Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

r--------------^ A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a pártvezetőségek újjáválasztásáról L____________> A 1MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZ O TTS ÁGA NA K LAPJA ‘4955; NOVEMBER 20., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Az eredmények népszerűsítésével.. . Eléggé ismert dolog, hogy ha a városi ember, egy ipari munkás kiment a dolgozó parasztok közé agitálni a termelő- szövetkezetek mellett, a legjobb érvelései ellenére is, több he­lyen ezt válaszolták neki: — Na és az elvtárs már próbálta, hogy milyen a közös? — Mert a maga elszigeteltségében élő parasztember olyan, hogy csak a magafajtájának hisz. De mondjanak azok is bármily kecsegtetőt, csak akkor fogadja el, ha meggyőződött róla — na, ezek tapasztalatból beszél­nek ... S legyen ez bármennyire is furcsa, nem lehet vele mást tenni, mint megszívlelni. Vagyis a szövetkezetek jóságáról mindenekelőtt a közösségi emberek beszéljenek a kívülállók­nak. Számos helyen már korábban eszerint cselekedtek, s lett is eredmény. A termelőszövetkezeti községek alakulása a szövetkezeti tagok felvilágosító munkájáról tanúskodik. De a nagyszénási Dózsa, az orosházi Béke, a dobozi Petőfi és más tsz-ek területe és taglétszáma sem nőtt volna oly nagymér­tékben a közösség embereinek bátor kiállása nélkül. Persze, a szövetkezetiek meggyőző szava is csak akkor ér valamit, ha eredményekkel dicsekedhetnek. Különben ők is egykönnyen megkapják: — Nincs semmi, amiért érdmes len­ne közétek állni. Na, de ettől most igazán nincs mit tartani megyénk úgy­szólván egyetlen termelőszövetkezetében sem. Tudvalévő, hogy a szövetkezetek mindenfelé 2—3 mázsával több búzát, 6—8 mázsával több kukoricát, 100—150 mázsával több cukorrépát termeltek átlagosan, mint az egyéniek. S mindez a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető. Amelynek keretei között az ál­lattartás is ezreket jövedelmező állattenyésztéssé válik. Van tehát eredmény. Sőt, sok helyen inkább az a baj, hogy megfeledkeznek róla. Nem egyszer készakarva. Jól tud­ják, hogy a kézzelfogható jólét az egyéni gazdálkodásnak még a legmakacsabb híveit is gondolkodóba ejti. Egyik-másik szövetkezetben meg irtóznak attól, hogy hozzájuk belépjenek. — Mi, akik több éve együtt vagyunk, már jól összeszoktunk •— adják a semmiesetre sem elfogadható magyarázatot. Minek vesződnénk új emberekkel? — Leginkább attól félnek, hogyha többen lesznek, kevesebb lesz a „munka", nem lehet annyi munkaegységet szerezni — csökken az osztalék. Ez nem más, mint ósdi nézet, aminek bélyegét olykor szövetkezeti embereink legderekabbjai is magukon viselik. Megfeledkeznek arról, hogy pártunk a termelőszövetkezetek lét­rehozásával nemcsak egyesek, hanem az egész parasztság, sőt az ország minden dolgozójának jólétét akarja biztosítani. Gon­dolkoztak-e már azon, hogy már szűkebb hazájukban, közsé­gükben is mit jelent a nagyüzem adta többtermelés? Hogy mennyivel több búzát adtak volna idén is az államnak, ha nem:sak az ők 200—300 holdas tábláján, hanem az egyéni pa­rasztok 2—3000 holdján is 3—i mázsával több terem átlago­san? — Nyolc-tízezer ember évi kenyérszükségletével! Ezért kell tehát a nagyüzemi gazdálkodás. Es ezért kell, hogy az új életet már megízlelt emberek minden dolgozó pa­rasztot meggyőzzenek a termelőszövetkezetek előnyéről. S- er­re most van a legjobb alkalom — a zárszámadások idején. Az eredmények pontos számbavételekor. A leghelyesebb, ha a befejezett gazdasági év tapasztalatait megvitató közgyűlések­re minél több'kívülállót meghívnak. De ezzel ne érjék be! Nap-nap után keressék fel a falu egyénileg gazdálkodóit, s mondják el nekik: mire mentek a közösben. Hogy mennyivel nagyobb d jövedelmük, mint a kívülállóké. Meggyőzödnek ró­la — nem lesz hiábavaló. A termelőszövetkezeti vezetők négyhónapos továbbképzése A termelőszövetkezeti vezetők intézményes oktatása eddig kizá­rólag a zsámbéki tízhónapos ter­melőszövetkezeti elnökképző tan­folyamon történt, A Központi Ve­zetőség júniusi határozata a ter­melőszövetkezeti vezetők képzésé­nek nagyarányú kiszélesítését írta elő és kimondta, hogy a Földmű­velésügyi Minisztérium a termelő­szövetkezeti vezetők továbbképzé­sére szervezzen a téli hónapokban állandó iellegű négyhónapos veze­tőképző 'nnfohamokat az Agrár- t-udemáp- í Fg et°m és a .mező-. j gazdasági akadémiák mellett. Eb­ben az évben a három akadémia összesen 150, a technikumok pe­dig 450 tsz-vezető képzését old­ják meg. November 25-én négy­hónapos továbbképző tanfolyam indul a termelőszövetkezeti veze­tők részére, a három mezőgazda- sági akadémián kívül, a szentlő- •'inci, a kalocsai, a gyöngyösi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a mezőtúri, a törökszentmiklósi és a debrecen-pallaai technikumban és a lengveli mezőgazdasági szak­iskolán. Szövetkezeti élet Új belépők A gyomai parasztok közül egy­re, többen foglalkoznak a szövet- kezetbelépés gondolatával. A tsz-ek terméseredményei, a közös gazdaságok építkezései az ősz- szefogás erejéről tanúskodnak. Mindezek alapján, valamint a tsz-tagok és egyéniek elbeszélge­tése nyomán új belépőkkel erő­södnek a község termelőszövet­kezetei. Október elejétől mostanáig a községben legtöbben a Dózsa Tsz­be kérték felvételüket. Ide ti­zenheten léptek be. Rájöttek, hogy közös erővel többre men­nek, biztosabb lesz a jövőjük,- mint egyéni gazdaságukban. Az Új Élet Tsz 12 új taggal erősö­dött, a Kossuth Tsz-be pedig he­ten léptek be. Az új tagok több­sége már szorgalmasan dolgozik a közös gazdaságban, s meggyő­ződtek arról, hogy jól választot­tak, amikor a felemelkedés út­jára léptek. Lesz bőségesen takarmányunk Termelőszövetkezetünk nagy gondot fordít az állattenyésztés­re, mert tudjuk, hogy az állat- állományból jelentősen növelhet­jük jövedelmünket. Tizenöt ko­cánk szaporulata az idén 278 ma­lac volt. Jelenlegi sertésállomá­nyunk 15 koca, 1 kan, 40 hízó, 13 négyhónapos süldő, 80 három- hónapos és 17 szopós malac. Az elmúlt évek tapasztalatain okul­va az idén sokkal jobban felké­szültünk az állatállomány takar­mányának biztosítására. Szarvasmarhaállományunk ké­szére is gondoskodtunk elegendő takarmányról. így akarjuk elérni, hogy a fejési átlag ne csappan­jon meg, hanem emelkedjen a téli hónapokban is. Tizenhárom tehenünk, 3 bikánk és 3 üszőnk van. Magyarfalvi Péter Gáborlelep, Petőfi Tsz. Zárszámadás Eleken Eleken, a falu művelődésének középpontjában, a kultúrotthon- ban tartják meg zárszámadásu­kat á termelőszövetkezetek. Az ünnepi közgyűléseken a helyi ma­gyar, román, német DISZ-fia- talok nemzetiségi együttese han­gulatos ének- és táncszámokkal, vidám jelenetekkel és köszön­tőkkel szórakoztatja majd a ter­melőszövetkezeti tagokat. A zár­számadások kulturális műsorában lelkesen közreműködnek a he­lyi Rákóczi Tsz fiataljai is, akik­nek 26 tagú fúvószenekara pezs- dítő indulókkal teszi hangulato­sabbá a szüneteket. A Pillangókisasszony előadása Békéscsabán Könny csillogott sok néző sze­mében, amikor a függöny legör­dült a »Pillangókisasszony « elő­adásának utolsö jelenete lián. Puccini gyönyörű operáját több­ször látta már a békéscsabai kö­zönség, de az Operaház előadá­sában, eredeti szereposztásban még nem. Az előadás magasszín­vonalú volt, és a közönség szűn­ni nem akaró tapssal jutalmazta a művészek és a zenekar produk­cióját. Különösen felejthetetlen élményt nyújtott Szecsődi Irén magaskultúrájú énekművészete, amit a közönség nem egyszer tszíni tapssal honorált. Az opera többi szereplői, elsősor­ban Nagypát László éneklése is méltán nyerte meg a közönség tetszését. Pless László Kossuth- díjas karnagyot is hosszan ün­nepelték, és ebben benne volt a MÁV szimfonikus zenekar jó sze- repltj£tijk elismerése is. Az előadás iránti hatalmas ér­deklődést csak részben tudta ki­elégítem az egyetlen előadás, és joggal vetődik fel a kérdés azok részéről, akik szintén szerették volna az Operaház művészeinek előadását látni, hogy mikor jön­nek ismét Békéscsabára. ügy tudjuk, hogy a Jókat Színház igazgatósága egy újabb előadás időpontjáról tárgyat az Opera- ház igazgatóságával, és ez való­színűleg eredményre is vezet. Ez megnyugtatná azokat a bérlete­seket és operakedvelőket is, akik a »Pillangókisasszonyt előadásá­ra nem kaptak jegyet. Az úf olvasók ezreiért! A járási, községi pártbizottsá­gok irányításával megyénkben a népnevelők, pártmunkások százai, ezrei felvilágosító munkával nö­velik lapunk olvasóinak táborát. A postások munkáján is mú­lik, hogy a lap olvasóinak száma milyen mértékben emelkedik. Egyre több az olyan postahivatal, ahol jó eredményeket értek el la­punk terjesztésében. Kiváló munkát végeznek több hónap óta a battonyai postahiva­tal dolgozói, kézbesítői. Munkájuk eredményeként1 junuár óta közel 100 új olvasót szerveztek lapunk­nak, eredményesen munkálkod­nak az árusításban is. örömmel közöljük e lektíva fényképét; lelkes kol­SKORKA MIHÁLY, külterületi JUHOS PÁL külterületi kézbesítő, Szarvas. kézbesítő. Szarvas. KUGYELA PÁL kézbesítő Kondoros. ZIMMERMAN FERENC, segédkezelő, Elek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom