Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

nut ember 2(1., vasárnap

ViUai&aibk kUf»

A Magyar D olgozók Pártja Központi Rendelet a földhasználók személyében és aföiu

I művelési ágában bekövetkezett változásokról

(Főivlátás a 2. oldalról.) | a) a pártbizottság beszámolója

két a pártbizottságok a pártérte- i a végzett munkáról és a pártszerkezletre meghívnak, valamint a felsőbb pórtszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a párt- szervezetek számának figyelembevételével — 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártértekezleten 600—900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a jr ásókban, a megyékben és Bu.d'-"Testen három napirendi

pontja legyen.

vezet további feladatai;

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pórtértekezletek küldötteket nem választanak).

5. A beszámoló és vezetőségvá- Lasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai:

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a reviziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a reviziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve reviziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve reviziós bizottsági ülésen kifejtett álláspontját a pártbizottság, illetve a reviziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B)

A jelölés és a szavalás a pártértekezleten

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

zásra bocsátja. Külön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizotta) Az elnököt az értekezlet ve- \ s®g tagjainak, a reviziós bizottság zetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt.

gal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat.

7. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

8 A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány pártbizottsági tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendében szavazta meg a kellő s íú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A szavazólapot a küldöttek saját kezűleg jiobják a zárt urnába.

9. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártbizottság megb) Az 5—9 tagú jelölőbizottsá- elvtársak névsorát. (A jelöltek

got a pártbizottságba választandó tagok^ póttagok és a reviziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek jelölésére;

c) Az 5—8 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok össze- számlálására.

tagjainak és a felsőbb pártérte-. „ , ...

kezletre küldötteknek javasolt vaIaszí°tt tagjainak, póttagjainak,

! a revíziós bizottság tagjainak és

a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

10. A szavazatok megszahuálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, úgy, hogy minden jelolt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másik példányát pedig megküldi a felsőbb

megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet, vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezleten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótA Minisztertanács rendelete alapján, az 1955. július 1-e után megkötött haszonbérleti és részesbérleti szerződések érvényességéhez a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak jóváhagyása szükséges. A jóvá nem hagyott szerződéseket a földnyilvántartásokon nem vezetik keresztül és így a beadási, az adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül hagyják.

A községi tanács a szerződést csak akkor hagyhatja jóvá, ha a szerződés nem kizsákmányoló jellegű és azt a termelés érdekei, valamint a felek személyes körülményei indokolják. Ezeken kívül a jóváhagyás feltétele még, hogy az 1955. évi gazdala jstromban feltüntetett terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alapján megállapított termény be adási kötelezettség ne csökkenjen, Illetőleg csökkenés esetén a különbözet beadását 1956. évtől kezdődően a szerződés időtartama alatt az új használó írásban köteles vállalni.

A szerződéseket a rendeletben előírt formában, írásban kell a tanácshoz benyújtani.

Az 1955. október %5-e után kötött tulajdonátruházási szerződések jóváhagyásának ugyancsak feltétele, hogy a terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, illetőleg a különbözet beadását az új tulajdonosnak vállalnia kell.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a hatósági intézkedés

alapján, valamint a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekbe való belépés, öröklés, illetőleg az állami tartalékföldek hasznosítása következtében beállott földhasználati változások eseteire.

A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy szántó és rét művelési ágban nyilvántartott földrészleteket legelőre, szőlőről pedig bármely más művelési ágra átvezetni csak a járási tanács mezőgazdasági osztályának engedélyével lehet. Az egyéb művelési ágváltozások átvezetése továbbra is az érvényben lévő szabályok szerint történik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szőlő kivágásának engedélyezésére. A művelési ágváltoztatás engedélyezése iránti kérelmet a községi tanácshoz kell előterjeszteni.

A rendelet végül kimondja, hogy a földhasználók személyében és a földek művelési ágában bekövetkezett változást esak akkor lehet az 1956. évi beadási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni, ha a változást a tulajdonos (használó) legkésőbb november 30-ig, a föld fekvése szerint illetékes községi tanácsnál bejelenti. Minden termelőnek érdeke tehát, hogy az 1955. évi gazdalajstromban feltüntetett területéhez képest, azóta bekövetkezett változásokat — okmányokkal igazolva —, az előirt határidőre bejelentse.

Nem lesz takarmányhíány a télen a Körösi Állami Gazdaságban

2. A pártértekezleten titkos sza- ; lóla* íavasolt *lölt<* felvétel* a

vazással választják: j szavazólapra a kapott szavazatok

a) A pártbizottság tagjait, pót- sorrendjében történik; miután a |

tagjait és a reviziós bizottság tag- jelölőbizottság által beterjesztett jait. j jelöltek szavazólapra való felvéteb) A felsőbb pártértekezletre a le megtörtént. A revíziós bizottság

szavazati joggal és a tanácskozási tagjainak, illetve a felsőbb pártjoggal bíró küldötteket. értekezleteken részvevő küldöttek3. A jelölés és a szavazás előtt : nek ége ^ a szavazól va_

a partertekezlet elnöke bejelenti,

.......... . , .... io felvetele is a fentiek szerint

h

ogy a felsőbb partszerv jovaha- [ gvása alapján a pártbizottságba történik.

hány tagot, póttagot és a reviziós ; 5- A szavazólapon több név is

bizottságba hány tagot, továbbá a szerepelhet, mint ahány tagból álfelsőbb pártértekezletre hány kül- ló pártbizottságot és revíziós bi- döttet választanak. , zottságot, illetve ahány küldöttet

4. A lelépő pártbizottság és re- kell a pártértekezletnek megvá- viziós bizottság jelöltnévsort elő- iaSztania.

zetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölő- bizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdé- ke„yé7m"ag7át" Héttők“* wden,' sekre válaszolni. A jelöltek felképártszervnek.

11. A megválasztott pártbizottság és reviziós bizottság a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizottság nyílt szavazással megválasztja a párt-végrehajtóbizottságot és a pártbizottság titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválasztja a fegyelmi bizottságot.

A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a reviziós bizottság elnökét.

A megválasztott pártbizottságot és párt-végrehajtóbizottságot, továbbá a reviziós bizottságot a fel6. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja a szavazati jog- ^sőbb pártszerv erősíti meg.

Húszénál milliméter csapadék után nagy lendülettel kezdtek a vetéshez a battonyai traktorosok

A Hattonyol Gépállomás körzeté- földjein. A gépállomás dolgozói - ben lévő termelőszövetkezetekben még élükön Székely Jánossal a megye leg- csaknem ötszáz hold várja a jövő évi jobb traktorosával, aki őszi ldénytera vét már 217 százalékra teljesítette —

nagy eső miatt meg sem lehetett kö- soha nem látott lelkesedéssel kezd- l’ésre tartoznak életrajzukat rövi- telíteni a földeket: összesen 25 mii- tek munkához

llméter csapadék hullt le. Szerdán reggel végre kisütött a nap s a batden ismertetni. A jelöít indokolt

távollétében a jelölőbizottság elnö- tonyai trakt0rosok egy pillanatot ke, illetőleg az Őt jelölő küldött késlekedtek: 51 gép azonnal megkezd- ismertetheti a jelölt életrajzát. A je'öltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelölték névsorát szavaSzerdán a Battonyai Gépállomás körzetében 150 holdnyi területen végeztek mélyszántást és géppel, több te a mélyszántást. Tíz óra felé meg- m*nt félszáz holdon tették földbe a kezdték kilenc géppel a vetést a bat- maS°t. Csütörtök reggel már a korai tonyai Béke, a Dózsa, Május 1, a mezőhegyes! József Attila és a dombegyNemcsak az ottani nagy építkezések, hanem az azok. mögött tornyosuló hatalmas szénakazWk is magukra vonják a Körösi Állami Gazdaság központi telepe mellett elmenffk figyelmét, S az érdeklődőknek készséggel adnak magyarázatot a gazdaságiak. Va- lamennyiük közül legszívesebben maga az igazgató — Masán Mátyás elvtárs. Hangjából valóságos öröm csendül, mikor ezeket mondja:

— Az itt tárolt mintegy 50 vagon széna csaknem mind elsőosztályú, s csak igen kevés benne a másodosztályú.

Mint rizstermelőknek, a körösieknek kétségtelenül adottságuk is van a jó szénatermelésre. Persze, az adottság mitsem ér, ha azt nem használják lei. Nekik meg éppen az a nagy érdemük, hogy minden lehetőséget megragadnak, ha arról van szó, hogy több takarmányt termeljenek. így azután tavaly annyi szénájuk termett, hogy a kunmadaras! és más társgazdaságoknak 35 vagont szállítottak el a múlt télen.

— Idén a pihentetett rizstelep 670 holdján termeltünk lódihe- rét, füvesherét és vörösherét — mondja Mrsán elvtárs. — S mert a betakarítás is sikerült, van elegendő szénánk...

Akárcsak más takarmány. Abrakból sem lesz hiány. Termett bőven. A 150 hold kukorica például 26,6 mázsa átlaggal fizetett. S nem lehet panasz a lédús takarmány tárolására sem. Sílózási tervük 2800 köbméter. Ezzel

szemben már eddig 3000 köbmétert silóztak. A négy silótöltő jelenleg is dolgozik, s meg sem állnak, míg el nem érik a 3300 köbmétert. Ezt vállalták — és teljesítik is. A gazdaságban büszkén beszélnek róla:

— Mi kukoricaszárat te esak silózva etetitek.

De azért nehogy azt higyje valaki, hogy a silótakarméuy silány minőségű. A felénél jóval több silókukorica. (Már teljes élésben voltak a csövek, amikor aprították.) Azután van benne édes- cirok és répaszelet.

S amilyen igyekezettel tárolták a takarmányt, olyan gondossággal kezdték el néhány nappal ezelőtt az etetést. A tehenészetben Varjú Gergely brigádvezető ügyel arra, hogy az illatos szénából, silóból semmi se vesszen kárba. S a figyelmes takarmányösszeállítással már elérte, hogy több mint száz tehénnél megszűnik az átállás miatti fejésátlag-visszaesés. A zöld etetésekor csaknem 13 liter volt a fejési átlag. E tekintetben akkor legjobbak voltak a rizstermelő gazdaságok között. Néhány hetes szünetelés után most ismét ott tartanak — ugyancsak ők az elsők.

Eredményük bizonyára még to-_ vább nő az elkövetkezendő hetekben, luklapokban. Tartson bármeddig is a tél, a Körösi Állami Gazdaságban nem okoz meglepetést — bőséges és jó minőségű takarmányuk van az állatoknak.

órákban megindultak a gépek, hogy a hét végére egyetlen talpalatnyi föld

házi Petőfi, valamint a Békeharcos Tsz t se maradjon vetetten,