Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-09 / 238. szám
4 1955. «Al älter 9., [/iüaAsa^&k Hifit A pácteovat lrt^l« Molnár Bertalan elvtársnak __ ZSYDÁNY Állami Gazdaság Kedves Elvtársi Néhány nappal ezelőtt jártunk a gazdaságban. Sajnos, nem tudtunk mindent megnézni és önt is jelkeresni, de a látottak és a hallottak alapján képet kaptunk — ha nem is teljeset — sok nagyszerű tettről, eredményről és törekvésről. Lehet, hogy Ön is megfigyelte már, milyen frisseséget, lendületet áraszt ott minden, Az új és a régi épületek tarkasága, a gyermekkacaj a lakóházak körül, a dolgozók vidámsága, mainkalendülete. Ha leszáll az est, amikor a dolgozók többségé hazatér lőrén, autóbuszon, vagy gyalog, a gazdaság területén lakó családjához, a vezetők — akiket e megtisztelő, de nem egészen könnyű feladattal bíztak meg — összeülnek, s a késő órákig tanácskoznak, tervezgetnek. Ügy hallottuk, hogy a munkaértekezletek mindennaposak. De tanácskoznak pártvezetőségi ülésen és párltaggyű- lésen is. A népünk jólétéért, a szocializmus építéséért, újabb nagyszerű eredményekért dobogó sok szív jobbnál-jobb elgondolásokat, ötleteket, kollektív bölcsességet sugároz ezeken az összejöveteleken. Majd szorgos kezek nyomán valóra váltak ezek. Mondanunk sem kell, hogy ennek során termett az idén átlagosan 14,70 mázsa búza a gazdaság 338 hold földjén. Jó termés ez azon a szurkos, kötött, fekete földön. De nem a legmagasabb, amit el lehet érni. A pártvezetőség tagjai, különösen Bálint, Morvái és Gulyás elvtársak « lehető legmagasabb terméseredményeic elérésére törekszenek. Ön, Molnár elvtárs, nemigen látja, milyen gondterhelt az arcuk egy-egy vezetőségi ülésen. Sokat töprengenek a vetés mielőbbi befejezésén, a talaj- llőkészítésen, azon, hogy minél előbb megtérítsék trágyával a tervezett 340 hold földet. Kevés a fogat, legalább Hz kellene még és még egy vontató. Ilyenkor ősszel összejön minden. Nem ritka, amikor három vagon répaszeletet kell kirakni, behordani, s a kiürült vagonokat cukorrépával megrakni. Jön a vetőmag; vetni, fogatolni kell, s ahogy érik, betakarítani a kintlévőségeket. Mindez a pártvezetöség gondja is. A pártszervezet, a kommunisták feladata mindeme idejében felfigyelni, mindenre mazgó- si'mi, mert a sok apró, jól elvégzett munkából sarjad, épül ha- 7 ' rkban a szocializmus, növekszik dolgozó népünk jóléte, boldogsága. Ne haragudjon Molnár elvtárs, amiért ezt ennyire ■aprólékosa i magyarázzuk. Bizonyára ön is a fenti nagy célok eléréséért állt a l^giobbak, a kommunisták sorába. Valószínű, fogadalmat is tett « fi arcra akkor, -amikor megkapta tagsági könyvét, s amikor a gazdaság kommunistái pártvezetőségi tagnak választották. Lehet, hogy megfeledkezett erről, vagy egy kissé elfáradt és ezért nem vesz részt az utóbbi időben a pártvezetőségi ülésen, a közös gond- b"n, terveztetésben s elhatározásokban. Tudjuk, nehéz a kommunisták munkája most is, nehéz volt eddig is. mert a kitűzött történelmi célokért személyes szabadságukat, sokak pedig vérüket és életüket is feláldozták. Megtették és megtesszük ezután is, ha tB»>,r*ég lesz rá nagyjaink, hőseink, mártírjaink példájára, akik forrón szerették és szeretik népünket, megújhodott hazánkat. Harcunk, a kommunisták harca, áldozatvállalása önkéntes. Tettük, részvételük a küzdelemben olyan mérvű, amilyenre a belső erői a szív. az érzések, az ügyhöz való hűség, a nép, a szebb élet szeretete készteti őket. Mindezért az elismerés gyakran késik. De mégis örömünket látjuk bonne, s küzdünk, mert nagyon jó érzés az egyre gazdagabbá váló hazánkat, népünk fokozódé jólétét látni. Érdemes ezért non nap után újult erővel dol- ffozv* harcolni, higyje el Molná r elvtársi Elvtársi üdvözlettel: a Viharsarok Népe pártrovata. A szerkesztőség notesze A helyiipari vásár óta öt hónap múlt el. Azóta a három határidő is lejárt, amit a Békéscsabai Vasipari Vállalat megszabott özv. Fujász Istvánná rákospalotai megrendelőnek. Milyen határidőben higyjen most már Fvjászáé, mikor kapja meg a megrendelt hordozható cserépkályhát? — Hiába várták péntek este az MTSB Kézilabda Társadalmi Szövetség játékvezető tagjai, hogy a továbbképzésen részivehessenek. Jelen volt pedig az előadó is, csak a helyiségbe nem tudtak behatolni, és így az utcán lévő kispadon tartottak továbbképzés helyett egy kis eszmecserét. — Békéscsabán a Bartók Béla u. 2. sz. ház előtt egy dömper várja sorsa jobbra fordulását Hónapok óta ott ázik és rozsdásodik. A «.Hit béíe® olyan levelezőink §5 g?.zttegí4®Usük lapunkat, akik az utóbbi időbe® nem írtak szerkesztőségünknek. Legtöbb levelezőnk különböző kéréssel fordult saerkesztőségüukböz. Ezekre a kivizsgálások után azonnal válaszolunk. Antal András, a szarvasi járatú pártbizottságtól a tag- és tag jelöltlei vétel eredményeiről, Nagy Péter, ahu- e&iii tsz agroíitómusa az állattenyésztés jövedelinezőségéről. Szia Béla tudósítónk az örménykúti Petőfi TSZ eddigi eredményeiről küldölt jó bírt. DISZ-élet A füzesgyarmati Aranykalász TSZ-ben megalakult a D1SZ- szervezet. Az alakuló üíésm 26 fiatal jelent meg. DlSZ-titkámak j Tóth Ilonát választották meg, Már az első vezetőségi ülést is megtartották. ♦ A szeghalmi terület DISZ-tagjai a szülői ni unkák iizüsséggel szüreti mulatságot rendértek. Azóta is emlegetik sokan ezt a jól sikerült mulatságot. ♦ Kertészszigeten a DlSZ-íiata- Jok eddig 350 mázsa kukoricára köttetlek szerződést ♦ A szeghalmi járási földműves- szövetkezet 50# forinttal támogatja a fiatalok szórakozási lehetőségét. Az összegből az alapszer- vezetek sakkot, dominót és különböző játékokat kapnak. ♦ A buesai terület diszistái <a kukorica-szerződtetésben példásan elöl járnak. Koma Ilona és Kocka Rózsa több mázsa kukoricára köttetett szerződést. ♦ A füeesgyarmati DISZ-szervezet 21 tagú énekkara hetenként szorgalmasan próbál. A DISZ Petőfi-iskola megkezdésekor mutatkoznak be először. ♦ A DISZ szeghalmi járási VB- je Petőfi-propagandista tanácskozót tartolt. Megbeszélték a Pclő- fi-iskola módszereit, feladatait a propagandistákkal. Borbiró Lajos Szeghalom, DISZ «IB. % Munka-sor elnevezésű, új forgalmi sorozat első bat értéke. (Szöveg az 5. oldalon). Hírek az átlami gazdaságokból A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 1600 holdra hordták ki az ist állót rágy át. Eserszáz holdon vetették el az őszi árpát, pénteken megkezdték a búza vetését. Igein jól haladnak a «Sózással, már 5600 köbméter takarmányt tároltak télire. Az állatállomány bőséges takarmányénál ása végett elhatározták, hogv a tervezett 6650 köbméter siló helyett október végéig 10 000 köbmétert készítenek. A Köröstarcsai Állami Gazdaságban befejezték az őszi árpa vetését. Száz holdat vetettek, ebből 50-et keresztsorosan. Kétszázötven holdon az őszi búza vetőmagja is a földbe került. A gazdaság dolgozói egymással versenyeznek, s azon iparkodnak, hogy október 25-ig elvessék az őszieket. fpffplilt»! rá t aszót tak a békéscsabai Varos Október TSZ tagjai A békekölcsön jegyzés első nap-i jajban a békéscsabai népneve-1 lök közölt szájról-szájra járt a 3vír: a városban a Vörös Októberi TSZ mindicn tagja — összesen száztízen — két nap alatt lejegyzett. Mint emlegették, nem is akárhogyan, mert kétszázba Iván- három forintos átlag jegyzéssel 2b 950 forintot ajánlottak kölcsön az államnak. Voltak, akik akkor megjegyezték: jó és szép ez, de akkor tesz hiteles ez ia szándék, ha a jegyzett összeget befizetik valamennyien. A hitet- lenkedökaiek most tettekkel válaszollak a Vörös Október tagjai. Egy részük még a kölcsön jegyzés után nyomban, október 6-ig, a város felszabadulásának 11-ik évfordulójára pedig valamennyien befizették a jegyzett össze el és megkapták jegyzett összegeik ellenértékét, a kötvényeket. A Vörös Október TSZ tagjai így adtak választ a kétkedőknek, így ünnepelték szabadságuk évfordulóját, így viszonozták államunknak mindazt a segítséget, amit eddig kaptak, így járultak hozzá, hogy még szebb, még derűsebb, még gondtalanabb Jegyen a holnap. Az egész község szeretete, megbecsülése övezi Szabó elv társ mélyen a papír fölé hajolva nézte az előtte fekvő névsort, Mennyi új név, új ember. Amikor már az utolsó név is megelevenedett előtte, szinte csalódottan hajtotta össze. Nem tette el, a páncélszekrényhez lépett és újból keresgélt benne. Olyan mozdulatokat tett a keze, mintha biztos volna abban, hogy még egy másik né r sor is van, s ott vannak feltüntetve azok, akiket gondolataiban keres- kutat. Visszaült a székébe és újból elővette az előbb összehajtott papírt. Csalódott volna az emberekben, akikben annyira bízott, akikkel együtt dolgozott?! Megelevenedtek előtte azok a napok, amelyek szinte máról-holnapra változást hoztak. Látta magát, a 17 éves fiatalembert azok között, akikkel a titkos rádiót hallgatták. Emlékezetében éltek még mindig Diószeginek, a sar- kadi szociáldemokrata párt baloldali vezetőjének szavai, intelmei. A régi harcostársak nevét az előtte fekvő papírlapon kereste, akikkel sokszor megbeszélést tartott titokban. Megelevenedett előtte 1944. ősze, az „illegális“ földosztás napja. Meg sem várva az ideiglenes kormány földről szóló határozatának megjelenését, a sar- kadi földnélküli cselédek, Boros Gergely és Szabó Lajos vezetésével „kilépték“ az uraság földjéből a sajátjuknak mondott 3—4 holdat. Szabó elvtárs is kimért 4 holdat az ősi jussból Feketeérem Megjavították az uraság rossz gőzekéjét, azzal huzatták szabadon az első barázdát. Tavasszal már 700 holdon sűrűn búrjánzott, gyönyörű vetés várta a legális földosztás napját. Szabó elvtársék nem engedték a mérnök által felmért földet kibarázdázni. A feketeériek egyöntetűen a közös gazdálkodás mellett döntöttek. Azóta is úgy emlegetik a feketeériek, hogy Szabó elvtárs bábáskodott a Lenin TSZ megszületésének bölcsőjénél. Miniszteri megbízottként dolgozott megyeszerte a földosztás alatt. 1945 tavaszán megválasz- tetták járási párttitkárnak. Az 1945-ös választást már ő vezette a kommunisták részéről. Nem voltak könnyűek ezek a napok. Éjt- nappallá téve dolgozott a kommunista győzelemért. Nem volt hiábavaló a fáradozása. Az első választáskor a járás három községében: Sarkadon, Mezőgyánban és Qkányban kommunista győzelmet arattak. Az 1947-es választásnál már teljes győzelemről beszéltek. 1948-ig dolgozott Szabó elvtárs, mint járási titkár, 1943 őszén a párt más beosztásba szólította. DÉFOSZ megyei titkárnak választották, később pedig az országos DÉFOSZ központban dolgozott Budapesten. 1951-ben a párt falura szólította, így került Ceglédre, a városi tanácshoz mezőgazdasági osztály vezetőjének. Falujától távol élt hosszú ideig, de az otthoni eseményekről, a községben történtekről mindig tudott. Nem volt olyan hét, hogy Pesten, de Cegléden is fel ne keresték volna levélben, vagy személyesen. Sokan közülük arra kérték, jöjjön haza falujába. Ez év májusában teljesítette a kérést, hazajött. Ott ült a községi pártbizottság irodájában, kezében a legaktívabb párttagok névsora. Nézte hosszan, és kereste azokat, akiktől nagyon sokat vár a párt, akik az első sorokban harcoltak még annak idején, amikor ő is köztük dolgozott. Nem volt ott Jakö Sándor, Leelőssy Sándor és még nagyon sokan. Visszahúzódtak talán a párttól, vagy nem foglalkoztak velük? Hasonló gondolatok kergetőzték agyában. Elhatározta: felkeresi őket, beszélget velük, hátha kisebb sértődés, vagy talán csak hanyagság az elmaradásuk oka. Munkatervében azoknak a neve is ott volt, akikkel most újból együtt akar dolgozni. Tavasz éta még csak egy évszak telt el, elmúlt a nyár és mégis milyen változás van Sarkadon. Ezt csak az tudja, aki régebbről is ismerte a községet. Az utóbbi időben elhanyagolt pártélet új erőt kapott. Visszajöttek a régi harcostársak, mint tavasszal a vándormadarak. Jakó Sándor, a Haladás TSZ párttitkára lett, Leelőssy Sándor pedig a községi alapszervezet párttitkára. Sokat segít ezeknek az elvtársaiknak. Sokan, nagyon sokan keresik fel napközben is a párthelyiségben a párton kívüli parasztok. Bende Imre, Csizmadia Imre, Oláh János és még nagyon sokan. Nem panaszszót, nem kéréssel jönnék hozzá, csak úgy beszélgetni egy kicsit» Sok volt közülük, akikkel együtt cseiédeskedeté, kubikolt, robotolt a régi kapitalista világ urainak. Ez már a múlté. Most ott van a kerületek, üzemek vezetőségi ülésén, értekezletén, ott van, ha kell, az olvasókörben, népfront-gyűléseken. Mindenütt ott lehet találni, ahol emberek élnek, dolgoznak a községben. Nem hagyják megára Szabó elvtársat a község dolgozói akkor sem, ha a párt és az állami iránti kötelességről van szó. Hosszú idők óta az idén volt első a község a beadásban. A jó szervező munkának volt az eredménye, hegy az idén több száz dolgozó parasz* választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját Sarkadon. A néhány hónapja történt változás®!» igazolják, hogy Szabó elvtárs -nem hiába jött vissza falu jába, az egész község szeretettel, megbecsüléssel övezi; — Csepkó —