Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-02 / 258. szám
ViUevuaiaU Hifit 1955. november 2., ‘icrdu Genf felé tekint au világ Hétfőn délután megtartották a külügyminiszteri értekezlet negyedik ülését. Az ülésen Dulles elnökölt. Az előző ülésen hozott határozat értelmében a külügyminiszterek megkezdték a harmadik napirendi pont — a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése — tárgyalását. Ezután a megállapodás értelmébe,n folytatták az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — megvitatását. Molotov elvlárs a Szovjetunió küldöttsége nevében három fontos javaslatot terjesztett elő. Y. M. Molotov nyilatkozata az európai biztonság kérdéséről Ami az európai biztonsági szer- tődésben részvevő államok körét Illeti, javasoljuk, hogy a szerződés részvevője a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia — legyen, valamint mind a Nyugateurópai Unió, mind a varsói szerződés összes többi részvevője, köztük | a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság. A szovjet kormány egyet ért azzal is, hogy a szerződésben részt vehessenek más olyan európai államok is, amelyek csatlakozni óhajtanak hozzá, például Jugo- szlávia és Dánia. Természetesen íelmerűl az a kér- . dés, milyen jellegű kötelezettsé- geket vállalhatnának magukra az európai biztonsági szerződésben részvevő államok. Véleményünk szerint ez államok fő kötelezett- 5 ségei az alábbiak lennének: a) tartózkodnak fegyveres e >k alkalmazásától egymással szemben, és békés úton oldanak meg minden vitát, amely a szerződés részvevői között felmerülhet; b) kölcsönösen segítséget — ezen belül fegyveres segítséget is — nyújtanak egymásnak abban az esetben, ha a szerződés részvevőinek valamelyikét támadás éri Európában; c) a szerződés részvevői tanácskozásokat folytatnak mind az a) pontban, mind a b) pontban előírt köte’ezettségekkel kapcsolatba"!: d) a szerződés részvevőinek külön megállapodása alapján, valamilyen szervet (vagy szerveket) alakítanak a fent említett tanácskozások lefolytatására, valamint más intézkedések végrehajtására, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak azzal kapcsolatban, hogy az államok teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. A szovjet kormány, amikor ezt a javaslatot előterjeszti, magától értetődően abból indul ki, hogy később a fennálló szerződések és egyezmények (északatlanti tömb, Nyugateurópai Unió, varsói szerződés) érvényüket vesztik és az ezek alapján létesült katonai csoportosulások feloszlanak. De jelenleg, az európai biztonsági szerződésről szóló mostani javaslatával kapcsolatban nem tesz javaslatot e szerződés hatályának konkrét időtartamáról és általános európai szerződéssel való felváltásáról. Véleményünk szerint megelégedhetünk azzal, hogy a szerződésben utalunk rá: addig lesz érvényben, amíg nem váltja fel az európai biztonságról szóló más, átfogóbb szerződés, amely előírja a jelenleg érvényben levő szerződések és egyezmények eltörlését. Az elmondottaknak megfelelően a szovjet küldöttség az értekezlet elé terjeszti az európai biztonsági szerződés tervezetét, amely a következőképpen hangzik: flz európai biztonsági szerződés tervezete Egyesült Nemzetek Szervezetének ; békeszerető céljait és elveit követve, megállapodott ezen szerződés megkötésében.. A szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy vállalják n következő kötelezettségeket: 1. CIKKELY. A szerződő felek kötelezik ma- ] gukat, hogy nem alkalmaznak1 egymással szemben fegyveres erőt, és az egymás közötti kapcsolatokban tartózkodnak az erővel való fenyegetőzéstől és az esetleg közöttük felmerülő vitákat békés eszközökkel oldják meg. 2. CIKKELY. Ha a szerződés egy vagy több tagállamát Európában fegyveres támadás éri valamilyen állam, j vagy államcsoport részéről, a I szerződés többi tagállamai haladéktalanul minden olyan segítséget, még katonai segítséget is | megadnak az ilyen támadásnak | áldozatul esett államnak, vagy j államoknak, amelyet a nemzetközi béke és az európai biztonság helyreállítása és fenntartása céljából j szükségesnek ismernek el. ' V 3. CIKKELY. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy semmilyen ür- | üggyel sem adnak közvetlen vagy j közvetett segítséget európai tá- i madó államnak. 4. CIKKELY. A szerződés tagállamai minden esetben tanácskozni fognak ■egymással, ha bármelyik tagállam 1 véleménye szerint a szerződés egy vagy több tagállamát Európában \ fegyveres támadás fenyegeti, hogy j az ilyen veszély elhárítása céljából hatékony intézkedéseket tehessenek. Haladéktalanul meg-; tartják a szükséges tanácskozást minden esetben, amikor a szerződés valamelyik tagállama ellen elkövetett támadás esetén a- béke i helyreállítása céljából összehangolt intézkedések foganatosítására van szükség. 5. CIKKELY A szerződő államok kölcsönös megegyezés alapján külön szervet (vagy szerveket) alakítanak a fent említett tanácskozások megtartása, valamint a biztonság biztosítását szolgáló olyan más intézkedések foganatosítása céljából, amelyekre az államoknak a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szükségük lehet. 0. CIKKELY. A szerződés tagállamai megállapodnak, hogy a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek nem érintik az érvényes szerződésekben és egyezményekben vállalt kötelezettségeiket. 7. CIKKELY. A jelen szerződésben az államok által vállalt kötelezettségek nem csorbíthatják a szerződés tagállamainak az egyéni és a kollektív önvédelemre való jogát, amelyet az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres táma- ’ás esetére előír. 8. CIKKELY. A szerződés ideiglenes jellegű és addig lesz hatályban, amíg rém váltja fel másik, olyan átfogóbb európai biztonsági szerződés, amely a~ érvényes szerződéseket és egyezményeket felváltja. A szovjet kormány figyelmesen tanulmányozta az övezetre vonatkozó összes javaslatokat és elgondolásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a kérdés komoly figyelmet; követel, és meg kell kísérelnünk összeegyeztetni álláspontunkat ebben a kérdésben, annál is inkább, mert álláspontunk egész sor pontban megegyezik. Attól az óhajtól vezettetve, hogy közeledjünk Eden úr javaslatához, mi, a négy kormányfő irányelveinek megfelelően, javasoljuk, egyezzünk meg a következőkben: 1. A fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének övezete Európában a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a velük szomszédos államok, vagy ezek közül néhánynak a területét foglalja magában. 2. Az övezet kérdésére vonatkozó egyezményben elő kell írni az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Francia- ország ama fegyveres erőinek felső határát, amelyek az ebben az övezetben elterülő államok területén állomásoznak. E csapatok létszámának kérdését kiegészítőén kell megvizsgálni. 3. A fegyveres erők korlátozására és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségekhez, amelyeket az államok megfelelő egyezmény alapján vállalnak, ezeknek az államoknak hozzá kell járulniok és ezek az államok e kérdésben szabadon, szuverén jogaiknak megfelelően határozhatnak. 4. A fegyverzet csökkentésére vonatkozó kötelezettségek végrehajtása érdekében az övezetbe tartozó területeken együttes ellenőrzést kell létesíteni a szerződésben részvevő államok fegyveres erői és fegyverzete fölött. A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére kormánya a béke megerősítésére irányló törekvéstől áthatva és elismerve, hogy minden módon elő kell segíteni a nemzetközi feszültség csökkenését és az államok közötti bizalom megteremtését, az Genf, október 31. (MTI) A Szovjetunió^ az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői a Kelet ás Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésére vonatkozó irányélvükben kijelentették, hogy tanulmányozni kell »azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösein előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék.« A négy hatalom külügyminiszterei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg: | Rendszabályokat kell fo- *' ganatosítani a nemzetközi kereskedelem fejlődésének előmozdítására, értve ezalatt a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelmet jelenleg gátló akaötikostra találtak Csaknem másfél éve, hogy Lestyán István elvtárs, a mező- kovácsházi járási pártbizottság első titkára Budapestről falura került pártmunkásnak. Rövid másfél év alatt megismerte, megszerette munkakörét, munkatársait és az egész járást. Nem volt könnyű megszoknia, hiszen a falu nem nyújtotta azt a művelődési, szórakozási lehetőséget, amit a városban megtalált a kis család. Nem várta összkomfortos, fürdőszobás lakás, amelyet a városban megszoktak. Hosszú ideig egyetlen kis szobában éltek. Nem volt esténként színház, mozi és mégis megszerették a járást, a községet, a környezetet, ahol élnek, dolgoznak. A munka., az ügy ionz szeretete kötötte a faluhoz. A csendes beszédű ember hosszú utat bejárt addig, amíg a mezőkovácsházi járási pártbizottságra jutott. A pártmunkában sok tapasztalatot szerzett. Hosszú ideig a pártközpontban dolgozott különböző osztályokon. Később a Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia marxista tanszékének vezetésével bízták meg. De amikor 1954-ben a mezőgazdaság fejlesztéséhez fejlett kádereket kívánt a falu, Lestyán elvtárs is jelentkezett. Saját kérésére a mezőkovácsházi járásba helyezték. Ebben az időben megyénknek ez volt az a járása, amely mindenben az utolsó helyen volt. A pártélet, a politikai munka senyvedt, a kommunisták a legtöbb helyen nem éltek rendszeres pártéletet, nem fizették a tagsági járadékot. Nem egy helyen, mint Mezőkovácsházán, háromszor is meg kellett hirdetni egy-egy taggyűlést, amíg a párttagok 60 százaléka megjelent. A pártélet, a pártmunka megjavítása szívós, türelmes munkát igényelt. Lestyán elvtárs első feladatai közé tartozott, hogy megismerje a járás községeit és azok vezetőit. Rövid idő alatt, szinte minden vezetőt, alapszervezeti titkárt, sok helyen még a vezetőségi tagokat is megismerte. Sokszor több napot is töltött egy-egy helyen. Megismerte a község adottságait, lehetőségeit, melyek alapién gyakorlati útmutatást adott, s így gyorsan megváltozott a járásban a pártélet, a politikai munka. Ma sem lehet azt mondani, hogy most már minden megy magától. Minden napnak megvan a maga gondja, baja. A párt szavát eljuttatni a tömegek közé nem könnyű munka. Mozgósítani a kommunisták példamutatásával a járás dolgozó parasztságát a sürgős őszi munkák elvégzésére, fejleszteni a nagyüzemi gazdálkodást, nevelni az embereket — mind, mind sok türelmes munkát igényel. E sok munkában nem fáradt bele Lestyán elvtárs, sőt, megedződött, acélosodott. Minden szava, minden lépése előre meggondolt. A kis család megszerette a falut. Rendeződött már a lakásuk és esetenként színház és mozi is van, persze ez még szűkösen. Lestyán elvtárs maga is küzd azért, hogy új, szép kultúrház épüHön a községben. A 200 személyt befogadó mozi-helyiség nagyon kicsinek bizonyul olyan községben, mint Mezőkovácsháza. Ennek ügyében már személyesen is eljárt és tavasszal már új kultúrház építéséi kezdik meg Mezőkovácsházán. A művelődés, a tanulás lehetőségét is megtalálta Lestyán elvtárs. Nehéz feladatot vállalt magára, öt év alatt a hároméves párt- főiskola anyagát tanulja. Felesége sem maradt el mögötte, ő is tanul. Másfél év után megtalálták otthonukat a falun. — Cs dályok és korlátozások felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kereskedelem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. A négy hatalom minden " tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elősegítse valamennyi ország kereskedelmi hajóinak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentőségű tenger- szorosokon és csatornákon, valamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását. O Intézkedéseket kell tenni Vm a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomerő békés felhasználásában (a technikában, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban stb.) az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek értekezleteinek összehívása útján. A A négy hatalom helyesli, hogy a nemzetközi szákintézmények (Nemzetközi Menekültügyi Szervezet (IRO), UNESCO, Egészségügyi Világ- szervezet [WHO], szállítási és közlekedési szervezet stb.) munkájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. Ej Ezután a következő toW* vábbi intézkedéseket kell tenni — beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket —, amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdítását az iparban, a mező- gazdaságban, a kulturális egvütt- működésben és az utazásokkal kapcsolatban: a) kölcsönösen küldöttségeket! kell cserélni: az ipar, a mező- gazdaság és a kereskedelem képviselőinek utazásokat kell tenniök egymás országaiban tapasztalat- csere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető őrs ágok e téren elért eredményeivel; b) ki kell bővíteni az országok közötti kulturális kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és kibővüljön a kulturális értékek cseréje. Ezért kívánatos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek; c) ld kell bővíteni a sajtótermékek (könyvek, folyóiratok, újságok stb.) cseréjét a tudományos kutatóintézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között; d) intézkedéseket kell tenn! a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolaiok szélesebbkörű kifejlesztésére: e) rendszabályokat kell foganatosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcsolatok kibővítését megnehezítő mesterséges akadályok kiküszöbölésére.
