Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

1955. október 9., vasárnap 3 ŰJ lakások épülnek az állami gazdaságokban A Békés megyei állami gazda- beruházással fürdőt létesítenek. Ságok ebben az évben több millió forintot fordítanak építkezésre. Lakásokon kívül több helyen új üzemi konyhával, munkásszállá­sokkal, istállókkal, górékkal, mag­tárakkal és egyéb fontos létesít­ményekkel gyarapszanak. Az al­földi tanyavilág egykori cselédei és kubikosai közül egyre többen költöznek új, kényelmes lakások­ba, amilyenről a múltban még álmodni sem mertek. A Békés megyei állami gazda­ságokban ebben az évben több, mint 100 család részére épül két­szobás, fürdőszobás lakás. Domb­egyházán például, a gazdaság sa­ját építőbrigádja már befejezte 10 kétszobás lakás építését. Ugyan­csak a közelmúltban költözött 8 boldog család új lakásba Halas- pusztán, közöttük Urcuca János négygyermekes juhász. Halason ebben az évben 245 000 forintot fordítottak lakásépítésre, a vil­lan'hálózat bővítésére 58 000 fo­rintot, ezenkívül 55 000 forintos Több gazdáságban épül korsze­rűen berendezett munkásszállás az időszaki dolgozók részére. A gazdag terméseredményeket elérő, Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével kitünteteti Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazda­ságban például 3 millió 253 ezer ! forintot fordítanak építkezésre eb- ^ ben az évben. Többek között csak­nem 900 000 forintos költséggel munkásszállásokat létesítenek. Ezenkívül öt ikerlakással, fúrott- kúttal és más fontos létesítmény­nyel dicsekedhetnek. Igen nagy gondot fordítanak a jó ívóvízellátásra is. Több helyen bővítik a vízvezetékhálózatot, rendbehozzák a meglévő kutakat, vagy újakat létesítenek. Szarvason , az állami gazdaság 201 000, Kőrö­sön pedig 112 000 forintot fordít ilyen célra. A villanyhálózat Szarvason 133 000, Vizesfáson pedig 90 000 forint értékben bő- i vül. Kellemes otthonná varázsolják a DISZ-székházat a szarvasi fiatal asszonyok és leányok A hűvösödő őszi estéken a szü­Szaivason a közelmúltban új székhazat kapott a DlSZ-fiatal- ság. A tágas termekben öt bili­árd-, három asztalitenisz-felsze­relés, sakk és könyvtár szolgálja a diszislák szórakozását. A vál­lalatok ezenkívül világvevő-rádi- ót, két lemezjátszót, labdarugó­én röplabda-felszerelést ajándé­koztak a területi DlSZ-szerve- zetnek. A pompásán berendezett ifjú­sági székházat azonban nemcsak : felszerelése, hanem a gondos női kezek teszik vonzóvá. A DISZ- jzorvezet fiatalasszony- és lány­tagjai kellemes otthonná vará­zsolták a termeket. Amióta »há­ziasszonyai« vannak a DlSZ-szer- vezeínek, ragyog minden a tisz­taságtól. Abrosszal terített és vi­rággal díszített asztalok mellett társaloghatnak, olvashatnak és ta­nulhatnak a fiatalok­lök is szívesen eljárogatnak fiaik és lányaik társaságába. Napon­ként csaknem száz vendége van az ifjúsági otthonnak. A fiatalok szeretettel fogadják körükbe az idősebbeket, akiket arra kértek meg, hogy tanítsák meg őket a tapasztalataik során szerzett sok, hasznos tudnivalóra. Az ifjúsági szakkörök az idősebbeket válasz­tották irányítóikká. így például a most megalakult színjátszó cso­portot is idős ember, a helyi Hazafias Népfront-bizottság elnö­ke vezeti, aki fiával együtt jár a székházba. Az asszonyok és lá­nyok kézimunka és varró szakkö­rét a helyi háziipari ktsz elnök­nője irányítja, a napokban lét­rehozott három zenekart pedig zenetanárok patronálják. SORSFORDUIAT ^ két jobb sorsra érdiemé« póni nagyokat szuszogva gyak­ran megállt a tavaszi (szántás közben. Rosszul teleltek szegény párák, úgy rájuk száradt a bőr, hogy bordájukon ki lehetett vol­na verni a kállai (kettőst, de gyorsabb ütemet a szántásban sehogy sem. Szerencsére nagy tü­relmű ember a gazdájuk, Papp Mihály. Eltűrte, hogy a két kis macska ló a csigával versenyez­zen. Gondolta, úgy is huszonnégy kilométert leéli gyalogolni egy kataszteri megszántásában, ha lassan megy, nem fárad úgy el. Mert ő sem dicsekedhet valami nagy erőnléttel. Az ő gyomrát sem igen feszítette valami jó étek, általában ebben az életben. Hosszú ideig azért, mert cseléd volt. Amikor meg kimértek neki tíz hold földet az uraság retten­tő táblájából, akkor azért nem, mert ekét, boronát, kocsit, lo­vakat kellett beszerezni. Emel­lett még a hét tagú családjának igen egészséges az étvágya. Rá­adásul mházkodni is kellett. Q zóvál volt baj éppen elég. A legnagyobb azért mégis az volt, hogy Papp Mihálynak a szorgalmán túl kevés volt az ön­állósága. Ö abban nőtt fel, s élte le élete nagyobbik felét, hogy ide menj, oda menj, ezt csináld, azt csináld. Mit cifráz­zuk. Nem sokra ment a kapott tíz holdon. Mitagadás, összefu­tott a nyála, mikor téli időszak­ban disznósivalkodástól volt han­gos reggelenként a falu. Kivált­képpen a Vörös Csillag tagjai vágták jó gömbölyűre hízott disz­nókba a kést. — Egyre jobban élnek ezek a tsz-esek — düny- nyögte Papp Mihály a baráz­dában bukdácsolva, s nem szí­vesen gondolt tarisznyája tartal­mára. Hiányzott belőle a sza­lonna, mint a pónik eleségéből a táperő. Idestova őt éve nem vágott disznót. De hiába hívták a szövetkezetbe, hiába mondogat­ta neki - Farkas Elek ’is, hogy negyed—ötödmagával annyi jö-' védelmét szerezhet a Vörös Csil­lagban, hogy csak győzze haza­hordani. Mi a csudának kínló­dik családostól, lovastól, mikor A családtagok is segítenek a betakarításban az ecsegfalvi Új Alkotmány TSZ-ben^, _ \JiUcMOMok Héfte ______________________ Ecse gfalván megegyeznek a vé­lemények abban, hogy az Új Al­kotmány TSZ-ben halad legjob­ban a munka, s a tagok szor­galmában sem kételkedik senki. Ez a v éleménye a községi tanács­nak is. amely figyelemmel kí­séri a tsz munkáját. A tsz tagsága igyekszik gyor­san betakarítani a termést, idő­ben felszabadítani a területet a traktorosok számára. Kedden be­fejezték a rizs cséplését, pénte­kig pedig felszedték a cukorré­pát. Több családtag szorgoskodott a cukorrépa szedésében. A kilenc- holdas gyümölcsösben is főleg a családtagok — lányok, fiúk — szüretelik az almát. így aztán a tagságnak nem kell a drága időt a kertben eltölteni, hanem ehe­lyett fontosabb munkához fog­hatnak hozzá, a kukorica gyors betakarításához. Nyolcvan hold kukoricájuk már beérett, szom­baton kezdték meg a törést, s a jövő hét közepére be is feje­zik. A kukorica betakarításában mintegy 80 családtag segédke­zik, így aztán halad a munka. Esténként levágják a szárat, ezt sem halasztgatják, mert szorít az idő. A kukoricát 12 fogattal és a tsz teherautójával nyomban a tö­rés után elszállítják, a szárat pedig a föld végére hordják. A traktorosok így aztán mindjárt szánthatnak. Még marad a tsz-nek 60 hold később érő kukoricája. Ezt is jó munkaszervezéssel, gyorsan taka­rítják be. A betakarítással pár­huzamosan vetnek, már 30 hold őszi árpa és 120 hold búza kerüli Időjárás Várható időjárás ma estig: Fel­hős, hűvös idő, több helyen, fő­ként délen még eső. Élénk északi­északkeleti szél. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 7—10, helyenkint 7 fok alatt, legmagasabb nappali hő­mérséklet 14—17 fok között; Országos lóverseny Gyomon a földbe. A két traktoros már 200 hold mélyszántást elvégzett, éjjel-nappal szántanak, hogy' a j jó időjárást kihasználják és a ta- nyen. Különösen a mai verseny Harminc sportkör csaknem 380 lóval vesz részt a tegnap meg­kezdett gyomai országos lóverse­vasziak alá előkészítsék a talajt. Megvan a jó együttműködés a tsz tagsága és a gépállomás trak­torosai között. Az előbbiek a gyors betakarítással, az utóbbiak pedig a szántással, a gépi mun­kák elvégzésével teremtik m«g a jövő évi nagyobb termés előfel­tételeit. iránt nyilvánul meg nagy érdek­lődés, aminek az a magyarázata,; hogy a Traktoros-baj nokságokort kívül a Magyar Népköztársaság országos bajnoki számai is lebo­nyolításra kerülnek. A verseny eredményeit lapunk keddi számában közöljük. Indokolatlan lelkinyugalom A Mezőhegyesi Tejház balesetvédelmében uralkodó hiá­nyosságokért nemrégiben megbüntették 200 forintra az állami gazdaság igazgatóját, Keserű János elvtársat. Nézzük meg, mi történt ezek után, és kísérjük el a szakszervezet munka­védelmi felügyelőjét, Vrókái bereue elvtársat az üzembe. A délelőtti műszáknak már vé- — Az ammoniák-palack is csak ge. Szépen felmosták és kiíaka- a falhoz van állítva, így köny- rították a helyiségeket. .Csupán ! nyen eldőlhet. Tudja mit ír elő a gépek balesetvédelmi felsze- a szabály ? Teleseinek hiánya bántja az em­ber szemét. Mert semmi változás nem történt azóta, .amióta fi­gyelmeztették az igazgató elv­társat. A tejfölöző villamesbiztosíté'kát dróttal pótolták. A hűtő kom­presszor automata kapcsolója még most is lóg m falon. És ami még súlyosabb, a biztosí­ték ki van kötve és így a gép: közvetlenül kapja az áramot a hálózatról! Nagyfokú hanyagság ez, hiszen a gép így könny en le­éghet és a kezelő személyzetet baleset érheti. — Mindig kiégeti a gép a biz­tosítékokat — magyarázza a ke­zelője. — Lássa, ahelyett, hegy szak­emberrel megnézetnék és meg­keresnék a hibát, szabálytalan­ságot követnek el, veszélyezte­tik az emberek életét — magya­— Nem tudom — válaszolja Homik József gépkezelő. — Bilinccsel kellene a falhoz erősíteni — magyarázza mindazt, amire elfelejtették figyelnie*Üt­ni a dolgozókat, hogy az eset­leges baleseteket elkerülhessék. — Ez a beszélgetés is azt bizo­nyítja, hogy a kötelező havi szemléket nem tartják meg. Köz­ben arra is fény derül, hogy biz­tonsági megbízottja sincs inég a gazdaságnak. Kár, hogy nem vit­tünk fényképezőgépet, hogy az igazgató elvtársnak megmutat­hassuk ezeket a hiányosságokat, ha már ő nem vesz annyi fá­radságot, hogy ezekről meggyő­ződjön. Nem intézkedik a fi­gyelmeztetés ellenére. Csak azt nem tudjuk, hogy miért ül olyan nyugodtan Nagy Pál főmérnök is az íróasztala mellett, amikor S is felelős ezekért a szabóiv ta­rázza a munkavédelmi felügyelő. J lanságokért. könnyebben, emberségesebben megélhet? De ezek a szavak úgy leperegtek róla, mint lovairól a nógatás. JJc hát nincsen olyan meg­csontosodott maradiság, ami előbb-utóbb meg ne pattan­jon. Papp Mihályt azzal fogad­ták a határból hazaérvén: — Jó, hogy jössz! Ez a betyár Jancsi kölyök nem itt hagyott bennünket! Farkas Elek telebe­szélt« a fejét és belépett a szö­vetkezetbe. — Az első percek­ben az cikázott át Papp Mihály agyán, hogy visszaveri onnan azt az engedetlent. — Mit gondol az a vásott kölyök, hogy ott jobb? Hiszen, ha úgy volna, nem belép­nék én is? — méltatlankodott. Mint mindenütt, a Papp-csa- ládban is csak három napig tar­tott a csoda. Papp Mihály is ki­füstölögte haragját. Ügy tett, mintha nem érdekelné, mit mon­dogat Jancsi gyerek az eladó sorban lévő Rózának, meg a bakfis Piroska lánynak. Dehát a fülét nem dugta be, jól hallott mindent. A szemét sem hunyta be, amikotr a 15 éves Jancsi elő­legét hozták haza, sőt kerekre nyílt az a csodálkozástól. Aztán mikor a nagyja őszi munkán túl­jutva Róza azt mondtia; ő is Imegy Jancsival a csoportba, hát csak hápogott Papp Mihály, inkább beleegyezően, mint tiltakozóan. Pedig még nem ért véget minden csoda. Most jött még csak a java. Ez meg a 26 éves Imre fiúval esett meg. Gyerekkori skarlát, vagy mi­féle betegség miatt Imrének az értelme nem fejlődött együtt testalkatával. Nem is bíztak rá komolyabbat odahaza. Nem sok­kal azután, hogy Róza is min­dennapossá vált a szövetkezet­ben, Imre is mindig ment velük, s elólálkodta az időt az istállók körül. I gy akadt rá Farkas Elek. Ép­* pen „harapós“ hangulatban veit. Hogyne, mikor senki nem akarta a takarmányrépát reszelni a jószágnak, mert unalmasnak tartották. Egyik nap odatettek két tagot, de a másik nap már „megszöktek“. Farkas Elek el- füttyentette magát, ahogy Imrét meglátta, mint aki kincsre talált. — Gyere már komám, éppen té­ged kereslek — rhondta neki hí­zelegve. — Segíts egy kis répát hozni és reszelni, éhesek ezek a lovak. — Imre ment szó nélkül, másnap is és azt mondta, hogy nem kell kocsi, nem bírják a lo­vak a nagy sárban, behordja ő kosárral. Hordta is és reszelte egész télen. Farkas Elek meg biz­tatta, dicsérte. — Hallod-e Imre komám, három ember helyett dolgozol. Én felényit sem bírnék. Mire elfogyott a répa, kitava­szodott, Imrét mindig más-más fel­adattal bízták meg. Persze, ügyel­tek rá. Nem azért, hogy rosszul végezné el a dolgot, hanem ' in­kább azért, mert egyesek rajta köszörülték a nyelvüket, köteked­tek vele. Hanem ezek csakhamar szemben találták magukat Farkas Elekkel, Szilágyi Sándorral, Ko­vács Sándorral, meg Szabó Ká­rollyal. Kijelentették, hogy velük gyűlik meg a baja, aki Imrét bántani merészeli. Apai türelem­mel beszélgettek ezek az emberek vele, s mutogatták, mit hogyan kell csinálni. S az csinálja azóta is, kitartó szorgalommal, szülei legnagyobb örömére. Már vagy 300 munkaegységet írtak a javára, így bizony, Imre kereső em- * bér lett. Hát az apja, Papp Mihály? Róza, meg Jancsi nem hagytak neki békét. Ez év tava­sza már a Vörös Csillag TSZ-ben köszöntött rá, Piroska lányával együtt. Mit mondjunk még róla? A nyáron tehenet vett, most már anyakocája, három hízója is van, s 53 mázsa búzát kaptak előleg­be. Papp Mihály ma elégedett em­ber. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom