Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-03 / 284. szám
AZ MDP BÉKÉSI* 1EGYEI PÁ RT B 1 1 < ) T T S Á G Á N AK LAPJA 1953 DECEMBER 3., SZOMBAT Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Havi 2158 forint jövedelem a% endrődi Haladás Ts%-ben Az endrődi Haladás Termelő- j szövetkezetnél a napokban tartották meg az idei zárszámadó köz- ; gyűlést, ahol számot vetettek az 1954—55-ös gazdasági év eredményeivel és hiányosságaival. A közgyűlés megállapította, hogy ebben a gazdasági évben 27-ről 41-re szaporodott a szövetkezet taglétszáma. A fejlődés azonban nemcsak a számszerű növekedésben mutatkozik meg, hanem a gazdaság egészében és a tagok egyéni jövedelmében is. Az egész évi eredményes gazdálkodásnak tudható be, hogy munkaegységenként 7 kg búzát, 1 kg kukoricát, 1 kg árpát és 9 forint 38 fillér készpénzt osztottak. Ezenkívül burgonyát, cukrot, répát és takarmányféleségeket is jóval többet, mint a múlt esztendőben. A Haladás Termelőszövetkezet tagjai a közgyűlésen elmondták, hogy elégedettek a jövedelemmel, de arra törekednek, hogy a jövő Ui gyógyszereket készít a Chinoin A Chinoin Gyógyszer- és Ve Kétszáz százalékra teljesítette silózási tervét a sarkadi Dózsa Tsz DISZ~brigádja gazdasági évet a jelenleginél is jobb eredménnyel zárhassák. Most pedig nézzük, mennyi is volt az évi jövedelme egy tagnak. Korcsok István egész évben 523 munkaegységet teljesített, 23 901 forint értéket kapott. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a háztáji gazdaság is több mint 2000 forintot jövedelmezett^ akkor láthatjuk, hogy ennek a tagnak évi jövedelme 25 901 forint. Ez pedig nem kevesebbnek, mint havi 2158 Ft jövedelemnek felel meg. Ez a példa világosan mutatja, hogy aki becsületesen dolgozik, megtalál- 1 ja számítását a szövetkezetben. Sztanyik Károly, Endrőd. Textilipari és mezőgazdasági műszaki ismeretterjesztő szakkört szervezett a TTIT A TTIT Békés megyei csoportja figyelemreméltóan részt vesz az ipar műszaki színvonalának emelésében. Békéscsabán például egyre jelentősebben fejlődik a textil-, főleg a szövőipar. Továbbképzést biztosító technikum még nincs a megyében, ezért a TTIT most textilipari szakkört szervezett. A textilipari szakkörben Mitykó János, a helyi Pamutszövő főmérnöke az erre a pályára menő fiatalokat képezi ki a szövés technikájára, a jövő mestereivé. A textilipari körben az elméleti rész mellett, egy szövőgépen a gyakorlati tudnivalókat, mesterségbeli fogásokat is elsajáI títjá'k majd a fiatalok. A szakkört ben hetenként egyszer tartanak oktatást. A TTIT mezőgazdasági műszaki ismeretterjesztést indít a téli hónapokban. Vetítettképes előadás keretében a termelőszövetkezetek tagjait megismertetik a mezőgazdasági gépek technikájával. Gondolnak a háziasszonyokra is: az MNDSZ segítségével „Villamosítás a háztartásban“ címmel tartanak majd a háztartásban haszná- (latos gépekről előadásokat, amelyeket a gyakorlatban is szem- I léltetnek. Az 1350 holdon gazdálkodó sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet diszistái 3200 köbméter jó minőségű silót készítették s ezzel 200 százalékra teljesítették a silózási tervet. A lovak részére külön silóztájk be a polvvát, amit takarmányrépával és melasszal ízesítettek. Különösen nagy gonddal készítették a silót a fejős tehenek részére. A takarmánykeveréket, a napraforgótányért, a kukoricaszárat és a vöröshere- pelyvát nyers szelettel, valamint ! melasszal keverték. Jelenleg 12,9 ] a fejési átlaguk. Úgy tervezik, hogy a meglévő 43 fejőstehén j létszámát 80-ra növelik. Ezért nemcsak silóból, de a jól sikerült hereszénából és egyéb szálastakarmányból is annyit tároltak, hogy a felvásárolt állatoknak is bőven jusson a ta \ aszi kaszálásig. Az állatállomány növelésével és a tejtermelés foko- : zásával akarják biztosítani a ! jövő évi rendszeres munkaegység j előlegosztást. Góréban van minden kukorica Nem lehet azt mondani, hogy j ment minden, mint a karikacsapás. Hiszen sok kukoricáról volt szó, aminek helyet kellett keríteni. Pedig mindössze 60 vagon kukorica elhelyezésére volt raktár Békésen. Ekkor indult meg a találgatás a Terményforgalmi Vál- j lalat dolgozói között, hogy hova helyezzék a dolgozó parasztok által bevitt kukoricát. Voltak, akik azt javasolták, hogy meglesz az a szabad ég alatt is. Lakatos elvtárs, a Terményforgalmi Vállalat vezetője azt mondta: „Górét kelt szerezni, mert a kukoricát csak úgy istennevében nem lehet a szabad ég alá kitenni.“ Húsz szükségraktárt kerítettek. A dolgozó parasztoktól górét bérellek, így oldották meg a kukorica elhelyezését. Nem is került ki az esőre a kukorica, mindnek találtak helyet. gyészeti Termékek Gyára ebben az évben már több új gyógyszer készítéséhez látott hozzá. Nemre- gén bocsátották forgalomba a PAS-natriumot, amely a TBC ha- j tá$os ellenszere. Az eddig gyár- j tett PAS-t sok beteg nem hasz- nálhatta, mert ártott a gyomrának. A PAS-natriummal azonban a gyornorbeteg TBC-seket is gyó- gyíthatják. Ugyancsak ebben az évben elkészítik a Sombennél és a Sevenalnál is hatásosabb altatószert, a Dermatolt. Az új gyógyszer ezenkívül kiváló fájdalomcsillapító is. A gyulladásos betegségek gyógyítására a penicillinnél is jobb Tetránt a jövő év ele- j jén hozza forgalomba a Chinoin. : Jó a népnevelő munka, egyre hevesebb a hátralékos Kondoroson Kondorost az utóbbi években Békés megye legjobb begyűjtő községei között emlegetik. A begyűjtési hivatal dolgozói csatlakoztak a „Tiszta lappal kezdjük az új évet“ mozgalomhoz, s alaposan megszervezték a felvilágosító munkát, amihez sok segítséget kapnak a pártszervezettől, a tanácstól és a földművesszövetkezettől. Alig egy héttel ezelőtt például tojás- és baromfiból 467 hátralékost tartottak nyílván. A földműa listán, ezeknek is jó része kis mennyiséggel tartozik államunknak. Braun Józsefné ötholdas parasztasszony például több mint 20 kiló baromfival és tojással tartozott államunknak. Amikor felkeresték a népnevelők, másnap teljesítette egész évi beadását, többek között 10 kiló tojást adott be egyszerre. Bógyis Györgyné 18 ki- J ló baromfit, Halász Tamás pedig nyolc kiló baromfit és két és fél kiló tojást. — A MÁSODIK látogatási napot tartották meg szerdán, a Megyei Könyvtárban. Ez alkalomma' többé-kevesbé közismert gyűjteményt ismertették a könyvtár dolgozói. Bemutatták az ukrán íróknak és költőknek a raktáraikban található műveit, a gazdag műszaki könyvgyűjteményt és választékos * folyóirat- késrie'iiket is. vesszövetkezet 15 aktívája — Frankó Pálné baromfifelvásárlóval az élen — főleg ezeket kereste fel s elbeszélgettek velük a beadás fontosságáról. A türelmes felvilágosító munka várakozáson felüli eredményt hozott Kondoroson: december másodikén már mindössze 60 hátralékos szerepelt Hasonlóan szép eredményeket értek el a hízott sertések beadásában is. A legutóbbi egy hét alatt 330 hízott sertést adtak be államunknak a kondorosi gazdák. Az eddigi eredmények alapján minden remény megvan arra, hogy; Kondoroson december közepére nem lesz hátralékos. Elkészült a tízezredik mosógép A Villamosgép- és Kábelgyár- 1 múlva már a huszonötezres juhiban márciusban kezdték el a ház- leumot akarják ünnepelni és , - tartási mosógépek gyártását. A zért decembertől, az eddiginél is gyár közszükségleti cikkeket nagyobb mennyiségben gyártják gyártó részlege csütörtökön je- a hasznos háztartási cikket. Eb- lentős jubileumhoz érkezett: haj- ben a hónapban, előreláthatólag, nali négy órakor készült el a tíz- ; kétezerötszáz mosógép készül a ezredik mosógép. Néhány hónap ! Villamosgép- és Kábelgyárban. iVe járjon a traktor hiába Murony községnek is van olyan határrésze, ahol a föld „akaratos“. Ha ősszel nem szántják föl jó mélyen, bizony másik évben alig terem benne valami. Ezért is igyekeztek már a nyár végén a muronyi gazdák a szántással. Igaz, előbb a vetést szorgalmazták, de amikor azt befejezték, teljes erővel a mélyszántáshoz láttak. A szövetkezetekben már csaknem egészében végeztek ezzel a munkával. Az egyénieknek van még csaknem 80 hold szántatlan. Ennek a felszántásában azonban már a traktorok is segítenek. Az egyéni gazdák nagyon megbecsüI lik a traktort, hiszen jól tudják, a géppel mélyebben, jobban, olcsóbban lehet szántani. Ezért is határoztak úgy a legutóbbi állandó bizottsági ülésen: a dűlőfelelősök összeírják, hogy a dűlőben ki akar szántatni. Ne kelljen a traktornak hiába járni. így sok időt és üzemanyagot megtakaríthatnak. A dűlőfelelősök — Kovács Mihály, Bagi Mihály, Erdei Mihály, Krizsán Mihály, Molnár László, Vincze Ferenc — jól ismerik a környék egyéni gazdáit Elbeszélgetnek velük a szántásról, betakarításról. így biztosítják, hogy december elején befejezzék a mélyszántást is. Talán nem is érdemes nevet említeni, ugyanis olyan sok szövetkezetben lehet hasonló esetet találni. Elég annyit mondani, hogy mindez Bucsán történt az egyik szövetkezet közgyűlésén. Az irodában annyian voltak, ahányon befértek. A kályhában egész nap égett a tűz és így este is meleg volt. A sok ember pedig egy-kettőre telefújta füsttel a szobát. A meleg, füstös levegőben alig lehetett az asztalig látni. Még az ablak mellett lévők is izzadtak, hát még aki bent a lócák egyikének a közepén ült, s akiről éppen beszeltek. Az elnök elmondta, hogy N. N. nyolcholdas gazda kéri felvételét a szövetkezetbe. Határozzon a tagtág. A közgyűlés részvevői közül többen közbeszóltak. — Álljon fel, hadd lássuk, lyen ember. — Mutassa magát! — Meg kell jól ismerni, mielőtt határozunk; hátha kulák. — Nem lehet elhamarkodni a felvételt. — Mondja el, hogyan gazdálkodott! — Miéri nem lépett előbb a szövetkezetbe? És még jó ideig hangzottak a kérdések. N. N. pedig ott állt a terem közepén, kezében sapkájával, s már nemcsak az arcán gyöngyözött a verejték, hanem a hátán végig, le a lábujjáig. A száját sokszor kinyitotta, hogy szól, de újabb kérdések özönlöttek felé. Az elejét elfelejtette. Mire aztán szóhoz jutott, kissé dadogva, kissé zavarosan, elmondta egész életét. Meg azt, hogy milyen sok gondja- baja van, mint egyéni gazdának, s mégis kevesebb a jövedelme a szövetkezetbeliekénél. Mikor kifogyott a szóból csak nézett, gyűrö- gette sapkáját és izzadt. Újra szólt az elnök, hogy mit határoz a tagság. Ekkor ismét többen beszéltek. — Persze, hogy felvesszük, hiszen mindenki ismeri a községben. Jó gazda, becsülettel rendezte beadását is — mondták. Kiderült, hogy a tagság több- résee jól ismeri, hiszen vagy szomszéd, vagy legénykori barát, vagy régi ismerős. Egyhangúlag szavaztak — felvették. A tagság ezzel napirendre is tért a dolog felett, hiszen a közösségben természetesnek vették. Ezt már megszokták. Pedig nem is olyan egyszerű. Hosszú hónapok kellettek, amíg N. N. elhatározta, hogy szövetkezetbe lép. Nem a szövetkezet, nem a közösség tartotta eddig vissza, hanem a közgyűlés. Hallotta mástól is, hogy a közgyűlésen mindenkit „lekádereznek“. ö pedig megszokta, hogy mint a község legjobb gazdájától, sokan tanácsot kérnek. Még a tanácsházánál is többször kérdezték véleményét, ö hogyan látja ezt, vagy azt. A közgyűlésen pedig plénum elé ál* litják és még az ismerősök, jó barátok is vallatják. Bizony nem egy gazdát tart vissza ez a „kivallatás“ a közös* ségtől. A tsz-tagok már megszok- ták, hogy a kollektívában mindent megbeszélnek, megvitatnak. De az egyéni gazdáknak még új, szó* katlan. Főleg azokat sérti, akiket ismer az egész község, tudják rá* la, hogy jó gazda. Nem is egész helyes. Nem kell egyetlen gazdát sem megsérteni önérzetében. Akit ismer a tagság, vezetőség, önélet- rajz nélkül, „káderezés“ nélkül is maguk közé fogadhatják. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kell megnézni, kit vesznek be a közösbe, de nem így, mint azt Bucsán teszik. (LIPCSEI) Nem kell mindenkit káderezni me-
