre. Használják ki a dol­gozó parasztok -a jó napos ♦ időket, minél előbb pótolják } mulasztásaikat. Öt nap alatt csaknem ezer mázsa árut száüíwiaii A békéscsabai vasútállomás ra­kodóparkján, a vagonok mellett BELSPED-kocsik állnak. Az egyik vagonba a téglagyárból ho­zott cserepeket rakják. Szegedre indul a szállítmány. Gyorskezű emberek egy másik vagonból vas­anyagokat raknak ki. Szétszórt csoportokban, sokfelé meg lehet találni a. békéscsabai BELSPED kocsijait. Gáspár János és Szom­bati András szénnel rakják ko­csijukat. Mindketten középkorú emberek, öt éve dolgoznak a BELSPED-nél; Mindig dereka­san kiveszik részüket a munká­ból. Novemberben 4689 mázsa anyagot mozgattak meg Gáspár János 118, Szombati András 114 százalékot ért el. Decemberben sem lankadt náluk a munka üte­me, 1-től 5-ig közel ezer má-^a anyagot szállítottak el. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom