Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

19.W. novMrtfcsf 1-, ftSfrA»

ViUoKtaMk Hifié

Mit kell tudni a földjáradékról?

Csík László, a csabacsüdi Béke Termelőszövetkezet tagja, egyik levelében a következőket írta szerkesztőségünknek :

„A mi termelőszövetkezetünkben sok vita van a földjáradék körül. S leginkább amiatt: a föld- járadék megilleti-e, vagy sem az új földhözjuttatottakat?“

A VÁLASZ: Igen, megilleti. A felszabadulás után kiosztott földek ugyanolyan jogos tulajdont képeznek, mint a vásárolt, meg az örökölt földek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a telekkönyvezés.

De úgy véljük, adott válaszunk nem elegendő. Hiszen Csík László Is írja (s ez általános az egész megyében) — sok vita van a földjáradék körül. Bizonyára többen szeretnék tudni: kell-e azt egyáltalán fizetni, s ha igen, mi a megállapításának és kifizetésének módja? Ezt az igényt is kielégítjük.

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk: a földjáradék kifizetése minden termelőszövetkezetre nézve kötelező. így írja elő a párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács által jóváhagyott minta-alapszabályzat 42. pontjának d) alDontia. Mértéke a termelőRendszzéH „szénájukat“ /

Egy szép napon a Békési BELSPED lovai búsan poroszláttak az országúton Békéscsaba felé. Talán éppen ekkor irdulfak el Gyuláról is a kocsik. A hajlók arról atlomáz- tak, hogy a Termény forgalmi Yá'lalat nem szállította le széli á'iikal és Csaliéra kell jönniük a szénáért. — Furcsa egy dolog — vélekedtek a kocsisék. Sajnos, hogy csak nekik furcsa ez és nem az illetékeseknek.

Amíg a hajtők így tanakodtok, addig a BELSPED és ti Terményforgalmi Vállalat vezetői párosversenyt vívtak. A BELSPED várta az esedékes szé.iászáilítmányt, de nem kapta meg. A Termény forgalmi V állalat pedig arra várt, hogy a BELSPEO mikor osztja szét a szárát kirendeltségei között. S amig így »rágódtak« a dolgok felett, addig a lovaknak nrmigrn volt mit rágniok. Így az á> szeptemberben ugyancsak nagy becsülete volt a szénának a BELSPED lovai között. Holott a két szervnek csak ötszáz méter távolságot kellett volna áthidalni, nem is akárhogy, csupán telefonon. Az együtt- m’íködcs nem a legrőzsásabb a két vállalat között. Októberben 16 vagon széna futott be a békéscsabai álomásra Békés, Gyula és Orosháza állomások helyett. Ezért kellett a vidéki kocsikat a termelőmunkából kivenni erre az időre. Ez a kis kirándulás 1400 forintos veszteséget jelentett a BELSPED kirendeltségének, emellett a dolgozók napidíjat is vettek fel, növelték az önköltséget és sok fuvaroztató vállalat termékeit nem tudták elszállítani.

A Termény forgalmi Vállalat arra hivatkozik, hogy ez az egész csupán azért van, mert a BELSPED részéről »rossz- indulat« tapasztalható. Ezt viszonozza a BELSPED a Terményforgalmi Vállalatra. A tamil-ág az, hogy a hólabdajáték helyett inkább közösen rendeznék a »szénájukat« és akkor nem a lovak koplalnák meg a huzavonát.

szövetkezet felosztható évi tisztajövedelmének megállapításakor történik. (A bevitt földre arányosan eső tisztajövedelem 10—20 százalékában.) így kifizetésére a ! zárszámadás után kerülhet sor.

Földjáradék csak a termelőszövetkezetbe bevitt, a tsz-tag saját ! illetőleg a vele együtt belépett I család tulajdonát képező ingatla- j nők után fizethető. Tehát nem i lehet fizetni a haszonbérletként j bevitt földek után. Az erre a cél- ! ra fordított összeget az érdekelt tagok között, a bevitt földek aranykorona tisztajövedelmének arányában kell szétosztani. A köz- I gyűlés dönti el, hogy a földjáradékot milyen mértékben adják ki természetben és pénzben. Ugyancsak a közgyűlés határoz arról is, hegy a természetbeni részt milyen terményféleségekből osszák ki. A | természetben ki nem adott ter- 1 ményeket és termékeket szabad- | piaci áron kell forint értékbe átszámítani.

! Semmi esetre sem szabad szem : elől téveszteni, hogy a kiadásra ' kerülő föld járadékból le kell von- m.a bevitt földekre eső földadót, j E levonásnál a búzában kivetett jJdót 280 forintos állami szabad- j felvásárlási ár alapulvételével számítsák ki a termelőszövetkeze- | tek.

' A technika úttörői

Egymillió 200 ezer ftrfntos

megtakarítás évente

A Békéscsabai Forgácsolószer- számgyár dolgozói sikeresen küzdenek az új technika bevezetéséért. Eddig mintegy 20 különböző eljárással gazdagították a gyár technikáját. A legjelentősebb valamennyi közül a csigafúrók öntéssel történő készítése.

Két éve gyűjtik mór a gyárban a hulladékanyagot azzal a gondolattal, hogy majd felhasználják valamire. Csütörtöki Lajos csoportvezető és Varga István főmérnök kísérletei alapján született meg az a gondolat, hogy öntéssel kiváló minőségű csigafúrókat lehet készíteni a hulladékanyagból. Az első darabokból mindjárt küldtek mintapéldányt a Magyar Acélárugyárnak, ahol különböző munkafolyamatokat, erőpróbákat végeztek az új fúróval. Az öntött csigafúróról megállapították, hogy hosszú élettartamú.

Ez az újítás évente egymillió- kétszázezer forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak.

1 Szóvátesszilk

A „felettes szerv* mutasson példát!

A Fűzkitermelő Vállalatnál nem vigyáznak a vesszőhánto- lásnál a minőségre, legtöbb szál hasadt, nem megfelelő arra, hogy exportárut készítsenek belőle a Békési Kosárüzem dolgozói. Az helyes, hogy az éves terv teljesítésére törekszenek, de az nem, hogy a minőséget figyelmen kívül hagyják.

— Meddig akarnak így dolgozni? — kérdezik a kosárüzem dolgozói, s joggal. Félő, hogy a sok hasadt vessző megpenésze- dik és károsodás éri az üzemet.

A Fűzkitermelő Vállalatnál állandóan azt hangoztatják, hogy vállalatuk felettes szerve a kosárüzemnek. Ha ez így van, akkor miért nem mutat példát, miért nem küld' jó minőségű anyagot? Miért nézi tétlenül, hogy több száz ember mindenegyes munkadarab elkészítésénél bosszankodjon amiatt, hogy nem tud szép, tetszetős árut készíteni, olyat, amilyet szeretne és kellene.

A Fűzkitermelő Vállalat hallgassa meg a dolgozók véleményét, s annak alapján változtasson munkáján.

Szülőknek — nevelésről

A szeszélyes gyermek nevelése

Prozorov professzor cikkéből

— Minden jó volna, de hát a gyermek nagyon szeszélyes, sehogy sem lehet kedvére tenni

— panaszkodott nekem minap egy anya, és panaszát ezekkel a szavakkal végezte: — Adjon nekem tanácsot, hogyan küzdjek ezek ellen a szeszélyek ellen.

Mái- magából az anya panaszából látható, hogy nagy hibát követ el a gyermekével való bánásmódban. Azt mondja az anya: »Semmivel nem lehet kedvében járni.« De vajon lehetne-e a gyerekeket úgy nevelni, hogy mindig a kedvüket keressük? Ez minden életkorban tilos, és különösen ártalmas a zsenge korban.

A gyermeki szeszélyek elleni harc első feltétele, hogy minden cselekedetünkkel adjuk értésére a gyermeknek, hogy szeszélyeivel soha semmit sem fog elérni. A legkisebb engedmény pedig azt eredményezi, hogy a gyermek a következő alkalommal is szeszéllyel, kiabálással, könnyekkel törekszik az óhajtott dologhoz hozzájutni.

Egyszer találkoztam egy nővel, áld lihegve cipelte a karján négyéves kislányát.

— Miért visz ilyen nagy lányt

a karján, hiszen ő maga is jól tud járni?

— Ordítani fog — válaszolta az asszony.

És egyszerre érthetővé vált, hogy miért próbálja ez a lányka kívánságainak teljesítését szeszélyességgel és kiabálással kiharcolni.

Amikor a kislány hallotta anyja válaszát, hogy »Ordítani fog«

— újra meggyőződött arról; amikor az ember ki akarja vívni követelése teljesítését, csak kiabálni »ordítani« kell. A szülők ne felejtsék el azt az egyszerű, de fontos pedagógiai elvet: ha a gyermek kívánsága ostoba, és árt almas neki, akkor semmi esetre se teljesítsük, bárhogy kiabál is a £ yennek.

Szoktassuk hozzá a gyermeket ahhoz, hogyha azt mondják neki »nem szabad«, akkor ez törvény- légyén, és semmiféle kiabálás itt

ne segítsen. Kedveskedésre, dicséretre persze szükség van. Ez megerősíti a gyermekben az önbizalmat. De a kedveskedésben is, a dicséretben Í9 tartsunk mértéket. mert egy bizonyos határ túllépése kárt okoz. Amint az orvosság használ a betegnek, ha az orvostól megállapított mennyiségben adagol ják, és árt, hogyha ezt az adagot növelik, úgy becézni is csak módjával becézzük. A mértéktelen becézgetés, ahatárt nem ismerő dícsérgetés felfokozott, szertelen magabiztosságot, káros önhittséget, öntetszel- gést és önzést fejleszt ki.

Merőben tűrhetetlen a szeszé- lyeskedő gyermekkel való nyájaskodás. Cirógatni az akaratos- kodó gyermeket és csitítani any- nyit tesz, mint szítani és még' jobban növelni a szeszélyességet. 'Kellemetlen érzést éljen át a gyermek, amikor akaratoslcodik. Ennek segítségével fokozatosan belátja majd, hogy milyen ostoba dolog a szeszélyesség, és hogy úgysem megy vele semmire sem.

A szeszélyek elleni harc szempontjából nagyon fontos dolog, hogy az egész családnak miijen a magatartása: hogyan beszélgetnek a felnőttek a gyermekekkel, hogyan reagálnak tetteikre, botlásaikra stb.

Ha a családi életet úgy rendezzük be, hogy a gyermek energiáját felhasználja a gyermekkornak sajátos játékokra és erejének megfelelő kötelezettségek teljesítésére, ha határozott követeléseket támasztunk a gyermekekkel szemben, ha rendes emberi hangon beszélünk vele selypítés, édeskésség, hízelgés nélkül, ha követeléseinkben szilárdságot mutatunk, akkor a gyermek normálisan fog fejlődni és sem maga nem szenved szeszélyeitől, sem szüleit nem kínozza velük.

Még ezer köbm^rf silóznak

Már hetek óta a téli takarmányozás előkészítésében szereznek maguknak dicsőséget az örménykúti Állami Gazdaság országos hírű Zalka Máté DlSZ-munkacsa- patának tagjai. A fiatalok — akárcsak annak idején a cséplés- ben — most a sílózásban is derekasan megállják helyüket.

A gazdaságban a múlt hónap végéig összesen 6305 köbmétert sí- lóztak. Ezer köbméternél többet az előirányzatnál. S ennek zöme — csaknem ötezer köbméter — a tizenhat DISZ-fiatal munkájának eredménye.

A munkacsapat tagjai a napokban megfogadták, hogy november 15-ig kukoricaszárból és répafejből még ezer köbmétert sílóznak. Nem lesz könnyű, mert közben egyéb munkájuk is akad. De meglesz — ezek a fiatalok nem ismernek lehetetlent.

— Kapások után 350 kát. holdon vetették el eddig az őszi búzát a kondorosi Dolgozók TSZ- ben. Holdanként 60—80 kilogramm szemcsés szuperfoszfátot szórnak le. Kétszáznegyven kát. holdra istállótrágyát terítettek.

hírek

Rovemi|«p |

2 1

Szerda g

Achil

'Mmiuiiimiuiuuiiiuüiumitiiiiuiffl

Napkelte: S.2J Napnyugta: 16.26

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ina estig: £szakon kevesebb felhő, délen több helyen még eső, havaseső. Mérsékelt, helyenként élénkebb keleti szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton kissé erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: nyugaton 0—3, keleten mínusz I—plusz 2. A legmagasabb nappali hőmérséklet: 6—9 fok között.

— MA ESTE a dobozi kultúr- házban vendégszerepei a gyulai Erkel Ferenc Kultúrház DISZ- táncegyüttese. Romániai körútjukra készült műsorukat■ mutatják be.

— Tési István, a békéscsabai huszonhármas választókörzet tanácstagja ma délután 4 órakor a Luther utcai Zöldkeresztben tartja fogadóóráját.

— GAZDASÁGI épületekei éltének a gyulavári Vj Élet TSZen. Nemrégen öt dolgozó paraszt kérte felvételét a termelő- szövetkezetbe. Elmondták, hogy c tsz terméseredményei és az építkezések győzték meg őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről.

— KÉTHETES színjátszó tanfolyam kezdődik november 15-é? Orosházán.

— Az Országos Béketanács, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a MÁV Politikai Főosztálya vonatba szerelt atomkiállitása november 11-én érkezik Békéscsabára Két napig lesz a városban. A kiv állítást 13-án Orosházán, 14-én pedig Mezőhegyesen lehet megtekinteni.

*— ZÖLDELL a 60 kát. hold ke- resztsorosan vetett őszi árpa a nagyszénást Dózsa TSZ-ben. Háromszáz hold búzát vetettek el. ebből 200 holdat keresztsorosan. A szorgalmas tagok már felszedték a cukorrépát és rövidesen befejezik a kukorica törését is.

A Békés megyei Jókai Színházban megkezdték Heltai: „A néma levente“ és Kacsóh: „János vitéz" próbáit. A János vitéz daljáték november 24-én kerül bemutatásra.

— VÁMOSI JÁNOS, Ákos Stefi rádióénekesek és a Filharmónia zenekara ad műsort november 9-én Szarvason a járási kultúr- házban. •

FUßTE US ROVATI

Néhány szó a közeljövőben megjelenő új bélyegekről

S/.ikora András budapesti tudósítónk kapcsolatot teremtett dr. Zöldi István elvtárssal, aki a Közlekedés- és PosfaOgy! Minisztériumban a magyar bélyegkiadás egyik irányítója.

— Milyen új bélyegsorok várhatók a közeljövőben?

— Nem árulok el titkot — mondta Zöldi elvtárs —, amikor közölhetem, hogy ebben az évben még két komplett bélyegsort fogunk megjelentetni.

— Milyen témakörben készülnek az ói kiadások?

— Az egyik bélyegsor, amely nyolc értékből áll, a magyar tájak kutya fajtáit mutatja majd be. A bélyegek a pulit, pumit, kuvaszt, komondort és a vizslát ábrázolják. A bélyegrajzokat Gál Ferenc tervezte.

A másik bélyegsor a közlekedés-ipart; Illetve az export célra készült szállítási eszközöket ábrázolja. A sor előreláthatólag; nyolc étékből fog állanl. A bélyegek motoros-vonatot, hajőt; Ikarusz autóbuszt; dömpert! Pannónia motorkerékpárt, mozdonyt; teherautót és teherhajót ábrázolnak majd. A bélyegeket Gál Ferenc, Vertei József, Füle Mihály és Na°y Zoltán tervezték.

— S mikor várható e két sor megjelenése?

— A kutyás-sor novemberben; a közlekedés-ipari sor pedig decemberben kerül postai forgalomba;-- s mikor jelenik meg a munka-sor harmadik variációja?

*- Annak megjelentetését a bélye gkiadás ésszerű csoportosítása foly» tán, jövő év elejére tervezzük.;: — mondotta drs Zöldi elvtárs;