Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

1955. október 11., kedd \HUaisawk VUpt Ki ne hallott volna a gyulai volt Stéberl húzüzemről. Évenként ki hány vagon kolbászt, sza­lvéta húsárut szállított lösen a hitleri Né­gyulai húsüzem | -k idején nem I aijon jó módjában, hajlotthátú, leron- .ubikosai üres tarisz- 1 kóboroltak az országban unK&t keresni. A harmincas évektől kezdve, a Stéberl-gyár teljesen a náci Né­metországnak dolgozott. A hábo­rúra való készülődés — mint a többi tőkésnek —, neki is jó hasz­not hozott. A nyalka legény megtetszett gyulai evangélikus pap — vejük, Kecskeméti „százados úr“, és hát az öreg Stéberl felesége sem ma­radt ki a társaságból. Éltek is ví­gan az államosításig, hiszen több mint száz munkás dolgozott ne­kik, persze az államosítás után sem kerültek nyomorba, bár az öreg Stéberl az államosítást nem sokkal élte túl. Pedig, ha tudta volna, hogy a város vezetői olyan elnézőek lesznek iránta, talán még most is élne. Szerencsét próbáltak A negyvenes években a Stéberl- családba beköszöntött a szerelem. Bizony egy ilyen dúsgazdag gyár- tulajdonos családba benősülni nem volt könnyű dolog. Kecske­méti Sándornak — aki akkor hetykén viselte a századosi mun­dért — könnyen sikerült. Érthető ez, hiszen a gyártulajdonos leány­ka mellé illett a paszomántos ka­tonatiszt. Egy szó annyi, mint száz, a szerelmet esküvő és lako­ma követte. A felszabadulás után sem esett kétségbe az öreg Stéberl; „Stéberl és társai“ címen helyezte üzem­be a húsüzemet. Persze, olyan tár­sakat keresett, akik „megütötték a mértéket". Köztük volt felesé­gének édes testvére, Badura Ká- rolyné, aki a háború alatt Gyulán keresett menedéket, Benkő István í Az üzemmel egyidőben — 1948- ban — államosították a gyár mel­lett lévő gyümölcsösüket is. A kert a városi tanács kezelésébe ment át. Később a család szeren­csét próbált. Úgy gondolták, ha a gyár nem is lehet az övéké, meg­próbálják a kertet visszaszerezni. A furfang itt sem maradt el. A gyümölcsöst nem Stéberlné, ha­nem testvére, Baduráné igényelte a tanácstól, és hogy, hogynem, meg is kapta, méghozzá nevetsé­gesen olcsón — 60 forintért. A gyümölcsös azóta is az övék, s úgy látszik, már sokallták a gyü­mölcstermelést, mert tavaly 15 mázsa fát Kecskeméti a gyümöl­csösből kivágott. Amíg a termelő- szövetkezetek, egyéni parasztok csak indokolt esetben kapnak fa­kivágási engedélyt, a volt gyártu­lajdonos családnál ez minden in­dokolás nélkül könnyen ment. Vajon miért? Érdemes szólni a húsüzemtől né­hány méterre lévő, gyönyörű vil­lalakásukról is. A négy szobá- tan valahogy „elszorong“ a volt gyártulajdonos család. Ugyanak­kor a megyei ügyészhelyettesnek csak a padlásszobában jutott hely. Üzemlátogatás Kecskeméti nem egyszer öröm­mel újságolta másoknak, hogy a húsüzem igazgatója, Kolumbán József elvtárs — három hónappal ezelőtt — nemcsak beengedte az üzembe, hanem be is mutatta az új módszerek eredményességét, amelyeket az államosítás óta al­kalmaznak. És az eset után nem egy helyen így beszélt: „Csak be­csülni tudom ezt az igazgatót. Jó­indulatú ember velünk szemben. Soha nem tudnék követ dobni rá.“ Nem csoda, ha még most is ma­gukénak érzik a gyárat. Nehéz a henye életmódról le­mondani. Kecskemétiéknek ma is van alkalmazottjuk, akitől elvár­ja Kecskemétiné, hogy nagyságos asszonynak szólítsa. Hogy mit fi­zet neki? — 150 forirttot havon­ként. Ezért azt is elvárják, hogy a kukoricát — mert földjük is van — megkapálja. Hogy az alkalmaz­tatás kevesebbe kerüljön, több évig az SZTK-ba sem jelentették be. Most fizetik utána az SZTK biztosítási díját, de hogyan? A 150 forint havi fizetéséből levonnak 20 forint biztosítási díjat. így csak 130 forintot kap kézhez az alkal­mazott. Ennyit már ^valahogy“ csak ki tud fizetni Kecskemétiné, férje 1800 forintjából; Kecskeméti néhány hónapja a gyulai kórházban van alkalma­zásban; gépfelügyelő. Korábban a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott. Racionalizálása után hamarosan a kórházba került. Erre azonban a pártszervezet sem figyelt fel. Dicsekszik is vele; hogy meny­nyire „bevágódott“ a vezetőknél. Nagyon tetszik Kecskemétinek — hiszen hiú ember —, amikor a kór­házban az emberek összetévesztik az orvosokkal — mert fehér kö­penyben jár — és „főorvos úrnak“ szólítják. |Jól értesülnek mindenről| A gyár mellett laknak, s így értesülnek mindenről. Másfél hó­napja, a gyár kazánházában rend­ellenesség miatt nagyobb zaj ver­te fel a megszokott csendet. Kecs­kemétiné nagy ijedten szaladt ki szobájukból és szinte „dühbe gu­rulva“ mondta: „Ez is most tör­tént, amikor az igazgató elvtárs nincs itthon.“ Az igazgató való­ban elutazott. De honnan tudta Kecskemétiné ilyen pontosan? Három héttel ezelőtt felfigyel­tek a volt gyártulajdonos retye- rutyájára. Kecskemétit a rendőr­ség letartóztatta s a házkutatás során megtalálták nála a gyulai húsüzem, a vízügyi igazgatóság és a kórház tervrajzait, valamint két katonai térképet. Hogy minek volt erre szüksége, ez majd ki­derül. — Balkus Imre — A bemutató előtt, hogy olvasó­ink jobban megismerjék Goldo- nit, szólunk néhány szót az író­ról és darabjáról. Ami a francia nemzetnek Mo­liere, ugyanaz volt Goldoni az olaszoknak. Moliere a francia /igjáték atyja, Goldoni a conimé- tíia deli' arte nyomán az olasz iro­dalmi vígjáték megteremtője. Car­lo Goldoni (1707—1793) eleinte or­vosi tanulmányokat folytatott, majd négy évig mint ügyvéd je­leskedett Pizá-ban, amiko” is sutbadobva a jogi praxist, régi hajlamát követve, végleg a szín­ház szerelmese lett. Medebach ve­lencei színtársulatánál mór mint állandó háziszerző aratta sikereit. Mint színpadi reformátor, az olasz rögtönzött vígjátékokkal szemben erős akarattal és szívós kitartás­sal a« írott szöveg színjátszását vitte diadalra Mielőtt Goldoni színpadi for­radalmár szerepét méltatnánk, emlékezzünk meg a rögtönzött színjátszás keletkezéséről és mi­voltáról is. A középkorban csakúgy, mint annak idején a görögöknél, a szín­játszás istentiszteleti szertartásból fejlődött. A templomi szertartá­sokban az evangélium egyes je­leneteit eleinte párbeszédes mo­dor, , majd a templom körüli tér­ségijén színdarab formájában mu- ■ látták be a hívőknek. így kelet­kezett a misztérium-dráma,: amely főként Jézus életéből ele­venített meg jeleneteket. Papok, majd később világiak szereplésé­vel napokig tartó passiójátékok voltak műsoron. A hosszúra nyúlt játékok szüneteiben azonban a kö­zönség szórakozására egy-egy mó­kás jelenetet, később több szemé- j lyes bohózatot játszottak. Ezek voltak az úgynevezett „farce“-ok, „interlud“-ok, amely közjátékokat a benne többször előforduló trá­gár és dúrva viccek miatt később ki is rekesztették a templomtér­ről. A misztérium-drámákból ily- módon kiszakadt játékok, ame­lyeknek szövegét maguk a szín­játszók alkották meg, azután a vásári komédiásokon keresztül1 Goldoni: Fogadósné A „Fogadósné”-t legelőször 1834 május 22-én játszották Budán, Ja- -'■ffab. István fordításában. Színi című darabját ma matatja be a Jókai Színház Békésen tovább fejlődtek'és csúcspontju- reformját és elképzelését,, bár. ér- i színre, majd Hevesi Sándor for- kat a commédia deli’ arterbaa, ér-; zéseiben, gondoík»etá«á.ban, é& írá- 1 dításában 1929 októberében a B-j- ték el, amely virágzásának legna- sában tipikusan olasz és tipiku- ! dapesti Nemzeti Színház Kama- gyobb fokára Olaszországban ju- san velencei maradt. j raszínházában. A színdarabot tott el. A francia udvar is felka- Hazánk drámairodalmának fej- egyébként Mozart zenéjére „Mi rolta az olasz komédiásokat és ! lődésében annyiban fontos Goldo- j randolina“ címmel Hevesi opera­ni neve, hogy Szigligeti „Szökött j szöveggé is feldolgozta. (Operaház katoná“-jára a nagy olasz író „L’amante militare“ című színda­rabja akár közvetett, akár közvet­len úton, de hatással volt. HÍREK Párizsban külön színházat is épít­tettek számukra. A rögtönzött olasz színdaraboknak csak rövid1 tartalmú kivonatuk volt, az úgy­nevezett „Canavacció“-k, míg a dialógus szöveget teljesen a szí­nészekre bízták. Típusok fejlőd­tek, figurák állandósultak. Ez a színjátszás nagy hatással volt az európai, de különösen a francia színjátszás fejlődésére, viszont az is igaz, hogy Moliere után a fran­cia színjátszás hatott fejlesztőleg az olasz nemzetre is. Moliere ha­tása alatt Goldoni volt az, aki a commédia deli’ arte-t irodalmivá, megírt szövegű színjátékká ne­mesítette. , Eleinte ő maga is csak darabki­vonatokat írt, később már csak i. 1924. november 27.) Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza is be­mutatta Sopronban, 1928 február í havában. -» A „Fogadósné“ főként jeJlemvígjáték Ebben a darabban kevesebb a helyzetkomikum, mint más darab­jaiban, de szatirikus éle és morá­lis kicsengése itt sokkal élesebb. Mirandolina asszonyi ravaszsága leleplezi úgy a kapzsi, pénznéi- küli márkit, mint a nagyzoló és gavallért játszó grófot, valamint az állhatatosnak mutatkozó lova­got. Mind egyformák, úgyis mint férfiak és úgyis, mint a bomlás­nak induló feudális kor szülöttei; , . , . , .. . A fogadosne es a vőlegényként egyes szerepeket írt meg és foko- .... . , . ,, . ,. , ... ,, ,. szereplő pincér a népét képviseli, zatosan mindinkább kiszorította a vígjátékokból az úgynevezett | —■■ mascheré-kat. Commédia deli’ ar­te elemeinek felhasználásával, a bevált rögtönzések és trükkök le- rögzítésével, az erkölcseiben és egyszerűségé­ben a nemeseket és a főurakat fe­lülmúló népet, amely már kezd dörömbölni a történelem kapu­ján, hiszen nem messze van már a forradalom,, amelynek vihara elsöpri majd e pusztulásra rég megérett figurákat. Általában az egész darab játékossága mellett is kor- és erkölcsrajz egyben. Zólyomi Jenő, a Békés megyei Jókai Színház • tagja. forradalmi úton az irodalmat honosította meg a színpadon. Ritka termékenysé- gű író volt. 180 darabot írt élete végéig, ö volt az első igazán de­mokrata írója Olaszországnak. <3 volt az első, akinél a nép köréből vett jelemek nem pusztán neve­tést keltő figurák lettek. Minden vígjátéka szatirikus, amellett, hogy moralista tendencia is érvé­nyesül a darabjaiban. Színészek, színigazgatók, de még az illuzionista Gozzi író is csak akadályt gördítettek Goldoni mű­ködése elé. Nagynehezen tudott tért hódítani forradalmi újításai­val. Élete utolsó évtizedeiben ott­hagyta Velencét és a párizsi olasz színház szerzője lett, ahol töretle­nül diadalra tudta vinni színpadi ÉRDEMES ELOLVASNI... Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról (Szépirodalmi) A Szépirodalmi Könyvkiadó ’családi traktáknak és torzsalko­„Magyar századok“ címmel meg- dósoknak. Azzal, hogy nem a köz­indult új könyvsorozatában jelent életben szereplő Jókait látta és meg Váli Mari „Emlékeim Jókai . , _ , , ,, _ j irta meg, hanem • az ő édes, Mo­Mórról című kötete. Váli Mari rjc bátyját otthonában, szerettei 'Jókai unokahúga volt és gyermek- küzött alami sajátos bűbájj a va_ korától kezdve rajongó szeretet-!^ emberj kö érzése tel kísérte nyomon „a legnagyobb magyar mesemondó“ életét. Hét- | ki araiból. Apró tényeket, anek- , , ,, . , dotikus történeteket rögzít le iga­venóteves korában irta meg em­lékezéseit, hét kötetben, csaknem kétezer lapon. Ezek az emlékezések nem írói becsvággyal íródtak, hanem egy művelt, művészi elhivatottságú asszony szeretetével. Látta és Lukácsy Sándor tanulmánya megfigyelte a nagy mesélőt ma- vezet be, értékes és szívhezszóló zi asszonyos közvetlenséggel, s éppen ezzel egészíti ki számunk­ra a nagy író emberi portréját. A „Magyar századok“ sorozat első, szép kiállítású kötete, me­Októberf 11 I Kedd I Brigitta i gánéletében, tanúja volt család- alapításának, híres svábhegyi vil­lája mindennapi életének, a irodalomtörténeti dokumentum és Jókai minden híve számára fe­lejthetetlen olvasmány. Napkelte: 5.57 Napnyugta: 17.05 * Kukoricalieadók kálváriája Pénteken délután több kukoricab< adást teljesíteni akaró dolgozó parasz tot küldtek el a Békéscsabai Istvá Malomtól azzal, hogy az átvételt más nap reggel (folytatják. Akárcsak ma sok, jó magam sem valami szép gór, dolatokkal vittem vissza a kukoricái Azért oda se neki — gondoltam vér­re. — Fontos, hogy szombaton átvc gyék. De az István-malmiak másnapra i tartogattak számunkra egy kis me; lepetést. (Ne tudták volna előre?) — Itt tovább nincs átvétel — ar ták tudtul az újabb hiábavaló várak- zás után. — Hát akkor hol adjuk be a kuk- ricát? — kérdeztük tanácstalanul. — A Lehel utcai terményforgalr. telepen — volt rá a válasz. Mire odaértünk, az ottani géré b- telt. Tovább kellett mennünk. Köve kezö állomásként a Damjanich utc telepet jelölték meg. Szinte hihete len — itt átvették tőlünk a kukorica Úgy vélem, a Terményforgalmi Vá lalat nagyobb gondossággal szervi hetné meg a kukoricaátvételt. Egy bead­— A BÉKÉS MEGYEI Jók. Színház ma este 8 órakor a bt kési kultúrházban tartja Go! doni: »Fogadósné« című víg iát-' kának vidéki premierjét. — Termelőszövetkezeti ian>; központot építenek a körösiad; - nyi Dózsa TSZ-ben. Már épu nek a gazdasági épületek, serié fiaztató, juhhodály. Ezekbe épületekbe a villanyt is bevezi tik. — ÁTLAG 30 mázsa a he dánként! kukoricatermés a béke csabai Petőfi TSZ-ben. — Üj gy árak épülnek Észal Koreában. Phenjanban korszc, gyógyszervegyészeti gyár épül További hét nagyobb üzem és 1 kisegítő-műhely építkezése fo • lyik, mintegy háromezer négy­zetméter területen. — NAPONTA 15-20 gyer­meköltönyt készítenek az End rődi Szabó KSZ-ben. Ezeket a öltönyöket és az új fazonba;- készített símellényeket, gabinad ragokat és téli flanelt női fehér­neműt a Békéscsabai Nagykeres­kedelmi Vállalatnak szállítják é megyénk üzleteiben árusítják. — A TT1T megyei szervezeti d Békéscsabai Ruhagyárban ö ismeretterjesztő előadást • tartói az elmúlt negyedévben, ami -520-an hallgattak meg. A fiata­lok körében továbbra is nagv •íz érdeklődés az előadások iráni. — CHRISTIAN Jaque franci, rendező megkérte a szovjet film­ügyi szerveket, hogy adjanak á; vendégszereplésre egy élvonalbeli szovjet színészt, következő film­jéhez. Ez lenne az első eset o háború után, hogy szovjet szí­nész nyugati filmben szerepel. — Sarkadon eddig ny olc vagon kukorica eladására kötöttek szer­ződést a község dolgozó paraszt­jai. — KORSZERŰ 60 férőhelyes szarvasmarbaistáilót építenek e kétsopronyi Hunyadi TSZ tagjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom