Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

1955. sMóímt 29., vasárnap \/iUaisawk VUf%e A cserbenhagyott laboratórium Szíves ajánlással a Békéscsabai Téglagyárnak Rendkívül fontos helyet fog­lal el minden üzem életében a laboratórium. Sok helyen, mint például a Békéscsabai Téglagyárban, nem sokra érté­kelik ezt a munkát. A laboratórium a II. sz. te­lepen van, ott, ahol közvetlenül végzik ä termelőmunkát. Sok értékes műszer hever a pol­cokon kihasználatlanul. De van olyan csomag is. amit még ki sem bontottak, azt sem tudják mit tartalmaz. A laboratórium vezetője a 72 éves Filipinyi Sámuel, akinek másik beosztá­sa: fő-MEÚ-s a gyárban. Min­dig úton van, mert ő intézi a reklamációkat is. Alig né­hány órát tölt hetenként a műszerek között. így érthető, hogy a laboratórium még nem sokat tett azért, hogy jobb minőséget gyártsanak az üzem­ben. Nem kísérleteznek, csu­pán a kész tégla vagy cserép szilárdságát nézik meg, hogy mennyi szenet és (mészkövet tartalmaz. Még ezt az egy­szerű műveletet sem a drága műszerekkel végzik, hanem rendes házi szitával. De miért kell akkor állandóan műszere­ket rendelni, amikor annak semmi hasznát nem veszik? Munka pedig van bőven. Nagy segítség lenne például az, ha a laboratórium dolgozói már két héttel előre próbafúráso­kat végeznének és meg tud­nák állapítani, hogy milyen lesz az agyag minősége, mennyi szénport keverjenek bele, hogy elsőrendű téglát, cserepet gyárthassanak. Éne nincs idő, és nincs megfelelő ember? Maguk a vezetők is úgy te­kintik a laboratóriumot, mint egy szükséges rosszat. Nem tö­rődnek vele. Olyan egyéneket tesznek oda, akik egyáltalán nem értenek a vegyészeihez. Most például Balázs Jánosnét bízták meg ezzel a munkával, pedig ő nem vegyész, hanem statisztikus. Régebben volt a gyárnak egy fiatal vegyészmér- nöknője, Dézsi Lajoené. Ta­nulgatott, különböző kísérle­tekkel próbálkozott, de mun­kája sehol sem talált megbe­csülésre. Nem támogatta sem a pártszervezet, sem a gyár vezetősége. Később már nem dolgozott olyan lelkesen. Vé­gül is kérte, adják ki a mun­kakönyvét, mert vegyészmér­nöknek lenni nem élethivatás, talán inkább tanító lesz. El is ment a gyárból. Egy szóval *em marasztalták. Később hal­lották csak, hogy a mályi tég lagyárban helyezkedett el, ve­gyészmérnök és jó munkát vé­gez. Lám, mire vezetett a lelket- lenség. Most ott lati a laborató­rium vegyész nélkül. Nem így kell bánni a fiatal értelmisé­giekkel. Ha ezt teszik, akkor senki sem marad meg a gyár­ban. Pedig nagy szükség len­ne egy jó vegyészmérnökre, mert a gyárban ötvenéves mód­szerekkel dolgoznak és amikor új módszerekről esik szó, ak­kor úgy vélekednek többen: »Jobb a régi, mert azt már ismerjük.« Komoly kutatómun­ka és kísérletezés nélkül pe­dig nem javulhat a minőség, s nem fejlődhet a technika még a Békéscsabai Téglagyárban sem. A megyei szakszervezeti vezetek meghallgatták ■ a Szovjetunióban járt küldött beszámolóját Egy kicsit melléfogott A megye több száz szakszerve­zeti funkcionáriusa hallgatta meg szombaton délelőtt a Békéscsabai Téglagyár kultúrtermében Boros Gergely elvtársat, az MDP Köz­ponti Vezetősége tagjának, a MEDOSZ szakszervezeti elnöké­nek beszámolóját a Szovjetunió­ban járt küldöttség tapasztalatai­ról. A gyűlésen részt vett a Me­gyei Pártbizottság részéről Benkó Pál elvtárs, valamint Prókai elv­ers az SZMT képviseletében. Még a gyűlés megkezdése előtt sok ismerőssel találkozott a meg­jelentek között Boros elvtárs. Ré­gi harcostársak üdvözölték és kér­ték véleményét, amire szívesen válaszolt. A baráti beszélgetés hangulata csak folytatódott ké­sőbb a gyűlésen. Moszkvában és a Szovjetunió több városában hasznosan töltöt­ték idejüket, mert sok tapasztala­tot szereztek a szakszervezeti kül­döttség tagjai, — köztük Boros elvtárs is. Ezt igazolta előadása. Jól megismerkedtek a szovjet szakszervezetek életével, vezetésé­vel — állapították meg a megje­lentek. Nagy érdeklődéssel hall­atták az előadást és sok kérdés hangzott el az előadás után. Kü­lönösen az érdekelte őket, miket valósítunk meg az ott látottakból, ta pasztaltakból. Örömmel vették tudomásul a megye szakszervezeti funkcionári­usai, hogy a küldöttség tapasztala­tai alapján csökkentették máris a papírmunkákat, lényegében a bü­rokráciát. Elmondotta Boros elv- társ, hogy komolyan foglalkoznak a felesleges értekezletek elhagyá­sával is, vagyis a felsőbb vezetők energiáját, amit eddig ilyen kérdé­sek foglaltak le, a jövőben az al­sóbb szervek segítésére tudják fordítani. Halics Pál elvtárs, a Mezőgyáni Gépállomás ÜB-elnöke a nemzet­közi kapcsolat szélesítését javasol­ta a hozzászólásában. E kapcsola­tok alapján megismerkednénk más országok dolgozóinak munká­iéval és a szakszervezet nemzet­közi kapcsolatának fellendülését is eredményezné. Többen a fel­sőbb szervek közvetlen segítségét kérték munkájukhoz, — amire a jövőben lesz lehetőség, hiszen azok kevesebb jelentést kérnek az alsóbb szervektől és így a jelen­tések gyártása.helyett többet tar­tózkodhatnak a területen, 8 köz­vetlenül segíthetik az üzemi bi­zottságok munkáját. Az együtt eltöltött két és fél óra hasznosnak bizonyult és a szak- szervezeti vezetők azzal hagyták ott az üléstermet, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a be­számoló alapján megismertek, ma­guk is hasznosítják területükön. — n. — Mindig akad furcsaság a me­gyében. Ötletes emberek is talál­hatók szép számmal. Igaz, van olyan eset, amikor az ötlet nem úgy sikerül, mint ahogyan az il­lető elgondolta. Ilyenkor általában azt szokták mondani: most egy „kicsit“ melléfogtam. így járt nem­rég Pusztaföldváron Kormányos Imre egyéni dolgozó paraszt is. A dolog ott kezdődött, hogy pár héttel ezelőtt, Kormányos Imre felkereste a községi tanács agronö- musát, s elmondta, hogy van egy jó elgondolása. A községi tanács cigronómusának nem kellett sokáig várnia, megtudta, hogy Kormá­nyos jelenleg tíz hold földön gaz­dálkodik. Ebből három hold saját, hét hold pedig állami tartalék, amit már évek óta bérel, .Úgy ha­tározott, hogy a három hold saját földjét kiadja másnak bérbe és ő csak a hét hold állami tartalékon gazdálkodik ez év októberétől. Először nevetséges dolognak tar­tottam a hallottakat, majd arra gondoltam; talán nem futja ere­jéből, hogy a tíz holdat megmű­velje, s azért akarja kiadni? De miért éppen a három hold saját földjét akarja bérbeadni? Ez a — Balázs Fáimé, a Szarvasi Ál­lami Gazdaság szakácsnője a na­pokban megtartott üzemélelme­zési dolgozók megyei értekezle­tén a »Belkereskedelem kiváló szakácsnője« jelvényt kapta. A járás vándorzászlóját is ez a konyha kapta. | kérdés mindjárt megadta a vá­laszt is, amit később Kormányos saját szavaival mondott el a köz- j ségi tanács agronómusának. Az I ötlet eléggé leleményes volt. ' Ugyanis az állami tartalékföldek 1 után 20 százalékos jövedelmiadó­kedvezmény van és ami nem ép­pen lebecsülendő; földadót sem kell fizetni, csak aranykoronán­ként 5 forintot. Ezért akarta Kormányos Imre saját földjét másnak haszonbérbe kiadni. Az illetékesek közbeszól­tak — igen helyesen. így kényte­len volt belenyugodni Kormá­nyos, hogy most egy „kicsit“ ő is melléfogott. — BALKUS — Takarmányfüllesztő fazekak árusítását kezdik meg a földművesszövetkezetek A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat új típusú 25 literes takarmány - füllesztő fazekakat hoz forgulom- i ba. Az első sorozatot nemsokára árusítják már a föl chrúi vessző vet­kezetek. A kisparaszti gazdasá­gokban nagyon hasznos a füllesz- tő fazék. Előnye, hogy gőzben párolja a takarmányt — burgo­nyát, tököt, kukoricát —1 s kevés tüzelőanyag kell hozzá. A takar- mányfüllesztő fazekakból az idén mintegy húszezer darab kerül forgalomba. A kínai írás reformja Mint ismeretes, az embe­ri kultúra egyik bölcsője Kína, a kínai írás pedig egyike a világ legrégibb írásainak. A kínai írás legrégibb jegyei képírási eredetűek voltak, olyan rajzok, amelyek természeti tár­gyakat és jelenségeket ábrázoltak. Az írásjegyek e kategóriája már régen megszűnt fejlődni. Ame­lyek pedig megmaradtak a köz­használatban, formájukban szinte fel ismerhe tétlenné váltak. A kí­nai írás jelenleg több ezer hie­roglifből áll. Minden hieroglif egy külön írásjegyet képez, amely önállóan is külön szó jelentésével bírhat, valamint más hieroglifekkel ösz- ízekapcsolva is alkothat szót. A hieroglifnek magának a rajza fe­jezi ki annak jelentését. Minthogy a kínai írás nem főnét!If’is. a Kínában igen elter­jedt különböző dialektusok nin­csenek rá hatással. Ezt az írást más nyelvekben is felhasznál­ták. így került sor a kínai írás­jegyek átvételére a koreai és a vietnámi nyelvben. A japán nyelv pedig mind a mai napig hasz­nálja a kínai hieroglifek nagy többségét. A kínai írás elsajátításá­hoz azonban legalább 1500—2000 különböző vonásokból álló és kü­lönféle szerkezetű hieroglifet kell megtanulni, beleértve azok Írását, jelentését és olvasását is. Manapság, amikor országszerte milliók vallják magukénak a kul­túrát és a tudományt, amikor a Kínai Kommunista Párt óriási figyelmet fordít arra, hogy a népet szellemileg gazdagabbá te­gye, a hieroglifikus írás jelentős mértékben gátolja a műveltség és ismeretek terjesztését. Felme­rült a kínai írás megreformálásá­nak a szükségessége. A reformot és az alfabetikus rendszerre való áttérést sürgető mozgalom 60 éves múltra tekint vissza Kínában. A kiinai tudósok több tucat tervezetet dolgoztak la a fonetikus írás megteremté­sére. Azonban a régi Kína elszi­geteltsége, a korábbi népellenes kormányok részéről megnyilvá­nult ráezvétleneég, megakadályoz­ta e feladat megvalósítását. 1940-ben »Az űj demokráciá­ról« című művében Mao Ge­tting ezt írta: »...Az írást meg­hal ározott feltételek mellett meg kell reformálni...« A továbbiak­ban Mao Ge-tung elvtárs rámu­tatott arra, hogy a kínai írás­reform során »irányt kell venni a világ csaknem valamennyi or­szágában kialakult — fonetikus írásra«. Csak a forradalom győ­zelme teremtette meg a kínai írásreform megvalósításához szük­séges feltételeket. 1952 februárjában a Kí­nai Népköztársaság kormánya lét­rehozta a Kínai írás reform- bizottságot. Megkezdődtek a gya­korlati előkészületek a kínai nép régi álmának megvalósítására. 'Meg kell azonban mondani, hogy a kínai írásnak fonetikussal tör­ténő felcserélése — rendkívül ne­héz és bonyolult dolog. Ezért megszabták, hogy a reformot két szakaszban kell végrehajtani: egyszerűbbé kell tenni maguk­nak a hieroglifeknek az írását, és fokozatosan be kell vezetni a fonetikus írást. A hieroglifek írásának egysze­rűsítésével kapcsolatosan végzett munka főleg két vonalon folyik: korlátozzák a hieroglifek számát és csökkentik a bennük lévő vo­nások mennyiségét. A bizottság már összeállította az egyszerű­sített formában írt hieroglifek tervezetét. Ebben a tervezetben javasolják, hogy 1198 hieroglifet HÍREK Október 1 23 I Vasárnap s Gyöngyi ~ Napkelte: 6.14 Napnyugta: 16.42 * IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Felhőát­vonulások. többfelé eső. Mérsékelt délnyugati szél. Enyhe éjszaka, a nap­pali felmelegedés gyengül. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 8—11, legmagasabb nappali hő­mérséklet 13—16 fok között, helyen- kint 16 fok felett. . A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet tíz fok felett, — BILICSI Tivadar, Ferrari Violetta, Darvas Iván és több neves fővárosi művész, összesem tizenkilencen vendégszerepelnek október 31-én az orosházi járási kultúra tthonban. — A rossz téglajárda helyett 360 méteren egy méter szélesség­ben betonjárdát építenek Kon­doroson, a Marx Károly utcában, a községfejlesztési alapból. — Dihovicsmj Nászutazás c. jhá- romfeivonásos vígjátékát mutálja be Kötegyánban, ma este 8 óra­kor a Jókai Színház. — BÉKÉSEN a nemrégen ala­kult Üj Élet Termelőszövetkezet a napokban kapta meg működési engedélyét. A szövetkezet tagjai már közösen dolgoznak, vetik a búzát. — Egy angol orvos különle­ges pisztolyt szerkesztett a rákos daganatok gyógyítására. A pisz­tolynak egész vékony csöve van, amely behatol a rákos daganat­ba. A ravasz meghúzásakor a pisztoly a beteg testrészbe bel* iő egy apró kapszullát, amely­ben rádióaktív anyag Van. A lövedék a daganat i legmélyén bo­csátja ki életmentő sugarait. — NOVEMBER 7-e tiszteletéi* a Békéscsabai 1st át Malom la­katos-brigádja egy 130 méteres kukoricagórc építését vállalta. A góré vasból készül, tűzbiztos, szét­szedhető és bárhol összerakható. Egy 70 méteres góré építését Is tervezik. Ezzel a kukorica táro- ását segítik elő. i ■■■■■■&■■■■■ BESHBHB ■■ teljesen vonjanak ki a használat­ból, és 798 bonyolult rajzú hie­roglifet egyszerűsítsenek. A fonetikus írás terve­zetét szintén kidolgozza a bizott­ság. Ami a fonetikus írásra való teljes átmenetet illeti, ez hosz- szadalmas folyamat. Hiszen Kína sokmilliós lakossága hatalmas te­rületen lakik. Arra van szükség, hogy előzetesen megteremtsék az egységes kiejtést. Az ország egyes vidékei kulturális fejlettségének foka is egészen különböző. Ép­pen ezért Kínában hosszú időn át egyidejűleg használni fogják mind a hieroglifikus, mind a fonetikus írást. A fonetikus írás használa­tának köre fokozatosan szélesed­ni fog, majd kizárólagossá válik országszerte. A nemzetiségek ter­mészetesen megtartják anyanyel­vűket. Vej Csü a Kínai Irásreformbizottsag irodájának tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom