Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

4 1955. október 11., kedd a párt szavára hallgatlak a békéscsabai Vörös Október TSZ tagjai Egy-egy elejtett szó, rosszul értelmezett hír — ha nem is nagy horderejű — megbolygatja az emberek nyugalmát a terme­lőszövetkezetben. Mert a hír az olyan, hogy száj rákapják, aztán ki elvesz belőle, ki hozzátesz, de leginkább hozzátesznek, s bi­zony sokszor napokig foglalkoz­tatja az embereket. Ha a párt- szervezet kommunistái nem ébe­rek. s csak elengedik a fülük mellett, sok baj származik belőle. A békéscsabai Vörös Október TSZ-ben is izgalomba hozta egy hír a napokban az embereket, j F.z is úgy járt, mint a többi, volt aki elvett belőle, volt aki j hozzátett, s bizony úgy volt. hogy I többféleképpen magyarázták a i kukoricatermés elosztását az em- ! berek. Egyesek, mint Susánszlti György, a tervezettnél keveseb­bet javasoltak szétosztásra, mert sok szép Süldő vár hizlalásra. Szerinte jól kamatozna a kuko­rica, ha állandóan és mind töb­bet hizlalnának. Ez a javaslat bizony harmadkézből már úgy szólt, hogy egy csepp kukoricát sem osztanak. Mások pedig a tjei— vezett termés alapján 3 kilót hangoztattak. Mi tagadás, s így \ an rendjén, hogy a betakarítás­kor számotvetünk, mit, hova te­szünk. A tsz-tag is számotvet 1 amikor a csöveket töri, sokszor megfordul agyában a gondolat, vajon mennyi kerül a közösbe, mennyi a házalójára. így számol­gattak a Vörös Október tagjai is ki-ki a maga módján mind­addig, amíg a pártszervezet nem cselekedett. Amikor a pártvezetőségi ülésen j vitatták a kukoricatermés elosz­lását, több vélemény volt, s tnár- már úgy látszott nehéz lesz dű­lőre jutni. Mojdisz elvtárs. a ve- j A magyar—lengyel kulturális egyezmény alapján hétfőn öttagú küldöttség utazott Varsóba a lengyel felső-, oktatás tanulmányozására. A de­legáció Moód Aladár egyetemi ta­nár, a TTIT főtitkára vezetésével három hetet tölt a Lengyel Nép- köztársaságban. zetőség egyik tagja, a terv alap­ján javasolta a kiosztást. Ez kö­rülbelül 3 kilót jelentene egy munkaegységre. Szilágyi elvtárs­nak, az alapszervezet titkárának pedig Susánszki György javas­lata jutott eszébe. Ö egy kilót gondolt egy munkaegységre, a többit pedig a közös sertésállo­mány hizlalására. Végül is az utóbbiban állapodtak meg. Fontos dologra tettek pontot azon a tanácskozáson a pártveze­tőség tagjai, de a neheze még ezután következett. Helyes hatá­rozatot hoztak, de a több mint 110 tag hogyan érti ezt meg? A Vörös Október TSZ kommunis­tái már számtalan tanújelét adták annak, hogy ha egységesek egy- egy haiározat végrehajtásában, követik példájukat. Az eredmény most sem maradt el. Pár nap alatt valamennyi tagnak meg­magyarázták, hogy milyen elő­nyökkel jár, ha több kukoricát hagynak meg hizlalásra. Lipták András elvtárs szerint maguk el­len volnának, ha kiosztanák mind. Jelenleg 86 sertés hí'/.ikj. s a 195 malacból, süldőből jövőre már másfélmázsás hízók lesznek. Ez lesz az igazi pénzforrás! A nép­nevelők, a kommunisták példa- mutatása, a pártszervezet határo­zatának helyes megértetése tette lehetővé, hogy szombaton délután a tsz közgyűlésén érvényüket vesztették a »félhivatalos« hírek, gs a Vörös Október TSZ tagjai határozatba foglalták; hogy egy j kilogramm kukoricát osztanak egy munkaegységre, a többit pe­dig bent hagyják a közös állat- állomány részére. Uj vasútbiztonsági berendezés A Telefongyár dolgozói elkészí- ! tették az első magyar gyártmá­nyú vágányút-jelölő és biztosító j berendezés első példányát. Az új vasúti berendezést a pilisvörösva- . ri vasútállomáson már fel is sze­relték és jelenleg a biztonsági próbák folynak. A tervek szerint j az új vasúti berendezést a kis- és közép-állomásoknál alkalmazzák majd. Eredményesen hasznosítja Pesten szerzett tapasztalatait Pető Mátyás békési párttitkár Ez év tavaszán a békési kom­munisták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségétől le­vélben kérték, hogy küldjék ha­za Pető Mátyást párttitkárnak, aki akkor a külügyminisztérium­ban dolgozott. Pető Mátyás — békési kosárfo­nó-munkás fia — a felszabadulás utáni napokban, alig tizenhat éves fejjel bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba s hamarosan belé­pett a kommunisták pártjába. Párthűségével, lelkes munkájával példát mutatott az idősebbeknek is. Később a járási pártbizottság­ról (elsőbb iskolába került, s 1953. szeptembere óta a külügyminisz­tériumban dolgozott. A fiatal ! kommunista egy pillanatra sem szakította meg pártmunkáját: az iskolában és a külügyminisztéri­umban is pártvezetőségi tag volt. A békésiek kívánságát örömmel fogadta s feleségével együtt ott hagyta kényelmes, központi fű- téses, fürdőszobás lakását és má­jusban hazaköltözött Békésre. Községében nemcsak a kommu­nisták, de a pártonkívüliek is sze­retettel várták. A tanács a község legszebb helyén biztosított szá­mára kényelmes, kétszobás lakást s felesége — mint Pesten — itt , is a begyűjtési hivatalban kapott ! állást. Az új párttitkárt sok gond és : baj várta a 24 ezer lakosú község­ben. A kommunisták segítségével azonban hamarosan otthonra ta­lált Pető Mátyás. Az első hóna­pokban szinte vége-hossza nem volt a panaszoknak. Amikor lát­ták, hogy a fiatal párttitkár min­dent lelkiismeretesen elintéz, egy­re több pártonkívüli is felkeres­te, s felhívták a figyelmét külön­böző hibákra. Pető Mátyás a Budapesten szer­zett gazdag tapasztalatait eredmé­nyesen hasznosítja Békésen. Má­jus óta javult a belső pártélet is. Ezekben a napokban többek k zött a politikai oktatásra készül­nek s a propagandisták oktatásét maga a párttitkár vállalta. VUuusautfi héfn , KAZINCBARCIKA Két kis faluból, Sajókazinc- ból és Barcikából (alakult ki új szocialista városunk: Kazinc­barcika. A városnak (néhány év múlva 40 ezer (lakosa lesz, akik a kazincbarcikai nagy létesít­ményekben, mint a Sajómenti Vegyikombinátban vagy a Bor­sodi Hclerőműben és ia környék bányaüzemeiben dolgoznak. A Borsodi Hőerőmű — mely az ország egyik legnagyobb erő­műve — első gépegysége feb­ruárban kezdett áramot ter­melni. Azóta már .egy másik gépegységet is üzembe .helyez­tek, úgyhogy az .erőmű, amely a termelt áram 90 százalékát az országos hálózatnak adja, biztosítani tudja a környék öt bányaüzemének és az épülő vegyikombinátnak villanyáram­mal való ellátását is. A kiala­kuló új, modern város és a hatalmas gyárak a magyar nép alkotó erejéről beszélnek. Az épülő Kazincbarcika A Borsodi Hőerőmű. (Magyar Foto. Hollenza Béla felvételei.) JfUncUtikineU vz’41 a kitüntetés Köröstarcsa évek óta teljesíti beadási tervét »»< » V ». Még talán Köröstarcsán is ke­vesen tudják, hogy a községi ta­nács elnöke, Szentesi Sándor elv- társ, szeptember 24-én megkapta a „Begyűjtés kiváló dolgozója“ ki­tüntetést. Lehetséges, hogy azért, mert csak vasárnaponként ölti magára azt a ruhát, amelyikre rá­tűzték a rendkívüli megyei ta­nácsülésen a jelvényt. S azóta nem sok vasárnap volt. — Miért kapta? — kérdezik egyesek, akik csillogni látták mellén a megbecsülésnek ezt a je­lét. Szentesi elvtárs, az őt jellem­ző szerénységgel, kurtán csak így válaszol: — Azért, mert közsé­günk dolgozó parasztsága búzából 112,6, takarmánygabonából pedig 109,5 százalékra teljesítette idei beadási kötelezett­ségét. Az ilyen válasz után aztán ne­héz eldönteni, hogy kié az érdem, a tárcsái dolgozó parasztoké, Szentesi Sándoré, vagy mindany- nyiuké. Inkább az utóbbi megál­lapítás a leghelyesebb, mert a ta­nácselnök kitüntetése a kötele­zettségüket híven teljesítő dolgo­zó parasztoknak is szól. És meg érdemlik még külön is a di­csérete. Hogy miért, erről beszél­jenek a tények. A köröstarcsai dolgozó parasz­tok 1951 óta (az 1953-as év kivé­telével, amikor a jobboldali poli­tika őket is kizökkentette az egye­nesből) mindig teljesítették a be­gyűjtési tervet. Három éve még dokumentfilm is készült róluk. Tavaly járási elsők voltak a be­adásban, s az idén is elsőnek kap­ták meg a járásban az engedélyt a gabona szabadpiaci árusítására. S ha élenjárnak a gabonabeadás­ban, nem lehet lemaradás más cikkekben sem. Nincs is úgyszól­ván. Tojásból 124, tejből 138, vá­m gómarhából 196, baromfiból 55 százalékra teljesítették a három- negyedévi, sertésből pedig 57 szá­zalékra az egész évi tervet. Nosza, csapjunk le a baromfi- és a sertésbeadásra, mert ez a kettő nagyon rontja az összhan­got. Lesz-e ebből 100 százalék rö­vid három hónap alatt? — Lesz — jelenti ki magabizto­san Szentesi Sándor is, Mező Ist­ván, a községi pártbizottság tit­kára is, meg Jenei Julianna, a be­gyűjtési hivatal vezetője. De ho­gyan? — Az utóbbi időben ezek ké­pezték a párttaggyűlés, az MNDSZ-gyűlés, s az eddig elhang­zott tanácstagi beszámolók egyik fő napirendi pontját — sorolja Mező elvtárs.—Hogy még biztosabb legyen a siker, hatvan népnevelőt kérünk arra, hogy látogassák meg és beszélgessenek el a beadásra és az adófizetésre kötelezett dol­gozó parasztokkal. Az a cél, hogy senki se vigyen át adósságot a következő esztendőre — A múlt évről különböző cikkek­ből 98 hátralékosunk maradt — mondja Jenei Julianna. — Különö­sen sertésbeadással voltak többen elmaradva és még vannak is har­minchétén. De ezek is határozot­tan megígérték, hogy a beütem- zés szerint rendezik a hátralékot idei kivetésükkel együtt. A ser­tésbegyűjtésben és főként a ba­romfibegyűjtésen azért mutatko­zik lemaradás, mert túlnyomórészt hízott baromfi van beütemezve, s a hizlalást hátráltatja a kései kuko­rieaérés. De ami késik, nem múlik. Bátran ki merem jelenteni, hogy Köröstarcsa az idén még jobban teljesíti beadási kötelezettségét, mint eddig, mert megszilárdult a lakosság állampolgári fegyelme. Meg aztán azért is, hogy így még egy évben sem segítette a községi pártbizottság és a tanács végre­hajtó bizottsága a begyűjtést, mint az idén. Mező elvtárs is minden nap megfordul itt a hivatalban, érdeklődik a begyűjtésről, segít­séget, tanácsot ad. Azt, hogy eny- r.vire lecsökkent a múlt évi hát­ralékosok száma és hogy jó ered­ményeket értünk el egész sor cikk begyűjtésében, főként Szentesi eivtárs segítségének tulajdonítom. Egyenesen, nyílt őszinteséggel be­szél a dolgozó parasztokkal, meg­érteti velük, hogy az ő érdekeik­ről is szó van, meg a községé­ről és az országéról is. Az elhangzottakhoz nem kell semmiféle külön magyarázat. Té­nyek bizonyítják, hogy a tárcsái dolgozó parasztok is, a község ve­zetői is példásan állnak helyt kö­telezettségük teljesítésében. Kü- lön-külön és együttvéve is méltók a dicséretre és arja, hogy példá­nak állítsuk őket megyénk több községének tanácsa és dolgozó pa­rasztsága elé. — A végrehajtó bizottság naponta figyelemmel kiséri a .begyűjtés ütemét, ahol lemaradás mutatkozik, oda mozgósítunk minden erőt — ma­gyarázza Szentesi elvtárs.— A ga­bonabegy üjtésnél is mozgósítottuk azokat, akik valamit tehettek a si­ker érdekében. Legelőször is köz­ségi párlbizottsági ülésen tárgyal­tuk és határoztuk meg a felada­tokat. Aztán huszonöt kisgyűlés és tanácstagi beszámoló foglalkozott az állampolgári kötelezettség tel­jesítésével. Közben a pártbizott­ság, a tanács végrehajtó bizottsá­gának és a begyűjtési állandó bi­zottságnak a tagjai állandóan kint jártak a cséplőgépeknél, s egyéni agitációt végeztek a csépeltetők között. Most a kukoricaértékesíté­si szerződéskötésre, ezen túl pe­dig főként a sertés- és a baromfi­beadási kötelezettség teljesítésére mozgósítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom