Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

- —______ ____________________________________________________________________ ViUa’is-cnok Hcpt Ah ogyan a párt szervezeti szabályzata előírja.., 1955. november 1., kedd Sok munkát és harcot sejtet Gi- politikájával, elemezgette, mit pó Ádám elvtárs életrajza. Az 50 csinálunk helyesen és mit nem. év küszöbét is átlépte már, ami-; Tájékozott az ország politikai és kor jó néhány újkígyósi dolgozó ! gazdasági eseményeiről is. Négy paraszttal együtt elhatározta, újság: a Szabad Nép, a Viharsa- hogy új életet kezd. A megalakí-, rok Népe, a Szabad Föld és a tott szövetkezetnek is az Uj Élet j Tanácsok Lapja jár házához. A nevet adták. Bizonygatni sem kell: nem csalódtak. Cipó elv­társ szinte csak 1930 ősze óta szá­mítja az időt. Amióta a pártok­tatásban is részt vesz, még job­ban kinyílt előtte az élet. Nem volt olyan év, hogy ne jelentke­zett volna oktatásra. Néhány évig persze csak alapfokúra. — Koros vagyok én már ma­gasabb tudományokra — mondo­gatta. De amióta a tsz ellenőrző bizottságának elnökévé választot­ták, megváltozott véleménye. Sok mindent kell tudni és széles látó­körrel kell rendelkezni ebben a beosztásban. Legalább is Cipó elvtárs ezt tartja és' / tőségét így magyarázza: | ^ — Akinek alacsony az elméleti képzettsége és tájékozatlan az or­szágban történő eseményekről, az szűk látókörű, nem látja a jövőt. Az ilyenek munkája csak tapoga­tózás, nem harcos, nem követke- tanulás és az újságolvasás jelen- zetes. De hogyan harcoljon a jövőért, aki még a mát sem latja világosan? egyre elégedetlenebb a tudásával Már a múlt oktatási évben eb­beli buzgalmában megfeledkezett korosságáról, s a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének tanfolyamára jelentkezett. Tanul­mányozta is szorgalmasan, úgy, hogy az olvasottakat összehason- lítgatta a mi pártunk harcával, A pártélet hírei Nayyaktíva-ülést tartottak náriusainak. Nagyaktíva-ülésen vitatták meg a párthatározatok végrehajtásának megszervezését és ellenőrzését. Megvitatták a helyes és helytelen módszere­ket, javaslatokat tetté&'a kom­munista munkastílus jobb ki­alakítására. Javasoljuk Köröstarcsán az utóbbi időben növekedés helyett • csökkent a párttagdíjfizetés. A községi pártbizottság titkára arra hivat­kozik, hogy a bizalmiak elké- nyelmeskedtek, s legtöbbször az értekezleteken sem jelennek meg. Ez a megállapítás sértő le­het a köröstarcsai pártbizalmiak többségére, mert nehéz elhinni, hogy valamennyien kényelme­sek. Helyes lenne, ha a közsé­gi pártbizottság az alapszerveze­tekkel közösen megvizsgálná a j pártbizalmiak munkáját, s a va­lóban hanyag elvtársak helyett odaadóbb elvtársakat javasolná­nak megválasztásra. Pártunk szervezeti szabályzata éppen ezért tette minden párttag kötelességévé azt, hogy fejlessze állandóan szakmai és politikai tu­dását. Minden párttag felelős az­ért, ami munkahelyén, községé­ben, az országban történik. Már­pedig felelősségteljesen dolgozni, felismerni a jelenségeket és meg­látni, mi a jó, mi a helytelen — csak a tudás állandó gyarapításá­val lehet. A termelőszövetkezet 34 párt­tagja is így gondolkodik. Az idén mindannyian jelentkeztek okta­tásra. Skoperda Imre és Vazula András elvtársak feleségeikkel együtt szinte minden foglalkozá­son megjelentek a múlt években is. — Nekem az a véleményem, hogy szövetkezetünk párttagságá­nak 80 százaléka példamutatóan vesz részt az oktatásban, úgy, aho­gyan elvárja tőlük a párt, aho­gyan megköveteli a szervezeti szabályzat. Akik elfáradnak tanu­lás köziben, azokat majd segítjük, felfrissítjük tanulási kedvüket. Mert vannak itt a párttitkárunkon kívül elvtársak, mint Kovács Já­nos is, akik nemcsak saját, ha­nem mások tanulásával is törőd­nek. Bárki képet kaphat Cipó elv­társ tanulási kedvéről, s tájéko­zottságáról, a tsz-ben folyó okta­tásról, pártmunkáról, Cipó elv­társ pontosan számot tud adni arról is, hogy miből, mennyit ve­tettek, termeltek a tsz-ben. De most maradjunk csak a tanulás­nál, Cipó elvtárs tovább tanul. Az egyik napon felkereste Tóth Mihály elvtársat, a községi párt- bizottság titkárát és kérte, hogy őt a politikai gazdaságtan tanfo­lyamára ossza be, Hogy ezt az elhatározását szorgalmas tanulás követi, azt nem lehet kétségbe vonni; Cipó elvtárs esetébén is nagyon igaz az, hogy nem az el­telt évek teszik öreggé az em­bert..; A pártaktiva határozott: Behozzák a lemaradást a kaszaperiek A pusztaföldvári tanács intézkedése a búzavetés meggyorsítására A szeghalmi járási pár ság a napokban újabb skgitsá/' hatóan szerdán befejezik a vetést get adott a járás pártfifftLrfo- Az egyéniek eddig mintegy 8—900 holdon vetették el a búzát ' és még körülbelül 1600 holdat kell búzával bevetni. A gyors vetéshez megvan a lehetőség, negyvenhárom vetőgép áll a községben a parasztok rendelkezésére. A tanács intézkedett, hogy minden fogat szántson, vessen és ellenőri is, hogy az egyé­niek betartják-e a tanács rendelkezéseit. Az Orosházi Gépállomás öt erőgépe szánt a tsz-ekben és az egyéniek földjén. Ezek is ki­zárólag csak vetőszántást végeznek, mert sürget az idő, nincs vá­rakozásra idő. A gépállomás traktorosai ezzel segítik elő, hogy mi­előbb földbetegyék a jövő évi kenyérgabona vetőmagját. Ha az idő engedi, úgy november 7-re nem marad vetetlen terület a pusztaföldvári határban. a drága időt Tiöhb panasz hangzott el a Ka­szaper határában egyénieknek szántó nyolc traktor egyik-másik traktorosára, hogy borravalókért | / kivételeket tesznek, egyik dűlőből 11 kivételeket tesznek, egyik dűlőből ártjbizott- f Jól haladnak a búza vetéssel a pusztaföldvári tsz-ek. El&tfföt- a másikba mennek, ahelyett, hogy Szülői munkaközösségi értekezlet nak. Az ötlet eredeti, a szülők aktív Megtartotta ez évi első összejö­vetelét a békéscsabai »Bartók Béla« Zeneiskola szülői munka- közösségi választmánya. Megtár­gyalták az évi munkatervet (csa­ládlátogatások, hangversenyek, is­merkedési esték stb.). Nagyon ér­dekessé tette ezt a megbeszélést ; az egyik szülő frappáns javaslata, aki azt az ötletet vetette fel: jó lenne, ha a zeneiskolába járó gyermekek szüleiből szülői mun­kaközösségi énekkart alakítaná­13 méltó ához. A jelenlevők lelkesedéssel fogad­ták a javaslatot, és a kb. 3Ö szü­lőből húszán jelentették belépé­sükét az ország első ilyenfajta énekkarába és vállalták, hogy a szülőket meglátogatják és tobo­roznak az énekkarba való belé­pésre. A zeneiskolai nevelők lel­kesen csatlakoztak a szülők kez­deményezéséhez és vállalták az énekkar szakmai munkáját. Azok a módszerek, amelyekkel eddig dolgozott a kaszaperi köz­ségi pártbizottság és a tanács, nem vezettek a betakarítás és a vetés ütemének meggyorsítására. Már lejárt a határidő, s a kései vetés bizonytalanná teszi a jövő évi jó termést. A kaszaperi határ­ban a határidő közeledése da­cára sem volt tapasztalható szí­vós, minden erőt és időt kihasz­náló törekvés a vetés mielőbbi befejezéséért. A Lenin TSZ ok­tóber 12-ig bevetett 170 hold búzát, de azóta a vetés meg­rekedt, a további tervbe vett 181 holdból egyetlen sort sem vetettek öl. Ennek a területnek jó részén még töretlen a kukorica, vágatlan a kukoricaszár. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is többen vetettek már úgy, hogyr a kukoricaszárat lehordták a vetés alá nem kerülő földre. De még több helyen lábon áll a ku­koricaszár, a szántást akadályoz­zák a szárkúpok. Több dolgozó paraszt pedig a szár hazahordaggvgl tölti a szerződéskötés dátuma, a le takarított földterületek szerinti sorrendben haladnának. A hely­telen munkaszervezés és hibák miatt a vetésterv 10 százaléká­nak befejezését jelenthették csak október 27-ig a kaszaperi tanács­nak. Ha megkésve is. a községi párt- bizottság október 27-én délután pártaktíva-ülést hívott össze, hogy 9 gépállomás, a tsz, a tanács, a földtnűvOBSzö vetkeze t vezetőivel új munkaszervezési módszert dol­gozzanak ki, és meggyorsítsák a földterületele letakarílását, a vé­tóét. Az aktíva-ülésen — amelyen részt vett Juhász Ferenc íelv- társ, a járási pártbizottság tit­kára és Bánfi János elvtárs, a járási tanácstól — számos jó ha­tározatot hoztak. Többek között azt, hogy még 27-én este, min- határozatait és ezekben a napok- den utcából megbeszélésre hívnak ban minden erőt csak a vetésre velük: ne a kukoricaszárat hord* ják, hanem a vetést szorgalmaz­zák saját területükön is és adja­nak segítséget — helyileg kiala­kult munkadíj ellenében — a fo­gattal nem rendelkezőknek. Ezt a határozatot és általában a ve­téssel kapcsolatos feladatokat va­sárnap estig húsz kisgyűlésen is megtárgyalták a községben. Határozatot hoztak arra is, hogy öt községi vezető: a pártbi­zottság titkára, a tanácselnök, a tanácselnökhelyettes, a földmű­vesszövetkezet ügyvezetője és meg egy elv társ között felosztják a község határát. Ezek az elvtársak nap mint nap ellenőrzik a mun­kák menetét kint a földeken, ésszerűbb, gyorsabb munt ár« ösztönzik a dolgozó parasztokat Ezen túlmenően egy-egy dűlőfe­lelőst választanak a legaktívabb, az őszi munkában élenjáró párt­tagok és tanácstagok közül, akik a vetés szorgalmazására, s a be­vetett területek azonnali beje­lentésére mozgósítják a gazdákat. A tanácskozás hatására Varga elvtárs, a Lenin TSZ elnöke be­jelentette, hogy a tsz tagságii vasárnap is egész nap töri hord­Í ’a a kukoricát, vágja és leta- :arítja, a föld végén kazaluzza a kukoricaszárat. Kezdeményezés indult, hogy a tanács, a földmű­vesszövetkezet és a gépállomás dolgozói társadalmi munkában vasárnap a tsz segítségére siet­nek, Baranyai József elvtárs, a gépállomás párttitkára bejelent t- te, hogy vasárnapra is bárom vontatói biztosítalak a tsz-nek a kukorica és a szár lehordásához. Elmondotta azt is, hogy a gépállomás pártszervezete és igazgatósága hathatós intézke­désekkel vet véget annak, hogy egyes traktorosok helytelen ki vételezésekkel növeljék az üres járatot, amellyel végső fokon a szántás-vetés befejezését késlel­tetik. Minden remény megvan ar­ia, hogy Kaszaper dolgozó pa­rasztsága megérti a pártaktíva össze három—négy, fogattal ren­delkező gazdát. A megbeszélés­nek az a célja, hogy megértessék fordít. Vetni, vetni 1 Ez a tudat kell, hogy tüzelje most a kasza- perieket is. — Kukk Imre — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály „Valamennyi osztály közül... egyedül a proletáriátus valóban forradalmi osztály... A proletárok a forradalomban csak láncaikat ve­szíthetik. Cserébe egy egész vilá­got nyerhetnek." Több mint száz évvel ezelőtt láttak napvilágot ezek a zseniális sorok a Kommu­nista kiáltványban. Marx és En­gels meghatározta a proletáriátus történelmi hivatását, mely szerint a proletáriátus csakis a po­litikai , hatalom meghódításá­val tudja végrehajtani nagy feladatát, saját felszabadítá­sát, mindenfajta kizsákmányo­lás megszüntetését és az egész em­beriség átszervezését a jövő osz- tálymentes társadalmába. látnoki megállapítások az emberiség történelme so­rán először az orosz proletáriátus- ban öltöttek testet, keltek élet­re. A három orosz forradalom tör­ténete igazolja, hogy Marx és En­gels forradalmi eszméit az orosz proletáriátus elsőként tette ma­gáévá és elsőként vívta meg si­keres harcát a cárizmus, az orosz burzsoázia ellen. A XIX. század vége, a XX. szá­zad eleje az orosz proletáriátus gyors forradalmasodásának idő­szaka. A cári, földesúri, kapita­lista, nemzetiségi elnyomás alatt sínylődő orosz népet az imperia­lizmus kialakulása a kizsákmá­nyolás hihetetlen mély pontjára taszította. A proletáriátus, a mun­kásszervezetek, elsősorban a Le­nin vezette marxista körök for­radalmi, felvilágosító mun­kája nyomán mindjobban osztályöntudatra ébred, szer­vezkedik, kezdi felismer­ni történelmi hivatását. A nagyüzemekbe tömörült, gyors ütemben fejlődő, elnyomott és ki­zsákmányolt orosz proletáriátus jó talaj a marxista eszmék szá­mára. Forrad-imasodik az orosz munkásosztály olyan kiváló szö­vetséges és segítőtársa is, mint a soknrnuQS grosz parasztság. Ilyen körülmények között a huszadik század elején Oroszországban hatalmas népforradalom bontakozott ki — ólén a világ legforradalmibb mun­kásosztályával. ' így a forradalmi mozgalom középpontja Oroszor­szágba helyeződött át, ahol Lenin vezetésével 1903-ban megalakult a világ első újtípusú forradalmi proletárpártja. T enin az új helyzetnek meg­^ felelően, az imperializmus viszonyai között megvédte, to­vábbfejlesztette, és egy sor új té­tellel gazdagította a marxizmust. Megindokolta, hogy az imperializ­mus korában a forradalom veze­tőereje csak a munkásosztály le­het, szövetségese pedig a paraszt­ság. Majd kimutatta — az im­perializmus tudományos elemzése alapján —, hogy az új viszonyok között a szocialista forradalom egyetlen országban Is győzhet, ott ahol az imperializmus lánca a leggyengébb. 1917. október 24-én (nov. 6.) az Auróra cirkáló ágyúinak dörgése adta hírül a világnak, hogy ütött a kapitalizmus végérája Oroszor­szágban és új korszak kezdődött az emberiség történetében. 1917. Október 25-én (nov. 7.) győzött a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. Az Októberi Forradalom a pro­letáriátus és annak élcsapata ál­tal vezetett hatalmas népforrada­lom volt. A forradalmat maga a nép, elsősorban a proletáriátus és szövetségese, a katonaruhába búj­tatott parasztság hajtotta végre. A munkásosztálynak és a legszéle­sebb néptömegeknek a forrada­lomban tanúsított aktivitása szem­léltető igazolása annak a marx­ista tanításnak, hogy a nép alkot­ja, a nép csinálja a maga tör­ténetét. A forradalom menete iga­zolta azt is, hogy annál jelentő­sebb és hatékonyabb a néptöme­geknek a történelem alakulásá­ra gyakorolt befolyása, minél szer­vezettebbek, minél összeforrot- tabbak a tömegek és minél tisz­tábban látják harcuk célját. \ z orosz marxisták — elsősor- ■“ ban vezérük Lenin —, kö­vetkezetes harcot folytattak a mun­kásosztály élcsapata, a párt meg-' erősítéséért, eszmei edzettségéért a marxizmus minden néven neve­zendő nyílt és leplezett ellensége ellen. A párt gigászi munkát vég­zett, és felbecsülhetetlen jelentő­ségű szerepet játszott a munkás- osztály forradalomra való szerve­zésében és mozgósításában. A kommunista párt szervezte, lelke­sítette és vezette győzelemre az orosz proletáriátust. A párt fel­ismerve, hogy ereje és legyőzhe­tetlenségének záloga a néppel való elszakíthatatlanságában rejlik, tudatosan és következetesen har­colt a nép, elsősorban a munkás- osztály többségének megnyerésé­ért. A kommunista párt megoldotta e nagy feladatot. 1917. februártól októberig terjedő időszakban a munkásosztály soraiban, a mun­kás és katonaküldött szovjetek­ben megnyerte a többséget. A szocialista forradalom oldalára állította a dolgozók millióit, meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom