Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

1 VtUaisaiaU VLéyit 1955. november 20.. vasárnap A Magyar Dolgozók Párífa az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjá választásáról 1956. január 1 és április 23 között A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi párt vezetőcégeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hi­vatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, to­vábbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, * megyei, a bu­dapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat elő­írásainak megfelelően számolja­nak be végzett munkájukról a párltuggyűlések; illetve pártérte- kezletek előtt. Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézmé­nyi pártbizottságokat; március 10 —április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságo­kat és revíziós bizottságokat; áp­rilis 5—április 23 között a bu­dapesti, a megyei pártbizottságo- I kát és a revíziós bizottságokat. I. Az alapszervezetekben a be­számoló és a pártvezetőségek új­jáválasztása a következőképpen történjék. A taggyűlés és a "beszámoló 1. Az alapszervezet vezetősé gének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek meg­választása a pártértekezletre az alapszcrvez-et taggyűlésén törté­nik. 2. A taggy űlést muiilyjM|a; kí­vül kell megtartani. A ^1^mű­szakban dolgozó üzemek, műhe­lyek pártszervezetének taggyűlé­sét — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs le­hetőség, a taggyűlést két részlet- bsiV, JfteU megtartani és,**j#z4Wr: zás eredményét összesíteni kell. ,!13. A beszáinoló-vezetőségvtííasz- tó taggyűlés akkor határozatké­pes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak leg­alább kétharmada jelein van. Amennyiben a beszámoló-vezető- ségválasztó taggyűlésen a párt­tagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell kpiételni. 4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel WNidelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincse­nek ehnaradva a tagsági járulék fizetésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott ás érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nki­esének ehnaradva a tagsági já­| rulék fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellá­tott képviselőinek. 6. Az alapszervezet vezetőségé- be«n vezetőség tagján(akb s a fel­sőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párt­tagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan pártta­gok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tar­toznak, de az illető alapszervezet WrühMéiífnkmrk; "’S)- PártéikíSséX- letre küldöttnek választhatók ázó le “a -p á r t ta gok is,' akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva. 7. A beszámoló és vezetőség­választó taggyűlésnek két napi­rendi pontja legyen: a) A párt- szervezet vezetőségének beszámo­lója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati ja­vaslat elfogadása, b) A pártveze­tőség és a küldöttek megválasz­tása a felsőbb pártértekezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolóját a vezetőség elő­zetesen tárgyalja meg. Ha vala­melyik vezetőségi tagnak a ve­zetőségi ülésen kifejtett állás­pontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntart, ja, art a taggyűlésein kifejtheti. B) A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén 1. A taggyűlés nyílt szavazás­sal megválasztja: a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a párt- szervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tízen alul van, csak elnököt) a tanács­kozás vezetésére; ­b) Jegyzőt a jegyzőkönyv ve- setésére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldöt­teinek jelölésére (azokban a párt­szervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek saáma összesen har­mincon alul vasi, nem kell je­lölőbizottságot választani). d) 3—5 tagú szavazótszedő bi­zottságot. Az elnökre, az elnökség tag­jaira, a jegyzőre, a jelölőbizott­ság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen ja­vaslatot. 2. A taggy űlés titkosan megvá lasztja: a) Az alapszervezet vezetősé­get; b) A szavazati joggal és ta­nácskozási joggal biró küldötte­ket a felsőbb pártértekezletre, A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójá­ról azonban a megválasztott új vezetőség dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés j elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a fel­sőbb pártértekezletre hány kül­döttet választanak. 5. A pártszervezet lelépő ve­zetősége jelölt-névsort nem ter­jeszthet be. 6. A jelölés módja: a) Azokban az alapszervezetek­ben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés ta­nácskozása alatt összeállítja a ve­zetőségi tagoknak és a küldöttek­nek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati ja­vaslat elfogadása után a jelölő­bizottság elnöke ismerteti a je­löltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölő- bizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlevő párt­tagnak, illetve tagjelöltnek jelöl­tet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyel­meztetni a párttagokat és tagje­lölteket. b) Azokban az alapszervezetek­ben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesennem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javas­lat -elfogadása üttki sa taggyűlés elnöke ismerteti a. ..taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek ja­vaslatot az alapszervezet veze­tőségébe jelöltekre. Minden jelen­levő párttag, illetve tagjelölt ja­vasolhat jelöltet vagy jelölteket. c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány ve­zetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani. 7. A jelöltek névsorának össze­állítása: A jelölés lezárása után az el­nök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól meg­jegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az el­nök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tag­jelöltek korlátlan számban szól­hatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az il­lető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vi­tára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párt­tagok, illetve tagjelöltek kíván­ságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollé­tében az a párttag köteles a je­lölt életrajzát ismertetni^ aki ja­vasolta jelölését. Az elnök köteles mindenegyes javasolt jelöltet vitára és szava­zásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazó­lapra felvenni. Egy-egy jelölt feletti vita le­zárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A sza­vazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megálla­pítani: A szavazólapra először a je­lölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváha­gyott jelölteket kell felvenni. Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni. Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetckben, ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapí­tani. 8. A vezetőségi tagok jelölésé- I vei és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kclL javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezlctéa rész­vevő, szavazati joggal és tanács­kozási joggal bíró küldöttek je­lölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az el­nök intézkedik, hogy -a taggyű­lés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elv­társakat és a pártértekezletre kül­6orrendjében szavazta meg a kel­lő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak jo­ga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s he­lyettük másokét kihúzni. A párt­tagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezűleg dobják a zárt urná­ba. A titkos szavazás alatt a tag­gyűlés helyiségében csak a sza­vazati joggal rendelkező pártta­gok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 10. A szavazatok összeszámlá- lásának idejére az -elnök a tag­gyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a sza- vazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok össze- számlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A párt- vezetőség megválasztott tag jajnak és a felsőbb pártszerv értekezle­tén részvevő teljes, illetve szava­zati joggal bíró küldőt leknek azok tekinthetők, akik a legtöbb sza­vazatot kapták. 11. A szavazatok megszámlálá­sa után a szavazatszedő bizott­, ság elnöke ismerteti a szavazás döttnek jelölteket egymástól kü- j eredményét. Ezután a taggyűlés lönvalasztva, de egy névsorba fog- j elnöke rövid zárszót tart, s a tag­lalják és a taggyűlésen szavazati' gyűlést bezárja, joggal bírók számának megfelelő ' 12. Azokban a pártszervezetek­meimyiségben -e névsort sokszoro- ben, amelyekben a ‘tagok és a rítsák. A sokszorosított névsoron tagjelöltek létszáma együttesen (szavazólápon) fél kell tüntetni. a tizet nem haladÍa meS- a taS* . , ... i/ .» > • gyűlés csak titkárt és titkárhe­hogy a taggyűlés hány vezetőségi váhtíat. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mel­lé bevezeti a ráeső érvényes sza­vazatok számát. A jegyzőkönyvet >na taggyűlés elnöke, a szavazatsze­dő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról ké­szült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell meg­küldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alap­szervezet vezetősége megőrzi. 14. A megválasztott pártvezető­ségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt eset­ben újabb választást tűzhet ki. 15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani: Ezeken a helyeken először külön- külön választják meg az alapszer­vezetek vezetőségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb párt­értekezletre a küldötteket. tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításá­nak idejére az elnök a taggyű­lést felfüggeszti és szünetet réti­déi el. 9. A szavazás módja: A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai ki­osztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a sza­vazati joggal bíró párttagoknak, 6 az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi je­lölt nevét hagyja meg, ahány ve­zetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, ;a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párt­tag titkos szavazás során keve­sebb nevet húz át a szükséges­nél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell te­kinteni, hogy a párttag a névsor II. A) A pártértekezlet és a beszámoló li A pártbizottság és a revíziós | bizottság beszámolója és újjává- lasztása, valamint a felsőbb párt- értekezletre javasolt küldöttek j megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a buda­pesti kerületekben, a me­gyékben, a járásokban és a váro­sokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma megha­ladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at. 2. A pártértekezieien a szava­zati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellá­tott képviselői vesznek részt. Sza­vazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken sza­vazati joggal küldöttként megvá­lasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszerve­zeti taggyűléseken, illetve pártér­tekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, aki- (Foíytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom