Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

VLUaisaiak Hifii 1955. Mwembrr 1., ieA«l Megkezdődött a genfi értekezlet negyedik ülése NEMZETKÖZI SZEMLE Genf. (TASZSZ) Október 31-én | Az előző ülésen hozott halár o­dclután 15 órakor megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kül­ügyminiszteri értekezletének ne­gyedik ülése. Az ülésen J. Dul­les elnökölt. zat értelmében a miniszterek megkezdték a harmadik napiren­di pont — a Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok fejlesztése — 1 tárgyalását azzal a céllal, hogy szakértői csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcsolatban. Ezután — a megállapodás ér­telmében — a miniszterek foly­tatják az első napirendi pont — az európai biztonság és Német­ország — megvitatását. Isméi Gertiben Ben Arafa lemondott a trónról Ben Jusszef javára Párizs. (MTI) Hírügynökségi közlések szerint Ben Arafa, a volt marokkói szultán, aki néhány hete visszavonult, most levelet intézett Bené Coty francia köz- társasági elnökhöz. Levelében be­jelenti, hogy hivatalosan lemond a trónról Mohamed Ben Jusszef- nek, a korábban Madagaszkárra száműzött szultánnak a javára. A francia kormány közleménye helyesli ezt a lépést és azt han­Járay József operaénekes tért hazánkba goztatja, hogy ez „megnyitja a le- ] gyarországot és azóta hetőséget Marokkóban a békés és szágtól Dél-Amerikáig rendes fejlődésre, a Franciaor­szággal való állandó együttműkö­dés keretében.” Járay József, a közismert ope­raénekes 1049-ben hagyta el Ma­Olaszor- fél lágot bejárta. Nemrég Háromnapos tanácskozás természetszerűen nem lehet mérni egy korszakos je­lentőségű nemzetközi értekez­let eddigi eredményeit. A genfi. külügyminiszteri értekez­leten is főként még csak az álta­lános nyilatkozatok hangzottak el. így tehát más nem maradhat hát­ra, mint értékelni az október 27-e előtt történt eseményeket, mér­legelni, milyen erőviszonyok kö­zött ültek asztalhoz a négy hata- a fél vi- j jom megbízottai, engedélyt A külügyminiszteri értekezlet Ben Jusszef kétéves madagasz- kári száműzetése után, vasárnap az kért a magyar hatóságoktól, hogy j betek legáltalánosabb pozi­hazatérhessen. Az engedélyt meg- tív vonása az úgynevezett genfi kapta és most visszatért hazánk- ' szellem térhódítása. A tanác&ko- ba. Jelenleg Genrsapátiban, a szü- zás már csak azért is kedvező kö­Hangoztatja, a marokkói nép egy- délután indult útnak, bogy hangú kívánsága miatt tartja kő- ; Aix-Les-Bainsi megállapodások telességének megtenni ezt a lé- értelmében Franciaországban té­pést. | lepedjék le. Továbbképző tanfolyam mezőgazdasági szakemberek részére i lói házban piheni ki az utazás fá- ! radalmait. Nagy tervei vannak. Hangversenyeken, operákban és rádióműsorokon akarja gyönyör­ködtetni hallgatóit a legszebb és legkedveltebb áriákkal. A haza levegője — mint mondotta — megsokszorozza munkakészségét. Az Agrártudományi Egyetem továbbképző intézetében (Buda­pest, II.. Szemlőhegy utca 27. sz.) november 21-én négyhetes nö­vénytermelési továbbképző tanfo­lyam indul felsőfokú végzettségű agrárszakemberek részére. A tan­folyamra kisebb számban felvehe­tők azok a hosszabb gyakorlattal rendelkező, vezető állásban lévő szakemberek is, akik még nem szereztek felsőfokú képesítést. A tanfolyamra november 12-ig le­het jelentkezni az intézet igazga­tójához küldött levélben. A levél­hez mellékelni kell a munkahely talajművelési, növénytermelési, növényvédelmi, üzemszervezési, állattenyésztési és agrárpolitikai előadások hangzanak el, az elő­adók kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek lesznek. Az előadá­sokat tantárgyi gyakorlatok, ta­nulmányi kirándulások egészítik ki. Az előadássorozat után általá­nos növénytermelő, növényvédel­mi, öntözési és szarvasmarhate­nyésztő tanfolyamok lesznek, a- melyekre ugyancsak a közölt fel­vételi feltételek alapján lehet je­lentkezni. Ezek kezdésének idő­vezetőjének javaslatát. A részve- pontját, valamint a felvételi ké- vök a tanfolyam idején az inté- relmek benyújtásának határide- zetben lakhatnak és étkezhetnek, jét az Agrártudományi Egyetem A felvett hallgatók fizetésükön továbbképző intézete a megfele- Eelül a munkahely terhére kikül- lő időpontban közli. detési költséget is kapnak. — ■ ............. A z előadássorozaton talajtani, tllcst tart a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács november elsején ülést tart, az ülésen Tisza József, a Termelő­szövetkezeti Tanács titkára be­számol a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a terme­lőszövetkezetek soron lévő felada­tairól. Megjelent a Magyar Munkás- mozgalom Története válogatott dokumentumainak III. kötete Az 1905—1907-es orosz forrada­lom ötvenedik évfordulója alkal­mából megjelent a Magyar Mun­kásmozgalom Története váloga­tott dokumentumainak harmadik kötete, a Magyar Munkásmozgal­mi Intézet és a Szikra kiadásá­I ban. KÜLFÖLDI HÍREK PEKING ; rülmények között kezdte meg ! munkáját, mert követve van, méghozzá a kormányfők irányel­veitől és ez lehetőséget teremt ar­ra, hogy a konkrét kérdések meg­oldásában is előbbre jussanak. Külön ki kell emelni, hogy lénye- j gében ezek a kormányfői irány- I elvek voltak a megtestesítői a j „genfi szellemnek”. A „genfi szel­lem” pedig lehetővé tette a to­vábbi, az enyhülés irányába ható lépéseket, mint amilyen például a Szovjetunió kormányának több intézkedése volt. Az irányelvek tették lehetővé, hogy hosszú esz­után fenntartása a múló illúzióknak fél- felei meg, a helyzet reális felmé­rése, az ebből fakadó következ­mények levonása és ezen az ala­pon a megegyezés megteremtése az igazi maradandó tény, ami ké­sőbb az utókor is így értékelhet, Nem kétséges: ez világos és jó­zan elemzés. Annyira józan, hogy az eseményeket logikailag követő egyes nyugati politikusok és szem­leírók is mindinkább alkalmaz­zák ezt a módszert, még akkor is, ha számukra kellemetlen követ­keztetéseket kell levonniok. Wal­ter Lippmann, a New York Herald Tribune kommentátora pl. le­szögezte, hogy a nyugati politiká­nak gyengesége „megmerevedett helyzete”. Kifejti, hogy a Nyugat természetszerűleg rendelkezik ha­talmas katonai, gazdasági és po­litikai értékekkel és — Írja — „Bár lennénk olyan helyzetben, hogy ezeket a tárgyalások érde­kében felhasználhatnánk. Ez idő szerint azonban képtelenek va­gyunk felhasználásukra, mert ezek az értékek a merev és főleg érzelmi alapon álló kötelezettsé­geink miatt befagytak.” Nyilvánvaló, hogy Lippmann mire céloz. Az atlanti politikában való „megmerevedés” nem alkal­mas arra, hogy a genfi szellem­Az Uj Kína jelenti: Kuo Mo- zso, a Kínai Békebizottság el­nöke, vasárnap táviratot intézett j tendők után bizonyos keretek kö- } folyatott tárgyalásokon elő' az ázsiai szolidaritás japán bi- j z?tt Tnozfj°’ viszonylagos enyhülés . ^ket hozzon, hiszen az a lét­ala_ jöhetett létre a diplomáciában^ s a^apja ennek a politikának, hogy zottságához, amelyet hétfőn kítanak meg egy Tokióban tar­tandó tömeggyűlésen. HANOI Az Uj Kína hírszolgálati iroda jelentése szerint a laoszi királyi kormány és a patetlaoi harci egy­ségek képviselői megegyeztek ab­ban, hogy katonai vegyes bizott­ságot állítanak fel, amely a két fél vezérkarának képviselőiből áll és feladata a vitás katonai kérdé- des rendezése. PEKING Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának elnöke va­sárnap fogadta Isabella Blume, neves belga békeharcost, a Nem­zetközi Sztálin Béke-díj kitünte­tettjét, a Béke-Világtanács titkár­ságának tagját — jelenti az Uj Kína. természetszerűleg ennek megfe­egy feltételezett „erőhelyzet” a’ap­lelően, az államok kapcsolatában egyoldalúan csak követeljen és ugyanakkor ne vegye figyelem­Ugyanakkor a második genfi értekezlet előtti helyzet másik sa­játos vonása, hogy noha a „genfi szellem* volt az uralkodó, korántsem az egyetelen, léteztek és hatottak más irányzatok, j Nem kis élénkséggel, aránylag rö­vid idő után működésbe léptek a ! negatív, visszahúzó erők, amelyek j megint azzal fenyegettek, hogy befagyasztják az olyan nehezen ' létrejött és sok sikerrel keesegte- I tő közeledést. Hosszú lenne fel- j sorolni a két genfi értekezlet kö-1 zott tapasztalhatott „hideghábo­be a vele szembeállított realitá­sokat. E politika illuzórikus voltára mások is rámutatnak. André Fon­taine, a Le Monde cikkírója is azt írja, hogy „Semmit sem ér mereven ragaszkodni valamilyen diplomáciai irányvonalhoz”, kü­lönösen akkor, ha mögötte nincs az az erő, amelyet feltételeznek I neki. Fontaine konkrétan rávilá- I gft arra, hogy az atlanti politika j hátterében, ott áll az amerikai j diplomáciának nem is kettő, ha­nem több vonala, a komolyra for­dult angol gazdasági helyzet és . „ .-nrn.---, súlyos válságokkal küzdő Fran- rus” megnyilvánulásokat. A leg-! M|gán a NATO_n ^ Zár ssám adás előtt as örménykúti úttörők * Toldi Miklós Termelőssövetkesetben / l rőtnek. Az őszön dús termést ta- ; »Mindenki annyit ér, amennyit dolgozik!« — ez a jelmondata az örmény kúti Általános Isko­lának, amelyet »A mi tanítónk« című filmből már ismer az or­szág. Itt él megbecsülésben Fi- lyó János, az iskola Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel kitün­tetett igazgatója, aki 43-ik éve tanítja már az általános művelt­ségre és a munka szeretetére a parasztszülők gyermekeit. \z egyszerű tanyai iskola .jóhíre nem alaptalan. A meghitt falak között a tanulók szorgalmas mun­kájának s a környék vadászainak segítségével pompás, kitömött madár- és kisebb eml ősállatgyűj - temónyt hoztak létre, amelynek alig akad párja az általános is­kolákban. így aztán könnyebben megértik a természet tudományát a tanyai gyerekek. — »Jó szem­léltető eszközökkel — fél munka a tanítás« — vallja Filyó János. A deresedé hajú iskolamester legnagyobb büszkesége azonban kis tanítványainak erősödő jelle­me, a munka megbecsülése, az áttörök Toldi Miklós Termelő- szövetkezete. Amikor felbomlott a helyi Előre Termelőszövetkezet, sok szóbeszéd hangzott el erről az is­kolában. Akkor a szövetkezetből kilépett szülők gyermekei kül­döttséget alakítottak, és felke­resték a helyi tanácsot. Kívánsá­gukra jött létre 800 négyszögöl területen az úttörők Toldi Mik­lós Termelőszövetkezete. Ezután nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is elsajátíthatták a hely es növényápolást, a fejlett agrotechnikai módszereket az is­kolások. Azóta a gyerekek lelke­sedése nem ismer határt a dolog­ban és a tanulásban. Elnököt, pénztárost választottak maguk kö­zül, és rendszeresen megtartják közgyűléseiket. Gyermekeik pél­dájára a szülők is egymás után visszaléptek elhagyott termelő­szövetkezetükbe. így nőtt nagyra az örménykút! iskolások becsülete, amelyet ér­demes megismerni minden úttö­karítottak be: 400 négyszögölön 12 mázsát termett a kukoricájuk, több mázsát az árpájuk, zöldsé­gük és dinnyéjük. Gondosan előkészítik földjüket a jövő évi termelésre is, a Kon­doros! Gépállomás traktorosai­nak segítségével felszántják. Szüleiknek kevesebb a gond­juk, mert a Toldi Miklós TSZ jövedelme a felső osztályosok egész évre való tankönyv-, tűzet­és írószerellátását biztosítja. Há­rom szegényebb pajtásuknak pe­dig még ruhát is vesznek. A zár­számadás eredménye után tanító­jukkal együtt azt tervezik, hogy a megmaradó összegből valóra váltják régi vágyukat: megtekin­tik országunk jellegzetes vidékeit. Ennek első lépéseként Szegeden tesznek tanulmányi kirándulást, mert nagyon kíváncsiak többek között az ottani múzeumban le­vő »A Fehértó madárvilága« cí­mű kiállításra. jellemzőbb példa erre az angol Timesnek a külügyminiszteri ér­tekezlet előestéjén megjelent ve­zércikke. Ez a tekintélyes angol lap, amely rendszerint a brit kor­mány nézeteinek ad hangot, azt fejtegette, hogy ha alaposan a dolgok mélyére nézünk, a nyu­gati hatalmaknak nem érdekük lül az utóbbi időben -olyan ese­mények történtek, mint a ko­moly következményekkel járt tö­rök—görög civakodás és a pári­zsi katonai egyezményekre nem 'kis hatással lévő negatív saar- vidéki népszavazás. A fentemlített logikusan gon­dolkodó nyugatiak rávilágítanak a feszültség tovább enyhítése, . , . .. ,. . , x „. , . , ,a dolog másik oldalára is. Midd­mert mar az első genfi értekezlet , . ” .. ^ is több kellemetlen követkéz- j ményt hozott számukra. Ennek az álláspontnak azonban | gyakorlati megnyilvánulása is ' van, mégpedig szoros kapcsolat- j ban a külügyminiszteri tanács- 1 kozással. A nyugati diplomácia mind sűrűbben és mind követe­lőzőbben hangoztatta, hogy a má­sodik Genf lesz tulajdonképpen „próbaköve” a szovjet politiká­nak és hogy a szovjet diplomácia | kiállja-e ezt az úgynevezett pró­bát, egyetlen tétre akarta feltenni az egész külügyminiszteri érte­kezletet: a német kérdés megol­dására, méghozzá az atlanti poli­tika elképzelései szerint. Érde­mes közelebbről szemügyre ven­ni, mennyiben reálig ez a politika, egyáltalán van-e valamilyen alap­ja. Zaszlavszkij, az Uj Idő című leton a New York Timesben ép­pen a külügyminiszteri értekezlet előtt egy nappal írta meg nem kis keserűséggel, -hogy most Géni­be „erős helyzetben” tu’ajdonkép- | pen csak egyetlen ember érkezik | és az Molotov. Ezt az erőt az ál- I taia képviselt tábor egysége, azo­nos akarata, közös célkitűzése je­lenti és természetesen nem kis mértékben esik a latba ennek a tábornak a gazdasági és katonai ereje sem. A szovjet diplomácia nemzetkö­zi tárgyalásokon nem szokott ez­zel az erővel kérkedni, hanem en­nek tudatában higgadtan, követ­kezetesen, az összes lehetőségek számbavételével törekszik a meg­egyezés elérésére. Nyüvánvaló, hogy most Géniben, a külügymi­niszteri tárgyalások idején is hű­séges marad ehhez a bevált mód­szerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a ,,genfi szellem” kiteljesedjék és az irányelvekből valóság legyen. moszkvai hetilapban rávilágított a nemzetközi politikának hosszú, több évtizede létező két fővona­lára. Az egyik ilyen irányzat a múló illúziók tendenciája, a má­sik a maradandó tények vonala. A mai helyzetre kivetítve ezt, az „erőpolitika”, a „hidegháború" Ennek semmi sem áll útjában, ha a túloldalon a múló illúziókkal felhagynak és helyette inkább a hasznosabb, célravezetőbb realitá­sokat választják. A békeszerető emberiségnek az a reménye, hogy akárcsak júliuban, most is így lesz ez Genfben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom