Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-06 / 286. szám

1953. december 6., kedd i/iUaisauU Hlpe Törekvő emberek Az asztalosműhelyben nagy vas­kályha árasztja a meleget; Fázós, piacozó asszonyok, férfiak adják ftt egymásnak a kilincset. Nagy forgalom van ilyenkor mindig. Ajtót, ablakot rendelnek sorra- sorra; «— Nem értünk rá a nyáron csi­náltatni, most szeretnénk megren­delni. De olyan legyen, mint a szomszédunké. Tudja, hogy kiről beszélek — mondogatja egy idő­sebb néni» Hogyne tudná az asztalos, hi­szen ő mindenkit ismer, mert már régóta a Sarkadi Építőipari Ksz Mennyivel egyszerűbb lenne, ha mi kapnánk meg az üveget és megfelelően .ki tudnánk elégíteni a lakosság szükségleteit: Persze, ezt mindenkinek külön- külön nem lehet elmagyarázni, ne­héz. így hát minden alkalommal megnyugtatják a dolgozókat: r,Igyekszünk.;-., ha üveget kapunk, gyorsan megcsináljuk.“ Persze ígéretekkel nem lehet ablakot üvegezni, mert azon befúj a szél. De nemcsak ez az egy részleg működik az Építőipari Ksz-ben. Van itt kőműves-, géplakatos, vil­lanyszerelő-, festő, még gumis­részleg is. Nem kell a sarkadiaknak más faluba menni, ha iavítani akarnak valamit. Minden itt van A 48 szövetkezeti tag között több ilyen jól dolgozó van, aki minden tettével arra törek­szik, hogy a tervüket mielőbb tel­jesítsék! • * Uj távlatok a magyar selyemhernyótenyésztés előtt A hazai selyemgubőterraelés tovább­fejlesztését tartva szem előtt, államunk tagja; Két fiatalasszony toppan be újra. Dörzsölik a kezüket, mert megcsípte a hideg; e— Ablakrámát hoztam két hó­nappal ezelőtt. Beüvegezték már? — Nem — hangzik a válasz. — De hát miért? — A kérdésre Szávaly elvtárs, a párttitkár adja meg a választ: — Azért, mert az elosztó szerv nem látja el elegendő táblaüveg­gel az üvegező-részleget, a föld­művesszövetkezet háztartási bolt­jaiban árusítanak üveget. Az em­berek kénytelenek ott megvásá­rolni és aztán elhozni, hogy be­illesszük a keretbe; helyben. így munka van bőven a szövetkezetieknek. A kőművesek a község vendéglőjét csinosítják most. Itt dolgozik Pribék Ferenc bácsi is, aki 73 évét meghazud­toló gyorsasággal csinálja munká­ját. El lehet mondani; ő a lelke, a mozgató „rugója“ a kőműves­részlegnek. Hallgatnak rá a fia­talok, hisz tapasztalták, hogy Fe­renc bácsi mindig jót akar. A gu­mis-részlegnél Ottlecz István igen szorgalmas. Két évvel ezelőtt lé­pett be a szövetkezetbe és most jó munkájával kiérdemelte, hogy párttagjelölt legyen; Soha nincs panasz rá mindig becsületesen dolgozik! t— Közösen határoztuk el azt is — emlékszik vissza Cser András, a szövetkezet elnöke — mindent megteszünk, hogy éves tervünket B közelmúltban a Szovjetunióba küldt* dr. Sebestyén Endre kutató mérnököt, a Textilipari Kutató Intézet munkatár­sát. hogy tanulmányozza a kolhozok selyemhernyótenyésztését. Dr. Sebestyén Endre hazatérve elmondotta, hogy a Szovjetunióban a kolhozok üzemszerűen foglalkoznak a selyemhernyótenyésztés­sel. Az egyik üzbég kolhozban a te­nyésztés idején tizennyolc teherautó hordja az eperfalevelet a tenyésztő te­lepekre. Csak ennek az egy kolhoznak az évi termelése 110 000 kiló selyemgu­bó. A selyemhernyótenyésztés nagyon Jövedelmező, vannak kolhozok, ahol a tenyésztésből eredő Jövedelem eléri a három millió rubelt Is. A selyemher- hyótenyésztéssel foglalkozó kolhozok­nak eperla-ligeteik vannak. A . Szovjetunióban van eperfatermelő Bzovhoz is, amelynek feladata; a kol­hozok ellátása nemesített eperfákkal. A Szovjetunióban nagyon elterjedt a gyorstenyésztési módszer. Míg nálunk Ötször ott nyolcszor etetik naponta a hernyókat. Ezzel elérték, hogy a her­nyók 32 nap helyett 21—22 nap alatt guböznak be. Nálunk Magyarországon még ma is a sárgagubó|ú fajtákat te­nyésztik. A Szovjetunióban áttértek a fehérgubójú fajtákra, így a nyers se- lyemszálakből egyenletesebb színű fo­nalat kapnak. A fehérgubójú hernyók életképessége, s hozama Is nagyobb, és jobb a selvemszálak szakítószilárdsága. — A magyar selyemhernyótenyésztés továbbfejlesztésének Is egyik feltétele — mondotta a továbbiakban dr. Se­bestyén Endre —, hogy megfelelő eper- fa-fajtát nemesítsünk, továbbá létesít­sünk kizárólag selyemhernyótenyésztés céljaira epería-ligeteket, a fejlesszük to­vább a selyemhernyónemesítést. Na­gyon növelné termelőszövetkezeteink bevételét Is, ha a helyi lehetőségeket felhasználva, selyemhemyótenyésztéssel fs foglalkoznának. — Ezt a munkát Jól el tudnák látni az Idősebb termelőszö­vetkezeti dolgozók is. A jövőben pedig helyes volna nálunk is bevezetni a gyorstenyésztési módszert. december 1-re befejezzük. Ezt vál­laltuk november 7-én. S az adott szavunkat valóra váltottuk, mert éves tervünket november 29-én befejeztük. Decemberben 100 000 forinttal akarjuk túlteljesíteni tervünket! 5“ Hogyan sikerült ez? és kér­dezzük; — Ebben az évben 70 000 szénpo­ros téglát égettünk — folytatja tovább az elnök. — Ez olyan sok, hogy még 1956. L negyedévében is megfelelően ki tudja elégíteni a szövetkezet a lakosság szükségle­teit. Ebből a téglából a Sarkadi Földművesszövetkezetnek sertés- hizlaldát is építettünk. Ebben az évben még terven felül elkészít­jük a sarkadi Lenin Tsz 500 fé­rőhelyes sertésólját is; Törekvő emberekből tevődik össze a szövetkezet tagsága, ezt bi­zonyítja, hogy éves tervüket már teljesítették! •— T-né — Védekezzünk a cseppfertőzés ellen! Az őszi-téli időszakban külö­nösen fontos, hogy gondosan megtartsuk a fertőző betegségek elleni védekezés szabályait. Köhögés, tüsszentés, de han­gos beszéd alkalmával is igen sok apró cseppecske kerül ki az ember szájából és orrából a levegőbe. A köhögö, tüsszentő ember légutaiban kórokozók tartózkodnak, s a cseppecskék . ezeket is magukkal ragadják. A kisebbek lebegve maradnak a levegőben, a légáramlat elsodor­hatja őket, így a rajtuk tapadó kórokozók is messzire kerülhet­nek. Ilyen „cseppfertőzés" út­ján terjed az emberi fertőző be­tegségeknek mintegy ötödrésze, köztük a nátha s az influenza is. Köhögéskortüsszentéskor feltétlenül tartsunk zsebkendőt szájunk és orrunk elé, mert ez­zel a kis elővigyázattal ember­társainkat esetleg veszélyessé váló fertőzéstől óvhatjuk meg. Az influenzás fertőzés főleg a gyermekekre veszélyes, ezért őket kell elsősorban óvnunk. In­fluenzás barátainkat ne látogas­suk meg, a betegek ne engedje­nek közelükbe gyermeket. Ha kisgyermekkel foglalkozó dol­gozó betegsége olyan enyhe, hogy munkáját azért elláthatja, kössön munkahelyén orra és szája elé védőkendőt. Ugyanezt tegye a kisgyermekével foglal­kozó anya is. A Békéscsabai Pamutszövőből messze elhallik a szövőgépek csattogása. Bent az üzemben, a gépek között serényen forgo­lódnak a szövők. Az emeleti teremben minden gép egyen­letesen, símán működik, csak eggyel van valami hiba, mert áll. Mi lehet a baja? Tengely­törés — mondja Vandlik Judit szövőnő. Az éjjeli műszakos társától már így vette át csü­törtök reggel. Két lakatos, már illeszti be az új tengelyt, és röviddel utána megindul a gép. Lipták Mátyás teremmester ellenőrzi a javítást, ö minde­nütt megtalálható, B ahol baj van és ahol kell, segítségére •iet a művezetőknek. — Mindig akad valami hiba, de gyorsan megjavítjuk, hogy ne álljon a gép kihasználat*' — jegyzi meg, és siet nyomban egy másik géphez... Nézzünk át a szövődéből a befűzőbe. Itt Is gyorskezű nők fűzik az ezernyi fehér fona­lat. Sajben Ilona jelenleg ze- fírezálakat bordáz. Nagyon kell vigyázni a lamelláknál, nehogy keresztezzék egymást a szálak, mert a helyrehozás időveszte­séggel jár. Gondos, figyelmes munkát követel a befűzés, ■ főleg ügyességet. A többéves gyakorlat meglátszik e mun­kán is. Hugyecz Ilona már 34 éve dolgozik a szövődében és fiatalos lendülettel végzi munká" ját. Teljesítménye november 29- én 140 százalék volt. Az elmúlt években párosversenyt indítot­tak. Akadnak bőven vetélke­dő társak. Sajben Ilona Ger­gely Ferencnével versenyez. Be* recz Zsuzsa Kvasz Máriával van versenyben. A mennyiség mellett nagy gondot fordíta­nak a minőségre. A diszisták hármas-négyes csoportokban naponként ellenőrzik a minő­séget. Novemberre a minőségi előírás 88,4 százalék volt. Be­bizonyosodott, hogy a dolgozók ennél többet is el tudtak érni, mert 91,5 százalékban gyár­tottak első osztályú árut. Számos kiváló dolgozója van az üzemnek. Telep Mária szta­hanovista szövőnő 109,3, Vi- czián Dóra 105,7, Korcsok Já- nosné 109,4 és Botyánszki Mi- liályné 113,1 százalékot értek el az elmúlt hónapban. Mind­ezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nyolc telep közötti versenyben a Békéscsabai Pamutszövő az első. — Németh — Szövőgépek között. lant A TECHNIKA VILÁGÁBÓL ÜVEGCSÖVEK A VEGYIPARBAN Az NDK thüringiai „Wilhelm Pieck“ műrostgyárában egy mun­kás javaslatára a lúgállomás fémből készült vízelosztóvezetékeít üvegcsövekkel cserélték ki; Azóta teljesen megszűnt az azelőtt igen gyakori csődugulás, s ami szintén fontos: sok értékes színes­fémet takarítottak meg: CSEMPEVAGŐ KÉSZÜLÉK Ha csempét kézzel vágják, igen gyakran lepattog a máz, a csempe egy része kárba vész. A Német Demokratikus Köztársaság grossenhaini kályhaépít - üzemében egy idő óta csempe vágógépet használnak a kályhacserepek szélvágásához. A készülék Gerhard Hermann érdemes élmunkás találmánya, egyszerű csiszolókorong, amelyet motor hajt. A korong beréseli a kályhacserép mázas felü­letét. Ezután már csak néhány könnyed kalapácskoppintásra van szükség, hogy a csempekockák szétváljanak. A csempevágó készü­lék két ember munkáját pótolja és egynegyedére csökkenti a csem­pevágás idejét; KISTIPUSŰ RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK Egy nagy varsói üzemben felkészülnek új típusú rádiók gyár­tására. A készülék súlya mindössze 2 kiló lesz. Külső részét plasz­tik műanyagból gyártják; Közép és hosszú hullámhosszokon adott adások vételére lesz alkalmas a kistípusú rádió, amely könnyen elhelyezhető egy női táskában. Különösképpen a turisták körében örvend majd népszerűségnek! rakgyógyitAs kobalttal A Varsói Rákgyógyászati Intézet munkatársai felkészülnek a rádióaktív kobalt-, jód- és foszfor-izotópok gyakorlati felhaszná­lására a rákgyógyészatban: A Lengyel Népköztársaság nemrégiben kapta a rádióaktív izotópokat a Szovjetunióból; RAKODÓMTJNKA GÉPESÍTÉSE Az NDK kemmlitzi Egyesült Kaolin-Műveiben három kis hor­dozható szállítószalagot szerkesztettek, amelyeket a kaolinpor ra­kodásánál a vagonon belül a nagv száll'tószalaghoz kapcsolnak! A három kis szalag a tehervagonban egyenletesen osztja szét a kao­lint. Eddig két embernek kellett a kocsiban a kaolinport lapáttal egyenletesen eligazítani; AUTOMATA KÖNYVELÉS Az NDK dessaui Polysius gépgyárban automaták könyvelik a dol­gozók brutto- és nettó-bérét, a számlákat, kiadásokat, megrende­léseket, stb. A hat „Astra“ könyvelőautomata a többi között 25 000 -—30 000 bérletszelvényt készít el havonta. Minden automatának 18 számlálószerkezete van. A hat automatát 8 gyakorlott könyvelő ke­zeli. Egy úgynevezett nulla-ellenőrző módszerrel még a legkisebb hibákat is kiküszöbölik! Méltó utód lesst Az év elején száz fiatal kezdte meg a kosárfonást a Békési Ko­sáripari Vállalat 2-es telepén. — Egyik könnyebben, másik ne­hezebben sajátította el a fonás művészetét — magyarázza Bíró Ferenc elvtárs, a fiatalok oktató­ja, nevelője. — A legjobban Gyar­mati Julia dolgozott. Juliska 18 éves, fiatal, törékeny kislány. Édesapja sem — de ta­lán még a rokonságában sem akad olyan, aki ismerné a kosárfonást. S 6 mégis ezt választotta. Nem bánta meg. Már a kezdet kezde­tén végtelen szorgalmával, tanul­ni akarásával elérte, hogy a száz fiatal közül elsőnek kapta meg a sztahanovista címet, most novem­ber 7-én. Munka közben ügyesen jár o keze, s néha figyelemmel kíséri a vele szemben ülő Polgár Ferencet, hogy halad, nem hagyja-e le őt. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Ferivel párosversenyben vannak. Juliska hívta ki, amit a papír bi­zonyít. Mindenki tudja az üzem­ben, hogy ők ketten versenytár­sak. Nem lepődnek meg a többiek, ha olykor-olykor elhangzik a vi­ta közöttük: „Na, ki lesz az első, melyikünk fon több kosarat ma?" Nemes virtuskodás van most is a sztahanovista és az élharcos kö­zött — mert meg kell mondani, hogy Feri sem akármilyen fiatal. Legény ő, méghozzá a javából. De eddig akárhogy igyekezett nem tudta lehagyni Juliskát. Amíg Ju­liska átlagosan 9—10 kosarat ké- szH, addig Feri 7—8 kosarat fon naponta. Juliskát november 7-én megér* demelten jutalmazta meg a válla­lat 200 forinttal is. A kezdeti sike* rek azonban nem szálltak fejébe, s most ugyanúgy dolgozik — még talán jobban r— mint amikor nem Volt sztahanovista. Fáradhatatlan a munkában. Úgy mondják: tagja a színjátszó csoportnak is és rend­szeresen eljár a próbákra. Egyszó­val, mindenütt megtalálható, ahol a fiatalok megfordulnak és rájuk van szükség. Bíró elvtárs továbbra is foglal­kozik vele, hogy jó szakmunkás váljon belőle és elnyerje a szakma kiváló dolgozója címet. — Szükség van erre — bizony­gatja Bíró elvtárs —■, mert mi las­san megöregszünk, s ők lesznek a mi utódaink itt a kosárfonó üzemben. Az at&fnkacszaU Uafatatán Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban“ című külpo­litikai füzetsorozaténak legújabb száma „Az atomkorszak hajnalán“ címmel jelent meg. A füzet első része Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus beszámolóját tartal­mazza a genfi nemzetközi atom- konferencia munkájáról. A máso­dik részben öveges József Kos- suth-díjas fizikus a genfi atom­konferencián nyilvánosságra ke­rült adatok alapján, az eddigiek­nél szélesebb körben, a minden­napi gyakorlati élettel szoros kap­csolatban mutatja be az atom­erő békés felhasználásának leg­újabb eredményeit, a fejlődés to­vábbi nagyszerű távlatait. A csaknem 60 érdekes képei tartalmazó, 64 oldalas füzet a vá­rosi, üzemi és községi békebizott­ságoknál, valamint a hírlapáru­soknál kapható 1,50 forintos áron;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom