Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

1955. not ember 1.. bsfcdtl Elvetették a búzát Tegnap dclulán befejezték a búzavetést a gerendási Viharsa­rok Termelőszövetkezet tagjai. E viszonylag jó eredménnyel ők nincsenek megelégedve, ami ért­hető is. A kukoricatöréssel ugyan­is még október 18-án végeztek, • utána a szántással sem sokat késlekedtek a gépállomásiak. De ül azután közbejött az eső. Ez ve­tette vissza a 140 hold kenyér- gabona vetését. A munkát tíjgy gyorsították meg a szövetkezét emberei, bogy idős Králik Pállal az élen még éjjel is vetettek. Az igyekezet meghozta gyümölcsét — még októberben földbe tették a búza vetőmagját. Gondosa a kezeljük a cirokszakállt! A megye c h oki t rímelő vidékem megkezdték a Termény forgalmi Vállalat telepein a cirokszakáll át\ ételét. Magy a i bánit egyesen ed­dig nvolc, Mezőkov ácsijává® kettő. Revenues«® pedig négy vagon cirokszakállt szállítottak be a termelők. A gondos kezelés foly­tán az eddig átvett mennyiség 65—70 százaléka I. osztályú. Rendkívül fontos, bogy a ter­melők jó minőségű cirokszakállt szállítsanak be. Éppé® ezért for­dítsanak nagy gondot arra, hegy a termést a mostani nyirkos idő­ben is megóv ják. Mihelyt a ci- , rokszakáll eléggé száraz, azon­nal húzzák le a magot, mert ezután gyorsabban szárad, vala­mint tárolása k könnyebi* vú- 'ik. A cirokmag lehúeásáhozsiagy „egítoéget adott az idén a Mező­hegyes! Gépjavító V állaLat, amely harminc kézi és huszonaégy gépi meghajtású eüeokmagieliúzót ké­szített. A gépeket már el is jut­tatták az egyes községekbe, il­letve gépállomásokra. A termelők ügyeljenek a szál­lításra is. Éppen ezért helyes, ha a cirokszakállt szállító kocsjt ponyvával vagy szalmával takar­ják be, s ezzel elkerülhetik azt, hogy a szállítmány átázzon. Amint a példák bizonyítják, érdemes- riroktermelésse! foglal­kozni. Ifj. Evanlcs János ma­gyart ánhegy esi termelő 800 négy­szögölről 595 kg I. osztályú ci­rokszakállt szállított be, amiért alapár és prémium címén 3800 forintot kapott. A 12 mázsa mag­ért pedig további 3000 forintot kaphat, összesen tehát 6300 fo­rintot jövedelmezett 800 négy­szögöl vetésterülete. Tóth Zol­tán egy kát. holdról 950 kg ci­rokszakállt adott át a telepnek, amiért 3800 forint alapárat és 1800 forint prémiumot kaputt. Termett rajta még 2(3 mázsa mag, s ezzel az 1 kát. hold területe 10 600 forintot hozott. Épjren ezért mielőbb kössék meg a ciroktcrmelők a szerző­dést. A megyébe® nagy az elma­radás, a tervnek még 50 százalé­kát. sem éri el az eddigi szer­ződéskötés. Ige® kevesen szerződ­tek Mezőkováeshézán, Keverme- sen és Kaszaperen. Medgyesegy- házán pedig még egyetlen hold cirokra sem kötötték szerződést, bár a föld itt is alkalmas lenne ciroktermelésre. Jól halad a szerződtetés Ma­gyard ombegv házán, ahol löl, Med- gyesbodzáson, ahol 100. Kisdomb- egyházán, ahol 100 és Kunágo- tán, ahol 70 százalékra állnak a szerző ckeíési tervvel. A többi község is -kövesse példájukat! {/ikaísúiok foéfte _________________________ B efizet esi napot tartottak s Egyesített erővel fejleszti kaltnrális életét két békéscsabai gyár fiatalsága A Békéscsabai Ruhagyár és a Kötöttárugyár ifjúsága a közel­múltban egyesítette művészeti csoportját. Az összefogás segít­ségével élénkebb és változatosabb lett a két gyár dolgozóinak kul­turális élete. Az új »Textil Együt­tes« tagjai Békés megyei népi táncokat, énekeket, mozgalmi da­lokat, vidám, egyfelvooásos jele­neteket és szavalatokat gyakorol­nak a betétiként kétszer meg­tartott közös próbán. Színes esztrád műsorukkal már többször felkeresték a falu dol­gozóit s a termelőszövetkezeteket. A szakszervezeti választások alatt pedig több társüzembien tarka, tréfás műsorral szórakoztatták a dolgozókat. A textiles fiatalok kulturális gárdája ige® válik, egymás után kapjad vidék ről a meghívókat. Legközelebb például a dobozi kultúrotthonba látogatnak el, s a Csorvás község határában lévő gábortelepi tíz­tagúk és egyénileg dolgozó pa­rasztok újabb felkérésének is ele­get tesznek. Az itteni tanyavilág­ban már másodjára szerepelnek. A textiles fiatalok megszeret­ték a falujárást, szívese® ápolják lelkes kulturális munkával a munkás-paraszt szövetséget. Lá­zasan készülnek november 7. mél­tó megünneplésére is, szorgalma­san gyakorolják újabb műsor- számaikat, amelyekkel külün-kü- lön, mindkét üzemben kellemes színt visznek az ünnepségekbe. Népszerű kiadványok A TTIT népszerű kiadványok­kal is segíti a különféle ismeret- terjesztést. Népszerű az Országos béketanáccsal közösen megjelen­tetett, az atomenergia kérdéseiről szóló kiadvány. A „Séta az őslé­nyek világában“, „Utazás a boly­gók körül“ és a „Budapest műem­lékei“ című illusztrált * füzet. A következő hetekben több érdekes Ismeretterjesztő újdonság jelenik meg a társulat kiadásában. „A le­vegő meghódítása“ című Írás a re­pülés történetét, fejlődésének új lehetőségeit tárgyalja. Sokan vár­ják érdeklődéssel a szobanövé­nyek ápolásáról szóló füzetet. Na­gyobb szabású kiadvány lesz a csillagászati évkönyv, amely a csillagászat tudományának legfon­tosabb ismereteit és a legújabb eredményeket foglalja össze. Ugyancsak az amatőr csillagászok számára készül 3 ismeretterjesztő ! kiadvány, a távcsövek építéséről, I a csillagos égen való tájékozódás­ról szóló és a „Mit figyeljünk meg ; az égbolton“ címú. Megyénk legfiatalabb községe. Körösújfalu, a Sebes-Körös mel­lett, Hajdu-Bihar megye szoros szomszédságában fekszik. Annak ellenére, ho'gy nem régen ala­kult, sok mindenben élenjár és példát mutat. így volt ez a Ha­todik Békekölcsön jegyzésekor is. Nagy szüksége van az új község­nek járdákra, a kultúrotthon be­rendezésére és más egyéb szociális és kulturális beruházásra. Hogy mindezt meg tudják valósítani, a község dolgozói készséggel je­gyeztek békekölcsönt, tudták, hogy a lejegyzett összeg fele közvetlen a községe marad és meg tudják valósítani terveiket. Természetese® ehhez a jegyzés még kevés, éppé® ezért a községi tanács végrehajtó bizottsága el­határozta, hogy október 30-án befizetési napot tart, melynek nagy sikere volt. A szépe® feldí­szített tanáesházátt egymás után j keresték fel a község dolgozói, és fizették be a jegyzett összeget. 4 Rákóczi TSZ valamennyi dol­gozója befizette, s vasárnap es­tig a község lakosai által lejegy­zett összeg 92.3 százalékát befi­zették. Biztosra veszik a község vezetői, hogy november 7-ig a még hiáhyzó 7,7 százalékot is befizetik. Mozigépre és járda­építésre is jut ebből az. összeg­ből. Hasonlóan, befizetési napot tartottak vasárnap Hunj án. Meg­van a remény rá, hagy legkésőbb november 15-ig minden kölcsön- jegyző befizeti a jegyzett össze­get. A két község példáját más községek is követik, nemes ver­seny folyik, melyik község nyári el az ötvenezer forintos jutalmat. Es év végére öt és félezer liter tejet fej tehemenkint Szabó György munkaérdemrendes tehenész A Munka Vöröszászló Érdem­renddel kitüntetett Mezőhegye- -si TéM-zsáHattenyésztő Állami Gazdaságban január elején 4000 literes fejési mozgalmat indítot­tak a fejőgulyások. Eddig az 6- mezőhegyesi üzemegység ért el legjobb eredményt, ahol 96 teli­vértől átlag 3418 litert, a 121 magyar-tarkától pedig S322-t fejtek kilenc hónap alatt. ‘Szabó György munkaérdem- rendes, kiváló állattenyésztő kilenc hónap alatt a gondjaira bízott 12 tehéntől csaknem 52 ezer liter tejet fejt. A vállalt 4000 liter helyett már 4291 litert fejt s elhatározta, hogy év végére 5500 literes átlagot ér el. A kiváló fejőgulyás szomszéd­jai és a szakemberek véleménye szerint ez év végére meglesz az öt és félezres átlag. Szabó György 26 év gazdag tapasztala­tait egyre eredményesebben hasznosítja. Hallatlan türelem­mel kezeli az állatokat. Soha egy hangos szót nem szól rájuk, hogy ne idegesítse az állatokat, mert szerinte az nagyon zavar­ná a tejtermelést. Ragyogóan tiszták a tehenek, s nyugodtan pihenhetnek a friss almon. Min­den tehénnek ismeri az ízlését és a szokását. Pontosan ugvárt­abban a percben kezdi mindein- nap az etetést. A tehenek, az egyéni ízlésüknek megfelelő ta­karmányt nem egyszerre kap­ják, hanem több részletben, mert Szabó György tapasztala­tai azt bizonyítják: ha egyszerre kapja a tehén az egész adagot, összefújja és sokat kiszór az alomba, de ha kicsit kap egy­szerre, azt jóízűen elfogyasztja. A fejési technikája is más, mint a többi tehenészé: két kézzel egyszerre feji mind a négy tőgy­bimbót. így 10—12 percről 6—7 percre csökken a fejési idő. Ez napi négyszeri fejésnél csak­nem félórát jelent. Ennyi idővel hamarabb megszabadul a tehén a megtermelt tejtől és ennyivel több időt pihenhet. így termé­szetesen, emelkedik a tejtermelés mennyisége. Az eddigi eredmé­nyek és a gondos munka bizto­síték arra, hogy Szabó György év végére elérje az öt és félezer literes eredményt. Ma kezdődik az országos tel- és gvapjáfermeiési verseny Tavaly július elsején kezdő­dött az első országos tejterme­lési verseny, s ebben számos■ állami gazdaság, terrAelőszövet— kezet és egyénileg dolgozó pa- , raszt is benevezett állataival. A versenyben szép eredményeket értek el a kiváló gazdaságok, az egyes egyedeknél jelentősen emelkedett a tejhozam. Az elmúlt év tapasztalatai alapján az idén is megrendezik a tej- és gyapjútermelési ver­senyt az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok számá­ra. Jelentkezhetnek mindazok a tenyészetek, ahol törzskönyvelés folyik. A jelentkezés helye a Békés megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Törzskönyvelési Felügyelősége, Békéscsaba, Iro­daház. A versenyt kéthavonként ér­tékelik, az utolsó négy hónap­ban pedig havonta. Az értéke­lést a Viharsarok Népe eseten­ként közli majd. Állami gazdaságok, tsz-ek fe­jőgulyásai! Versenyezzetek egy­mással „Az ország legjobb fejő­gulyása“ cím elnyeréséért. A versenyben a következő címek nyerhetők el: az ország legjobb állami gazdasága, illetve tsz te­henészete, az ország legjobb tej­termelő tehene, az ország leg­jobb magyar fésűs, illetve me- rinói juhászata, az ország leg­jobb gyapjútermelő magyai fé­sűs, illetve merinói kosa, az or­szág legjobb juhásza, az ország legjobb fejője. ■ A verseny feltételeiről felvi­lágosítást adnak a megyei, járá­si tanácsok, MEDOSZ-szerveze- tek és a Békés megyei Törzs- könyvelési Felügyelőség. A verseny során kitűnt állat- tenyésztési dolgozók kormány ki­tüntetésben és pénzjutalomban részesülnék. PATAJ MIHÁLY, a Mezőgazdasági Igazgatóság ' állattenyésztési oszt, vezetője. 800 pontot szerzet!' V « vas- és papírbulladek- gyfíjtésben egy csabai kislány Békés megye MÉH-telepei az elmúlt negyedévben teljesítették papír-, vas-, fém- és rongygyűjtési tervüket. Vagons-áar ra szállítot­ták a gyárakba az új könyvek, sajtótermékek, iskolai füzetek alapanyagát. A papírgyűjtés so­rán a Békési Nyomda dolgozói 345 mázsa, a Békéscsabai Állami Áruház dolgozói 15, a békéscsa- <*» bai járásbíróság munkatársai pe­dig öt mázsa hulladékpapírt szol­gáltattak be. Az iskolások második félévi hulladékgyűjtési versenyében sok úttörő már 100 pontnál többet szerzett. A száz ponton felüli, mintegy 15 iskolást a napokban jutalmazták meg. Mülek Lujza például, a Békéscsabai II. sz Ál­talános Iskola VI, b. osztályának tanulója július 1, óta nagyobb mennyiségű vas, papír és rongy összegyűjtésével, csaknem 800 pontos vezetésre tett szert. A ki­váló úttörő kislány 316 forint ju­talmat kapott, k rosszul sikerült kulékfurfan^ A Begyűjtési Minisztérium 16/ dolgozó parasztot megtévesztettek 1955. sz. rendelet* szabályozta a már. Többen ahelyett, hogy az kukorica, napraforgó és a bnrgo- államnak adták volna el kirkori- nya szabadforgalmát. Ezt a xen- cájukat — mázsánként 240 fö­deleiét a községi tanácsok han- rintos áron — a kniáknknak 200 goshíradókon és egyéb formában forintért is odaadták, ismertették a dolgozó parasztság- így használta ki az egyik de- gal. A rendelet kimondja, hogy bozi szegény paraszt rövidlátását, ez év szeptember li-töl mindad­dig, amíg a község (város) begyűj­tési terve nincs teljesítve, kuko­ricát, napraforgót, burgonyát el­adni, illetve venni csak a Ter­ményforgalmi Vállalatoknak és a kijelölt f öldmfi vesezöv etkezete k- nek leket. Államunk a Terményforgalmi Vállalatok által felvásárolt kuko­ricáért mázsánként (májusi nvor- zsoitként számítva) 240 forintot fizet. Ez azt jelenti — közepes termést számítva is — 4 ezer fo­rintnál több jövedelmet hoz pa­rasztságunknak egy hold kukori­ca termése. Az utóbbi időben azonban a rendeletet figyelmen kí­vül hagyva, többen igyekeznek a korlátozást kijátszani, s a kuko­rica a feketepiacra kerül. Kü­lönösen az oszt á 1 yellenség, a fai® spekulánsai, a kulákofc nem egy politikai fejetlenségét Rück Adám dobozi kulák, aki pár év­vel ezelőtt még 49 hold földön gazdálkodott. Nyo’c sertést hiz­lal a feketén felvásárolt kukori­cából. Legutóbb egy mázsa kuko­ricát vásárolt, (gaz, ezen rajta is vesztett. Amikor a begyűjtési csoporttól Mmentek lakására, az egy mázsa kukoricából még meg­találtak 80—85 kg-et. Az így fel­vásárolt kukorica feleéetését meg­tiltották a kóláknak. De ő ezzel mit sem törődve, jószágainak adta. Rövidesen saját bőrén tapasztal­ja majd, hogy a nép államának törvényét — még a kulák®ak is — be fedi tartam. A kulák meg­kapja méltó büntetését, igaz, a dolgozó parasztot sem dicsérik meg, amiért a beadási kötelezett­ség teljesítése helyett kukoricáját a kuliknak adta el. — Balkus — Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom